Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-17 / 193. szám

MST HEG V <r/£srf«IO 196S. AUGUSZTUS 17., SZ^MÍSAT yl számok drámája és hőskölteménye Tímár Mátyás: Gazdasági fejlődés és irányítási módszerek Magyarországon Az utolsó békeév, ahogyan emlegetni szoktuk. Az utolsó békeév: 1938. Mindössze négy- százezer embernek ad kenye­ret az ipar, 799 hektár jut egy traktorra, a lakosság 31 száza­léka élvezi csak a társadalom- biztositást. Azután 1945. A há­borús károk 4,3 milliárd dol­lárt tesznek ki, az 1944-ben meglevő nemzeti vagyon 45 százalékát! Kifosztott ország, az iparvállalatok kilencven százaléka károsodott, 615 gyár teljesen tönkrement... A tények, számok drámája íz. Dráma, mert tömör, nyers Jiemcsak témája, hanem közié­lének módja is. Tímár Mátyás, a szakember szűkszavúságával írta meg könyvét, elkerüli a fölösleges magyarázkodást. Jól tudja, hogy a számok fölsora­koztatása világos és félreért­hetetlen vonulattá lesz; mi­csoda mélységből, szegénység­ből kellett — kell — fölkapasz­kodnia ennek az országnak, népnek, hiszen 1938-ban hu­szonhárom európai ország életszínvonal listáján a 19. he­lyén állt! Az áttekintés mara­déktalan megvalósulása, a vi­lágos érvelés és elemzés, a leg­lényegesebb kiemelése — így, ezekkel jellemezhetjük a könyvet, pontosabban a szerző munkáját. Nem könnyű fel­adatra vállalkozott Tímár Má­tyás. A gazdasági fejlődés kér­déseiről — ám elsősorban az 1945-öt megelőző időszakról — jónéhány könyv és szakfolyó­iratban közölt tanulmány látott napvilágot, de az irányítási módszerek kérdéseiről alig, s azok is csak egy-egy részterü­let problémáit tárgyalták. Több tekintetben tehát úttörő feladat a szerzőé, s ez általá­ban mentségként hangzik; most nem az. Éppen ez, az ösz- szegezés igénye emeli a könyv jelentőségét. , A számok drámáját az idő­sebb nemzedék átélte, a fiata­lok számára azonban nem több, mint gazdaságtörténeti adalék. Tímár Mátyás arra tesz kísérletet könyvében — nagyrészt sikerrel —, hogy a folyamat ágyazatában helyezze el ezeket a számokat, s ezzel mintegy az ember felől, s nem a szűkén vett közgazdaságtan­ból közelítse meg a teljes va­lóságot. A drámát 1945-öt kö­vetően hősköltemény váltotta föl, s ennek minden sorát is­mét csak számok, tények al­kották. Az első, hároméves terv valóban egy egész nem­zet gvűrkőzése volt saját or­szágának nemcsak fölépítésé­re, hanem jelentős erősítésére, fejlesztésére. Ez a hőskölte­mény — annak ellenére, hogy az ötvenes években ismét drámai közjáték szakította meg — gyakorlatilag az agrár­ipari arány megfordításához, a — mai Magyarország megte­remtéséhez vezetett. A szerző nem kerüli meg az első ötéves terv, majd az ún. új kormányprogram kitermelte súlyos gondokat. Igen tömören és világosan kimondja, hol és miben követett el súlyos hibá­kat, nem egy esetben már a képtelenség határát súroló melléfogásokat a Rákosi-féle vezetés, de ugyanakkor — ép­pen a teljes valóságot szolgál­va — kimutatja az ennek el­lenére elért eredményeket. A könyv további fejezetei­ben az 1957—1965 közötti idő­szakot, majd a gazdasági re­form szükségességét igazoló kérdéseket tárgyalja a szerző, s közben sort kerít arra is, hogy nemzetközi összehasonlí­tó adatok tükrében vizsgálja helyzetünket, lehetőségeinket. A mű zárófejezete a gazdaság- fejlesztés bonydlult kérdéscso­portját öleli fel; valamennyi fejezet a szakember kimértsé­gével —, de nem szárazságá­val! — csoportosított tények, számok alapján ad tájékozta­tást. Tímár Mátyás könyve a mind élénkebb közgazdasági könyvpiacon is esemény, sze­rencsés találkozás igények s azok kielégítése között. (Köz- gazdasági és Jogi Könyvki­adó). (m. o.) Kevesebb a fertőző betegség KEDVEZŐ AZ ORSZÁG JÁRVÁNYÜGYI HELYZETE Dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes, állami köz­egészségügyi-járványügyi fel­ügyelő többek között a követ­kezőkben jellemezte az or­szág járványügyi helyzetét: — Az idei év első felének járványügyi helyzetét erősen befolyásolta a január második felében kezdődött influenza- járvány. Ettől eltekintve, a fertőző megbetegedések terén a helyzet nagyon kedvezően alakult. A hatásos kötelező védőoltá­sok eredményességét mutatja, hogy például a diftéria, amely még 1951-ben is 2847 megbete­gedést okozott, az utóbbi évek­ben már csak elszórtan for­dult elő. A szamárköhögés a tavalyi azonos időszak 105 ese­tével szemben ez év első négy hónapjában a bejelentések ta­núsága szerint — mindössze 21 megbetegedést okozott. Ez­zel szemben országosan megnőtt a vör- henyesetek száma. Itt viszont kedvező tényező a megbetegedések enyhébb le­zajlása és az antibiotvkus ke­zelés hatékonysága. Éppen ezért ez a betegség ma már csak elvétve okoz halált. — A járványügyi helyzet további jelentős pozitívuma, hogy gyakorlatilag sikerült fel­számolni a fertőző gyer­mekbénulást. Az 1959—1960-ban bevezetett, világszerte leghatékonyabb­nak bizonyult védőoltások a kórokozók mindhárom típusa ellen védenek. A leginkább veszélyeztetett 3 éven aluli korcsoport — évente átlag 350 ezer kisgyermek — ismételten megkapja a védőoltást. Az idei év elején, a születések számá­nak emelkedése nyomán, az oltottak száma kereken 400 ezret tett ki. — Javulnak az eredmények a hastífusz megelőzésében is Ma már védőoltásokat csak egyes veszélyeztetett területe­ken kell elrendelnünk. — A higiéné jelentősége kü­lönösen szembeötlő azoknál a betegségeknél, amelyekre még nem sikerült kidolgozni ha­tásos védőoltást. Ilyen a di­zentéria — a vérhas —, amely a korábbi évi 20 ezerrel szem­ben tavaly 10 723 megbetege­dést okozott. A közösségekben, zárt településeken fellépő he­lyi járványok csaknem mindig valamilyen higiénés hibára, mulasztásra, leggyakrabban a vízvezetékrendszer fertőzöttsé- gére, vagy pedig az élelmiszer­árusítás és -kezelés nem kellő tisztaságára ,vezethető vissza. A helyes egészségügyi szemlélet tehát még védő­oltás hiányában is sokat tudna segíteni ennek a be­tegségnek a megelőzésé­ben. — Ugyanez vonatkozik a fertőző májgyulladásra is. A megbetegedések száma évek óta magas, 1966-ban és 1967- ben a megbetegedések évi száma 12 ezer alatt maradt. A járványügyi helyzet to­vábbi javítása nélkülözhetet­lenné teszi a közegészségügyi­járványügyi szakemberek to­vábbi erőfeszítéseinek, felelős­ségteljes munkájának segíté­sét, támogatását, az egész la­kosság részéről. KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek fennállásánál^ 100. évfordulója alkalmából, eredményes munkájuk elisme­réséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta Antal Gyulának, a gyár igazgatójának, Godó János gyalusnak, Kovács Re­zső szerszámkészítő csoport- vezetőnek, Schréter Pál gyár­részlegvezetőnek és Tóth Ká- rolynak, a gyár pártbizottsága titkárának. Rajtuk kívül nyol­cán a Munka Érdemrend ezüst, ugyancsak nyolcán a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát kapták. Életük: a nevelői hivatás Fiatal pedagógusok köszöntése Ráckevén Tegnap, augusztus 16-án délelőtt 10 órakor kezdődött a Ráckevei Járási Tanács ülés­termében annak a huszonöt pedagógusnak az ünnepélyes köszöntése, akik szeptember 1- től, már a járás iskoláiban és óvodáiban fognak dolgozni. Újjé, a Ligetben! Csinn-bumm cirkusz — Divatbemutató — Autósból Gazdag műsor a városligeti napokon 550 ezer ho kapott mesterséges csapadékot Az elmúlt hetek esőzéseinek jóvoltából lélegzetvételnyi pi­henőhöz jutottak az öntözőte­lepek, amelyek augusztus kö­zepéig rekordnagyságú terüle­tet láttak el mesterséges csa­padékkal. A legújabb felmé­rések szerint eddig 550 ezer holdat öntöztek meg, ami pá­ratlan eredménynek számít a hazai mezőgazdaság történeté­ben. A szakemberek arra szá­mítanak, hogy az őszi kelesz- tő öntözések idején további 50—80 ezer holddal növekedik majd ez a terület. Augusztus tizenkilencediké­től rendezik meg a már ha­gyományos városligeti napo­kat. A három hétig tartó ün- ünepségsorozat minden igényt kielégít: gyerekek és felnőttek egyaránt kitűnően szórakoz­hatnak. Minden nap más és más program várja az érdeklő­dőket. A leggazdagabb műsor természetesen a legifjabbaknak szól: csinn-bumm cirkusz, dél­utáni mesemondás, ügyes­ségi, KRESZ- és gyer­mekrajz-vetélkedő. Az idősebbeknek divatbemu­tatókat és táncos-zenés-műso- ros esteket rendeznek. A ko­molyzene kedvelői többfek kö­zött torony- és térzenét hall­gathatnak. A szüreti bálra és a ma- gyarnóta-estre a leghíre­sebb zenészeket, illetve színészeket hívják meg. Megelevenedik a múlt is: lesz régigépkocsi-parádé, „Űjjé, a Ligetben!”, ahol régi emlékeit idézi fel többek között Bili- csi. A Szépművészeti Mú­zeumban megnyitják a „Ve­lencei festészet” című kiállí­tást és többször rendeznek más tárlatvezetést is. Képző­művészeti és más műhelytit­kokat is elárulnak, de emel­lett lesz egyéb ismeretterjesz­tő előadás is. Kétszer nagy méretű felvonulást tartanak, az egyik jelmezes lesz. Az ün­nepségsorozat utolsó napján autós ügyességi versenyt ren­deznek, s a díjkiosztás aznap este lesz autósbállal egybe­kötve. Ezenkívül még sok más érdekes rendezvényt szervez a városligeti napok rendező­sége. (s) Egy-egy szál szegfűvel üdvö­zölték őket a vezetők, a barát­ságosan felvirágozott terem­ben. Előttük szépen terített asztalsor. Bábi József elnök- helyettes köszöntője után az új pedagógusok eskütétellel tettek fogadalmat. Ekkor kap­ták meg a kinevezésüket is (legtöbbjük saját falujába tér vissza.) Jókívánatok, tanácsok, fel­adatok — mindez a segíteni- akarás, bizalom, szeretet lég­körében. A kötetlen beszélge­tés késő délutánig tartott. Jő volt látni a vidám, egymással ismerkedő arcokat. Az újdon­ság, várakozás izgalma élt bennük. Huszonötük közül ti­zenkilencen most végezték a főiskolát, a többi is fiatal. (Ér­dekesség: csak kettő a férfi közülük!) Mészáros Józsefné, a műve­lődési osztály vezetője volt en­nek az egész fogadásnak az „anyja”, ö mondta el: — Először ebben az évben rendeztük meg járási szinten az új pedagógusok fogadását. Ez ugyanis mindeddig megyei szinten történt. De mi emlé­kezetessé akartuk tenni a mai napot ezeknek a pályakezdő fiataloknak. Ezért gondoltuk, hogy így szűkebb körben, csa­ládiasabb, közvetlenebb a hangulat. Itália, u. Ravennát úgy emlegetik, mint a ró­mai világbirodalom szimbolikus sírját. Van igazság ebben. Szerény, falusi kriptáknál is szegényesebb, téglafalas kis épületben található Galla Piacidia síremléke, aki fia helyett utolsó ural­kodója volt a nagy világbirodalomnak. A kívülről szegényes épület belülről hallatlaul gazdag: falain az ókori mo­zaikkultúra legszebb alkotása. Ravenna másik nevezetessége Dan­iénak, az Isteni színjáték írójának mauzóleuma, akinek csontjait a régi szarkofág fölé helyezett márványurná­ban helyezték el. A kápolna mögött kis harangtorony: minden este harangszó hirdeti az olasz nép kegyeletét legna­gyobb költője iráni. De ez a ma is élő tisztelet abban is megnyilvánul, hogy a mauzóleum környékén tilos az autó- forgalom. Ez a régi város a múlt őrizője. Az új Ravennát már a város szélén húzódó hatalmas olajfinomító, cement- és ve­gyiművek egész sora jellemzi. Az ezek­ben dolgozó közel ötezer ember új, mo­dern házakban él, amelyek elhelyezése hasonlatos a mi új lakótelepeinkhez, sok a tér, a park, a játszóutca. Alfonsine. Tizénkétezer lakosú mező­város tizenhét kilométerre Ravennától. Hivatalosan máig is Nagykáta testvér- városa A második világháborúban a fasiszU k szinte teljesen lerombolták a három hónapig dúló szakadatlan harc során, mert a lakosság ellenállt Hitler­nek és gyűlölte Mussolinit. Azóta tel­jesen újjáépítették városukat, szebbé, modernebbé varázsolták, mint volt bármikor, történelme során. A polgár- mestere kommunista. Alfonsine mezőváros, elsősorban őszi­barackot, körtét és szőlőt termelnek, de jelentős iparral rendelkezik. Itt van a híres Marini Gépgyár aszfaltgépépí­tő üzeme, van két cipőgyáruk és két konzervgyáruk is. Termékeiket — gyü- mölcskonzervek, gépek, cipők — a vi­lág minden táján ismerik. Lakói szeretnivalóan kedves, őszinte emberek. Hat nap alatt nagyon sok igaz jóbarátra találtam közöttük. Bárhol megfordultam, akiket nem ismertem, azok is Nagikata nevével kezdték a be­szélgetést: mi újság testvérvárosukban, hogyan élnek, boldogulnak lakói, miért lanyhult el az utóbbi időben a két vá­ros hat esztendővel ezelőtt megkötött barátsága? Miccoli Vittorio, a házigazdánk, rend­őr. Sylva, a kisebbik lánya tanítónő, a nagyobbik már férjnél van, Ravenná- ban él, a vegyiműveknél dolgozik. Vit­torio tagja volt a Nagykátán járt al- fonsinei küldöttségnek, ő volt városuk zászlajának szimbolikus őre. Hat év után is elevenen és szinte kifogyha­tatlanul él benne a Nagykátán töltött napok szép emléke. Csak a nevekkel áll hadilábon, Chmely Ödönre, a nagy- kátai művelődési ház igazgatójára csak úgy emlékezik, hogy Donci baci... Pietro Cesti robusztus, szakállas egyéniség. A Marini Gyár kereskedel­mi üzletkötője. Meglepetésemre, ha tör­ve is, de magyarul beszél, pedig szüle­tett olasz. Több, mint egy esztendőt töltött nálunk a negyvenes évek végén, Csepelen dolgozott, innen magyar nyelvtudása. Sok magyar barátja van: Füsi József író fél esztendeig lakott nála, de jól ismeri a ceglédi Útépítő, Gépjavító és Gyártó Vállalat igazgató­ját is, üzleti tárgyalásokat folytatott Cegléden vele. Monti Saturno a Waiver Cipőgyár ügyvezető igzgatója. Két hónapja járt Budapesten, a Technika Házában ren­dezett olasz cipőipari kiállításon, olasz- országi találkozásunk délelőttjén pedig Nyugat-Németországból érkezett vissza, ahol szintén üzleti tárgyalásokat foly­tatott. A százhúsz munkást foglalkoz­tató gyárban elsősorban hasított bőrök­ből és kordbársonyból készítik a köny- nyű és modern, vágott orrú női, férfi és gyermekcipőket. Két dollárért adják el