Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-14 / 190. szám
Mit mond a kedves vevő? Ankétot rendez az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Minden vállalatnak, de elsősorban az élelmiszerek árusításával foglalkozó vállalatnak elengedhetetlenül fontos, hogy vásárlóival jó kapcsolatot tartson fenn — emberit és üzletit egyaránt. Hogy ezt még jobban kiszélesíthessék, elengedhetetlenül fontos, hogy a vásárlók saját véleménye alapján tájékozódjanak azokról a feladatokról, melyek a jövőben a kiskereskedelmi vállalatra várnak. A Cegléd és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat épp ezért csütörtökön, augusztus 15-én délután 6 órai kezdettel Cegléden, a fegyveres erők Kossuth Ferenc utcai klubjában vevőankétot tart. Néhány forgalmasabb boltjuk vezetőin kívül a szállító vállalatok képviselői és felsőbb hatóságuk megbízottai is részt vesznek ezen az ankéton, melyre szeretettel várják a boltjaikban gyakran megfordulókat, törzsvendégeket — s természetesen a város üzleteivel és áruellátásával kapcsolatos véleményeiket. Honismeret Monográfia 25 évről A honismereti csoport a városi népfrontbizottság segítségével új tagokat szervez. A bizottság a felszabadulás óta eltelt időszak monográfiáját készíti majd el a 25. évfordulóra, Cegléd alakulásáról, iparosodásáról, fejlődéséről. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEO ' i'i iTi'í38Pi,'T!»»Si»cti'i mi ■if*.■*ilSr»~.ii»«ii. I» n i U » . '■ ■ t»-,, Gazdag nyár végi program az autóklub terveiben XII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 14., SZERDA Aszály után — teleltetés előtt A TSZ-EK IDŐBEN SZÁLLÍTOTTAK Az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségén elkészültek a féléves eredmények értékelésével és a további tervek előrelátható felmérésével. A járási kirendeltség a tervet 105 százalékra teljesítette. A szerződéses tsz-ek az állatokat időben szállították, megfelelő kondícióban, pedig a szerződések teljesítését nagyban gátolta az áprilistól június közepéig tartó állategészségügyi korlátozás. Az aszályos idő sem kecsegtetett jóval — ennek ellenére n._gsem romlott a várt eredmény. Oroszvári Miklós, a ceglédi kirendeltség vezetője elmondotta: tervük az év első felére 27 700 mázsás felvásárlás volt, ehelyett 30 748 mázsát vettek át a tsz-ektől. Csak hízott sertésből 12 414 darab érkezett, míg tavaly 9 hónap alatt csak 11 223 darabot adtak át itt, az Állatforgalmi Vállalat helyi kirendeltségének. A termelőszövetkezetek — az aszály miatt — aránytalanul több állatot adnak át az idén. Igyekeznek megszabadulni „állatfeleslegüktől”, hogy a télire szánt takarmányuk elegendő legyen. És bár az Állatforgalminál így többletfelvásárlás van, megpróbálják a tsz-eket a tőlük telhető módon segíteni. A törzsállomány átteleltetésé- re nem győzik elég gyakran felhívni a figyelmet: ne akarjanak mindenáron szabadulni most az állatoktól, hanem si- lózzák a tömegtakarmányokat és törődjenek a másodvetésekkel. Az állami segítségként kapható takarmányt a tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya elbírálása alapján osztják ki a felmérések után. (eszes) Ezermesterek a tsz-ben Csak harisnyával! A ceglédi áruház cipőosztályán udvarias előzékenységgel igyekeztek megoldani a vásárlók problémáját: a harisnyakérdést. Nyáron az ember nem hord harisnyát, viszont cipőt próbálni csak harisnyás lábon lehet. A cipőosztály székein viszont a vásárló ott talál egy köteg futott szeműt, ami utcai viseletnek ugyan már nem jó, de próbához jobb, mint a semmi. Mint ötlet, mondom, előzékenységre vall és a vásárlókat akarják kisegíteni vele. A dolognak viszont van egy „bibije”. Az, hogy a szabad cipőválasztás mellett a harisnya is mindenkié. Tehát felhúzza egy asszony, majd a másik, majd én — örülünk az előzékenységnek, és megfeledkezünk arról, hogy milyen meglepetést okozhat a pótharisnya. Mert lehet, hogy cipőt nem vásárolunk, csak próbáljuk, de hogy ne menjünk haza mégse üres lábbal, viszünk magunkkal egy kis nyári gombás lábfertőzést. Ügy kell nekünk, miért nem hoztunk magunkkal saját zoknit a próbához! (—es) A jászkarajcnői Űj Barázda Tsz-ben maguk égette téglából építik a 100 férőhelyes tehénistállót a tsz „ezermesterei” Fotó: Kiss Lakatos-, asztalostanuló kerestetik A jó szakmának is kell reklám Azt tartja a régi szólás- mondás, hogy „a jó bornak nem kell cégér”. Ezt a helyi KIOSZ vezetősége úgy módosította, hogy a jó szakmának is kell a reklám. — A város kisiparosai — mintegy húsz szakmában — várják a fiatalok jelentkezését — mondotta Dub- niczky Mihály, a KIOSZ elnöke. — Nincs jelentkező még lakatos, villanyszerelő, asztalos, faesztergályos szakmákra, pedig ezek pár évvel ezelőtt még divatosak voltak. — Eddig 56 szerződést kötöttünk. örvendetes jelenség, hogy az idén két érettségizett fiatal az ipart választotta. A fiú lakatos-, a leány fodrásztanuló lesz. Ezen a nyáron nem volt „uborkaszezonjuk” a ceglédi autóklub tagjainak. Május eleje óta szinte egy hónap sem telt el közös rendezvény nélkül. Béketúrán megkoszorúzták a szegedi lidicei emlékművet, majd Pécsre, Siklósra látogattak el. Júliusban Kiskunfélegyházán jártak, a Hazafias Népfront városi bizottságával, és a lakásépítési akció ottani eredményeit tekintették meg. Augusztus 31-én Gyulára autóznak a ceglédi klub tagjai. Üt közben megtekintik a szarvasi világhírű arborétumot, Gyulán pedig a híres termálvizű strandot is meglátogatják. Az útra augusztus 15-ig lehet jelentkezni a klub irodájában, délben 12—13 óráig. A Magyar Autóklub tag- szerző versenyt indított szeptember 1-ig. Ezen a ceglédiek is természetesen részt vesznek. A versenyzők már egy autós beneveztetésével is díjat nyerhetnek. A legtöbb új tagot hozók közt Lada típusú filmfelvevőt, camping sátrat, autórádiót, dudamatik riasztóberendezést, tv-készüléket, zsebrádiót sorsolnak ki. (—rí -Iá) Befutott a „Hanság-expressz' Háromezerötszáz köbméter föld — Repetás két kilót hízott Éjjel negyed kettő. A pályaudvar peronján izgatott anyukák, apukák. A hansági fiúkat várják. Az izgatottság indokolt, mert bizony a gyerekek nem erőltették meg magukat a levélírással. A mamák között még nagyobb lett a riadalom, amikor ez egyik könnyes szemű anyuka elmesélte, hogy csak három sort tudott írni az a szegény gyerek, azt is állva, mert nem volt ideje. Végre befut a „Hanság-expressz”. — Valóban ilyen kevés volt a szabad idő? — kérdeztük Andó Antaltól, a gimnázium által kijelölt brigádvezetőtől. — Hát nem éppen — mondja nevetve — inkább nagy volt a kikapcsolódás. Sok volt a szabad időnk, hiszen ebéd után már nem vonultunk ki. — De a feltört, hólyagos tenyér, az igaz? — Nem könnyű a csatornaásás, de senki nem halt bele! Persze, volt, aki nem bírta. A hansági építőtáborban egy-egy turnus alatt 300 középiskolás diák dolgozott. 34 brigád közül az első hét végén ötöt hazaküldtek. A többiek derekasan helytálltak, 3500 köbméter földet forgattunk meg. A mi brigádunkat dicsérettel búcsúztatta a tábor- parancsnok. Tisztasági versenyben elsők lettünk. Jutalom: egy nagy tálca sütemény. — Élmény? — Az volt! A legkedvesebb: programba iktattuk, hogy „elsétálunk” a faluig, amely csekély 10 kilométerre van a tábortól. Sétálgatunk a főutcán, egyszercsak nyílik egy ablak. Egy fiatalasszony integet, hogy menjünk csak oda. Gondolkodtunk: mi rosszat tehettünk? Mindegy, egy munkában edzett ifjú nem lehet gyáva! Odasomfordáltunk és az asz- szonyka egy nagy zacskó gyümölcsöt adott át, azzal, hogy biztos jólesik! Jólesett A gyümölcs is, de leginkább a figyelmessége. — Ellátás? — Erről talán Nyúl Jóska tudna tájékoztatást adni, a tábor „örök éhes” lakója. — Két kilót híztam — mondja Jóska. — így lett a becenevem Repetás. Soha nem voltam fáradt, ha kétszer kellett sorbaállni kajáért! De nem volt hiány szúnyogból sem. ök is szeretnek repetáz- ni... Két tubus szúnyogirtóm fogyott el. A fiúk azért fáradtnak látszanak. ök mondták, nem én —, a vonatozástól. Lehet. De akárhogy nézzük is: ez jó mulatság, férfimunka volt! (cs—i) A termálfürdő ünnepi nyitva tartása A ceglédi termálfürdő nyitva tartásáról a következő tájékoztatást közölte a fürdő vezetője: — Augusztus 17-én és 18-án — szombaton és vasárnap — egész nap nyitva tart a fürdő. Hétfőn, a szombati nyitva tartás szerint, délig üzemelnek, kedden és szerdán nem fogad vendégeket a ceglédi fürdő, csak a strandolókat várja jó idő esetén a szabadtéri úszómedence és a napozó. HATSZAZ EVE TÖRTÉNT A méhészek panasza; nincs nehiúr Ajándék az apácáknak Egy határjárás jegyzőkönyve A SZOMSZÉD Nagykőrös város most ünnepli fennállásának 600 esztendős évfordulóját. A jubileumot egy 1368- ban kelt oklevéllel támasztják alá, a budai káptalan küldött Nagy Lajos királynak, Cegléd város eladományozása tárgyában, mely a fellelt írásos emlékek közül elsőnek említi mezővárosnak: Ceglédet, Kőröst és Kecskemétet. Ezt a sértelenül maradt, apró gót betűkkel írt latinnyelvű oklevelet az Országos Levéltárban őrzik. Az alján egy szerzetest ábrázoló nagy barna viaszpecsát lóg, kék zsinóron. Az oklevél szövegét tudományos kutató fordította magyarra. Első sorai így kezdődnek: „A Budai Káptalan ezt az írást megtekintő minden keresztény hivőnek üdvöt kíván, az üdvözülés kieszközlője által." Majd ismerteti Lajos királynak 1368. szeptember 1-én Visegrádon kelt parancsát, mellyel hűséges hívének, az óbudai apácakolostornak adományozta a Pest megyei Cegléd mezővárost, öröktulajdonául. És elrendelte a király, hogy a város határát járják be, határjelekkel válasszák el a más birtokoktól s a kolostort és apácáit iktassák birtokokba. A HATÁRJÁRÁSRA a király Adruáni György diákot, a királynői udvar szolgálattevő tisztjét, a káptalan pedig László kanonokot küldte ki, akik kíséretükkel bejárták a ceglédi határt, s a jelesebb helyeken határkövet állítottak. Az oklevél ezután részletesen ismerteti a határbejárást. A Szárhomok nevű dombtól indultak el s déli irányba elérték a Hosszúhomok dombot. Észak felé tartva a Gyergyelő nevezetű nagy tóhoz, majd egy nyíllövésnyire a Szarvas tóhoz értek. Az ucsai határnál az Apácaoromja nevű árkot tették meg határjelzőnek, s észak felét a Cegléd—Budai országút lett a határ. Tovább haladva a Farkasakasztókörtély nevű nagy körtefánál tettek határkövet. A Bercel-hegy oldalánál találták a Bénye falu felé vize tő utat, Szöreg határánál a Boldogasszony tiszteletére emelt czebei kőtemplom romjait, Szele közelében a Szent Benedek templomromokat, majd a szőkeegyházi templomromot. Külsőhegyestől keletre, a Lőkös-birtokok mellett, Tószeg közelében érték a Szeghalom hegyet, majd a Szent László dombot. Nyugatra jelet tettek egy nagy sarjas tölgyfánál, majd Kappanhalmánál. Délre nagy tölgyerdő terül el, mely közös erdeje három városnak: Ceglédnek, Kőrösnek és Kecskemétnek. Az így kijelölt határnál iktatták az óbudai Boldogasz- szony apácakolostor és apácái örökjogú birtokába Cegléd mezővárost, mint az oklevél írja: „minden tartozékával, művelt és műveletlen földjével, pusztáival, hegyeivel, völgyeivel, templomjaival s bármi néven nevezhető hasznot- hajtóságáival.” AZ OKLEVÉLRŐL Nagykőrös város tanácsa fényképmásolatot készíthetett és azt a tanácsházán, a végrehajtó bizottság üléste mében helyezték el. K. L. FIASÍTÁS IDEJÉN CUKROT KAP A CSALÁD — TISZTESFŰssTARLÓVIRÁG — Ilyen sok gondot a nyári méhlegelő hiánya még egyetlen esztendőben sem okozott, mint ebben az évben — mondja Kutasi Sándor, a helyi méhészszakcsoport vezetője. — Hiába próbáljuk újabb és újabb helyekre telepíteni a méhcsaládokat, azok a létfenntartáshoz szükséges mézet és virágport sem tudják összegyűjteni. — Hogyan sikerült a tavaszi pergetés? — Reményen felül, A ceglédi méhészek 270 mázsa mézre szerződtek és ez a mennyiség lassan átadásra kerül a begyűjtőhelyen. De késő nyári, illetve kora őszi pergetésre már nem kerül sor. A legfontosabb nyári mézelővirág a tisztzsfű, népies nevén a tarlóvirág. E szerény virág a levágott kalászosok után szokott a szán- tatlanul hagyott tarlókon elszaporodni, de az idén a tarlóhántást is nagyrészben elvégezték a közös gazdaságok s az esőtlen, kiszáradt szántásokon eddig nem tudott kihajtani ez a növény, így sajnos a méhcsaládokat már hetek óta etetni kell. Tapasztalatom és értesülésem szerint hetenként két alkalommal, de már sokan három alkalommal pótolják a méhek táplálékát. — Mennyi cukorra van szükség a méhek táplálásához? — A ceglédi méhészek birtokában mintegy ezer méhcsalád van. Családonként 8—10 kiló tiszta cukrot lehet számítani. Az állam nagykereskedelmi áron bocsátja a méhészek rendelkezésére a cukrot. — Miért van szükség az etetésre? — Az őszi fiasítás miatt. Szükséges, hogy a családok megújuljanak, megfiatalodjanak. A most és ezután kikelő méhek fognak csak áttelelni, s jövő év tavaszán ezek a méhek kezdik a Hasítást s a kikelő ifjú nemzedék kezdi majd meg ;ö 'ő évben a hordást. A családok létszámát és erőnlétét anyagi áldozathozatallal is fenn kell tartani. S ez másként nem megy, csak úgy, ha rendszeresen etetjük a méheket. Csak az erős családok bírják a telelést. A legyengült és lecsökkent létszámú családok a hideget nehezen tudják elviselni. — Ha bőséges csapadék öntözné meg többször is a határt, mit jelentene a méhészeknek? — Mindenképpen jó lenne. Sok gazdag, virágport és nektárt tartalmazó gyomnövény hozna még virágot, s így nem lenne annyira szükség a mesterséges etetésre. A napraforgó elvirágzott, a maglucernatáblák alig hoztak valamit, de az őszi vadrepce még hátra van. Hosszú szép ősz esetén ez a gyomnövény sokat segíthet a méhcsaládokon. — A védekezőszerek befo- lyásolták-e a méhek életét és munkáját? — Eddig ilyen nagy mértékű méhpusztulást nem észleltünk, mint az idén. Főként a burgonyabogár elleni védekezésnél felhasznált mérgező szerek okozták a bogarak hullását. Ezekben a napokban az amerikai szövőlepke ellen permeteznek a városban. Ez a vegyszer is pusztítja a méheket — fejezte be nyilatkozatát Ku^ tasi Sándor, a. méhészszakcsoport vezetője. Sz. I. i
