Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-01 / 179. szám

PEST MEGYEI HÍBLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 1, CSÜTÖRTÖK Hol vagytok, (sikkszedők? Jó pár évvel ezelőtt — már nem is tudom, sláger volt-e vagy valamelyik operett dalbetétje, de tüzes dallamai miatt még eszem­ben van az ének első sorá­nak szövege: „Mi vagyunk hát a csikkszedők, tralala- la, tralala-la!" S hogy most ez eszembe jutott, sajnos, nem a memóriámat dicsé­ri, hanem azt a látványt, ami reggeltől késő dél­utánig az SZTK bejárata előtt fogad. A szakrendelések idő­pontjáról nemcsak a tuda­kozó tájékoztat, hanem az ajtó előtt heverő csikkhalom is. Ha sok, akkor minden osztály „üzemel”, ha csu­pán egy szemétlapátra va­ló, akkor csak a röntgen tartja „fogadóóráját”. Este­felé, ha söprögető nénit lá­tunk az épület járdája előtt, ne is próbálkozzunk bemenni. Mert itt csak ak­kor fogadnak, amikor bo­káig ér a szemét. S ha már ezt megemlít­jük, ne menjünk el szótla­nul ama dicséretes cseleke­det előtt sem, hogy hajda­nán valaki ide egy fára függeszthető szemétkosarat helyezett. De ennek a pléh- kosárkának már csak az a része ép, amelyik fenntart­ja a fán... Jó lenne, ha azok a csikkszedők most fevonul- nának ide. De ha. akadna jobb ötlet, szívesen vennék a járókelők. (cs.) Kárt okozó ,,nomádok“ A szalma árából akár táborra is telt volna Tűzoltók, katonák és civilek dolgoznak a szalmakazal oltásán. Esik, nem esik? Mindenkinek van egy álma Égboltot leső kollektíva volt szerdán az Utépítőgóp Javító és Gyártó Vállalat KlSZ-szer- vezete. Legszívesebben társa­dalmi munkáten kergették volna néhány kilométerrel ar­rébb a gyülekező esőfelhőket, hogy ma este, a tervnek meg­felelően szabadtéri előadáson láthassák vendégül a ceglédi fiatalokat. A vállalat KISZ- szerveaetének csúcsvezetősége ugyanis budapesti neves ven­dégművészek szereplésével ma vidám slágerestre invitálja a könnyűzene kedvelőit. Az előadást a Dózsa Műt>e- lödési Ház szabadtéri színpa­dán tartják meg — rossz idő esetén a nagyteremben — es­te nyolcórai kezdettel. Az Olympia zenekar játszik, Orosz András konferál, s a műsor­ban fellépnek: Harangozó Te­réz, Balázs Boglárka, Baráth Mária és Németh József tánc- dalénekesek, valamint Keleti László és Keleti Pál humoris­ták. Vasárnap hajnali négy óra­kor álmos szemű fiúk talál­koztak az állomáson. Negyven ceglédi gimnazista indult két­hetes munkára a hansági épí­tőtáborba. Hosszú, körülmé­nyes utazás után (háromszori átszállással), délután fél öt­kor szálltak ki a vonatból Mosonszentjánoson. Zuhogó esőben vártak a teherautókra. A tábor innen még nyolc ki­lométer. Este hétre már min­denki beérkezett. Erdő szélén ütötték fel a sátrakat. A har­madik turnusban négyszáz diák dolgozik itt: Pest megye, Győr-Sopron megye és Buda­pest középiskolásai. Azonnal megkezdődött, a „felszerelés”. A tábori egyen­ruha: ing, nadrág, derékszíj, gumicsizma és sapka. Legjob­ban a csuklyás, bő, földig érő sátorlapnak örültek. Ijeszt­gették egymást Belphegor-ki- nézetükkel. Izgalmas volt a szerelés összeállítása. Vajon sikerül-e mindenből a megfe­lelő méretet megkapni? Né­hány vicces eset adódott. A kis Donner Pista nadrágja a válláig ért, a csizmája négy számmal volt nagyobb. A töb­biek nevetve bátorították. „Nem baj, ilyen esős időben csónakázhatsz is benne!” Ha­marosan beöltöztek és kivá­lasztották az ágyakat. Tizen laknak a sátorban — egy bri­gád. . Fél nyolc: már hangoskodik a gyomor, jöhet a vacsora. A kezdet jó. Marhapörkölt rizzsel, uborká­val. ízletes, bőséges adag. A konyha vezetője megjegyzi: A 600 éves fennállását ün­neplő Nagykőrösön a jubileu­mi eseménysorozat keretében rendezett országos nyári gyü­mölcs- és zöldségkiállítás, s a vele kapcsolatos gépbemutató vasárnap véget ért. A kiállí­tást Ceglédről' és környékéről is számosán megtekintették. A kiállításon díjat nyert gyümölcs- és zöldségfélék ki­tüntető érmeit és okleveleit Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára ünnepélyes keretek kö­zött adta át a kitüntetettek­nek. A ceglédi és a környék­beli kiállítók a következő dí­jakat kapták: A Duna—Tisza közi Kísér­leti Intézet ceglédi gyümölcsö­se: Pándy meggy-féleségeiért aranyérmet, a Kécskei rózsa­barackjáért aranyérmet, és a Ceglédi piros almájáért arany­érmet. A ceglédi Lenin Tsz: négy ezüstérmet, görög- és sárgadinnyéjéért, paprikájáért és paradicsomjáért. A ceglédi Többször hangzott már el | panasz: kevés zöldség- és gyü­mölcsbolt van Cegléden, a í — Olyanok lesznek a mun­ka után, mint a farkasok. De semmi aggodalom: még a nagyétkűek is jóllakhatnak. Van kantinunk, ahol bambit, édességet és a legjobb brigá­dok sört is kaphatnak. Elfáradtak a fiúk és ezen az estén korán lefeküdtek. Néha azért nagy nevetés hallatszik ki a sátrakból. Azután csend lesz. Lénárt Ákos táborvezető hellyel kínál. Kopog az eső fö­löttünk, hűvös van. — Nem jól kezdődött. Egész nap esett — mondja. Pedig az idő nagyon sokat számít. Ha kedvező, jobban megy a mun­ka, délután focizhatnak, játsz­hatnak a fiúk. Van kis könyv­tár,, tánclemezeket is hallgat-, hatnak. A munka a szokásos: csatornát ásnak, másfél méter mélyre és há­rom-négy méter szélességben. Az első két turnus jól dolgo­zott, öt kilométert haladtak. Az ébresztő reggel fél öt­kor van. Most még kicsit ne­hezen bújnak ki az ágyból. Gyors öltözködés, reggeli és irány a munkahely, ásóval, la­páttal a vállon. Szétoszlanak a brigádok, nekilátnak. Körü­löttünk, a csatornák mentén, erdők. A láptól visszahódított területeken már termőre for­dult a talaj. „Ez mind a diá­kok sokéves munkájának az eredménye" — mondja büsz­kén a táborvezető egyik he­lyettese. Elbúcsúzom a fiúktól. Jó munkát és szórakozást kívá­nok nekik. Ök meg arra kér­nek, adjam át üdvözletüket az otthoniaknak. (kohlmayer) Kossuth Tsz: berlini petrezse­lyemgyökeréért aranyérmet. Az abonyi Űj Világ Tsz: há­rom ezüstérmet, görög- és sár­gadinnyéjéért, vöröshagymá­jáért. Az abonyi Kossuth Tsz: cecei paprikájáért aranyérmet. A jászkarajenői Lenin Tsz: paradicsomjáért egy arany- és egy ezüstérmet, uborkájáért és sárgarépájáért ezüstérme­ket, és még három aranyér­met nyert paprikájával, gö­rög- és sárgadinnyéjével. A jászkarajenői Üj Barázda Tsz: soroksári és javított cecei paprikájával aranyérmeket, és három ezüstérmet paradi- csomjaival. A kocséri Űj Elet Tsz: paradicsomijával arany­érmet. törpe paradicsomiéval és paprikájával ezüstérmeket. A kocséri Petőfi Tsz: cecei paprikájával ezüstérmet. A Csemöi Állami Gazdaság nyá­ri almájával és Clapp kedvelt- je körtéjével aranyérmeket nyert. K. L. város központjában — a pia­con levőt is beleértve — mind­össze két elárusítóhely áll a vásárlók rendelkezésére. A panaszt a peremkerületek la­kói tették szóvá — jogosan. Most ezeken a részeken — szinte gomba módjára — új boltokat nyitnak a tsz-ek, a MÉK, és az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat. — A közeljövőben 11 bolt­tal gazdagodik a város — mondotta Revuczky Gyula kereskedelmi felügyelő. — Ez főleg a jobb gyümölcsellátást segíti elő. Pár nap múlva négy zöldségboltot nyit a MÉK. Ezeknek a Déli út, az Alszegi út, a Szolnoki út lakói örül­hetnek, és a kertészet helyén levő lakótelep vásárlási gond­ján enyhít. Az üzlethálózat bővítésé­be bekapcsolódott a Lenin Tsz is. A Béke téren létesít egy szép, korszerű üzlethelyiséget, ahol saját termékeit árusítja majd. A Dózsa Népe Tsz a Holló ut­cában vett birtokába egy nagy épületet. Az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat — egye­lőre ideiglenesen felállított pavilonban — vegyes élelmi­szerüzletet nyit a. Csengeri- szélén. — És ez mind az idén meg­valósul? — A felsorolt helyeken már megkezdődtek az átalakítások, Cegléden és Vácott egyszer- | re épül új 'kórház. Felépítésük I határideje 1969. december 31. A két kórház építői verse­nyeznek egymással. Erről a vetélkedésről B. Kovács And­rás főépítésvezető és kollégái így nyilatkoztak az építők klubjában Vácott: — Hogyan áll ma a ver­seny? Kik vannak az élen? — Cegléden a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat gár­dája dolgozik... A múlt év­ben ők voltak előnyben. Azon­ban ennek a versenynek az állását nem lehet ilyen ponto­san lemérni. Nem is olyan ver­seny ez, amelynek az eredmé­nyei a verseny táblára kerül­nek. Abban vetélkedünk, hogy ki tud több és jobb tapaszta­latot átadni a másiknak, olyat, amelyet az építkezésen szer­zett ... — Miben van előnyük a ceglédieknek? — A ceglédiek előnye, hogy a fűtést és a villanyszerelést saját szakembergárdájuk vég­zi, így a szakmák között jobb az együttműködés, gyorsabban halad a munka. A ceglédiek a művezetői tanfolyam hallga­tóit a kórházépítkezésre ve­zényelték ki gyakorlati mun­kára. Előrelendítették a mun­kát ... Azután Cegléden két hónappal előbb kezdtek, de ez nem e'ónyük. mert a nehéz ta­laj miatt alapozási nehézségeik voltak. — És a váciak? — A váciak előnye? Nagy segítséget jelentett, hogy a honvédség nagyon sok jó szak­embert, építő katonát küldött az építkezésre. Ezenkívül sok­| legkésőbb egy hónap múlva I minden bolt „kitárja kapuit”. — Tehát nem lesz már az ellátásban a „fehér folt”? — Egy gondunk még van, a baromfi, illetve az élőbaromfd árusítása. Van elegendő baromfi, csak nincs, aiki árusítsa. A termelőszövetkezetek ugyan ellátják a várost, de csak pia­ci napokon hajlandók értéke­síteni. A felmért igények azon­ban indokolttá tennék, hogy a hét minden napján lehessen vásárolni baromfit. így, ha a közös gazdaságok továbbra sem vállalják az állandó áru­sítást, akkor iparigazolványt adunk ki magánáruseknak. (cs—i) Alkalom szüli a tolvajt A rendőrség előzetes letar­tóztatásba helyezte lopás miatt Németh János 59 éves foglal­kozás nélküli személyt, mert a ceglédi sportpályáról ellop­ta Szeker Istvánná ceglédi la­kos őrizetlenül hagyott táská­ját, melyben 943 forint kész­pénz volt. Németh Jánosnak nem ez az éiső bűncsélekméúye; * mert ko­rábban Kiss Béláné ceglédi' lakos udvarába is bemászott a kerítésen át, és ellopta onnan a verandán levő, ugyancsak őrizetlenül hagyott zsebrádiót. sok forintot ért az a társadal­mi munka, amelyet tizenhá­rom szombaton és vasárnap végeztek a város lakosai. — Kitől származik a Cegléd —Vác vetélkedő gondolata? — Az ötlet a két építkezés műszaki és mozgalmi vezetői­től származik. Kollektív elha­tározás. A ceglédi építésveze­tő, Bognár József, régi isme­rős. Évente legalább kétszer Ügy lép be M. Sándomé a gyámügyi hatóság irodájába, mint aki még sohasem, járt hivatalos helyen. Nem is! Ta­lán egyszer-kétszer, az adó­hivatalban. Kétszer is el kell mondani, ne féljen, üljön le, s mondja meg, mi járatban van. — Két hónapja, hogy az öt­éves kisfiámmal együtt ki­zavart az uram a házból. Pe­dig a ház az enyém, hat évvel ezelőtt vették nekem az