Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-11 / 188. szám
196S. AUGUSZTUS 11., VASÁRNAP Nyomoz a komputerdeiektív Az angol belügyminisztérium tudományos kutatócsoportja olyan terven dolgozik, amely megkönnyíti a bűnszövetkezetek irányítóinak kinyomozását. , A „Supertec” elnevezésű program célja azoknak a nagy bűnözőknek a kézrekerítése, akik sohasem jelennek meg a bűntett színhelyén, s akikről nincs „személyi lap” a bűnügyi hatóságok birtokában. Az angol rendőrség véleménye szerint az alvilágban parancsnoki pozícióban levő száz nagy bűnöző több mint felét nem sikerül leleplezni, mert semmiféle feljegyzés nincs róluk s életük — papíron — tiszta. Az elektronikus gépbe számtalan apró, lényegtelennek tetsző adatot fognak betáplálni hónapokon, vagy éveken keresztül, s az „automatizált detektív” logikai módszerrel rakja majd össze a sok apró információt. A gép programozása azonban rendkívül bonyolult, még bonyolultabb, mint a fordítógépé volt, amelynek analógiájára építik. M agnó-„tanszalagok" Az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalatnál készülnek úgynevezett magnó „tanszalagok” is. Az idei „termésben” egyaránt találhatók nyelv-, irodalom- és történelemórákon jól hasznosítható felvételek. Így például orosz nyelvlecke a gimnáziumok első, második és harmadik, valamint a szakközépiskolások második osztályai számára; angol, francia, német, olasz és spanyol nyelvlecke a harmadikos gimnazistáknak. A magnetofonszalagok alkalmazása a tanítási órákon emeli az oktatás hatékonyságát, segíti a beszédkészség fejlesztését, a helyes kiejtés gyakorlását, a megfelelő hangsúlyozás elsajátítását. Szeptember 8: hármas randevú a Városligetben Szeptember 6-tól 16-ig a BNV területének a magyar ipar által elfoglalt pavilonjaiban és az ezeket környező szabad területen rendezik meg a hármas randevút: a hazai ipar, a kereskedelem és a fogyasztók találkozóját. Alapelvként szögezhetjük le, hogy az őszi vásáron csak olyan hazai termeiket mutat be az ipar, amelyeket már legyártott, vagy amelyek szállítását rövid hatráidőre tudja vállalni. A bemutatott áruk legnagyobb részét a fogyasztóközönség a helyszínen megvásárolhatja, vagy megrendelheti. Találkozhat majd a vásárló olyan árucikkekkel is, amelyek gyártását éppen a látogatók véleményétől teszik függővé. ELET A TÁBORBAN Húszéves a csillebérci gyermekvárás — Mario, Mario! — hangzik a biztatás és gurul a labda. Olasz pionírcsoport — jegyzi meg kísérőnk. Alig megyünk tovább, dallamos francia szavakat hallunk, aztán németet, oroszt, mongolt.. .■ Jelenleg tizenhat országból vannak gyermekek Csillebércen, a huszadik évét jubiláló 208 holdas táborvárosban. Az idei program az évforduló jegyében készült. Felelevenítik a tábor születését és gazdag történetét. ÍGY KEZDŐDÖTT... Simon János, a tábor vezetője elmondja, hogy a július 28-án rendezett emlékünnepségekre sokan eljöttek a tábor építői és egykori lakói közül. Ezek között volt az a tatabányai bányászcsoport is, amely húsz esztendővel ezelőtt rohambrigádként részt vett a tábor felépítésében. Pedig három évvel a háború után, mennyi mindent kellett tenni... Munkáink között mégis fontos helyre került e gyermekparadicsom felépítése, hiszen az akkori tizenegyné- hány évesek fogékony érzés- világából el kellett űzni a háború rémséges élményeit. Sebeket kellett gyógyítani, mindenekelőtt a legfiatalabb nemzedék sebeit, akikben a legmélyebb nyomokat hagyták a bombák robbanásai, s a koncentrációs lágerek szögesdrótkerítései. A tábor ünnepi kiadványában egy idézet is szerepel Szabó Pál Kossuth-díjas író „Csillebérci csoda” című írásából: „Nekünk még gyermekkorunk sem volt. Alighogy fel tudtuk emelni karunk, dolgoztunk, hiszen az én gyermekkori pajtásaimnak jó részét már megette az élet. Nincsenek meg. Hogy én megvagyok, s most itt lehetek a csillebérci táborban, az éppen olyan csoda, mint amilyen csoda maga ez a tábor...” Évente, a nyári hónapokban, több mint tizenegyezer gyermek tölt itt felejthetetlen napokat. Mindent megtalálnak, ami számukra a romantikát, a hasznos, célszerű pihenést és művelődést jelenti. Nem véletlenül lett immár külföldön is fogalom ez a szó: Csillebérc. A külföldi gyerekek elviszik hírnevét és nem ritka az olyan eset, mint azé az egykori francia pajtásé, aki 1954-ben volt a tábor lakója, és most felnőttcsoportvezetőként ismét visszatért. Természetesen ugyanígy van ez az egykori magyar úttörők esetében is, akik ma már felnőttek, s mint pedagógusok, az ország különböző falvaiból, városaiból hoznak ide gyermekcsoportokat. NEVES VENDÉGEK Albumok őrzik a tábor történetének mozzanatait. Képek és képek. Kádár János vörös nyakkendőben a gyermekekkel folytat eszmecserét. Ho Si Minht karélyba fogják a kis táborlakók, aki feledve korát — mert itt mindenki megfiatalodik —, együtt táncol a vidám gyermeksereggel. Za- mercev tábornok, Budapest első városparancsnoka is járt Csillebércen és jó érzéssel vette tudomásul, hogy az elvetett magok termékeny földbe kerültek. Hosszú lenne felsorolni: Ma- nolisz Glezosz, az Akropolisz hőse és Mereszjev, a legendás hírű szovjet pilóta csakúgy vendége volt a tábornak, mint sokan mások, Keletről és Nyugatról egyaránt. MA ÉS HOLNAP A csillebérci tábor az úttörő- mozgalom vezetőképző bázisa is: a sok ezer pajtás mellett évenként 1200—1400 pedagógus tanul itt. Amint a táborvezető elmondja: — E kettős feladatnak: a gyermekek szórakozva nevelésének és az úttörővezetőképzésnek akarunk még jobban megfelelni. Most, a húszéves jubileumra nem is kaphattunk volna nagyobb ajándékot, mint azt a 48 millió forintot, amelyből 1970-ig még komfortosabbá tesszük táborvárosunkat. Többek között felépítünk egy háromszintes szállót, háromágyas szobákkal. Tehát 1970-re megszűnnek a sátorszállások. — De a romantika... — vetjük közbe. — Igen — mondja Simon elvtárs —, erre is gondoltunk! Ellátjuk majd a pajtásokat két-háromszemélyes sátrakkal, és kihelyezzük őket néhány napra a budai hegyekbe, ahol önállóan fognak élni. Az ételhez nyersanyagot biztosítunk, a többi az ő dolguk lesz. Persze, azért nem hagyjuk magukra őket. A tábor útjain nagy a sürgés-forgás. Csoportok jönnek, csoportok mennek. Sétálók és sietők. Komolyan beszélgetők és harsányan nevetők. Áz egyik altáborban most helyezkednek el az ifjú lakók; nemrég érkeztek. Ismertetik velük a táborrendet. Vezényszó, jelentéstétel. Fegyelem, rend. Ez már több mint játék. Egy-egy töredéke, mozaikja annak, amit' így nevezünk: felkészülés az életre. Igen, hiszen néhány év múlva a mai táborlakók a munka- padoknál, a katedrákon, a földeken az Idősebb nemzedék helyébe lépnek. S viszik a stafétabotot tovább abban a szellemben, amelyben húsz év óta Csillebérc neveli ifjúságunkat. Vincze György A tervek, a pavilontérké- pek sok arcú várost mutatnák. A 8/a és a 2-es pavilonokban helyezik el a „Divat 1938—69” elnevezésű kiállítást. A sok közül említésre méltó a Győri Textilipari Vállalat új gyártmánya, a modern bordürös ágynemű, valamint a színtartó, jól mosható kempingágynemű, amely szintén új cikk. A Szombat- helyi Cipőgyár modelljei között szerepelnek a Budapesti Nemzetközi Vásár díjával kitüntetett női cipők is. A Pápai Textilgyár ruházati anyagainak jellemzője, hogy valamennyi gyűrtelenített kivitelben Ítészül, s vasalást sem igényel. Naponta lesz divatbemutató, amelyeken a legújabb őszi és téli divatkollekciókkal ismertetik meg a közönséget. A dolgozó nők számára készült ruhákat mutatnak be, vagyis mind használhatóság, mind „pénztárca” szempontból kielégítő modellek kerülnek a látogatók elé. (Ezeket is megvásárolhatják a helyszínen.) Miután a lakosság érdeklődése egyre nagyobb a lakás, a családi ház, a hétvégi pihenőházak iránt, nagy területet juttattak ennek a témakörnek is. Tanácsadással, tájékoztatással, a rendelkezésre álló építőanyagok és segédanyagok helyszínen történő bemutatásával könnyítik meg az érdeklődők számára a legmegfelelőbb megoldás kiválasztását. A lakás, á hétvégi ház természetesen berendezést is kíván. (Erről a témáról a lak- berendezési és háztartási cikkeket bemutató kiállításrészben tájékozódhatnak a látogatók a BNV Petőfi-csamoká- ban. Itt láthatók majd a Videoton Rádió és Televízió Gyár termékei, a hazánkban első Ízben bemutatásra kerülő villamos készülékekkel felszerelt konyhabútorok. Üj termék a ventillátoros hőkandalló, amely nyáron a lakás hűtését is biztosítja. A Zománcipari Művek új típusú, pasztellszínekben készült háztartási zománcediényekkel, új tervezésű beépíthető, különleges színű fürdőkáddal mutatkozik be, míg a Híradás- technikai Vállalat a többi között autóablak antennákat, motorkerékpár akkumulátor- töltő készüléket állít ki. Az „Otthon 69” elnevezésű bemutató a sokféle bútort, csillárt, szőnyeget, képet, függönyt, háztartási cikket (jégszekrényt, mosógépet, porszívót, szárítógépet stb.) láthat — és vásárolhat — majd a közönség. A Budapesti Őszi Vásárra minden vidéki látogatónak 33 százalékos utazási kedvezményt biztosítanak. Bolgár cigaretták A füstszűrös cigarettahiány enyhítésére a Magyar Dohányipar Bulgáriából Plovdiv és Balkan elnevezésű, a hazai ízlésnek megfelelő filteres cigarettákat importált. Mindkét cigarettafajtát 20 darabos csomagolásban hozzák forgalomba, 4,60, illetve 5,40 forintos áron. A cigaretták árusítását a napokban kezdik meg. A gégerák okai 1960-ban Magyarországon kétszer annyi cigarettát szívtak el, mint 1952-ben, s ugyanez alatt a nyolc év alatt csaknem pontosan megkétszereződött a gégerák gyakorisága. Igaz, éppen ebben az időszakban lett kötelező a gégerák- esetek bejelentése, de a két adat között az összefüggés mégsem zárható ki. Annál kevésbé, mert a külföldi statisztikai adatok szerint is a tüdőrákosoknak 90, a gége- rákosoknak pedig 98 százaléka a cigarettázók közül kerül ki, és nálunk is a műtéten átesettek csaknem kivétel nélkül a korábbi erős dohányzás „bűnében” marasztalhatok el. Az orvosok az erős — naponta húsz-huszonötnél több cigarettát elszívó — dohányosok gégéjében kivétel nélkül megtalálják azokat az elváltozásokat, amelyek az úgynevezett, „rákelőző” állapotot jelzik. Annyit azonban el kell ismerni, hogy nemcsak a ciga- rettázás felelős érte, hanem rendszerint kimutatható mellette egy-két más tényező is, minit különböző munkahelyi ártalmak, így a szénmonoxid- gáz, bizonyos izgató gőzök be- lég.aése, a túl hangos beszéd, stb. A kérdés tisztázatlansága indította dr. Gömöri Béla kandidátus, közkórházi osztály- vezető főorvost arra, hogy állatkísérletekkel próbáljon hozzájárulni a gégerák kifejlődése titkának megfejtéséhez. Zárt térben elhelyezett tengeri malacokkal időnként cigaretta- füstöt lélegeztettek be. Bár a tengeri malacok általában nem nagyon hajlamosak a rákra, gégéjükben a szövettani vizsgálatok két-három hónap múlva rákelőző elváltozásokat, s 3—4 hónap elteltével minden negyedik 'kísérleti állatnál már teljesen kifejlődött rosszindulatú daganatokat mutattak ki. Minden esetre célszerű, ha a dohányzó emberek a rekedtség első jelentkezésére végleg eldobják a cigarettát, mert a rákelőző állapot idején a ci- garettázás teljes elhagyásával az esetek túlnyomó nagy részében nemcsak a rák kialakulása előzhető meg, hanem lehetővé válik az addigi elváltozások visszafejlődése is, „INFRAFÜL" A csend hangja Az UNESCO szomorú adatai szerint évente mintegy 15 ezer ember pusztul el csak a földrengések következtében. Joggal tehető fel tehát a kérdés, hogy mikor ajándékozza meg már a tudomány az emberiséget olyan megbízható műszerrel, amely előre figyelmeztet a közeledő elemi csapásokra. Az máris bizonyos, hogy egyes állatok viselkedéséből kell kiindulni az elemi csapásokat jelző bionikái műszerek megalkotóinak. Tudjuk például, hogy a medúzák 10—15 árával korábban megérzik a vihar közeledtét és a part menti vizekből a tenger mélyére húzódnak. A mélytengeri halak pedig éppen ellenkezőleg viselkednek: földrengés előtt felúsznak a vízfelszínre. A japán házaknak elengedhetetlen tartozékai azok az akváriumok, amelyekben a földrengést nyugtalanságukkal előre jelző halacskák úszkálnak. •— Bandigó atya — mondom és szemem se rebben. — Ki az? — Mit tudom én. — Remegni kezd a hangom, de most már végigcsinálom. — Azt mondta, hogy ő Bandigó atya, a kőművesek istene és titeket keres. — Ez a srác bepiált — mondja q, másik, aki most ért földet. — Egy fehér szakállú, fekete kalapos ember keresett titeket! — hajtogatom. — És azt mondta, hogy ő Bandigó atya? — Azt. Hangosan nevetni kezdenek. Nem bánják, hogy lejöttek, úgyis itt az ebédidő. Feszülten figyelem, legalább néhány percre társukul szegődik-e a titokzatos ismeretlen. Már nem törődnek velem. Előveszik zsírpapírba csomagolt ebédjüket. Egyikük megjegyzi: — Bandigó atya helyett jöhetett volna valami jó spinkó! B. Tamás Ervin A földrengésjelző állomások naponta rengeteg talajrezgést regisztrálnak. Hogyan tudják az állatok ezeket megkülönböztetni a földrengéseket megelőző, vészt jelző rezgésektől? A szeizmikus rezgések közül egyesek a légkörben és a vizben továbbítódnak, mások pedig csak a földben terjednek. Az állatok eddig még utánozhatatlan képessége éppen abban rejlik, hogy a földrengést hírül adó, meghatározott arányban keveredett rezgésekre reagálnak. Az bizonyos, hogy az infrahang tartományba tartozó olyan rezgésekről van szó, amelyek az emberi fül számára hallha- tatlanok. Az infrahangtartamánnyal kapcsolatban érdekes felfedezést tettek. Egy szovjet pszichiáter megfigyelte az orgonahangok által ifiváltott epilepszia-rohamokat. A zenei hangok mellett mindig keletkeznék nem hallható rezgések is, s ezek a pszichikumra kisebb-nagyobb mértékben hatást gyakorolnak. Arra a kérdésre, hogy miért éppen az infrahang vált ki az emberben negatív pszichikai hatást, szerte a világon sok kutató keresi a választ. A hallóidegek vizsgálatai révén megállapították, hogy a hallószerveket érő mindenféle rezgés az agyba jut; lehetséges tehát, hogy ezek a jelzések elfojtják az agy normális ritmusait és ezért hatnák nyomasztólag a pszichikumra. Munkavédelmi szempontból több figyelmet kell fordítani ezekre a hallhatósági küszöb alatti hangokra. A szovjet kutatók biztató kísérletei arra engednek következtetni, hogy a földrengéseket előre jelző infrahangszolgálat rövidesen megvalósulhat. A hallhatatlan hangokat is felfogó készülékeket máris „meduzafül” vagy „infrafül” elnevezésekkel illetik. Bandigó atya Ugyanaz a szöveg, ugyanaz a lány. Telerakom a vödröt és elkiáltom magam: — Megérkezett Bandigó atya! — Semmi válasz. Nem hallják. Magasan vannak. — Itt van Bandigó atya! — ordítom teli torokból. — Mi az, ki van ott?! — néz le egyikük. — Bandigó atya! Magukat keresi! — Nem hallom a nevét, de mondd, hogy mindjárt jövünk! Jöjjetek. Bandigó atya ... Itt van. Elképzelem, hogy sétál. Nagy, fehérszakállú öregúr. Sétabotjával egy kört ír le a levegőégen — máris megszűnik a mindennapos egyhangúság. Teletöltöm a vödröt. Be a ládába. Kattan a gomb. Megrándul a kötél. Az egyik munkás leért. Megtörli kezét homokkal, úgy kérdezi: — Ki keres? Lassan múlik a nap. Nagy a meleg és még csak 11 óra. Izzadok. Unalmas ez a munka. Csak a járókelőket látom az udvarból, a forgalmat a szűk Jcapukivágáson keresztül. Felnézek. Egy ajtónál a postás hosszan csenget, majd mikor senki nem nyit ajtót, dühösen legyint és lebaktat a lépcsőkön. Az állványzaton vakolnak a kőművesek. Én pedig itt lent az udvaron töltögetem a vödröket, majd- egy ládába helyezem, ami gombnyomásra felemelkedik. Minden nap egyforma. Hétkor munkakezdés, kilenckor reggeli, tizenkettőkor ebéd, háromkor vége: lemosakszom, átöltözöm, hazamegyek. Monoton egyhangúság. Ök már megszokták, meg talán jobb is ott fenn. Nevetnek a minden nap hallott vicceken, fellibbentik a segédmunkáslányok szoknyáját.