párját, a világpiaci ár alatt, a nagy kereslet azonban kiegyenlíti vesztesé­güket. Szívélyes, őszinte ember, akivel mindenről nyíltan beszélhet az ember. Mio Farcani gazdálkodó. Három hold földjén őszibarackot, szőlőt és körtét termeszt. Nem kell messzire vinni ki­váló minőségű termékeit, a helyi' kon­zervgyárak remek piacai Alfonsine gyümölcskultúrájának. (S micsoda re­mek gyárak! A gyár egyik végében be­öntik a gépekbe a nyers gyümölcsöt, a másik végén pedig már nagy karton­dobozokba potyognak a befőttel teli üvegek. S a bonyolult gépek mellett talán ha tíz ember áll!) Farcani gazda többször járt már hazánkban, sok ma­gyar barátja van. Szenvedélye a va­dászat: az ősszel is ilyen minőségben kíván ismét ellátogatni hozzánk. Sokfelé jártunk Itáliában, mégis Al- fonsinében éreztük leginkább otthon magunk. Talán azért, mert az, hogy magyar, itt annyit is jelent: őszinte jóbarát. Operettköztársaság. Olaszország kö­zépső részén, nem messze a híres ten­gerparti üdülővárostól Riminitől, van egy kis külön világ. Köztársaság a köz­társaságban. San Marino. Határépüle­ténél zöld ruhás katona teljesít szolgá­latot. Az épület fele még Itália, a má­sik fele már San Marino. Ez a világ egyik legrégibb és legkisebb köztársa­sága. A nyolcszáz méter magas Monte Titato homokkőormain és gerincén fekszik. Területe hatvan négyzetkilo­méter, lakóinak száma tizenhatezer. Velencéhez hasonlatos abban, hogy itt is minden a naponta ezerszám érkező turistákért van. Ez és a különlegesen szép bélyeg jelentik e miniatűr világ legfőbb jövedelmét. Prukner Pál (Folytatjuk.) HORVATH LÁSZLÓ: A soroksári Duna-ág A Ráckevei Járási Füzetek 2. kötete Múlt évben jelent meg a Ráckevei Járási Pártbizottság és a járási tanács közös gon­dozásában egy érdekes, szí­nes helytörténeti kis kötet: Pataki Ferenc Vihar a sziget körül címmel. A 3000 példány hamar olvasóra talált, s most sor került a második mű ki­adására. A soroksári Duna-ág jelle­gében, környezetében sajáto­san egyesül a folyó és a tó vi­lága. A horgászok kedvelt ta­nyája. Nem véletlen, hogy a felszabadulás után elsőnek itt szerveződtek újjá és növeked­tek azóta is tekintélyes lét­számra a főképp ipari dolgo­zókat tömörítő horgászegye­sületek. Horváth László most meg­jelent kötete részletesen be­mutatja a természetkedvelőle paradicsomát. Bemutatja az itteni rendkívül gazdag állat- és növényvilágot. Halból 41 fajta található a folyamnak eme szakaszán. Dunaharaszti- tól Tassig ezért sorakozik horgásztanyák sokasága, vár­va a „botos sportolókat”. A könyv előszavát Berényi János, a MOHSZ helyi intéző bizottságának titkára írta. Két tucat szép fényképfelvétel dí­szíti a váci nyomdában ugyancsak 3000 példányban készült kötetet. Papp Rezső A Kecskeméti Felsőfokú Gépipari és Automatizálási Technikum (Kecskemét, Izsáki út 10.) PÓTFELVÉTELT HIRDET az alábbi szakokon: Nappali tagozat: • gépgyártástechnológia, • gépipari automatizálás, • müanyagfeldolgozás és • finommechanika. Levelező tagozat: • gépgyártástechnológia, • gépipari automatizálás és • műanyagfeldolgozás. A nappali tagozat részére korlátozott számban kollégiumi férőhelyet nyújtunk. Az írásbeli felvételi vizsga előreláthatólag augusztus 23-án, a Budapesti Felsőfokú Gépipari Technikumban (Vili., Népszínház u. 8.) lesz. A jelentkezőknek a vizsga időpontjáról értesítést küldünk. Jelentkezési határidő: 1968. aug. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents