Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

1968. AUGUSZTUS 4.. VASÄRNA?

;:\-/Ctvlap

Heti témánk: a felvásárlás (1.)

Ki panaszkodik jogosan?

Csikordul az iskolakapu

Készülődés az új tanévre

A háziasszony kimegy a piacra, a csarnokba, a zöldségboltba és amikor kosarát megrakta azt mondja: „Mindent drágán vettem”! A zöldséget termelő termelőszövetkezet „mindent olcsón adok el" felkiáltással panaszkodik. A Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központja a kevés haszonról s a nagy állami dotációról beszél.

Mindenkinek igaza van?... Vagy senkinek? ...

A felvásárlás sűrű erdejében járva kísérelünk meg ösvényt találni, amelyen át el tudunk jutni az igazságig, és a kérdésekre adható válaszokig, amelyek, ha izgalomban nem is, de bonyolultságban felveszik a versenyt bármelyik krimivel.

Lássuk élőször a tényállást! A Pest megyei termelőszövetkezetek, csoportok és szakszövetkezetek évenkint 23—24 ezer kataszérális holdon termesztenek zöldséget. A ház'.áji gazdaságok s egyéb magán- gazdaságok a fenti összeghez még 5—6 ezer holddal csatlakoznak. Megközelítőleg tehát megyénkben 30 ezer holdon folytatnak zöldségtermesztést, ami kiemelkedően nagy terület. E nagy volumenű zöldség- termesztés kétségtelenül jobb megyei ellátást feltételezne s tenne lehetővé. Idén ugyan kb. ezer holddal csökkent a zöldségtermelő terület, de ez nem befolyásolja nagy mértékben az ellátást.

Míg 1967-ben 23 610 holdra, addig 1968jban 23165 holdra I szerződtek a termeltetők, te- | hát itt sincs nagy eltérés a ta- ! valyi és idei adat között. Abban viszont már van, hogy a termelőszövetkezetek ötféle módon értékesíthetik áruikat, mégpedig a Szövetkezetek .Pest megyei Értékesítő Köz- pontján — régi nevén MÉK-en — a HUNGARO- | FRUCT-on, a 4. Jtonfcervgyá- j ron, szabadpiacon, valamint I

i.-rnmw.ramioMKWim

közvetlenül a budapesti kis- és nagykereskedelmi vállalatokon át;

1967—68-tól a tsz-ek egyre jobban élnek a közvetlen piaci lehetőségekkel, s így a megyei tsz-ek 157, ebből Budapesten 103 zöldség-gyümölcs elárusítóhelyet létesítettek.

Ki vásárolja fel, s milyen I arányban a termelőszövetkezetek áruját? Megvizsgálva a megyei helyzetet, láthatjuk, a Szövetkezetek Értékesítő Központja, i.ozzávetőlegesen a megyében megtermelt összes zöldség 26,8, a konzervgyárak 65,3. a HUNGAROFRUCT 2,6, a budapesti nagykereskedelem 5,3 százalékát vásárolja fel, utóbbiban a szabadon árusított termékmennyiség is benne van. A számokból láthatjuk, hogy a budapesti, a nagykőrösi, a hatvani és kecskeméti konzervgyár, a termelőszövetkezetek legnagyobb partnere. E partnerekről és az általuk lebonyolított felvásárlásról elöljáróban is annyit elmondhatunk, teljes megelégedést keltőén végzik munkájukat, a tsz-dknek a termelés közben is tanácsot adnak, végigkísérik a növény útját az ültetéstől az eladás lebonyolításáig. Átvevőik kitűnő szakemberek — s a feldolgozás természetéből kifolyólag — nem akadékoskodnak az áru átvétele közben, mert nem válogatott termék, hanem tömegcikk kell nekik.

A konzervgyárak évről évre növelik megyénkből vásárlásaikat, míg 1966rban 7300, 1967-ben már 8400, 1968-ban pedig már 10 500 vagonnyi árut kívánnak átvenni és feldolgozni. A korábbi években csak paradicsomot, zöldborsót, paprikát és uborkát, ma már sárgarépát, petrezselymet s egyéb zöldségféléket is vásárolnak. Á megye ellátásából

Mint akit tettenértek, gyorsan visszatette a könyvet és hátat fordítva Gézának, kapkodva öltözködött.

— Sietek. Még haza kell mennem a mamához és utána beérni munkakezdésre a hivatalba.

— Legalább mosakodj meg. Hozok vizet.

— Majd otthon megfürdöm. Te csak maradj és tanulj. Nehéz vizsgáid lesznek.

★

A buszra várakozók nagy tömegében is azonnal felfigyelt a férfira. „Magas, barna mackó”. Feje, széles, szögletes arca, s szemtelenül pisze orra kiemelkedett a többiek közül. Csak látásból ismerte. Ugyanannál a vállalatnál dolgozott, ahol ő, gyakran elhaladt szobája előtt, amelynek ajtaját állandóan nyitva tartotta. Belefúrta magát a tömegbe, hogy észrevétlen maradjon a férfi számára és amint megérkezett a busz, tűsként felkapaszkodott. A kocsi elejébe sietett. Talán egy megállót sem haladtak, amikor megütötte a fülét a férfi meleg bariton hangja: „Kezét csókolom, Illa.”

— Ah, maga az?! — a meglepődéstől még köszönni is elfelejtett.

— Hol jár errefelé ilyen hajnalban?

— Látogatóban voltam.

— A víkendházban? — kérdezte a férfi.

— Honnan tudja?

— Hát mindent megtud az ember, amit akar.

— Mi maga, nyomozó a vállalatnál?

— Szó sincs róla, csupán egyszerű érdeklődő, akit megfogott Illa varázsa. — Egészen közelhajolva folytatta: — Valamelyik nap végigróttam az utcák sorát maga után, pedig nem szeretem az embertömeget kerülgetni. Tudom, mikor érkezik a munkahelyére és mikor távozik ... Tegnap kikísértem a temetőbe is.

— Nem, nem láttam — szólt közbe őszintén.

— Meghúzódtam egy gesztenyefa mögött. Mert bármily nagy darab az ember, rejtőzni is megtanul, ha nem kívánatos személynek érzi önmagát, nemde? Aztán követtem hazáig, tisztes távolból. Szerettem volna a közelében lenni és az utcájukban. Le-föl, órákig. Majd hazajöttem, mert éli. erre lakom, a víkendház közelében. Itt folytattam a sétát. Az út a ház ablaka alatt halad. Véletlenül, esküszöm, véletlenül, éppen oda értem. A szobában égett a villany ...

E

lővette retiküljéből zsebkendőjét és letörölte homlokáról a verítéket. Azonnal leszáll, s itthagyja ezt a molesztáló alakot. Hogy merészel faggatózni és vájkálni az ő magánéletében. A. második gondolata azonban maradásra bírta. Mit ér vele? A férfi bizonyára követi.

— Nagyon kérem, hagyja abba — megnyomta a szava-" kát. — Mi köze hozzá, hogy én mit csinálok. Ha fiatalabb lenne, azt mondanám: kopjon le rólam!

— Valóban nincs közöm az életéhez, de senki sem tilthatja meg. hogy maga után járjak.

— Keressen más médiumot. Tudja meg. hogy a vőlegényem lakik a víkendházban. És egyébként halálos beteg vagyok. Rákom van. Jó lesz, ha távol tartja magút tőlem.

Megállt a busz. Gyorsan lelépett. Már csukódott az ajtó, amikor még hallotta a férfi baritonját: „Akkor sem tágítok... Hívni fogom telefonon!”

★

A

z onkológia rendelőjéből jövet futott össze Erzsivel.

A gimnáziumban legjobb barátnője volt. Élénksége, talpraesettsége vonzotta hozzá. Férjhez ment, a város másik végére költözött, s három éve nem találkoztak. Nemsokára már ott ültek a közeli étteremben.

közvetlenül nem veszik ki a részüket. Alaposan tévedne azonban, aki azt hinné, hogy a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központja, továbbiakban a SZÖVÉRT a felvásárolt 26,8 százalékot a megye ellátására fordítja. Nem! Ók is adnak át a konzervgyáraknak, a HUNGAROFRUCT- nak és Budapest ellátására a Nagyvásártelepre szállítanak. Hiba ez? ... Hallgassuk meg a szakemberek véleményét.

—Is—

Kifelé megyünk a nyárból, s a nebulók képe egyre jobban elszontyolodik: már- már hallják csikordulni az iskolakaput. A pedagógusnép is mozgolódik: huszonegyné- hány nap, és kezdődik az 1968/69-es tanév. Azok, akik most kezdik nevelői pályafutásukat, szinte kivétel néU kül ellátogatnak munkahelyükre, átestek az első bemutatkozáson. megkezdték a készülődést, a tervezgetést.

Összhangban az igényekkel

Az iskolareform végrehajtásában elért eredményeket meg kell szilárdítani, a részfeladatok megoldási módját tovább kell tökéletesíteni, minden előremutató kísérletnek szabad kibontakozási lehetőséget kell teremteni a most következő tanévben is.

— Bevásároltam, ma este szabad vagyok, a férjem viszi haza a gyereket az óvodából. Iszunk valamit a viszontlátás örömére.

Szólította a pincért:

— Ajánljon valami italküfönlegességet.

— Kérem, a legújabb bogiári készítmény, a nők kedvence, kitűnő ital: Boszorkánytej. Jégbe hűtve hozhatom.

A

z étteremben néhány vendég ült, az asztalok többsége üresen tátongott, mégis úgy érezte, vibrál körülötte az

élet.

— Nem, az nagyon édes-keserű — hadarta és zavartan nézett maga elé. — Inkább konyakot!

— Mesélj, mit csinálsz? — riasztotta fel gondolataiból Erzsi.

— Szőkeségemmel reklámot csinálok á vállalatnak és lábaimmal kötöm, az üzleteket.

— Reklám és üzletkötés? Legalább olyan szép szakma, mint az enyém, a számvevőség ...

A konyak megoldotta nyelvét. Végre kibeszélheti magát valakivel. Erzsi szótlanul fülelte elbeszélését apja haláláról, anyjáról, Gézáról és az onkológiai vizsgálatokról, hiszen már a harmadikon vett részt.

— Éppen most jöttem onnan és ismét megállapították, kutya bajom sincs. •

— Mondd meg, őszintén, miért fecsérled ilyesmire az idődet?

— Géza kívánta. Ó csak tudja, mi kell, friss diplomás orvos.

— Diplomás, akkor ne onkológia-kálváriára kénysze- rítsen, hanem vegyen feleségül és adja meg neked a szükséges testi és szellemi örömöket.

— Elvesz feleségül, csak összekuporgat némi pénzt és rendelőt nyit.

Erzsi úgy nézett rá, mintha életében először látná.

— Szereted egyáltalán?

összerezzent, majd kisvártatva csöndesen felelt:

— Amióta minden este találkozunk, magam se tudom. — Nem nézett Erzsire, az asztalra bámult maga elé, úgy kérdezte: — És mondd, te boldog vagy a férjeddel?

Erzsi felhajtotta az italát, arcára elégedettség ült.

— Boldog, nagyon boldog, mindent megkapok tőle, amire szükségem van.

— Én viszont minden alkalommal egyre nyugtalanabb, miután szétválunk. Eleinte azt hittem, hogy a rák, de miután kiderült... Rosszabb, mint a hideglelés. Nemegyszer eszembe jutott: ez hát a megnyugtató, boldog közérzet, amit

a szeretkezés ad?

— Hallgass rám, Illám, ha van eszed, akkor otthagyod. És ha valahol megpillantod, messzire kerüld el. Nyugalmad csak akkor lesz. amikor úgy élsz, mint a többiek. Találj magadhoz illőt, aki megteremti a jó közérzetet. Értsd meg, örökké így élni rettenetes; igazi férj és gyerekek kellenek.

A tűzbejött Erzsi feleszmélt, hogy nagyon hangosan beszél. Riadtan nézett körül. Arra fordult, amerre Illa. Az egyik oszlop mellett egy szögletes arcú, pisze orrú férfi ült egymagában és az asztaluk felé tekingetett.

— Ugye, kedves férfi? — mondta Illa. — Sajnálom, hogy olyan levert és szomorú az arca...

★

I

smét csengett a telefon. A házi vonal szólt, a szokásos időben. Felemelte a kagylót, a fülénél tartotta rövidke ideig, és belefújt.

— Halló! — nem kapott választ. — Halló! Szóljon már valamit, maga búgó bariton! — Semmi választ nem kapott. — Ma estére szabaddá tettem magam. Találkozhatnánk valahol, ha a kísértetjárása még nem szünetel.

| f A megyehatáron, a nagynyíri erűüI alaiVlZ ben működik a Vízgazdálkodási Ku- J tatólntézet (V1TUK1) Komlósi Imréről elnevezett talajvíz-kísérleti telepe. A telepen mintegy 40 észlelő kúton figyelik meg a talajvízszint változásait. A talajnedvesség-méréseknél a hagyományos eljárás mellett a legkorszerűbb izotópos módszereket is alkalmazták.

Hogy miként?

Hosszan tudna erről beszélni Lukács József, a megyei tanács iskolai csoport- vezetője és dr. Görgcnyi József gazdasági csoportvezető. A teljességről azonban le kell mondanunk. De néhány példából is következtetni lehet az egészre.

Lakásvásárlás

Tehát miként?

— A bérkeret-gazdálkodás, a pályázati rendszer s a távlatokban előnyösnek mutatkozó egyéb intézkedések tudatos érvényesítésével tovább javítjuk az oktatás személyi feltételeit, növeljük a szakos ellátottság arányát — sorolja Lukács József. — A személyi feltételek fejlesztésének szolgálatába állítjuk a jutalmazást, a feljebb sorolást, a lakásgazdálkodást, vagyis a pedagógusok életkörülményeinek javítását szolgáló valamennyi intézkedésünket.

— Itt jegyzem meg — vág közbe dr. Görgényi József —, hogy a Művelődésügyi Minisztérium ebben az évben 1 millió 900 ezer forintot adott a megyének pedagóguslakások vásárlására. Az összeget bizottság osztotta szét, s már 120 ezer forintot,-el is költöttünk belőle, egy sóskúti házas ingatlanra. . A továbbiakban még 1? szolgálati lakást vásárolunk: hármat-hármat a nagykatai és a ráckevei, kettőt-kettőt a gödöllői és a monori, egyet-egyet a dabasi és a szobi járásban, a bizottságok kijelölése szerint. A kedvezményes lakásépítési OTP- kölcsönből 72 megyei pedagógusnak jutott ' az idén. Az igénylők közül szintén bizottság választotta ki a legjobban rászorultakat. Ez is nagy kedvezmény: átlagosan 130 ezer forintos, kamatmentes kölcsön, melynek 30 százalékát, ha az igénybevevő 15 évig egy helyben teljesít szolgálatot, elengedik. Megemlítem még, hogy egyes tanácsok fejlesztési alapjukból is segítik a nevelők lakásgondjainak enyhítését.

— Emeljük az iskolavezetés színvonalát — folytatja Lukács József —, javítjuk az igazgatók irányító és ellenőrző tevékenységét, ideológiai és pedagógiai képzettségét, fokozottabban feladatukká tesszük az iskolán kívüli nevelői munka szemmel- tartását, az iskolatanácsok aktivizálását ... Tovább erősítjük a nevelőtestületek eszmei, politikai, pedagógiai egységét, a nevelők továbbképzése érdekében sűrítjük a szakosított ideológiai tanfolyamokat, s gondunk lesz arra, hogy az azokon elsajátított ismeretanyag a korábbinál jobban hasson a tanórákra.

A pedagógushiány gondjai

Amikor Lukács József ar- j ról tesz említést, hogy fel- j szerelés tekintetében az egyes járási iskolákat, s hasonló- j képpen a városiakat is, egy í szintre kíván iák juttatni, is- j mét a gazdasági csoportvezető veszi át a szót:

— Az intézmények berendezése és felszerelése, különösen az új középiskolák szemléltető eszközökkel való ellátása, még elég hiányos. A beszerzési nehézségek azonban a jövő évtől kezdődően lényegesen csökkennek majd.

f — Van-e a megyének ele- j gendő pedagógusa? — tuda- ! kólóm.

j Bizony, nincs. Sokkal több kellene, mint amennyi jelen- j leg rendelkezésre áll a, megye 1 összesített költségvetésében. Gondos mérlegelés után azonban a fejlesztés adta lehető' seggel a hiányok egy részét mégis pótolni lehet. Persze, csak a legégetőbb problémák oldhatók meg. Igényelt ugyan I létszámnövelést a Művelődés- í ügyi Minisztériumtól a megyei ! tanács, remélhető, hogy kérését teljesítik is, de minden hiányt akkor sem tud pótolni, mert a jogos igények kielégítésére maga a tárca is képtelen.

— Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően, túlórában is kell majd tanítaniuk a nevelőknek, hogy a tanmeneti órák megtartását biztosítani tudják — jegyzi meg dr. Görgényi József, majd hozzáteszi: — A minisztérium állásfoglalása az, hogy a hiányokat az óradíj létszámra való átváltásával kell megoldani. Sajnos, a számítások azt mutatják, hogy az esetek többségében erre nincs meg a lehetőség. Egy körrendeletben mindenesetre mégis felhívtuk a járási és a városi osztályvezetők, illetve az intézmények igazgatóinak figyelmét arra, hogy ahol megoldható, az óradíj létszámra való átváltásával enyhíthetnek a gondokon.

Kedvező változások

Persze, sok kedvező változásról is hírt kapok.

Gödöllőn és Dúnszentmikló- son 50—50, Aszódon, Veresegyházon, Nyáregyházán és Szigethalmon 25—25 hellyel bővülnek az óvodák, Cegléden 3, Vácott és Fót-Kisalagon 2—2. Gödöllőn. Pátyon. Solymáron, Törökbálinton, Bugyin, Hévízgyörkön, Aszódon, Mono- ri-erdőn, Dömsöd-Apaj pusztán. Dunaharasztin, Dunakeszin és Váchartyánban, valamint a vecsési gyógypedagógiai intézetben egy-egy, körülbelül 30—40 tanulóból álló újabb csoport kap az általános iskolai napközi otthonokban elhelyezést. A tanulószo- bás-menzás helyek száma Pi- lisvörösváron és Vácott negyven-negyvennel, Cegléden nyolcvannal növekszik. Vácott a Sztáron Sándor koedukált kollégiumban is hússzal több lesz a hely. Szeptembertől százhússzal több tanuló járhat zeneiskolába.

Befejezésül az építkezések felől érdeklődöm.

— Elsősorban a szeptemberre elkészülő pilisvörösvári gyönyörű, kétemeletes, új gimnáziummal dicsekszem — mondja a gazdasági csoport- vezető. — A legkorszerűbb követelmények szerint épül, önálló menzáján majd nyolcvan diák étkezhet. Megemlítem továbbá a váci, nyolctantermes, új általános iskolát... Négy évig tartó munkával felújították, illetve átalakították a gyömrői volt Teleki-kastélyt. Körülbelül hatmilliót áldoztunk rá, szeptember elsején nyitja kapuját. A megye negyedik gyógypedagógiai intézete lesz, száz gyermek fér el benne. Nyársapáton és Fel- sőpakonyban négytantermes, Cegléden, a Cifrakertben, az állami gazdaságban dolgozók gyermekeinek kéttantermes új általános iskola épül, a pilis- szentlászlói általános iskola két tanteremmel bővül... Érd-Üjfalun és Solymáron három-három, Csornádon és Rúdon két-két új tantermet ragasztanak az általános iskolához, és elkezdődött á nagykőrösi Arany János Gimnázium hétmillió forintos korszerűsítése is, többek között központi fűtéssel látják el az épületet. Végeredményben tehát lehetőségeinket teljes mértékben kihasználjuk, hogy alsó- és középfokú oktatási intézményeink tovább fejlődhessenek.

Polgár István

.1