Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

2

kMíHop

1968. JULIUS 21

VASÁRNAP

TOVÁBB DOLGOMK A SZOCIALISTA

(Folytatás az 1. oldalról)

Kossuth Lajos a város népéhez 1848. szeptember 24-én.

A tanácsháza bejárati lépcső- j jén végeztette ki a dühöngő ellenforradalmi fehérterror j 1919-ben Mészáros János elv- i társat, a proletárhatalom vá- j rosparancsnokát.

Városunkban született Vágj István elvtárs, az első Magyar Szocialista Munkáspárt megalapítója.

— A város főterén levő év- j százados épületek között, az j egykori ősi gimnázium kert- i jében van Arany Jánosnak, a I magyar nép egyik legnagyobb i költőjének bronzszobra.

— Mi, nagykörösiek ma is büszkén emlegetjük, és gondolunk vissza azokra az időkre, amikor Arany János városunkban élt és dolgozott, amikor városunk egyik központja volt a magyar szellemi élet fejlődésének, az osztrák elnyomás elleni harcnak. Arany kiemelkedő alkotásaival. eszmei mondanivalójával ma is itt él közöttünk. Nagy hatást gyakorol érzelmi, eszmei világunkra. Emléke, szelleme ma is itt él. az ő nevét viselő öreg gimnázium falai között.

— Városunk felszabadulás előtti múltját lényegében úgv jellemezhetjük, hogy ezt a várost mindig szorgalmas, élelmes, az élet nehézségeivel Szemben szívósan küzdő, dolgozó emberek lakták. De munkájuk gyümölcse nagyobb részben mindig az idegen hódítók. a feudális fö'desurak és a különböző kizsákmányolok zsákmánya lett. Döntő részben

ez a magyarázata annak, hogy ez a település az elmúlt évszázadokban nem tudott lakosai részére városi rangjának megfelelő körülményeket biztosítani,

az adott kor követelményeinek megfelelően valóban várossá válni.

— A felszabadulás után csatasorba álltak az 1919-es direktórium életben maradt tagjai, az újabb nemzedékek legjobbjai, s hozzákezdtek az új élet építéséhez, a körösi szegény nép vágyainak meg- valós'ításához.

— A felszabadulás óta eltelt években pártunk vezetésével városunkban is alapvető, demokratikus, szocialista forradalmi változások történtek.

— Ma már városunk olyan fejlett iparral, elsősorban élelmiszeriparral rendelkezik, amely jól kapcsolódik a táj

adottságaihoz, a múlt hagyományaihoz.

A Nagykőrösi Konzervgyár a felszabadulás óta nyolcszorosára emelte termelését. Ez évben már 8000 vagon konzervet termel. Ez az üzem ma nemcsak az ország, hanem Európa egyik legnagyobb, 3500 munkással dolgozó korszerűen felszerelt élelmiszergyára.

Termékeit a világ minden táján értékesíti.

Jelentős élelmiszerüzem a tejüzem, amely termelését a felszabadulás óta megnégyszerezte, különböző tejtermékei előállításához nemcsak a város, hanem a környék tejtermelését feldolgozza. A ládagyár, a DÁV, a faárugyár és a többi üzemeink is az elmúlt években megsokszorozták termelésüket. A közelmúltban városunkban több kisebb üzem létesült. Ezek közül legjelentősebb az Irógéptechni- kai Vállalat modern, korszerű üzeme.

— A város iparában

a felszabadulás óta végbement fejlődés eredményeképpen ma már a város munkaképes lakosainak nagyobbik része az iparból, bérből és fizetésből él.

— A város mezőgazdaságában végbement fejlődést jól kifejezi, hogy a város több mint 40 000 holdas határában hat termelőszövetkezet és egy állami gazdaság van. Ezek a mezőgazdasági nagyüzemek lényegében stabilizálódtak, nagyüzemi épületeiket, gépparkjaikat, állatállományukat, termelési struktúrájukat kialakították, a táj adottságainak megfelelő, hagyományos mezőgazdasági kultúrákat nagyüzemi szinten létrehozták. 1500 holdnyi korszerűen művelhető szőlőt és gyümölcsöst telepítettek, amelyek ez évben és a következő években termőre fordulnak.

— A hosszú évtizedes múltú öntözéses zöldségkertészet és primőr zöldségtermesztés szintén nagyüzemi színire fejlődött.

A termelőszövetkezetekben dolgozó háromezer parasztcsalád, az egykori cselédek és gazdák a társadalom egyenrangú tagjai, emberhez méltó életet élnek.

— Településünk városias jellegének kialakulása terén is jelentős eredményeket értünk el. A város évről évre városiasabb külsőt ölt, korszerű lakóházaival, közvilágításával, a modern üzlethálózat fejlő- -désével. Ez a fejlődés a varos lakóinak szolgalmát, társadalmi rendszerünk jogosultságát, törvényszerűségét igazolja.

— A mai nevezetes évforduló alkalmával nemcsak a múltra, az eddig megtett útra gondolunk. A múlt. az élet követelményei feladatunkká, kötelességünkké teszik, hogy a jövőbe is tekintsünk.

— A város lakói, a város vezetőtestületei úgy ítélik meg. hogy városunk fejlődésének jövő évtizedeit, az újabb évszázadot a város iparának, mezőgazdaságának további fejlődését a szocialista társadalmi rendszerben eddig már kialakult formák határozzák meg. Az élelmiszer- ipar, s az ezt kiegészítő iparágak továbfejlesztése, a mező- gazdaság belterjes fejlesztése, a zöldség-, szőlő-, gyümölcs- kultúrák nagyüzemi termelésének korszerűsítése, tökéletesítése. Ezek a termelési ágak jól illeszkednek bele a táj

jellegébe, biztosítékai a város ; további felvirágzásának.

— A jövő feladatai ezeknek az ágazatoknak a fejlesztését illetően hűtőhá- zak, tárolók építése, az élelmiszeripari üzemeink gépi berendezéseit gyártó, javító üzemek fejlesztése,

újabbak létesítése.

— Nagykőrös egyike az or- i szag legrégibb városainak, j nekünk, a város lakóinak, if- i jóságunknak, egyik hazafias j kötelességünk, ismerni szű- kebb hazánk múltját. Ebből is erőt meríteni a jövő feladatai- : nak sikeresebb elvégzéséhez, j Ez része a szocialista hazafi- i Ságnak, népünk, szocialista hazánk szeretetének.

— A város múltja, általában a történelem arra tanít, [ hogy a munka, az újért, a ha- i ladásért való szakadatlan kiiz- | delem eredményez újabb felvirágzást. Ezt szem előtt tartva ezen a nevezetes ünnepen, ezekben az ünnepélyes percekben mi, nagykőrösiek, hitet teszünk, hogy tovább harcolunk, dolgozunk a szocialista Nagykőrösért — fejezte be Szűcs Zoltán ünnepi beszédét.

Ezt követően Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke kitüntetéseket adott át Nagykőrös városfejlesztésében kiemelkedő munkát végzett embereknek.

Tizenegy órakor 9 Cifrakertben a MÉM kiállítási iroda rendezésében megnyitották a nyári gyümölcs- és zöldségfélék országos bemutatóját, valamint az ehhez kapcsolódó gép-, újítási és találmányi kiállítást.

A megnyitót dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese tartotta.

II r. Sáffihif Vilmos:

Kertészeti termelésünk csak akkor fejlődhet, ha csökkentjük a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás költségeit

Köszöntötte az ünneplő város lakóit, majd így folytatta: — A város mezőgazdasági termelésében a kertészet volt az a termelési ág, amely megindulása óta — az egyes zöldségfélék belső arányainak változása mellett — a mai napig megőrizte vezető szerepét. Hozzá kell ehhez fűzni, hogy

mostoha talajadottságok mellett, melynek következtében a területi hozamok — a zöldpaprika kivételével — alatta maradtak más, speciális zöldségtermelő körzetek, sőt néha az országos hozamok átlagainak is.

Mégis versenyképes ma- 1

radt, mert a mítilegebb homokhátak adottságait felhasználva, megfelelő szakértelemmel és szorgalommal, korábban vitte termékeit piacra és így a kevesebb termés is nagyobb értéket képviselt.

— E nagy múltú zöldségtermelő vidék fejlődése újabb lendületet vett a mezőgazdaság szocialista átszervezése után.

— A város lakói nemcsak a kertészet zöldségtermelő ágában értek el országos hírű eredményeket, hanem a gyümölcstermelésben is. Ezen belül a terület jellemzője a csonthéjasok és az egyéb nyári gyümölcsök termelése.

A legutolsó gyümölcsfa-összeírás adatai szerint a város kereken 500 ezer fájából a

íhéjasok és nyári gyümölcsök közé, tartozik 400 ezer. De nemcsak a mennyiségi arány emeli ki e körzetnek a nyári gyümölcstermelésben elfoglalt s^grepét, hanem a minőségi - eredmény is. Elsősorban a meggyet emelném ki, amelynél a „nagykőrösi" származás —- éppen úgy, mint néhány zöldségnél — kiváló minőséget jelent.

— Joggal mondhatjuk tehát, hogy az Országos Zöldség- és Nyárigyümölcs Kiállítás Nagykőrösnél méltóbb helyet nehezen kaphatott volna.

— Az ígéretesebb jövőről szólván meg kell emlékezni a zöldség- és gyümölcstermékek hasznosításában nagy jelentőségű konzervgyár szerepéről.

A város és környékének kertészeti termeléséhez felnőtt konzervgyár — amelyben kereken 45 évvel ezelőtt alapozták meg a konzervkészítést — szoros együttműködésben dolgozik a mezőgazdasággal. A gyár fejlődésére is hatással volt, hogy a város és környéke az utóbbi 15 év alatt növelte öntözött kertjei, zöldségesei és gyümölcsösei számát, területét. A gyár hírneve máris felnőtt Nagykőrös kertészeti hagyományaihoz.

Ezután a kertészeti termelés jelentőségéről szólott s többek között hangsúlyozta:

— A kertészet részesedése — friss és tartósított termékek figyelembevételével — az ösz- szes mezőgazdasági exportból megközelíti a 40fl/o-ot.

A kertészet az elmúlt években a mezőgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata volt.

— Hazánk természeti, éghajlati és talaj adottságai kedvezőek a kertészeti kultúrák j termelésére. Lehetőségeink — , párosulva a termelési hagyó- mánnyal és szakértelemmel — olyan termékek előállítását teszik lehetővé, amelyek a világpiacon is keresett cikkek

I és az egyre fokozódó nemzet- I közi versenyben a jövőben is biztosítani tudják kivitelünk I növelését.

— Zöldségtermelésünk helyzetéről, a vele szemben támasztott igényekről és a termelőkre háruló feladatokról a következőket mondhatom:

— A háború előtti 10 évben (1931—1940) a szántóföldi zöldségtermesztésre használt terület nem érte el a 104 ezer kát. holdat, 1967-ben viszont meghaladta a 210 ezer ka- tasztrális holdat is. Becsült adatok szerint ugyanezen idő alatt a kerti zöldségtermesztés területe 35 ezer ka.tasztrá- lis holdról 73 ezer katasztrá- lis holdra emelkedett. A háború előtti öntözött zöldségterület az 1961—65. évek átlagában több mint nyolcszorosára nőtt.

A területi növekedéssel párhuzamosan a zöldségtermés mennyisége a háború előtti 1938-as évhez viszonyítva több mini kétszeresére emelkedett.

— A terméshozamok alakulásának vizsgálatából viszont az állapítható meg, hogy az 1931—1940. évekhez viszonyítva lényegesen nem jutottunk előbbre.

— Meg kell állapítani, hogy a jelenlegi gépellátottság nagymértékben akadályozza a nagyüzemi termelés kialakulását és azt is, hogy hazai gépgyártásunk csak az utóbbi években érdeklődik a zöldség- termesztés gépesítése iránt. A zöldségtermelésnél a növény- védelem is elmaradt az igényektől.

— Szeretnék rövidén foglalkozni gyümölcstermelésünk helyzetével is:

— A II. ötéves tervben 61 150 hold gyümölcsöst telepítettünk és ezzel leraktuk a jellegében is nagyüzemi gyümölcstermelés alapjait.

Az első látogatók a kiállításon

Jelenleg 172 420 hold gyümölcsösterületünk van, melyből a termőterület 112 885 hold. Gyümölcsöseink jelentékeny hányadát, közel 6 százalékát homoktalajokra telepítettük.

— Árugyümölcsöseink fajtaarányait vizsgálva megállapítható, hogy az almatermelés az utóbbi 6^8 évben növekedett és jelenleg kb. 50 száza; lékos részarányt képvisel.

A kajszi- és őszibarack- termelésben elfoglalt részaránya 10—12 százalék

körül van. Nagyon alacsony a cseresznye, a meggy és a körte termő- területe.

A gyümölcstermés mennyisége 1966-ban az 1938. évinek több mint háromszorosára növekedett.

— Gyümölcstermelésünk fejlesztésénél azt kell látnunk, hogy egyrészről nagyon indokolt a hazai fogyasztás növelése.

A III. ötéves terv célkitűzései szerint az 50 kg-os fejenkénti évi gyümölcs*- fogyasztást 80 kg körülire kell felemelni.

— Mint az eddigiekből érI zékelhető, problémáink vannak, az igények rohamosan

1 nőnek. Mégis azt kell mondanunk, hogy az eddigi eredmények feljogosítanak annak feltételezésére, hogy a kertészeti termelés tovább növekszik és az igényeket mind magasabb szinten elégítjük ki,

— Fontosnak tartom hangsúlyozni azt, hogy

a bel- cs a külföldi piac bővítése és ezzel együtt a kertészeti termelés fejlesztése csak akkor valósulhat meg, ha képesek vagyunk csökkenteni a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás költségeit.

— Azt hiszem, egyetértenek velem abban, hogy gondjaink felmérésének, a teendők kialakításának, a módszerek meghatározásának egyik állomása ez a kiállítás és a megrendezésre kerülő szakmai tanácskozás.

— Kívánok minden részvevőnek eredményes munkát, hasznot hajtó tapasztalatszerzést, a látogatóknak pedig tanulságos szórakozást. A kiállítást megnyitom — fejezte be beszédét dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyettese.

Ezután a közönség megtekintette a kiállítást.

Szöveg: Suha Kép: Gábor