Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-27 / 175. szám
rtsi MEGY Ei <c/{írlm> 1968. JÜLIUS 27.. SZOMBAT MOSZKVA Telefonos éjszaka Mára virradó éjszakán különösen sok dolguk volt a moszkvai telefonosoknak: néhány óra alatt 600 000 telefonállomást kellett átkapcsolniuk hatszám jegyűről hétszámjegyűre. Minden hatjegyű szám elé a kettes számot kell tárcsázni. Ezt a 2-es számot kell tárcsázni a nemzetközi automata kapcsolás esetén is. A különleges szolgálatok, például a mentők és a milícia számai a továbbiakban is nullával kezdődnek. LONDON A MÁSODIK... A londoni országos szív- kórházban pénteken reggel végrehajtották a második angliai szívátültetést. Az új szivet egy 48 éves férfi kapta, aki már napok óta rendkívül súlyos állapotban volt, gyakorlatilag haldoklott. Nevét és a donor személyazonosságát nem közölték. Az orvosi közlemény szerint az „új szíves” beteg állapota — „tekintetbe véve a korábbi súlyos diagnózist” — kielégítő. BAGDAD Megszűnt a cenzúra Az iraki kormány engedélyt adott magántulajdonban levő lapok megjelentetésére és megszüntette a cenzúrát. A jövőben csak két állami lap lesz. Egy hamis Jelszó Jurij Zsukov a moszkvai Pravda pénteki számában terjedelmes cikkben bírálja az úgynevezett „demokra- trkus szocializmus” eszméjét. — A kérdés lényege — írja Zsukov —, hogy a „demokratikus szocializmus” koncepciója korántsem a marxizmus— Ieniniamus talaján álló szocialista demokrácia fejlesztését tételezi fel, hanem egy egészen más, marxistaellenes politikai rendszerre gondol. A kommentátor ezt a következtetését a modem jobboldali szociáldemokraták elméletének és gyakorlatának elemzése alapján vonja le. — A „demokratikus szocializmus” ideológusai — folytatódik a cikk — nemcsak azt a célt követik, hogy visszatartsák a dolgozók osztályharcát a tőkés országokban, hanem azt is, hogy aktív tá- - .adásokat intézzenek a kommunizmus ellen. Érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak találja, hogy a „demokratikus szocializmus” egyes koncepcióit ma olyan gátlástalanul propagálják a csehszlovákiai folyamatban, neves politikusok nyilatkoznak róla, sőt ez a koncepció egyre inkább szervezett alátámasztásra talál. A Pravda kommentátora cikkében aláhúzza: végső soron a szocialista társadalom vezető ereje, a munkásosztály, dönti el a történelmi haladás sorsát. Hiába sürögnek-fo- rognak a nyugat-európai burzsoázia ügynökei a munkásModern Krisztus London égjük pánkjában két és fel méter magas fából ácsolt keresztre szögezve találták meg csütörtökön a har- mincesztendős Joseph de Havilland lakberendezőt. Felsőteste meztelen volt, cipő Siam volt a lábán, tenyerén pedig 25 cm-es szögek voltak átverve. A mentők Ha- villandot kórházba szállították. A keresztről levett „modern Krisztus” mindvégig transzban volt, csak egyszer szólalt meg, amikor 'arra kérte ápolóit, „bánjanak gyengéden ujjaival”. Havilland háziasszonya újságíróknak kijelentette, hogy albérlője „nagyon-na- gyon vallásos fiú”, aki már hónapok óta készült megfeszí Hetesére. „Pontosan tudta a ke résztrefeszít és helyét, napját és óráját.” A csütörtök esti órákban a hatóságok letartóztatták a 41 esztendős Eric Lesley Leach-at (szintén lakberendező), aki nyilván Havilland kérésére vállalta a megfeszítő szerepét A kórházban közölték,' hogy Havilland állapota nem válságos. mozgalomban, hiába suttogják a csehszlovák kommunisták fülébe, hogy utasítsák el a tudományos szocializmust és fogadják el a „déri.okratikus szocializmus" doktrínáját, csakhogy Csehszlovákiát a szociáldemokrata útra taszítsák — ez sohasem fog sikerülni. Harcok Biafrában a „könyöriiletfolyosó" közelében Pénteken befejeződtek Nia- meyban az Afrikai Egységszervezet nigériai különbizottságának kezdeményezésére megindult nigériai—biafrai megbeszélések, amelyeknek célja az érdemi béketárgyalások előkészítése volt. A pénteken reggel tartott plenáris ülésről semmiféle közleményt nem adtak ki. A Reuter ügy értesült, hogy a békeíárgya- lások körülbelül egy hét múlva kezdődnek Addisz Abe- bában. Biafrai jelentés szerint harcok folynak Enugu városa mellett annak az útnak közelében, amelyen keresztül a tervek szerint a segélyszállítmányokat juttatnák el a menekülttáborokba. Edward Kennedy nem vállalja Edward Kennedy szenátor bejelentette, hogy semmiesetre sem pályázza meg az alel- nökségi tisztséget a novemberi választásokon. A Bostonban pénteken nyilvánosságra hozott közleményben az utolsó életben maradott Kennedy-fiú hangsúlyozza, hogy döntése végleges, s elhatározásában szerepet játszott a fivére meggyilkolását követően reá háruló családfői felelősség. A szenátor egyben hangoztatta, hogy a jelölést „normális körülmények között” nagy megtiszteltetésnek tekintené. SYDNEY BANDITA - . DUGÓBAN“ Peches banditát fogott Sydneyben a rendőrség. Kirabolt egy bankot és a pénzzel az utcára rohant. Az úton közlekedési dugó volt, ezért nem tudott egérutat venni. Hirtelen ötlettel feltépte egy gépkocsi ajtaját és elhelyezkedett a hátsó ülésen. Rendőrautó volt. PRETORIA RÖGBÍMÉGCS Ian Smith rhodesiai miniszterelnök pénteken repülőgépen Pretoriába érkezett, hogy — mint a hivatalos közlés állítja — megtekintsen egy rögbimérkőzést. A szombati meccsen együtt szurkol majd vele Vorster dél-afrikai miniszterelnök is. A meccs után a két kormányfő „kiértékelő” megbeszélést tart. TOKIO Öngyilkosság - templomban Egy Tokió környéki katolikus templomban leöntötte benzinnel és felgyújtotta magát egy 22 éves japán egyetemi hallgató. A fiatalember családja közölte, hogy a fiú nemrég idegősszeroppanást kapott. ISZTAMBUL Vízibuszok karambolja A Márvány-tengeren összeütközött két vízibusz. Az egyik hajó felborult, az utasok a vízbe estek. Legalább tíz személy eltűnt, az eltűntek legtöbbje gyerek. BAYREUTIIBAN megnyílt a 92. Wagner-fesztivái. Panmindzson Korea legújabbkori történelmének egyik fontos dátuma: 1953. július 27. Tizenöt esztendeje ezen a napon írták alá Panmindzsonbaii azt az egyezményt, amely kétéves tárgyalás után írásba foglaltál 1950. június 25-én a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen kirobbantott, agresszív háború fegyverszünetét* Dél-Korea és a bábrezsimet 60 ezer főnyi megszálló katonasággal támogató Egyesült Államok valójában egyetlen napig sem tartotta be a megállapodást. Egyetlen esztendő alatt 69 ezer lövedéket zúdítottak a demarkációs vonaltól északra eső területekre, s ennek az állandósult agressziónak legszemlélte- tőbb — az egész haladó világot megdöbbentő — példája a Pueblo amerikai kémliajó januári csúfosan végződött kalandja volt. A- sorozatos provokációk mindenesetre hozzásegítették a világ közvéleményét annak felismeréséhez, hogy a 15 éve aláírt fegyverszünetet nem a népi Korea fenyegeti, hanem ugyanazok, akik 1950- bten megkísérelték bekebelezni a Koreai NDK-t. Erre emlékeztek szerte a világon június 25. és július 27. között, a népi Koreával \Taló szolúlaritás hónapjában. A Koreai NDK kormánya a legutóbbi években sok más javaslat mellett ismételten kezdeményezte: a második világháború után mesterségesen kettészakított ország békés egyesítése érdekében a koreai nép külső beavatkozás nélkül, demokratikus választáson döntsön erről. Mivel a szöuli rezsim, attól való félelmében, hogy a választásokon Dél-Korea lakosságának többsége az északi országrészt felvirágoztató szocialista rendszert támo- /gatná, nem egyezik bele a tárgyalásokba, Phenjanban átmeneti megoldásként konföderációt ajánlottak. Szöulban azonban erre a javaslatra sem válaszoltak, illetve válaszuk — a provokációk fokozása volt. Közben Dél-Korea lakosságának helyzete tovább romlik, a bábrezsim pedig aktívan részt vesz a Vietnam elleni amerikai agresszióban: mintegy 30 ezer dél-koreai katona harcol Dél- Vietnamban. A népi Koreával való világméretű szolidaritás hónapja nemcsak ezeket a tényeket tárta újra a nemzetközi köz' vélemény elé, hanem megmutatta azt a támogatást is. amelyet a szocialista országok — köztük hazánk — s a földkerekség más baladó erői nyújtanak a testvéri Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak. S. T. CSAK RÖVIDEN... MEGKEZDŐDTEK a Salzburgi Ünnepi Játékok. A KAIRÓI AL AHRAM című lap cáfolta azokat a híreket, miszerint a Szovjetunió nyomást gyakorolna az EAK- ra azért, hogy „minden áron-’ tegye hajózhatóvá a Szuezi- esa tornát. CEDENBAL. a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a minisztertanács elnöke Szófiába tartva Moszkvába érkezett. AZ ALGÉRIAI KORMÁNY hírek szerint rövidesen soron- kívül szabadon bocsát több asszonyt és gyermeket az elrabolt izraeli repülőgép utasai közül. HAZAUTAZOTT Moszkvából Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki július 3-tól üdült a Szovjetunióban. FINNORSZÁG lakosainak száma június végén 4 millió 686 ezer 855 volt. Aki kivégzését követeli.. A San Quentin-i börtön 78 halálraítéltjének egyike jobban szeretné az azonnali halált az örökös bizonytalanságnál. A 78 fogoly hónapok, sőt évek óta várja kivégzését. A 27 éves Robert L. Massié, akit egy nő meggyilkolásáért 1965-ben gázhalálra ítéltek, kérvényt intézett a legfelsőbb bírósághoz, s ebben kijelenti, hogy az alkotmányban biztosított joga ellenére megtagadják tőle a kivégzést. Hozzáteszi, hogy az ítélet kihirdetése és annak végrehajtása közötti hosszú idő kegyetlen kínzást jelent, ami rosszabb a halál| nál és követeli, hogy a lehető ! legrövidebb időn belül tűzzék ; ki a kivégzés időpontját. San Quentinben az utolsó j kivégzés 1967. április 12-én volt. ciievalier-bOcsű Maurice Chevalier Sao j Paulába érkezett, ahol élete utolsó fellépését tartja. Újságíróknak kijelentette, hogy búcsút vesz a világot jelentő deszkáktól, a jövőben legfeljebb csak film- és televíziós . szerepet vállal. Lengyel színház (3.) Félig tréfásan, félig komolyan*" A VARSÓI EGYETEM főbejárata előtt hatalmas tömeg. Szülők, akik felvételiző gyermekeiket várják. A márciusi diáktüntetéseknek már alig akad nyoma az utcán. Egy törött pad, egy leszakadt vaslánc. De lehet, hogy a pad más alkalommal tört el és lehet. hogy a vasláncot is csak a rozsda marta el. A vizsgáknak vége. Az egyetem lassan kiürül. A varsói Szatirikus Diákszínház „Kedves uram, Iones- cu!” címmel politikai kabarét játszik. A varsói Zsidó Színház is kabaréműsorral zárja évadját, amelyet „Félig tréfásan, félig komolyan” címmel Moj- zesz Broderzon. a tíz éve elhunyt lengyel zsidó író írt. A Szatirikus Diákszínházban zsúfolásig telik meg a majdnem sötét kis nézőtér, itt is kiadták még a pótszékeket is. A színpadot hátulról sejtelmesen lila fénnyé! világított nylon előfüggöny takarja, s az áttetsző függönyön egy kiterjesztett karú, csontvázszerű figura lebeg ég és föld között. Azt várnánk, sötét dráma következik majd Dráma Iones- cu szellemében. De nem. Iionescu csak ironikus ürügy. Ürügy arra, hogy a konferanszié elmondja nem kell ahhoz nekünk (mármint nekik) Ionescuhoz fordulniuk, hogy abszurd dolgokat lássanak, elég, ha körbepillantanak Lengyelországban. AMIKOR FELMEGY a megtévesztő előfüggöny, hallatlanul feszes tempóban kezdenek peregni a tökéletes díszletelemek között (azért tökéletesek, mert mindenre használhatók és nincs egyetlen felesleges tárgy sem a színpadon) egy politikai kabaré jelenetei. Jelenet arról: hová helyezzék a grafikon görbéjét? Fölfelé irányítsák, ami optimizmusukat, de nem a valóságot igazolná, vagy lefelé, ami a valóságot igazolná, de egyben az a vád is érhetné őket, hogy nem hisznek a fejlődésben. Jelenet arról, hogyan szolgálják ki az éttermekben a lengyel és a külföldi vendégeket. Ellentétben a mi, hasonló kabarétréfáinkkal, itt kiderül: ugyanúgy. Jelenet arról, hogy olt halásznak, ahol nincs hal. Miért nincs hal? Mert kipusztították. Jelenet. amelyben egyszerűen felolvassák egy építészeti szakfolyóirat cikkét a szocialista építészetről, majd megkérdezik: „Ha van szocialista épület, akkor van szocialista autó is?” UGYE, ISMERŐSEK ezek a jelenetek? Olyannyira ismerősek voltak itthonról, hiszen ugyanazokkal a problémákkal küszködünk, hogy az esetek többségében tolmácsra sem volt szükségem. Ez természetesen a Szatirikus Diákszínház gárdájának érdeme és dicsérete is. Mozgásuk dinamikája és kultúrája, ha lehet, felülmúlja a hivatásos nagyszínházak színészeinek mozgáskultúráját is. Nemcsak az elmondott szöveg, de minden mozdulatuk egy-egy sztereotip mozdulat közvetítése és kigúnyolása is egyben. Műsoruknak van egy jelenete, ahol az értekezlet résztvevői nem csinálnak mást, csak kavarják a kávéjukat. Ugye, van ilyen értekezlet, nálunk is? Csak annyi a különbség, hogy Lengyelországban vékony falú üvegpohárból isszák a kávét, és az üvegpoharak falán furcsán koccannak a kanalak. És a rendező, a színészek figyelme nemcsak odáig térjed, hogy a kávé kavargatásával jellemezzenek egy-egy típust, hanem odáig is, hogy az üveg különböző csörgésével is kigúnyolják az ábrázolt típusokat. A négy szereplő kezében — és ez .nem túlzás — másmás hangfekvésben csilingelnek az üvegpoharak. Máshogy csörren a főnöké, máshogy a megalkuvóé, és máshogy a cinikusé. És ez valóban abszurd szituáció. PRODUKCIÓJUK SZÍNVONALA nem amatőr színvonal. A szereplők fele nem is amatőr már a szakmában. Hivatásos művészekké lettek Például kitűnő énekesnőjük. Frederika Elkana most mát nemcsak Lengyelországban, hanem a világ olyan távoli tájain is ismert, mint Ausztrália, vagy az Egyesült Államok. Itt kezdte, a Szatirikus Diákszínházban. És itt kezdte pályafutását Stanislaw Tym is, e műsor írója és konferansziéj a, akit a lengyel televízióban láttam viszont néhány nap múlva. EZEK A TÉNYEK azonban a magyar fül számára már bizonyos tekintetben érthetetlenek, hiszen a mi egyetemi színjátszóink legjobbjai, akik tehetségükkel régen kiemelkedtek az amatőr színvonalból, s a hivatásosak között is rangot képviselhetnének, iszonyatos erőfeszítések árán sem tudnak szóhoz jutni sem filmen, sem más színházaknál. Színház- és filmművészetünknek vesztesége ez. A magyar színészek és rendezők lenézik, és-valljuk meg, nem is ismerik az egyetemi színjátszók munkáját. (Az STS nézőterén egyetlen estén ott ült két ismert rendező, egy híres kabá- részínésznő és a legkedveltebb lengyel táncdalénekes, aki mellesleg szintén az STS-ben kezdte.) A „külföldi” — Rózewicz szavaira emlékezve — abbahagyja a „lelkendezést” Ugyanis a lengyel diákok, ha büszkék is az egyetemi színjátszás jelentős eredményeire, azt mondják, hogy a diákszínházak válságban vannak. Jerzy Mrozewicz május óta vezeti csak az egyetemi ifjúsági szervezet klubját, a HEBRIDY-t, de a diákszínházak ügyében nagyon tájékozott. Azt mondja: „A DlAKSZlNHÄZAK az elmúlt tíz évben jobban működtek, mint most, s ennek több oka van. Egyrészt azok, akik a kezdet éveiben a diákszínházaknak írtak, most már a nagy színházaknak dolgoznak, másrészt az a talaj, amely a diákszínházakat szülte, megváltozott. A diákegyütteseket 195G-ban egy erős társadalmi mozgás és igény hozta létre. Ezek az együttesek akkor olyan dolgokat mondtak el, amit a hivatásos színházak nem mondtak el. Most azonban más a helyzet. Az STS sem diákszínház már. Csak a neve maradt az. Nagyrészt hivatásossá lett művészek lépnek fel, és hivatásos művészek írják a darabokat. A 150 diákszínházból 12 év alatt mindössze 8—10 színvonalas színház vált ki és maradt meg.” SZÍNHÁZI FÓRUM NÉLKÜL maradtak volna tehát a diákok? Jan Kowalski, a HEBRIDY- klub másik vezetője azt válaszolja: nem. „A diákegyüttesek sokat járnak külföldre, de az utóbbi években nem szerepeltünk olyan sikerrel, mint régebben. A kormány pedig sokat ad rá, hogyan mutatkozunk be más országok ifjúsága előtt. Ezért most a cenzúrától engedélyt kaptunk, hogy azt csináljuk, amit akarunk, csak jó legyen. Itt a klubban is három színjátszókör működik. Kabaré, pantomim. dráma. Azt hiszem, a kabaré műfajában fogunk a legtöbbet mondani.’ ★ A VILÁGHÍRŰ IDA KA- MINSKA által igazgatott varsói Zsidó Színház „Félig tréfásan, félig komolyan” című kabaréját (mint itt mindent) jiddis nyelven adják elő a színház művészei. A jiddisül nem tudók számára tolmácsgép közvetíti lengyelül az előadást. De a Zsidó Színházban nincs sok szükség a tolmácsra. Az előadás egyszerű és áttekinthető. Akárcsak a Szatirikus Diákszínház produkciója, ez is keíetjátékra épül. A keretjátékban a színház dramaturgja és a bohóc azon vitatkoznak, milyen előadást tartsanak. Komolyat, vagy tréfásat. Természetesen mindkét fél a 'maga igazát védelmezi, és a maga igazának bizonyítására jeleneteket produkál. De a bohóc győz, az előadás vidámra sikerül. FéligHa a Szatirikus Diákszínház színészeiről azt mondtuk, hogy a mozdulat művészei, a Zsidó Színház gárdájáról, és főleg e gárda fiatal tagjairól elmondhatjuk, hogy az ének és a tánc művészei. Az előadás tánccal és énekkel is zárul. Hagyományos fináléval. Lengyel népviseletbe öltözött lányok és fiúk, férfiak és asszonyok táncolnak a színpadra, s az egyik népvi- seletes kislány — lengyelül — énekel egy dalt arról, hogy neki nagyon megtetszett egy katona, elment vele a hegyek közé és szülei hiába is hívják vissza, nem megy, mert jól érzi magát a katonával. Aztán fekete, zsidó viseletbe öltözött fiúk és lányok éneklik el ugyanazt a dalt — jiddisül, majd lengyelek és zsidók, kart karba öltve, a dalt hol lengyelül. hol jiddisül énekelve táncolnak a színpad előteréig. Míg le nem ereszkedik végleg a függöny. ★ A SZATIRIKUS DIÁK- SZÍNHÁZ is hagyományos fináléval zárja műsorát. Ök is énekelnek. Mozdulatlanul és elszántan. Arról, hogy szeretnék, ha ez a haza az ő házuk lenne, s ha így lenne, akkor jók tudnának lenni ők is hozzá. Nádas Péter t