anyá- mék, amikor férjhez men­tem hozzá ... Szüleim, apám 300 forintos nyugdíjából él­nek. Én meg az orvosságok­ból. Az idegorvos azt mond­ta: ne féljen néni — így mondta, pedig 39 éves va­gyok — ettől a pirulától majd tud aludni. Tudok is, csak ne kellene felébredni soha... Nincs már könnye, csak a válla rázkódik, a szája re­meg. Könny nélkül zokogni még rosszabb... A verések, a Az idegenforgalom növeke­désével városunk határában is feltűnnek a modern „autós nomádok”, a kempingezők. Sátraikat rendszerint útmenti fasorokban verik fel, de lát­tunk már belőlük a csorda­járáson is néhányat. Termé­szetesen, kedves vendégeink meglátogatjuk egymást, ami­kor a mérnökök, technikusok és a szakemberek átadják a tapasztalatokat. — Határidőre befejezik a munkát? — Ami bennünket, a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalatot illet, 1969. november 7-re szeretnénk átadni. De az alvállalkozók munkáját nem tudjuk garantálni. megalázás kiégetett belőle mindent. Nincs látlelet a kék foltokról, a sebekről. Arról csak ő tud, meg a férje. Meg azok, akiknek itt elroond- U. Mert itt megkérdezték. Kisfián kívül eddig senki nem volt kíváncsi: nagyon fáj? A gyámügyi előadó taná­csot ad: forduljon a bíró­sághoz, adja be a válókere­setet, kérje a gyerektartást, állapíttassa meg a vagyon- elosztást. Ez ennek a módja. Aztán, ha nem fizeti a férj a gyerektartást, majd lecsuk­ják, ő pedig eladhatja a há­zát, vagy visszaköltözhet. De addig? Sajnos, az „addig”-ra nincs törvény. Az asszony bólogat Megért ő mindent. Csak ép­pé” nem tud majd beszélni a bírósági panaszirodán, vagy a tárgyaláson. Mert itt is nélkülözni kénytelenek tábor­helyükön az „összkomfortot”. Lehet ugyan, hogy éppen ez a vonzó számukra. Nekünk ez kevésbé örvendetes, amikor az elhagyott táborhelyek közelé­ben nem éppen szívderítő nyomokat találunk. Ilyen nyomok voltak a Kecskéscsárdai Állami Gazda­ság szalmakazlának környé­kén is, amikor péntekre vir­radóra a ceglédi tűzoltóság a helyszínre érkezett. A táboro- zóknak hűlt helyét lelték, csupán a hatalmas lán­gokkal égő kazal mutatta gondatlanságuk eredmé­nyét. Nem is párezer forint ér­tékű búzaszalma semmisült meg, hanem jóval több. Érté­kéből akár parkosított tábor­helyet lehetne létesíteni. Remélhetőleg, illetékes szer­veink mielőbb foglalkoznak a legális táborhely megteremté­sének gondolatával, és a „no­mádok” megszelídülnek — mindnyájunk örömére. Kép, szöveg: Jakab Zoltán csak azért volt szava, mert asszony ült az asztal túlsó oldalán. — És tessék mondani, meny­nyibe kerülhet egy ügyvéd? Mert én nem tudom magam kifejezni... Az órát kérdi. Tíz perc múl­va indul Csemő felé a vo­nat. Siet, mert egyedül van a gyerek. Ma nem megy a bíróságra ... Majd. Nylon zacskóba rakja iratait, és alázatosan nyúl a kilincs után, majd visszafordulva elköszön: Na­gyon szépen köszönöm a se­gítséget! Mert most már tudja, hogy hová kell for­dulnia panaszával. Csak el­mondani nem meri. Meg­találni azt a panaszirodát, az lesz nehéz. Ha valaki el­menne vele. De ki? Hisz olyan egyedül van ... Hogy is mondták az irodában? Az „addig"-ra nincs törvény! Pe­dig, de jó lejine ... (cs—1) LEVÉL HELYETT, A HANSÁGBÓL A csapat első napja Lehet négy számmal nagyobb? $ Csatornaásók RITKA RANGLISTA Gyümölcsök, zöldségek vetélkedője r / / KIÁLLÍTÓINK sikere koroson Cegléd—Vác építővetéikedő A váciak véleménye TAPASZTALATCSERE - TÁRSADALMI MUNKA Az „addigira Javul a gyümölcs- és zöldségelláfás Városszerte új boltok nirílüdk Nyitás: egy hónap múlva — Ki árulja a baromfit?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents