Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-17 / 193. szám

1968. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT Mir mer» Zsűri előtt a fesztivállemezek A táncdalfesztivál lemezei a döntő előtt egy nappal, ma kerülnek forgalomba. A hang- lemezgyár a rádió és tv zsűri­jének döntéseit és a közönség- szavazatokat csak annyiban veszi figyelembe, hogy a na­gyobb pontszámot szerzett szá­mokból valamivel többet ké­szít, egyébként az elődöntőben részt vett mind a 60 szám for­galomba kerül, 30 lemezen. A Hanglemezgyártó Vállalat ugyanis az elmúlt években azt tapasztalta, hogy nem mindig az a lemez a legkelendőbb, amely a közönségtől vagy a zsűritől a legtöbb szavazatot kapta, s több olyan lemez is napok alatt elkelt, amit an­nak idején, az elődöntők során csak langyos tartózkodással fogadott a közönség. A gyár most saját „zsűrit” bérelt, mégpedig egy Ohrtro- nic típusú angol elektronikus számítógépet, amelytől azt várják, hogy 100 százalékos objektivitással mutassa ki egy-egy szám népszerűségét. rf Kupeckodás, vagy termelő-kereskedelem ? Amikor az abonyi József Atilla Termelőszövetkezet el­nökével, Tamási Istvánnal, a 7600 holdas tsz termékeinek értékesítéséről beszélgettünk, megütötte a fülemet egy szó. Az évi 5—6 milliós zöldség- gyümölcstermés egy kereske­delmi vállalatnál történő ér­tékesítésével és annak gyenge áraival kapcsolatban az elnök a következőt mondotta: — Eddig azt hittük, áruter­melő nagyüzemek vagyunk, de most már látjuk: kupec- kodnunk is kell. Termékeinket több cég hozza forgalomba cs magunk is árusítjuk. Később még arról is szó ke­rült, több termelőszövetkezet segédüzemekkel is lendít ma­gán, bezzeg „könnyű az ilye­neknek”. Az elnök kicsit rosz- szalló szavaiból azt vettem ki, az értékesítés sokféleségét, a segédüzemekkel való munka­hasznosítást nevezi kupecke- désnek. Sajnos, nem áll egye­dül véleményével, de éppen, mert nem áll egyedül, vitat­kozni szeretnék vele. Nézzünk egy példát és rög­tön rájövünk, nem kupecke- déssel, hanem nagyon hasznos termelő-kereskedelmi tevé­kenységgel van dolgunk, amit nem hiba támogatni. 1968 elején a tahitótfalui „Kék Duna” szakszövetkezet azzal a kéréssel fordult a Szentendrei Járási Tanácshoz, hogy részére húsfeldolgozó segédüzemág létesítését enge­délyezzék. A szakszövetkezet sajat építő brigádjával — az építkezés lebonyolítása külön például szolgálhat még állami vállalatainknak is — rekord­idő alatt elkészítette a húsfel­dolgozó épületét. A Molnár János által vezetett 18 fős kő­művesbrigád 1968 márciusá­ban kezdte a falakat felhúzni és mire ezek a sorok megje­lennek, talán már az első ser­tést le is vágják a minden ter­mében, üzemcsarnokában gyö­nyörű, higiénikus húsfeldolgo­zóban. Mint Loga Tamás üzemve­zető és Budai Mihály agrono­mics elmondották: a másfél millió forintért készült hús- feldolgozót azért létesítették, hogy a szakszövetkezet, de a Szentendrei-sziget többi szak- szövetkezete által hizlalt ser­téseket is helyben és gyorsan fel tudják dolgozni. Jobb hús­ellátást biztosítsanak az ide­gen- és belforgalmáról híres Dunakanyarnak, azon felül jobban ki tudják használni a háztáji hizlalás lehetőségeit. A korszerűen berendezett és nagyszerű gépekkel ellátott kis üzemben évente 3000 ser­tést fognak feldolgozni és az árut szállítási szerződések alapján értékesítik. Az üzemben 12 embert al­kalmaznak, a bérezés teljesít­mény után történik. A bruttó forgalom évi 11 milliót tesz ki, a várható nyereség pedig eléri az 1 millió 140 ezer fo­rintot. A szövetkezetben egyébként még az idén megépül egy 600 férőhelyes sertéshizlalda, ame­lyik a húsüzem egyik nagy el­látója lesz. A tahitótfalui „Kék Duna” szakszövetkezet által épített húsüzem jól szol­gálja a tagok érdekét, mert a nyereségből elsősorban ők ré­szesednek. A többletnyereség egyben erősíti a szakszövetke­zetei is. Jó dolog a környék lakosságának, a kirándulók­nak, még a társüzemeknek is, mert ellátási gondjaikon segít a szakszövetkezet. 11a alaposan és figyelmesen megvizsgáljuk e húsüzem lé­tesítésének kérdését, láthatjuk, szó sincs kupeckodásról, in­kább a jól érvényesített és a gyakorlatban bevált termelő­kereskedelmi tevékenységről. Kinek származik ebből baja? Kinek rossz ez? Kinek jó ez? .. .Mindenkinek! Es éppen e példán okulva láthatjuk, nem szabad a ter­melő tevékenységet — mint tiszta, szeparált, elkülönült — termelő tevékenységet felfog­ni. Amióta az árukat értékesí­teni kell, márpedig azokat eladják (hol jól, hol rosszul) azóta a tiszta termelő tevé­kenységnek ilyen formában való felfogása helytelen. Szó sincs arról, annak hangoztatá­sáról, hogy most már a tsz-ek álljanak le a nagy arányú árutermelésről és foglalkozza­nak kereskedelemmel. Ha va­laki ezt így értené, az félre ér­tené e cikket és mondaniva­lóját. Ám a megtermelt áruk egy részének saját maguk ál­tal való forgalmazása, kisegí­tő üzemek létesítése, azok áruinak a kereskedelmi vérke­ringésbe való gyors továbbítá­sa — nagyon hasznos, ígéretes cselekedet! Nem attól kell félni, hogy a termelőszövetkezetek elvesztik „tisztességes” termelő tevé­kenységüket s áttérnek a ku- peckodásra, hanem inkább at­tól, hogy kevesen és lassan térnek rá az előbbiekben vá­zolt tevékenységre. Hadd legyen húsüzem, para­dicsomfeldolgozó, vagy tartó­sító. Hadd legyen több áru a boltokban, hús az üzletekben, hentesáru a nagyforgalmú ki­rándulóhelyeken. Hadd legyen sok tsz-áruda. mert a válasz­tékbővülés, a régen rossz ízű­nek vélt „konkurrencia” szo­cialista árutermelő gazdasá­gunknak cseppet sem válik kárára. Minél előbb érti meg ezt minden termelőszövetkezet, annál jobb, hasznosabb úgy a maguk, mint a népgazdaság számára. Sz. L D. Korrepetitor Az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat bemu­tatta a legújabb iskolai felsze­reléseket, amelyek megkönnyí­tik a pedagógusok és diákok munkáját. A képen: házi hasz­nálatú korrepetitor. A gép kérdéseket tesz fel a dióiknak, majd a helyes megoldás vég­összegét is közli. Még szerencse, hogy nem veszett el a „gyermek“ MOST MÁR minden rend­ben van Foton. Építési enge­dély, pénz, terv, építési kapa­citás, talán a jövő héten el is kezdhetik az új, modern böl­csőde építését. Hatvan férőhe­lyes lesz, de persze, elférnek ott majd százan is a kis po­rontyok, hiszen sok jó elfér együtt, márpedig az újszülöt­tek, ugye... Most, és már tízegynéhány éve a régi, ócska, vizes falú, egészségtelen épületben is el­fértek ötvennyolcán, holott csak negyvennégy személyes volt a bölcsőde. És az új bölcsődében, amely két épületből és egy összekötő folyosóból áll majd, lesz orvo­si rendelő, betegszoba, elkülö­nítő, minden, úgy, ahogyan egy modern bölcsődében illik. Szóval megvan minden, jövő héten megtörténhet az első ka­pavágás. Ha ... Ha a megyei tanács is kiutalja azt a 400 ezer forintot, amivel „tarto­zik” a fóti bölcsőde építéséhez. A KÖZSÉG TANÁCS- ÉS PÄRTVEZETÖINEK ezzel nagy kő esett (esne) le a szí­vükről. De amíg eljutottak idáig?! A községi tanács vb-elnökét Hovanecz Bélának hívják és e sorok szerzője, ha most Hova­necz Béla lenne, a közismert tanmesére gondolna, amely az Kétszer ad, ki gyorsan ad Kunyhó helyén családi ház Megrendítő cikk hívta fel a figyelmet néhány hónapja a dunavansányl Selyem Lajos építőipari munkás embertelen lakásviszonyaira. Helyesbítek: bódéviszomyai- ra. Azt a kunyhót ugyanis, amelyben a hatgyermekes családapa i*zorongntt nyoíhcad- magával, jóindulatú túlzással is cinizmus lenne lakásnak nevezni. A cikk nem maradt ha­tástalan. Emberek tucat­jai siettek a rászorultak segítségére. A községi tanács ingyen, tel­ket biztosított ahhoz a lakó­házhoz, amelynek terveit tár­sadalmi munkában készítették el Selyem Lajos munkahelye, az egyik budapesti építőipari szövetkezet szakembered. A ház felépítését — a ksz ál­tal felajánlott ingyen anyag­ból — a Budapesti KISZÖV­FIGYEEEM! Csak augusztus 25-ig VÁSÁROLHAT PIÉRT ISKOLATÁSKÁT ÉS ISKOLASZERT NYERÉSI ESÉLLYEL! Jáwa motort (250 cm8) 20 db tv-készülékef 50 db magnót, írógépet, rádiót 100 db kerékpárt és 2700 db értékes ajándékot sorsolunk. höz tartozó építőipari szövet­kezetek dolgozói vállalták, társadalmi munkában. Bis dat, c;ui cito dat: két­szer ad, ki gyorsan ad — val­lották a rómaiak. Ezt a jel­szót vallják az építőmunkások is, akik július 22-én igazi ro- ....jfcégezték .el _.a leendő kétszobás családi ház alapozását. Hozzájuk csatlakozott az a 12 KISZ-ista, akii a járási KISZ-bizottság felhívására jelentkezők közül tegnapelőtt sorra került a fa­lazása munkáiknál. Igen, jól értették, sorra került. Annyian jelentkeztek ugyanis a bajba­jutott család megsegítésére, hogy be kellett osztani, ki — máikor dolgozhat. Csütörtökön hűvös szelek fodrozták a Duna vizét, Var- sányban is. Mégis melegség fogott el bennünket annak az igyekezetnek láttán, amellyel a kényes műszerekhez vagy golyostobákhoz szokott fiú­kezek keverték a maltert, ado­gatták a téglát a mestereknek. Augusztus 20-a után még egy nekigyürkőzés és állni fog a ház — ígérték az önkéntes építők. Szeptember végére pedig új otthonukban fogadják az őszt a Selyem csatód tagjai, akik az épülő házukon végzett munka után, esténként jószí­vű szomszédoknál találnak menedékre. ny. é. egyszeri apáról, a fiáról, és a szamárról szól. Szóval, nehéz, időnként ke­serű a tanácselnöki kenyér. Nem mintha ők nem követné­nek el időnként kisebb-na- gyobb hibát, de a segítséggel elég gyakran felülről is tetőz­zük a hibát, kedvét szegjük az embereknek. Adva van Foton egy megle­hetősen ócska épület, amely tízegynéhány éve már a falu újszülött kicsinyeinek otthona, bölcsődéje. Az épület falai kí- vül-belül méter magasan vi­zesek. A szobákban is maliik a vakolat. A pincében nyáron is térdig áll a víz, mert annak idején az épületet nem szige­telték. Hogy mi volt ez az épület azelőtt? Ki tudja? Lehetett raktár is, magtár is. De akkor a falu vezetőit a sanyarúság rákényszerítette, hogy ezt az épületet némi* kis tatarozással, társadalmi munkával bölcső­dévé léptessék elő. Időközben Fótra települt a győri Halászati Tsz gombké­szítő részlege és munkát adott a helybeli asszonyoknak. A vállalkozás hasznosnak bizo­nyult. A győri tsz terjeszked­ni akart, új épületre volt szük­sége, 400 ezer forintot ajánlott a bölcsőde épületéért a ta­nácsnak és újabb 30—40 fóti asszonynak ígért munkalehe­tőséget. A helyi vezetők összedugták a fejüket. Igaz, még ilyen nem volt az országban: tanács böl­csődét eddig el nem adott. A látszat tehát bizarr, minden­képpen ellenük szól. De ha itt maradna a községben ez egész 400 ezer forint, a KÖFÁ-ból hozzátehetnének 300 ezret, tár­sadalmi munkában is elvégez­nének vagy 300 ezer forintot érőt, akkor egészen biztos, a megyei tanács is segítene ... A megkérdezett szaikembe- ■rek szerint' a két- 43-szor 8.70 méteres épület az összekötő folyosóval egymillió nyolc- százezerből elkészülne. Tehát: a vizes, 40 szemé­lyes, szűk odú helyett napfé­nyes, modem 60 személyes bölcsödével örvendeztethetnék meg a fóti szülőiket. így gondolkodtak 1967. év végén a község vezetői és egy­értelműen humanista szándé­kukhoz nem fér kétség. A VB-ÜLÉST TANÁCS­ÜLÉS KÖVETTE, aztán leül­tek a szülőkkel is beszélgetni. A szülői értekezleten a ta­nács vezetői előadták az új bölcsőde építésének tervét és azt is bejelentették, hogy ideiglenesen szállást keresnek a kicsinyeknek, de — az ösz- szes lehetőséget figyelembe véve — 5—6 kicsinek (akik­nek jól keresnek a szülei, vagy odahaza van a nagyma­ma), egyelőre nem tudnak he­lyet biztosítaná. Ez az elképzelés hibás volt, ilyen bejelentéssel egy szülő sem ért — nem érthet — egyet. Azon az ülésen ráadá­sul nevet sem mondtak, s azonnal megindult a találga­tás, mert a bejelentés így siók­kal több szülőt tett bizony­talanná — váltott ki belőlük ellenérzést — mint ameny- nyit eredetileg érintett volna. Ma már az összes kicsiny sorsa megoldódott. A megol­dás nem ideális, csupán szük­ségszerű. Harmincegy kisded megy az óvodába, huszonhét az iskola tanterméből átala­kított bölcsődébe. Ma még azonban a régi épületben van­nak. De hogy az út ilyen hosszú volt idáig, és hogy még min­dig csak itt tartanak, azt nem lehet a fóti vezetők számlájá­ra írni. A MÚLT ÉV VEGÉN kez­dődött, idén januárban folyta­tódott és a szó szoros értelmé­ben elindult egy menet, hogy azt az ócska épületet elad­hassák, hogy a fennálló ren­deletekkel szemben az ingat­lan árának ne 30 százalékát, de mind a 400 ezret itt tart­hassák a községben, hogy új bölcsődét építhessenek, hogy arra minden: pénz, terv, enge­dély, kapacitás időben megle­gyen. Hovanecz Béla tanácselnök márciusra tervezte az új böl­csőde alapkőletételét. A vég­leges engedélyt az építésre augusztus 2-án kapták meg. Ha a tanács vezetőinék elkép­zelése beválik, augusztusra már az egyik épület lakható lett volna. A késések miatt a bölcsőde csak 1969 májusában les'z kész. — Pediig sok ember játszott po­zitív szerepet ebben az ügy­ben. A helyi vezetőkön kívül a járási tanács elnöke, de se­gítettek a megyei tanács ve­zetői és a körzet országgyűlé­si képviselője is. De egy kissé magyar mód­ra haladt ez az ügy. Na, és igen, közben meg­született két újságcikk é& _ itt most ez a harmadik. Szóval mozogtunk néhányan a fóti bölcsőde ügyében, még szeren­cse, hogy nem veszett el „a gyermek”. AZ ÉRDEM elsősorban még­is a helyi vezetőké altkor is, ha közben hibáztak. Suha Andor FELVESZÜNK személyi- és teherportást 12 óra szolgálat, 24 óra szabad idő. Fizetés: kollektív szerződés szerint. HÍRADÁSTECHNIKAI ANYAGOK GYARA, Vác, Zrínyi u. 17. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnal felvesz KÖZPONTI TELEPHELYÉRE esztergályos, marós, lakatos, hegesztő, motorszerelő, asztalos, kőműves szakmunkásokat, mérő- és szabályozó körök üzembe helyezéséhez technikusokat, férfi segédmunkásokat. A KÖZPONTI MUNKAHELYEN 44 ÓRÁS MUNKAHÉT VAN ÉS MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD Felveszünk továbbá műszer és technológiai szerelési munkahelyekre (Orosháza, Szeged környékére, Százhalombatta, Szőny), külszolgálatas munkakörbe csőszerelő, központifűtés-szerelő, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A VIDÉKI MUNKAHELYEN 44 ÓRÁS MUNKAHÉT VAN ÉS MINDEN SZOMBAT SZABAD Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: BUDAPEST XVIII., GYOMRÖI ÚT 79/83. Gödöllőn a városi tanács i igazgatás és szociálpolitikai és az építési és városfejlesztési állandó bizottság napokban összevont ülést tartott. A na­pirend pontjai között szere­pelt a városi tanács 1970. ja­nuár elsején életbe lépő ren­deleté, amely szabályozza az állattartást és a parkoknak, tereknek fokozottabb védelmet nyújt. A városban határvonalat húznak. Lesz belterület, egyéb terület és külterületi határ. A tervezetet dr. Ozori Aladár áb-elnök és dr. Tóth Gábor igazgatási osztályvezető is­mertette. Ezután számos hoz­zászólás, majd több javaslat hangzott el. A város főmér­nöke, Pólyák György közölte, hogy a belterületi csatornázá­si munkálatokkal, melyeket még ebben az évben megkez­denek, régi panaszokat orvo­solnak. Sikerült a vállalatok­kal megegyezni és azok hoz­zájárulásával a szennyvíz el­vezetésének problémáját meg­oldani. A munkálatok kivite­lezője a városgazdálkodási vállalat lesz, mellyel már megkötötték a szerződést. A környéken lakók örömére 1970-ig felszámolják Harasz- ton és az alvégi gazdaságok­ban a tehén- és lóistállókat. RENDELET 1970-RE Parkvédelem, városzónák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents