Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-18 / 167. szám

\ MONOQ'VIDÉEI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA x. Évfolyam, i67. szám 1968. JtJLIUS 18., CSÜTÖRTÖK Az idén a háztáji körül sincsen panasz Befejeződött az aratás Péteriben — Csak húsz hold kaszával Péteriben pontosan június 28- 1 án zúgtak fel először a kombáj­nok, s még egy hónap sem telt el, máris kész az aratás a csépléssel együtt. A Rákóczi Tsz-ben az idén 295 hold búzát, 309 hold őszi árpát és 140 hold rozsot arat­tak le. S az egészből mindösz- sze csak 20 holdat kaszával, ott, ahol a gépek nem bírtak haladni. őszi árpából a tervezettnél két mázsával több termett holdanként, búzából kettő mázsával, rozs­ból pedig egy mázsával keve­sebb. Derekasan helytálltak a szö­vetkezet újdon'sült kombájno- sai. Minden dicséretet megér­demel például Nyácsik Ferenc és Békés Lajos. Dacára an­nak, hogy a Bugyi Gépállomás kombájnjai sok kívánnivalót hagytak maguk után, ők mégis a legminimálisabb szem­veszteséggel és a megen­gedettnél kisebb tarlóval végezték munkájukat. Abban, hogy a tsz ilyen ko­rán befejezte az aratást, az is szerepet játszott, hogy a Mo­tort Állami Gazdaság és a pi­lisi Hunyadi Tsz segítségükre sietett saját kombájnjaival. A szövetkezet vezetői az idén minden különösebb zökke­nő nélkül gondoskodtak a ház­táji gazdaságokban termelt őszi árpa és rozs csépléséről is. Ezen a téren sokat tett Hrutka János tsz-elnök és Bo­ros Bálint tsz-párttitkár. Ök különösen a szívükön viselték, hogy a tagságnak ilyen termé­szetű panasza ne legyen. Jó ütemben haladnak az aratás utáni járulékos munkák is. Lehúzták és bekazlazták 500 holdról a szalmát, s felszántottak már 250 hold tarlót. A felszántott területre elve­tettek 20 hold céklát és 15 hold uborkát. Elvetnek még 15 hold muhart, 20 hold repcét és 40 hold kukoricát. A tervek szerint augusztus 1-re kazalban lesz minden szalma, és fel lesz szántva minden tarló. M. J. Vb-ülések Ma Csévharaszton tartanak vb-ülést 15.30 óra­kor, ahol jelentés hangzik el a községi tanács államhatal­mi tevékenységéről és gaz­dasági szervező munkájáról. Nyáregyházán 14 órakor ülésezik a vb. Na­pirenden szerepel az augusz­tus 7-i tanácsülés anyagá­nak megtárgyalása, azaz be­számoló az élelmiszer- és iparcikk-kiskereskedelem fel­készüléséről a téli időszak­ra. Az első félévi községfej­lesztési és költségvetési terv teljesítése, valamint a köz­ség állategészségügyi helyze­te lesz a további napirend. Kiderült az áldozat személyazonossága Június 27-én a monori-erdei állomás közelében a vonat ha­lálra gázolt egy idős férfit. Személyazonosságát akkor nem sikerült megállapítani, Monoron temették el. Abban az időtájban távozott el lakásáról az üllői Kiss Sándor, 77 éves földműves. Testvére azt hitte, hogy el­utazott. A nyomozás azonban megállapította, hogy az elgá­zolt férfi Kiss Sándorral azo­nos. Monoron Kiss sírját ex­humálták, tetemét Üllőre szál­lították és ott most szerdán újból eltemették. (em) Tragikus szerencsétlenség a monori vasútállomáson HOGY LÁTTA A SZEMTANÚ? Űjabban szinte havonta ér­kezik tragikus hír a monori vasútállomás környékéről. Ki­esett a vonatból, elütötte a vonat, a sínek között járkált a lezárt sorompó ellenére is . .. S a vége — többnyire — em­berhalál. Kárpáti László állomásfőnök az eseménynaplót lapozza. A sűrűn írt sorokból kitűnik, hogy május óta négy halálos kimenetelű baleset történt a pálya és a sorompó környékén. Az áldozatok fiatalok voltak, kivétel nélkül. Miért? Mi az oka, van-e va­lami, másutt nem tapasztalha­tó helyi sajátosság abban, hogy ilyen sűrűn szedi áldoza­tait a monori vasútállomás környéke? — A figyelmetlenség, a kö­rültekintés hiánya — mondja az állomásfőnök —, s a sínek közötti indokolatlan tartózko­dás a tragikus események oka. A balesetek nem az állomás elhelyezkedéséből, az esetle­ges pontatlan intézkedésekből adódnak. Semmi különleges helyi adottság nem magyaráz­za a baleseteket. K. T.-né, a múlt héten sze­rencsétlenül járt fiatalasszony esete azonban új szemponto­kat ad a kérdéshez. Erről be­szélgetünk Korom Mihály szemtanúval házának kertjé­ben. — K. T.-nét a kérdéses reg­gelen háromnegyed hat körül az állomás raktárával szem­ben, a MÉK ládalerakata mel­lett húzódó sínpár közelében láttam. Néhány méterre állt csupán tőlem. Ahogy a bejá­rók többsége, bizonyára úgy A SZAKEMBER TANACSA A növényvédőszer méreg ELSŐSEGÉLY, ORVOS (2.) — Történt már néhány mérgezés járásunkban, nö­vényvédőszertől — mondja Antal József járási főgyógy­szerész, területi méregfelelős. — Ezért érdemes néhány szót ejteni az ilyen mérgezések tüneteiről. A méreg a szerve­zetbe juthat táplálékkal, be­lélegzéssel, de még a teljesen sértetlen bőrön keresztül is. Erősebb mérgezésnél már fél óra múlva is jelentkezhetnek a tünetek. Ezek: fejfájás, szé­dülés. mellkasi szorító érzés, látásromlás, verítékezés, nyál­folyás, hasmenés, izomgyenge- tág, izomgörcs. — A mérgezettet azonnal orvoshoz kell szállítani. Ha ezt valami akadályozná, első­segélyben kell részesíteni. Legfontosabb a szennyezett ruha eltávolítása, a test szap­panos vízzel való lemosása. A szembe jutott mérget bő vizes öblítéssel, a gyomorba derül­tet pedig hánytatással kell el­távolítani, majd a beteggel tejet kell itatni. Ha légzési zavarok vannak, szájból-száj- ba történő lélegeztetést kell alkalmazni. — Ismételten fontos figyel­meztetés tehát: gyümölcsöt, zöldségfélét, csak a várakozási idő letelte után szabad fo­gyasztani, ha permetlé érte. S még akkor is meg kell mosni. A növényvédőszerekre pedig rendkívül vigyázzunk, mert súlyos mérgek. D. A. vélhette ő is, hogy a közeledő helyi járatú vonat azon a reg­gelen is az ötödik vagy a ha­todik vágányra fut be. A sze­relvény azonban nyolc-tíz per­cet késett, s talán éppen ezért a negyedik vágányra érkezett. Igaz, a hangosbemondón keresztül felhívták az utazóközönség figyelmét a változásra, ennek ellenére, a szokatlan helyzet egyfős „eiöherekben za­vart kelthetett, mert tétován álldogáltak tovább, vagy ép­pen a veszélyeztetett pálya­test felé igyekeztek. így kö­vetkezhetett be K. T.-né tra­gédiája is; túl közel állt a sí­nekhez, s a meglehetős gyorsan ha­ladó vonat magához rán­totta. Az elmondottak alapján, az esemény okát kutatva, szeret­nék feltenni egy kérdést. Nem lehetne-e egy olyan átfogó és rendszeres intézkedést foga­natosítani, mely szerint a be­érkező szerelvények minden esetben, késések esetén is, ugyanarra a vágányra fussa­nak be? tK. T.-né gyászoló családját kertes házukban kerestem fel, a strázsahegyi szőlők határá­ban. Érthetően nehezen, za­vartan indult a beszélgetés: aznap kapták kézhez a szo­morú táviratot, hogy K. T.-né az operáció ellenére belehalt sérüléseibe. Árván maradt egy négyéves kislány. K. T., az özvegyen maradt férj is hatékonyabb szabályo­kat, intézkedéseket sürget, hasonló esetek elkerüléséért. De legyenek sokkal óvato­sabbak az utazók, a vonatra várakozók is. Baky László MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Regényes élet. Nyáregy­háza: Gyilkos a túlvilágról. Úri: Bolondos vakáció. Lányok — fiuk Szerkesztői üzenetek Lapunkban gyakran foglal­kozunk a fiatalok örömeivel, gondjaival, fiatalok rendez­vényeiről, munkájáról, szó­rakozásairól gyakran adunk hírt. Célunk: ne csak egy­mást ismerjék meg jobban, hanem őket is, a „felnőtt tár­sadalom”. Gyakran kapunk leveleket fiataloktól is, verseket külde­nek, kérdéseikre kérnek vá­laszt, tanácsot. A levelek egy részére levélben vála­szolunk, egyik-másikra — mint most is — a lap hasáb­jain. V. Lászlónak üzenjük Pilisre: A beat-klub ősszel indul Gyomron és Monoron, s min­den olyan fiatal jelentkezhet, akit érdekel a zene, aki ta­nulni akar. Közelebbit a já­ráséi tanács művelődési osz­tályán tudhatsz meg, jelent­kezni is ott kell. (Egyébként „nem bolygattad rendszeres munkánkat”, levelednek örül­tünk.) Sok-sok levélírónknak: (nevüket felsorolni hosszú lenne). A Monor és Vidéke hasáb­jain általában verseket nem közlünk. Ugyanis napilap va­gyunk, s nem irodalmi fó­rum. A versíró fiatalok azon­ban jelentkezhetnek tudósí­tással, azaz minden olyan érdekes esemény leírását szí­vesen vesszük, ami járási vonatkozású. Kuchta Ferenc, az Avengers szólógi tarosa. Szombat volt, szombat éjszaka... Bénye. Éjszaka van — leplet borít a sötétség a fákra, a házakra. Fény csak innen-onnan szűrődik ki, alszanak már ilyenkor az emberek. A Cimbora még hangos: cincogó hegedű­szó és borízű basszus keveredik a csendbe, otromba dalok vé­gét harapják el „szemérmesen” a gajdolók — így csak az eleje érthető tisztán, de annyi elég is belőle. Valahol lakodalom le­het: csoport áll az út közepén, tanakodnak, aztán elmennek, valószínűleg vissza, a násznép közé. A művelődési otthon abla­kából is fénynyalábok hasíta­nak a sötétbe. Az ajtó tárva, az eperfánál kisebb, halk cso­port. Benn már játszanak a fiúk — az erősítő felfokozza a hangot — a hangulatot nem. Csak próba van, nem bál — de benn a teremben körben ülnek a gyerekek, és hallgat­nak. Benn... Ide jelzőket csak keresni lehet, találni már nem. A színpadon, a csupasz vil­lanykörte éles fényében haj- longanak a gitárok, „kever” a dobos. Jól játszanak. A hang ilyenkor messze hallik, jön­nek is egyre többen, beülnek a fal mellé a maradék székek­re. Egyik-másik reccsen egyet, fel is dől — de középen van a pingpongasztal, jobb híján arra is le lehet telepedni. A tv zárt szekrényajtó mögött hallgat a magasban — senki­nek sem jut eszébe kinyitni. Felesleges is. A gitárok most már sikoltanak. Bumbi közép­re pattan, néhányan táncolni kezdenek. A többiek nézik őket, hallgatják a jó zenét. Kényszeredett szórakozás ez — de felharsan a fütty, jó a szám, tudnak a fiúk játsza­ni ... Szombat este van, azaz hogy éjszaka. Aludni ilyenkor nem lehet. A szemek nem is álmosak — inkább unottak. Füst és por szállong a levegő­ben, ráül a piszkos falakra, a szürke vetítővászonra. Bumbi nem fárad — valamit csinál­ni kell — táncol, hiszen nem hallgatnak a gitárok sem. A földön lassan millió cigaret­tacsikk, a nyitott ajtón sűrű gomolyban ömlik kifelé a füst. Valahonnan ital is kerül — a Cimbora nem az ő otthona, a trágár dalok ide nem hal­latszanak, elnyomja a „Lady Madonna” az „Ej danáré”-t — Milyen hely? — int le kérdőn a dobos. Hetenként többször is próbálnak itt De hát most szombat van, a szó­rakozás napja, éjszakája. És ettől kap furcsa ízt ez az egész... Szódásüveg az ablak- párkányon, valaki a padlóra spricceli a szénsavas vizet, nevetnek. Cserélődik a társa­ság, egyre több a cigaretta- csikk. Strandpapucs: „Csak a szomszédból ugrottam át” — tűsarkú cipő, tornyos fri­zura: „Ja, azt hittem, valami buli van”. „Tudod, a télen azért nekilátunk kifesteni ezt a kéglit”. Csend lesz. Pihen­nek a gitárok, a fiúk. Ki­ürülnek az üvegek is, nevetés csattan a sarokban — feldőlt a szék, a srácot közösen kitá­mogatják — van benne né­hány „légkör”. Aztán minden újra kezdő­dik. Páran megint táncolni kezdenek — szaporodnak most már az üres, galacsinná gyúrt cigarettásdobozok is — aztán vége. Éjfél elmúlt. A gitárok tok­ba kerülnek, a betonúton bal­lagnak hazafelé a fiatalok. Néhányan megállnak a sar­kon, épekeinek még egy utol­sót — befejezik a napot. Hu­nyorognak fent a csillagok, nemsokára már hajnalodik is. Szombat volt. Szombat éj­szaka — Bényén. (k. zs.) BEAT: Az Avengers-együt Az Avengers-együttes még fiatal. Alig két hónapja ala­kultak, de máris népszerűek Tápiósápon a piros inges fiúk. A zenekarvezető — basszus- gitáros — Seprős Ferenc, ci­vilben szerszámkészítő, nem­rég szerelt le a katonaságtól. A dobos Péter István, elekt­roműszerésznek készül, most még tanul. (S ha a tanulás is olyan jól megy mint a dobo­lás ...) Szűcsi László, a zene­kar orgonistája még gimna­zista. Zamen Pál „bűvöli” az akkordgitárt, ő egyébként gép­lakatos. Kuchta Ferenc szóló­gitáros, felvonószerelő ipari tanuló. A fiúk úgy számítják, hogy másfél évük van még „á ki­bontakozásra”, akkor ugyanis jön a katonaság. A zenéhez azonban nem lesznek hűtle­nek — már most elhatározták, hogy leszerelés után újra ösz- szej önnek. Hogy mit szeretnek játsza­ni? Közös kedvencük Little Richard, de sokat és szívesen játszanak a Shadows-együtt as műsorából is. Természetesen öle is „gyártanak” saját szer­zeményeket — egyet be is mutattak, Kuchta Ferenc Tá­volban áll egy lány című szá­mát. Mindenkinek tetszett. A bemutatkozás alapján ta­lán nem túlzás az a kijelen­tés, hogy róluk is hallunk még, s nemcsak a tápiósápi táncparkett fiatal közönség-.' - nek kedvencei lesznek. Szöveg: K. Zs. P. I. felvétele Úri példát mutatott Tápiósülyben és Úriban tartottak térítésmentes vér­adást a napokban. Tápiósüly­ben 40 jelentkezőtől 14 liter vért vettek, s a véradók zöme parasztasszony volt. Megható jelenet volt, ami­kor az egyik nénike sírva fa­kadt, mert közölték vele; nem alkalmas véradónak. Annál inkább elgondolkoztató, hogy hiányoztak a tömegszerveze­tek vezetői, s a pirospozsgás irodai alkalmazottak. A kü­lönböző boltok dolgozói meg sem kísérelték, hogy véradás­sal segítsék elő életveszélyes helyzetbe jutott embertársaik megmentését. A kisebb lélekszámú Úriban 57-en 17 liter vért ad talc. Az első véradó itt Szabó Mihály tsz-tag volt. A tömegszerveze­tek vezetői közül elsőnek a nőtanács elnöke,- Nagy Antal- né tett eleget emberbaráti kö­telességének. Érdemes meg­említeni végül, hogy Bori An­tal hentes feleségével együtt jelent meg a véradáson. (k. 1.) TŰZ PILISEN DOHANYZOTT AZ ISTÁLLÓBAN Vasárnap este fél tízkor tűz keletkezett Pilisen, Darida Já­nos Bem utca 18. szám alatti lakóházában. Riasztották a pi­lisi önkéntes és a ceglédi ál­lami tűzoltóságot. Az istálló­rósz és a lakóépület tetőszer­kezete fogott tüzet, s félő volt, hogy leég az egész épület. A tűzoltók gyors beavatkozásá­nak köszönhető, hogy ez nem történt meg. Szerencsére még a két lovat is időben kimen­tette az istállóból gazdája. A vizsgálat megállapította, hogy a tűzeset tiltott helyen, az istállóban folytatoU do­hányzásból keletkezett. 1 Dari­da előzőleg szállást adott is- tállójában Kisházi Imre fog­lalkozásnélkülinek, aki ott do­hányzott, s ettől fogott tüzet a takarmány. <F. J.) I

Next

/
Thumbnails
Contents