Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-01 / 179. szám
A PEST MEGYE I H j R L AP K Üt Ö N K I A D A S A. X. ÉVFOLYAM. 179. SZÄM 1968. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK Napirenden a járás élelmiszeripara Korszerűtlenek a sütőipari üzemek Figyelmeztetések, szabálysértések » Miért akadozik a kenyérellátás ? A közelmúltban a járás területén működő, élelmiszer- ipar1 üzemek tevékenységérő1 és az ellátás helyzetéről tárgyalt a járási tanács végrehajtó bizottsága, a járási mezőgazdasági és élelmezési osztály jelentése alapján. Egy éve tartozik a járási mezőgazdasági és élelmezési osztály hatáskörébe az élelmiszeripari üzemek ellenőrzése. Az ellenőrzések során a legtöbb hiányosság a sütőipari üzemek működésénél, a szikvíz és egyéb hűsitő italok előállításánál merült fel. A hiányosságok megszüntetésére az osztály szóban, majd írásban hívta fel az érdekeltek figyelmét. Erre az érintettek a hiányosságok túlnyomó részét megszüntették, s ez a termékek minőségi és mennyiségi javulását eredményezte. ' Volt azonban néhány olyan üzem, főleg kisiparosok tulajdonában — — például cukrászüzem —, ahol a figyelmeztetés kevésnek bizonyult, szabálysértési eljárás indult ellenük. Az ellenőrzések során különös figyelmet fordítottak a sütőüzemek működésére, ugyanis a lakosság részéről sok panasz hangzott el mind a minőséggel, mind a szállításokkal kapcsolatban. Előfordult, és még néha ma is tapasztalható, hogy egyes községekben nincs kenyér. Az ellenőrzések során kiderült, hogy ennek elsősorban a boltvezetők az okai. A napi szükségletet nem kellő körültekintéssel mérik fel, vagy kevesebbet vagy többet rendelnek, mint amennyire szükség van. Kevesebb ilyen panasz hangzott el az idén, ezen a téren jelentős javulás tapasztalható. Sok esetben sületlen a kenyér — hangzanak a panaszok — formátlan és sót- lan; a panaszok jogosak. A járást tizenhat üzem látja el kenyérrel és péksüteményekkel. Egy vállalati és négy magánsütőüzem a lakosságnak is végez szolgáltatást, hozott lisztből is sütnek kenyeret. A minőségi panaszok egyik oka, hogy a járás területén — a monori kenyérgyár kivételével — a többi üzem elavult, korszerűtlen, a jelenlegi követelményeknek csak részben felelnek meg. Rossz a felszerelésük, régiek a kemencék, kevés géppel rendelkeznek. A másik ok az, hogy az üzemekben kevés szakmunkás dolgozik, az Aszódi Sütőipari Vállalat betanított munkásokkal igyekszik gondjain GYEREKSZÁJ... Az üllői Kossuth Lajos utcában sétálgatott a nagymama négyéves kisunokájával. A gyerek figyelmét minden megragadta, a kérdések: özönét zúdította a nagymamára. Minden látnivalónál meg kellett állni, a gyermeket minden érdekelte, az utca forgalma pedig különösen. Közben ismerőssel találkoztak. A nagymama rászólt az unokájára: — Köszönj szépen! A gyermek illendően köszönt, majd önérzetesen mondta: — Úgyis köszöntem volna! (e. m.) SPORT Mérlegen a Veesési VIZÉP csapata A TÖBBI JÁTÉKOS... Nézzük a többi játékost. Fekete István a beállós szerepkörben végig kiegyensúlyozott, megbízható játékot nyújtott. Jól fejel, jól szerel. Viszont ideges és pontatlanul passzol. Hosszú indításokra és távoli lövésekre is érdemes lenne vállalkoznia. Kalmár Győző a tavalyi legjobb játékos. Tavasszal, az első öt fordulóban ugyanazt nyújtotta, amit tavaly. Söp- rögető. öthetes kényszerpihenője után formájában visz- szaesett, bizonytalankodott, az utolsó mérkőzésen kapott egyik gól is az ő lelkén szárad. Mindennek ellenére biztosak vagyunk benne, hogy ősztől ismét a régi „Kolbászt” látjuk a pályán. Leimetter Ferenc a csapat „legöregebb” játékosa. Teljesítményén Meglátszott az alapozás hiánya, kissé lassú, az állóképesség terén is javítania kell. Nagy rutinja sokat ér, kitűnően helyezkedik. Az örök tartalék: Leimetter János. Három éve kerettag ez a 21 éves fiatalember, de állandó játékosnak még nem tudta beküzdeni magát a csapatba. Névrokonával ellentétben. kevésbé rutinos, de jóval keményei b. Nem mindig eléggé körültekintő a labda átadásánál. Mercz Ferenc, az „aranytartalék”. Már'szinte elfelejtették a szurkolók a nevét, amikor visszajött, látott és győzött. Ismét belopta magát a szurkolók szívébe. Csupaszív, nagy küzdeniakarású játékos. oól lő, jól cselez, de nem eléggé gyors, és mozgása kicsit darabos. Játéka kellemes meglepetés. Szűcs Jenőből nagyszerű játékos lehetne. Rendkívül jó testi felépítésű, kitűnő adottságokkal rendelkezik. Félelmetesen lő és még félelmetesebben fejel. Értékéből sokat levon, hogy abszolút egy lábas, merev izomzatú és a hangulata gyakran befolyásolja teljesítményét. Edzésekre nem jár rendszeresen, ezért is játszott csak ötször. Pedig kár lenne érte. Néma István és Szokolyai György szerepelt még a csapatban. Még egyikük sem váltotta be a reményeket. Némától több higgadtságot, és jobb technikát, Szokolyaitól szorgalmasabb edzéslátogatást várunk. Tizenhat játékost vettünk sorra. Kiemeltük eredményeiket, de nem' hallgattunk hibáikról sem. Mondanunk sem kell, célunk az volt, hogy az őszinte szóval is hozzásegítsük őket a továbbfejlődéshez, a maguk és a jó játékot váró nézők érdekében. Szalontai János Következik: A csapatjáték... segíteni. Akadozik a szakember-utánpótlás, járásunk területén jelenleg is csak egy sütőipari tanuló van. Az ellenőrzések észrevételei nyomán az utóbbi időben javultak a körülmények és ami a legfőbb, sokat javult a kenyér minősége is. Sajnos, a sütőüzemek a jelenlegi korszerűtlen felszereléssel csak rövid ideig tudják kielégíteni a lakosság növekvő igényeit. Feltétlenül szükségesek komoly felújítások és sürgőssé válik az üzemek gépekkel való ellátása. Az üzemek jelenlegi helyzetéből egyenesen következik,^ hogy a balesetvédelmi előírásokat a legtöbb helyen nem tartják be kellő mértékben. Például a gyömrői sütőüzemben szigetelés nélküli villanyvezetékek húzódtak, rosszul záródtak a kemenceajtók. A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály kérésére az Aszódi Sütőipari Vállalat főkönyvelője tájékoztatást adott a járás üzemeiben végrehajtandó korszerűsítésekről. Az idei évre 600 ezer forint jutóit nekünk, s ennek a pénznek nagy részét rrár felhasználták gépek vásárlására és a monori mintabolt létesítésére. Nagyobb vállalkozásba kezdenek viszont jövőre. Vecsésen három üzemet összevontak és helyette egy kenyérgyárat létesítenek. Ha az anyagi keretek lehetővé teszik, akkor már jövőre ugyanilyen átszervezést hajtanak végre Pilisen is. A monori kenyérgyár korszerűsítését 1970-re tervezik. Egyébként a vállalat üzemei. 11 százalékkal több kenyeret sütöttek az idei első félévben, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Fél év alatt tehát a járás lakói közel 45 ezer mázsa kenyeret vásároltak meg. (d. g.) Igasgutósíígi ülést tartott tegnap az Üllő és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, ahol Fe- rencz András számolt be a forgalmi terv teljesítéséről. Massza Sándor elnök az átszervezés során felmerült problémákat és tapasztalatokat ismertette. MAI MŰSOR MOZIK Gomba. Ludas Matyi. Nyáregyháza: Hűtlen asszonyok. Úri: Férjhez adom a mamát. Mendei fiú a táncdalfesztiválon Szubjektív sorok Szigetvári Tiborról Az Angyal azon a szombaton jobb volt a szokványosnál, egy kicsit komplikáltabb ugyan, de egyben érdekesebb is. És utána jött a táncdalfesztivál, az első elődöntő! Amint a számokat hallgatjuk, egyszeí- csak ismerős nevet hallunk: a következő szám előadója Szigetvári Tibor. Egyszerre néztünk egymásra a feleségemmel. Magunk előtt láttunk egy kis, rövid- nadrágos, széparcú gyereket, aki hegedűjével a tíz évvel ezelőtti, mendei pezsgő kulturális élet egyik részese volt. A helyi zenekarban muzsikált, legfiatalabbként, és talán legszorgalmasabbként. Pesten tanult tovább. Azután már ritkán láttuk egymást. A fővárosban lakó fiú ha néha haza is tért, nem nagyon mozdult ki otthonról, csak egyszer-egyszer szoríthattunk kezet, és mondhattuk, „mekkorát nőtt a gyerekr Aztán megtudtuk, hogy szép eredménnyel végezte tanulmányait, zenei szakon tanul tovább. Legutóbb, amikor Mend'én jártunk, édesapja boldogan újságolta, hogy fia az énekes pálya felé kacsingat, tiszteletre méltó eredményekkel. Akkor egy pillanatra meglepődtünk, nem is tudom, miért vártunk mást Tibitől. S most viszontláttuk a televízió képernyőjén! Nem a legszerencsésebben kezdett. .Hibás volt talán ebben az első hangvétel, a mikrofontartás, nem tudom pontosan, hogy mi, de őszintén szólva ez nem is érdekelt. Amíg Tibi énekelt, emlékekkel teltem meg. Kedves, kellemes emlékekkel. A szám, amit előadott, 98 pontot kapott. Ezt azonban a szám kapta és nem ő. Szerepléséhez kissé megkésve gratulálunk neki. Furuglyás Géza Haj, haj... Igen, a srácnak vállig ért a haja, színes selyeming volt rajta és farmer. Bár mostanában ez nem ritkaság — mégis alaposan megnézték. Nem zavarta egy cseppet sem. Átkozott dolog, ha újságíró és nő az ember egy személyben — de megszólítottam, bízva abban, hogy nem érti félre. Még meg sem szólaltam, már hely- lyel kínált, s millió sörösüveg meg egy keménykalap társaságában zajlott le eszmecserénk. Én: — Mondd, jó ez neked? Ö: — A hajamra gondolsz? Hát persze. De milyen jó! Én: — Akikor is, ha kánikula van? Ö: — Na persze, hát akkor kicsid kellemetlen. Viszont a lányoknak tetszik. Én: — Mondták már ezt neked? Ö: — Igen. Többen is. Én: — És senki sem szólt még miatta? Ö: — .A KISTEXT-ben dolgozom. A főnököm egy nap szabadságot és egy százast ígért, ha levágatom. Azt mondtam: semmi pénzért. A vonaton is megszólítanak: áruljam el, 'hogy lány vagyok-e vagy fiú. Vannak, akik nekem rontanak, hogy szégyelljem magam. De miért? Egyébként nézd meg ezt a fényképet. A barátom. Amatőr fotót mutat: virágos domboldal, középen egy... fiú Éva és Eszter A gyömrői tudós feljegyzéseiből Amit még az ember sem tud Csodálatos jelenség a téli álom az állatvilágban. Hej, ha az ember is úgy tudná utána csinálni! Az egész família a tél beálltával elaludna és csak tavasszal ébredne fel. Mennyit lehetne a tüzelőn és a koszton megtakarítani! Télen, nálunk, a rovarvilág és a növényzet elpusztul. Az állatok, főleg a madarak egy része melegebb hazába vándorol. De amelyikben nincs vándorlási ösztön, annak meglassul az életműködése, test- hőmérséklete alább száll, és zsibbadásba, álomszerű ájulásba esik. A téli álom célja tehát az, hogy az állat megmeneküljön a kedvezőtlen időjárástól, és táplálék hiányában az éhenhalástól. Nálunk a medve, a sün, a mókus, az ürge, a hörcsög és a denevér téli alvó —, a többi között. Barlangokban, faod- vakban, tornyokban, földbeásva, a hüllők, kagylók iszapba fúrva, de mindannyian zsibbadásba merülve alusszák át a telet. A rovarok nagy része is álomba merül, másik része petéit lerakva elpusztul. A legyek is elhullanak, csak az mar„d meg, amelyik meg tudja húzni magát lakásunk meleg zugában. Koltai Gyula (vagy lány?), majdnem hátközépig érő, göndörödő fürtökkel, keze a virágok között. Idilli kép, annyi szent. Én: — Hallottál már a hippy kről? Ö: — Persze, hülyeségnek tartom. Semmi értelme az egésznek. Én: — Szóval te a hajaddal, a virágos szereléseddel csak a divatot követed. Ennek van különösebb értelme? ö: — Nincs. De tetszik. És másoknak is tetszik — igaz, az öregeknek nem. És neked? Hát... hogy is mondjam ... Nem volt éppen rossz. Később láttam őt táncolni egy rövid hajú, nadrágos lánnyal. Még szerencse, hogy beszélgettem vele, innen tudtam, hogy kettőjük közül ő a srác. (koblencz) — Könnyű munka ez. Csak arra kell vigyázni, hogy kevés tojás törjön el — mondja Eszter. Kalamen Éva és Pető Eszter, kettő a néhány fiatal közül, akik a gombai tsz-ben dolgoznak. Itt tanultak, itt akarnak maradni — de vajon miért választották éppen ezt a foglalkozást? Éva: — Megmondom őszintén, én fodrász akartam lenni — s most itt dolgozom a tojóhazban. Hát a kettő között van különbség, az biztos ... Azt hiszem, véletlen volt az egész. Papírt kaptam, iskolára kerültem, három hete végeztem el. A szüleim a tsz- ben dolgoznak. Hogy szeretem-e ezt a munkát? Köny- nyű. Reggel fél ötkör kelek, kerékpárral vagy busszal járok ki. Minden gépesítve van, csak a tojásokat szedjük kézzel — és havonta kétezren felül keresünk, de sokszor megvan a háromezer is. Szórakozás? Hát... Csak minden harmadik vasárnapunk szabad. És tulajdonképpen akkor sem tudunk mit csinálni. Néha bált rendeznek, meg itt van a presszó — ez az egész. Eszter: — A barátnőink mind Pestre járnak. A mi előnyünk az, hogy nem kell utazgatni. Nem rossz itt. Eleinte különösen jó volt, csak az a baj, hogy kevés a fiatal. Egy tanuló most ment el, nem szerette ezt a munkát. Pedig nem is a munkával van itt a probléma, hanem inkább ... Szóval az van, hogy minél többet dolgozunk, annál többet követelnek. Az idősebbek, akik már régebben itt dolgoznak, eleinte nagyon rendesek voltak. De most — nem tudjuk miért — megváltoztak. Sokszor gorombák is ... Ha egyedül lennék itt fiatal, nem is maradnék tovább. Eszter, szerencsére, nincs egyedül. Megtalálja a számítását a tsz-ben, s ha vannak is árnyoldalai a munkának — azt is elismerik, hogy a napos oldal naposabb, mint másutt, a városi gyárakban. Látják a bajt, a baj okát — s így segíteni is egyszerűbb. A fiatalok gyakran elégedetlenek. Igazuk van? Legtöbbször igen. Viszont: „nem elég felismerni — de tenni, tenni kell!” (koblencz)
