Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

2 kMíHop 1968. JULIUS 21 VASÁRNAP TOVÁBB DOLGOMK A SZOCIALISTA (Folytatás az 1. oldalról) Kossuth Lajos a város népé­hez 1848. szeptember 24-én. A tanácsháza bejárati lépcső- j jén végeztette ki a dühöngő ellenforradalmi fehérterror j 1919-ben Mészáros János elv- i társat, a proletárhatalom vá- j rosparancsnokát. Városunkban született Vágj István elvtárs, az első Magyar Szocialista Munkáspárt megalapítója. — A város főterén levő év- j százados épületek között, az j egykori ősi gimnázium kert- i jében van Arany Jánosnak, a I magyar nép egyik legnagyobb i költőjének bronzszobra. — Mi, nagykörösiek ma is büszkén emlegetjük, és gon­dolunk vissza azokra az idők­re, amikor Arany János vá­rosunkban élt és dolgozott, amikor városunk egyik köz­pontja volt a magyar szellemi élet fejlődésének, az osztrák elnyomás elleni harcnak. Arany kiemelkedő alkotásai­val. eszmei mondanivalójával ma is itt él közöttünk. Nagy hatást gyakorol érzelmi, esz­mei világunkra. Emléke, szel­leme ma is itt él. az ő nevét viselő öreg gimnázium falai között. — Városunk felszabadulás előtti múltját lényegében úgv jellemezhetjük, hogy ezt a várost mindig szorgalmas, élelmes, az élet nehézségeivel Szemben szívósan küzdő, dol­gozó emberek lakták. De munkájuk gyümölcse nagyobb részben mindig az idegen hó­dítók. a feudális fö'desurak és a különböző kizsákmányolok zsákmánya lett. Döntő rész­ben ez a magyarázata an­nak, hogy ez a település az elmúlt évszázadokban nem tudott lakosai ré­szére városi rangjának megfelelő körülményeket biztosítani, az adott kor követelményei­nek megfelelően valóban vá­rossá válni. — A felszabadulás után csatasorba álltak az 1919-es direktórium életben maradt tagjai, az újabb nemzedékek legjobbjai, s hozzákezdtek az új élet építéséhez, a körösi szegény nép vágyainak meg- valós'ításához. — A felszabadulás óta el­telt években pártunk vezeté­sével városunkban is alap­vető, demokratikus, szocialista forradalmi változások történ­tek. — Ma már városunk olyan fejlett iparral, elsősorban élel­miszeriparral rendelkezik, amely jól kapcsolódik a táj adottságaihoz, a múlt hagyo­mányaihoz. A Nagykőrösi Konzerv­gyár a felszabadulás óta nyolcszorosára emelte ter­melését. Ez évben már 8000 vagon konzervet ter­mel. Ez az üzem ma nem­csak az ország, hanem Európa egyik legnagyobb, 3500 munkással dolgozó korszerűen felszerelt élel­miszergyára. Termékeit a világ minden tá­ján értékesíti. Jelentős élelmiszerüzem a tejüzem, amely termelését a felszabadulás óta megnégy­szerezte, különböző tejtermé­kei előállításához nemcsak a város, hanem a környék tej­termelését feldolgozza. A lá­dagyár, a DÁV, a faárugyár és a többi üzemeink is az elmúlt években megsokszorozták ter­melésüket. A közelmúltban városunkban több kisebb üzem létesült. Ezek közül leg­jelentősebb az Irógéptechni- kai Vállalat modern, korszerű üzeme. — A város iparában a felszabadulás óta végbe­ment fejlődés eredménye­képpen ma már a város munkaképes lakosainak nagyobbik része az ipar­ból, bérből és fizetésből él. — A város mezőgazdaságá­ban végbement fejlődést jól kifejezi, hogy a város több mint 40 000 holdas határában hat termelőszövetkezet és egy állami gazdaság van. Ezek a mezőgazdasági nagyüzemek lényegében stabilizálódtak, nagyüzemi épületeiket, gép­parkjaikat, állatállományu­kat, termelési struktúrájukat kialakították, a táj adottsá­gainak megfelelő, hagyomá­nyos mezőgazdasági kultúrá­kat nagyüzemi szinten létre­hozták. 1500 holdnyi korsze­rűen művelhető szőlőt és gyü­mölcsöst telepítettek, amelyek ez évben és a következő évek­ben termőre fordulnak. — A hosszú évtizedes múltú öntözéses zöldség­kertészet és primőr zöld­ségtermesztés szintén nagyüzemi színire fejlő­dött. A termelőszövetkezetekben dolgozó háromezer parasztcsa­lád, az egykori cselédek és gazdák a társadalom egyen­rangú tagjai, emberhez méltó életet élnek. — Településünk városias jel­legének kialakulása terén is jelentős eredményeket értünk el. A város évről évre váro­siasabb külsőt ölt, korszerű lakóházaival, közvilágításával, a modern üzlethálózat fejlő- -désével. Ez a fejlődés a varos lakóinak szolgalmát, társadal­mi rendszerünk jogosultságát, törvényszerűségét igazolja. — A mai nevezetes évfor­duló alkalmával nemcsak a múltra, az eddig megtett útra gondolunk. A múlt. az élet követelményei feladatunkká, kötelességünkké teszik, hogy a jövőbe is tekintsünk. — A város lakói, a város vezetőtestületei úgy ítélik meg. hogy városunk fejlődé­sének jövő évtizedeit, az újabb évszázadot a város ipa­rának, mezőgazdaságának to­vábbi fejlődését a szocialista társadalmi rendszerben eddig már kialakult formák hatá­rozzák meg. Az élelmiszer- ipar, s az ezt kiegészítő ipar­ágak továbfejlesztése, a mező- gazdaság belterjes fejlesztése, a zöldség-, szőlő-, gyümölcs- kultúrák nagyüzemi termelé­sének korszerűsítése, tökélete­sítése. Ezek a termelési ágak jól illeszkednek bele a táj jellegébe, biztosítékai a város ; további felvirágzásának. — A jövő feladatai ezek­nek az ágazatoknak a fej­lesztését illetően hűtőhá- zak, tárolók építése, az élelmiszeripari üzemeink gépi berendezéseit gyártó, javító üzemek fejlesztése, újabbak létesítése. — Nagykőrös egyike az or- i szag legrégibb városainak, j nekünk, a város lakóinak, if- i jóságunknak, egyik hazafias j kötelességünk, ismerni szű- kebb hazánk múltját. Ebből is erőt meríteni a jövő feladatai- : nak sikeresebb elvégzéséhez, j Ez része a szocialista hazafi- i Ságnak, népünk, szocialista hazánk szeretetének. — A város múltja, általá­ban a történelem arra tanít, [ hogy a munka, az újért, a ha- i ladásért való szakadatlan kiiz- | delem eredményez újabb fel­virágzást. Ezt szem előtt tart­va ezen a nevezetes ünnepen, ezekben az ünnepélyes per­cekben mi, nagykőrösiek, hitet teszünk, hogy tovább harco­lunk, dolgozunk a szocialista Nagykőrösért — fejezte be Szűcs Zoltán ünnepi beszé­dét. Ezt követően Horváth Le­hel, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának elnöke ki­tüntetéseket adott át Nagykő­rös városfejlesztésében ki­emelkedő munkát végzett embereknek. Tizenegy órakor 9 Cifra­kertben a MÉM kiállítási iro­da rendezésében megnyitották a nyári gyümölcs- és zöldség­félék országos bemutatóját, valamint az ehhez kapcsoló­dó gép-, újítási és találmányi kiállítást. A megnyitót dr. Sághy Vil­mos, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter első he­lyettese tartotta. II r. Sáffihif Vilmos: Kertészeti termelésünk csak akkor fejlődhet, ha csökkentjük a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás költségeit Köszöntötte az ünneplő vá­ros lakóit, majd így folytatta: — A város mezőgazdasági termelésében a kertészet volt az a termelési ág, amely megindulása óta — az egyes zöldségfélék belső arányainak változása mellett — a mai na­pig megőrizte vezető szerepét. Hozzá kell ehhez fűzni, hogy mostoha talajadottságok mel­lett, melynek következtében a területi hozamok — a zöld­paprika kivételével — alatta maradtak más, speciális zöld­ségtermelő körzetek, sőt néha az országos hozamok átlagai­nak is. Mégis versenyképes ma- 1 radt, mert a mítilegebb homokhátak adottságait felhasználva, megfelelő szakértelemmel és szor­galommal, korábban vitte termékeit piacra és így a kevesebb termés is na­gyobb értéket képviselt. — E nagy múltú zöldségter­melő vidék fejlődése újabb lendületet vett a mezőgazda­ság szocialista átszervezése után. — A város lakói nemcsak a kertészet zöldségtermelő ágá­ban értek el országos hírű eredményeket, hanem a gyü­mölcstermelésben is. Ezen be­lül a terület jellemzője a csonthéjasok és az egyéb nyári gyümölcsök termelése. A legutolsó gyümölcsfa-össze­írás adatai szerint a város kereken 500 ezer fájából a íhéjasok és nyári gyü­mölcsök közé, tartozik 400 ezer. De nemcsak a mennyi­ségi arány emeli ki e kör­zetnek a nyári gyümölcster­melésben elfoglalt s^grepét, hanem a minőségi - eredmény is. Elsősorban a meggyet emelném ki, amelynél a „nagykőrösi" származás —- éppen úgy, mint néhány zöld­ségnél — kiváló minőséget jelent. — Joggal mondhatjuk te­hát, hogy az Országos Zöldség- és Nyárigyü­mölcs Kiállítás Nagykő­rösnél méltóbb helyet ne­hezen kaphatott volna. — Az ígéretesebb jövőről szólván meg kell emlékezni a zöldség- és gyümölcstermékek hasznosításában nagy jelentő­ségű konzervgyár szerepéről. A város és környékének ker­tészeti termeléséhez felnőtt konzervgyár — amelyben ke­reken 45 évvel ezelőtt alapoz­ták meg a konzervkészítést — szoros együttműködésben dol­gozik a mezőgazdasággal. A gyár fejlődésére is hatással volt, hogy a város és kör­nyéke az utóbbi 15 év alatt növelte öntözött kertjei, zöld­ségesei és gyümölcsösei szá­mát, területét. A gyár hírneve máris felnőtt Nagykőrös ker­tészeti hagyományaihoz. Ezután a kertészeti terme­lés jelentőségéről szólott s többek között hangsúlyozta: — A kertészet részesedése — friss és tartósított termékek figyelembevételével — az ösz- szes mezőgazdasági exportból megközelíti a 40fl/o-ot. A kertészet az elmúlt években a mezőgazdaság legdinamikusabban fej­lődő ágazata volt. — Hazánk természeti, ég­hajlati és talaj adottságai ked­vezőek a kertészeti kultúrák j termelésére. Lehetőségeink — , párosulva a termelési hagyó- mánnyal és szakértelemmel — olyan termékek előállítását teszik lehetővé, amelyek a vi­lágpiacon is keresett cikkek I és az egyre fokozódó nemzet- I közi versenyben a jövőben is biztosítani tudják kivitelünk I növelését. — Zöldségtermelésünk hely­zetéről, a vele szemben tá­masztott igényekről és a ter­melőkre háruló feladatokról a következőket mondhatom: — A háború előtti 10 évben (1931—1940) a szántóföldi zöldségtermesztésre használt terület nem érte el a 104 ezer kát. holdat, 1967-ben viszont meghaladta a 210 ezer ka- tasztrális holdat is. Becsült adatok szerint ugyanezen idő alatt a kerti zöldségtermesz­tés területe 35 ezer ka.tasztrá- lis holdról 73 ezer katasztrá- lis holdra emelkedett. A há­ború előtti öntözött zöldségte­rület az 1961—65. évek átla­gában több mint nyolcszoro­sára nőtt. A területi növekedéssel párhuzamosan a zöldség­termés mennyisége a há­ború előtti 1938-as évhez viszonyítva több mini két­szeresére emelkedett. — A terméshozamok alaku­lásának vizsgálatából viszont az állapítható meg, hogy az 1931—1940. évekhez viszonyít­va lényegesen nem jutottunk előbbre. — Meg kell állapítani, hogy a jelenlegi gépellátottság nagymértékben akadályozza a nagyüzemi termelés kialaku­lását és azt is, hogy hazai gépgyártásunk csak az utóbbi években érdeklődik a zöldség- termesztés gépesítése iránt. A zöldségtermelésnél a növény- védelem is elmaradt az igé­nyektől. — Szeretnék rövidén fog­lalkozni gyümölcstermelésünk helyzetével is: — A II. ötéves tervben 61 150 hold gyümölcsöst telepítettünk és ezzel le­raktuk a jellegében is nagyüzemi gyümölcster­melés alapjait. Az első látogatók a kiállításon Jelenleg 172 420 hold gyü­mölcsösterületünk van, mely­ből a termőterület 112 885 hold. Gyümölcsöseink jelen­tékeny hányadát, közel 6 szá­zalékát homoktalajokra tele­pítettük. — Árugyümölcsöseink fajta­arányait vizsgálva megállapít­ható, hogy az almatermelés az utóbbi 6^8 évben növeke­dett és jelenleg kb. 50 száza­; lékos részarányt képvisel. A kajszi- és őszibarack- termelésben elfoglalt rész­aránya 10—12 százalék körül van. Nagyon ala­csony a cseresznye, a meggy és a körte termő- területe. A gyümölcstermés mennyi­sége 1966-ban az 1938. évinek több mint háromszorosára nö­vekedett. — Gyümölcstermelésünk fej­lesztésénél azt kell látnunk, hogy egyrészről nagyon indo­kolt a hazai fogyasztás növe­lése. A III. ötéves terv célki­tűzései szerint az 50 kg-os fejenkénti évi gyümölcs*- fogyasztást 80 kg körülire kell felemelni. — Mint az eddigiekből ér­I zékelhető, problémáink van­nak, az igények rohamosan 1 nőnek. Mégis azt kell monda­nunk, hogy az eddigi eredmé­nyek feljogosítanak annak feltételezésére, hogy a kerté­szeti termelés tovább növek­szik és az igényeket mind ma­gasabb szinten elégítjük ki, — Fontosnak tartom hang­súlyozni azt, hogy a bel- cs a külföldi piac bő­vítése és ezzel együtt a kertészeti termelés fej­lesztése csak akkor való­sulhat meg, ha képesek vagyunk csökkenteni a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás költségeit. — Azt hiszem, egyetértenek velem abban, hogy gondjaink felmérésének, a teendők ki­alakításának, a módszerek meghatározásának egyik állo­mása ez a kiállítás és a meg­rendezésre kerülő szakmai ta­nácskozás. — Kívánok minden részve­vőnek eredményes munkát, hasznot hajtó tapasztalatszer­zést, a látogatóknak pedig ta­nulságos szórakozást. A ki­állítást megnyitom — fejezte be beszédét dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyettese. Ezután a közönség megte­kintette a kiállítást. Szöveg: Suha Kép: Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents