Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-18 / 167. szám

Közgazdász üzletvezető XII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1968. JULIUS 18., CSÜTÖRTÖK T"|r f \MTi(i'íi: A SA. Csaknem 80 millió forintos beruházás Valamennyien ismerik a kocsériak Marticsek Lászlót, az A kiállításra készülnek Termékbemutató, konzeiYolimpa A jubileumi kiállítás előké­születeiről Antal László, a konzervgyár termelési főnöke tájékoztatott bennünket. — Gyárunk külön pavilon­nal rendelkezik a kiállítás te­rületén. Elegendő hely hiá­nyában valamennyi termé­künket nem tudjuk itt bemu­tatni, de készítményeink nagy részét a közönség elé tárjuk. — A jubileumi kiállítással egy időben — ugyancsak a Cifrakertben — országos konzervbíráló élelmiszerbolt fiatal üzletvezetőjét, aki udvariasságával nagyban hozzájárul a bolt forgalmának emeléséhez. Je­lenleg a kecskeméti közgazdasági technikum levelező ta­gozatán tanul tovább. Foto: Kiss Miért kellemetlen ízű az új burgonya egy része? MEGBÜNTETIK A SZABÁLYSÉRTŐKET A háziasszonyok körében pa­naszok hangzanak el, hogy sok esetben a piacra kerülő újbur­gonya a burgonyabogár ellen használt permetezőszerektöl kellemetlen ízű. Erre vonatko- iZÓlag megkérdeztem Sz. Szabó Dénest, a Pest megyei Nö­vényvédelmi Állomás munka­társát: — A burgonya kellemetlen ízét a DDT tartalmú szerekkel való permetezés okozza — mondotta, E szerek árusítását a ta­vasszal betiltottuk, és a tsz-ek raktáraiból is elko­boztuk a készleteket, de úgy látszik, egyeseknél ma­radt még belőle, s felhasznál­ják. — A burgonya permetezésé­re engedélyezett DL—40, Fii­ból E és Dimekron 100 nevű szerekkel történő porozás és permetezés nem okoz kelle­metlen ízt. De vegyük figye­lembe a mostani rendkívüli időjárást, azt, hogy például a múlt hét egyik délelőttjén a talajtól 5 centiméterre 46 Cel­sius fok meleget mértünk. Az ilyen nagy melegben ne poroz­zunk és ne permetezzünk, mert a magas hőmérséklet lerontja a szerek hatását. Ezért van az, hogy egyes tsz-ekben a permetezett bur­gonyatáblákat is megette a bogár. — A szőlők és gyümölcsö­sök körül mi újság? — Sínylik a szárazságot azok is. Egyes helyeken ugyan — például Cegléden — hétfőn nagy eső volt. A mostani idő­járásban a szőlőkben csak ott lehet találni ki­sebb peronószpórafertő- zést, ahol a permetezést nagyon elhanyagolták. Lisztharmatfertőzésel több he­lyen találkozunk. Ez ellen Thyovit-oldattal kell perme­tezni. De nagy melegben ezzel se permetezzünk, mert ilyen­kor perzsel. A permetezést in­kább hajnalban vagy estefelé végezzük. — A termelők és számos esetben a közös gazdaságok sem fordítottak az idén elég gondot az amerikai szövőlep­ke elleni védekezésre, ami nemcsak az idei, hanem a jö­vő esztendőkben gyümölcsex­portot is veszélyezteti, tekint­ve, hogy fertőzött árut szállító or­szágoktól a külföldi álla­mok nem vásárolnak. Ezért sok mulasztó termelő és gazdaság ellen büntető eljárást indítottunk. Több helyen az erősen fertőzött eper- és ju­harfákat is kivágattuk. E hó végére a szövőlepke újabb ge­nerációjának a megjelenése várható. (kopa) SPORTHÍREK ATLÉTIKA Szombaton és vasárnap a Bp Spartacus nemzetközi at­létikai versenyén indult a Kőér utcai pályán a Nagykő­rösi Kinizsi két atlétája. A nők mezőnyében egy új szám­ban is versenyeztek. 100 mé­teres gátfutásban Hajdú Ág­nes (Nagykőrösi Kinizsi) vette legjobban a .kísérletet és e szám győztese lett. Balanyi Szilveszter a fel­nőtt mezőnyben rúdugrásban a negyedik helyen végzett. BIRKÓZÁS Hétfőn nemzetközi kötött­fogású birkózó-csap&tmérkő- zésre Került sor Cegléden. A TKL (a Finn Munkás Sport- szövetség birkózóválogatott­ja) a Ceglédi VSE abonyi és nagykőrösi sportolókkal meg­erősített csapatával vette fel a küzdelmet. Négy serdülő országos ke­rettag bemutató mérkőzést ví­vott egymással. A felnőtt csa­patban két körösi sportoló kapott helyet: Papp László és Dányi István. Papp óriási küzdelmet vívott a finn világ­bajnok Tapióval. Hatalmas tapsvihar zajlott le mérkőzé­sük után. A bírók 4:3 arány­ban a finn fiút látták jobbnak és így Papp pontozásos vere­séget szenvedett. Annyit te­szünk nozzá: döntetlent érde­melt volna. A Ceglédi Építők kézilabda­pályáján 5:0 arányú finn ve­zetésnél a mérkőzést a vihar miatt félbeszakították és így Dányi mérkőzése is elmaradt, aki az olimpiás Hekkala ellen küzdött volna. Volt még egy körösi sze­replője is a viadalnak: Sárosi Béla, aki bíróként működött. S. Z. A felújítás során láthatóvá vált a templomfal XIX. századi megemelése is. Az északi hajó kőfalát téglafala­zással folytatták. Az ablaknyí­lások is többször változtak. A XIII. századi ablakokat kiseb­bítették. Üj szemöldököt rak­tak a nyílás felső harmadába, a rézsűket kiverték, és 1,2 mé­teres négyzetes nyílást alakí- j tottak ki. Később ezt is betég- lázták. A kiszedett téglákon a város téglaverőjének jegyei ol­vashatók „NKV, 1853”. Nyil­vánvalóan ebben az évben tör­tént a templom átalakítása. A falmagasításon is láthatók be­rakott félköríves záródású ab­lakok, melyek a támpillérekre való tekintet nélkül, az ará­nyok figyelmen kívül hagyásá­val készültek. A karzat alatti ablakokat sem minden esetben a pillérek közötti térköz fi­gyelembevételével vágták a falba. Í-«gyeimet keltő jelenség­ként említhetjük, hogy az északi oldalhajó román kori részén a második és a harma­dik pillér között gerinctetős építkezés nyoma látható. A templom falsíkjára merőlege­sen csatlakozó épület gerincte­Nagykőrösön épül az ország legkorszerűbb élelmiszeripari iskolakom binátja A városi múzeummal szem­ben, a Ceglédi út másik ol­dalán, homok- és téglahe­gyek mellett hatalmas föld­gyaluk egyengetik a talajt. A munka impozáns méretei nagy vállalkozásról árulkod­nak. Szellő Dezsőt, az építkezés művezetőjét kérem meg, hogy tájékoztasson bennünket az itt folyó munkákról. * — Régi vágyát válójuk va­lóra a Toldi Miklós élelmi­szeripari szakközépiskola ta­nárainak és diákjainak, egy itt felépítendő, minden igényt kielégítő iskolakombi­nát formájában. Jelenleg a tereprendezési és a felvonu­lási munkák folynak, de rövi­desen elkezdődik a tulajdon­képpeni építkezés. Közel 80 millió forintos költséggel, 30 hónap után akarjuk átadni rendeltetésének a korszerű épületet. — Ez az idő rövidnek tűn­het, de mégis lehetséges az építkezés meggyorsítása azok­kal a korszerű vasvázele- mekkel, amelyekkel gyorsan összeállítható az épület. Ren­geteg betonelemet is felhasz­nálunk a munkák során. Az a körülmény, hogy a Nagykőrösi Konzervgyár az ország legkorszerűbb ilyen gyára, a fiatal szakmunkás- gárda utánpótlásának bizto­sítását egyre sürgetőbben ve­tette fel az utóbbi időkben. Ezért is épül Nagykőrösön ez az iskolakombinát. Az épületkomplexumban he­lyet kap egy helyiség lesz. Ehhez az épü­letrészhez csatlakozik a nagy méretű tornaterem, a szüksé­ges öltöző, illetve tisztálkodó­helyiségekkel. De itt kapnak helyet a gyakorlati munkához szükséges eszközöket tartal­mazó raktárak is. A középső épülettömbhöz kapcsolódó kollégiumban 400 fiú és 300 leány kap majd szál­lást. Az épületkomplexum víz­ellátását az elmúlt évben fúrt több száz méteres kút és egy víztorony biztosítja majd. A távfűtéshez szükséges gőzt a konzervgyár Il-es telepéről, vezetékeken juttatják a hely­színre. Reméljük, az építő­anyag-ellátás zavartalan lesz és akkor két és fél év múlva városunk egy szép és modern intézménnyel gazdagodik, aho­vá bizonyára szívesen jönnek az ország minden részéről a tanulni vágyó fiatalok. (fcrenei) A VIZHORDO Kövérkés, ala­csony termetű ember. Dugig tömve humorral. Beszéd közben egy cigarettacsikk ott izeg-mozog a szája sarkában. Egy pótkocsis traktorral hordja a „vizet” a paradi­csom- és dinnye- földekre. A 30 hektoliteres tar­tállyal naponta 5—6 ízben fordul meg a távolabbi földekről. — Oh, ha igazi vizet vinne ki a dolgozóknak eb­ben az 50 fokos melegben, kincset érne a kis öreg — mondogatják az emberek. Mert hát nem vizet visz a lajtjálan az öreg, hanem trágyalevet. Ebbe keverik a vegy­szert a paradi­csom- és dinnye­földek permetezé­séhez. A rendes víz is jó lenne erre a célra, de a trágyalében levő nitrogént így hasznosítani le­het. — Fel kellene találni már a hor­dozható fürdőt, vagy zuhanyozót — mondja az egyik ember. A félóránként hi­deg vízbe mártott dolgozó kétszer annyit termel majd a nyári hőségben is. — Nem kap hő­gutát, és nem forr fel a fejében sem a víz! Ezt az utolsó mondatot a víz­hordó öreg eresz­tette szélnek, de bele is taposott a gázpedálba... (fehér) bemutatóra kerül sor. Ezt a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ren­dezi és részt vesz rajta vala­mennyi hazai konzervgyár. A bemutató — amit konzerv- olimpiának is nevezhetnénk — azt a célt szolgálja, hogy a minisztérium illetékesei mi­nősítsék az egyes gyárak kü­lönböző termékeit. — Nemcsak a kiállításon veszünk részt, hanem helyszíni bemutatókat is tartunk a látogatóknak és a szakembereiknek, a gyárban. Elsősorban gyümölcsfeldolgo­zó vonalunkat mutatjuk meg az érdeklődőknek üzem köz­ben, továbbá nemrég elké­szült, korszerű litografáló üze­münket, illetve a dobozgyári gépsort. — Nem tartozik ugyan szo­rosan a kiállítási előkészüle­tekhez, de megkérdezzük: mi­lyen mértékben érződik az aszály hatása a gyár munká­jában? — Nagyon nehézzé teszi a termelést. Szinte óráról órára megváltozott üzemprogram­mal kell dolgoznunk. Minden termékből keve­sebb érkezik a vártnál. Most kezdjük majd az őszi­barack feldolgozását — talán ebből sikerül a tervezett mennyiségű konzervet előállí­tanunk. (—ara—) A fiatal életekért Egy csecsemőhalálozási értekezlet margójára négyemeletes, ezerszemé­lyes iskolaépület, amelyet a legkorszerűbb előadó­termekkel, laboratóriu­mokkal, kísérletező és be­mutató helyiségekkel sze­relünk fel. Az épülethez egy csarnok kapcsolódik majd, ahol a kü­lönböző élelmiszeripari gé­pek nyernek elhelyezést. Mivel a csarnok két részre osztott, egyik részében a tanulók gyakorlati oktatása folyik, másik része pedig ebédlő­teje illeszkedett. A támpillér köveit bevésték. Az épületrész lebontása után a pillérek sé­rülését téglával egészítették ki. A vakolat lebontása előtt ezek az átvésett quaderkövek azt a látszatot keltették, mintha másodlagos helyen lennének. A lebontott épületből ajtó ve­zetett a templomba, melynek a helyét téglával rakták be. A templomtoronyba az észa­ki oldalon vágott ajtón jártak be a XVII—XVIII. században. Ennek az ajtónak a téglával berakott helye is jól látható volt. Nem a toronyfalsik kö­zelében. Az ajtónyílást nem önkényesen készítették az említett helyen. Azért vágták oda, mert ha a falsík felezésé­ben vésték volna át a kőfalat, a belső térben levő két félkör­íves falba mélyesztett fülke tartó főoszlopát is el kellett volna rombolni. Ezt nem tet­ték. Megállapíthatatlan, hogy a fülkéket miért falazták be. A torony déli falában kibon­tották a fülkéket, melyek gó­tikus eredetre vallanak. M egemlíthető, hogy a temp­lom déli hajójának ala­pozásában jól megmunkált, nagyobb méretű ajtó- és ab­Kedden délelőtt értekezletre jöttek össze a város szülész­és gyermekorvosai, illetve vé­dőnői. Az első félévi csecsemő­halálozása statisztikai adatok lakbéléskövek vannak, melyek kiváltására pénzhiány miatt gondolni sem lehetett. A tornyon az 1907. évi ma­gasítás is látható volt. Ekkor 2 méterrel magasították. Emiatt az óra is annyival ma­gasabbra került. A harangtér ablakainak részbeni befalazá­sa is kitűnt. Az óra korábbi helyén levő nyílások téglával vannak berakva. A templom építéstörténetével kapcsolato­san rendkívül értékes ismere­tek birtokába jutottunk. Az egyház azóta Pestre ke­rült vezető lelkészét, Adorján József esperest illeti az elis­merés azért, hogy az előkerült értékes építészeti maradványo­kat szabadon hagyatta, a két XIII. századi ablakot kibon- tatta, és egyéb ajtó- és ablak­helyeket jelöltek, így aztán nemcsak mi, hanem utódaink és a várost látogatók is néze­gethetik. emcsak írott említés van városunkról a távoli idő­ből, hanem szemmel látható építészeti emlékünk is. Hét évszázad nagy idő, és szinte csodálatos, hogy ennyire épen ránk maradt. Dr. Balanyi Béla értékelésére került sor ezen a megbeszélésen. Statisztika és csecsemőhalál. A számok ridegsége és az alig megszületett élet elmú­lása így egymás mellett kö­nyörtelennek tűnhet... De ezek a rideg számok azt mu­tatják, hogy amíg tavaly — egész évben — a megszületett csecsemők 36 ezreléke halt meg városunkban, addig ez a szám az idei első félévben 26 ezrelékre csökkent. Annál ör- vendetesebb ez a csökkenés, mert az országos csecsemő­elhalálozási arány a születet­teknek 38 ezreléke és a Pest megyei átlag még ennél is ma­gasabb: 39 ezrelék. Kettőszázharmincnégy új­szülött látta meg a napvilágot az első félévben városunkban, és közülük mindössze 6 halt meg már csecsemőkorban. Ami viszont mindenfélekép­pen elgondolkoztató, az a koraszülések rendkívül magas száma. A terhességek az or­szág egyes részein mindössze 9 százalékban fejeződnek be koraszüléssel. Nálunk ez a szám meghaladja a 11 száza­lékot. Kétségtelenül szerepet játszik ebben az emberek egészségügyi tudatának hiá­nyossága is. Mert a családok egyre javuló anyagi és szociá­lis helyzete még önmagában nem biztosíték arra, hogy ha­sonló arányban erősödik a vá­randós édesanyák tudatos egészségügyi felkészültsége. Éppen emiatt nagy feladat hárul azokra a védőnőkre, akik egy-egy terhes asszonyt sokszor több kilométeres út árán, többször is felkeresnek. Télen, nyáron, hóban, esőben végzik áldozatos segítő és fel- világosító munkájukat. Köszö­net illeti őket ezért. Az év első 6 hónapjában meg­halt csecsemők 83 százaléka koraszülött volt. Ez a körül­mény egyre sürgetőbben veti fel egy megyei koraszülött csecsemőket gondozó intézet életrehívását. Az intézet létrehozása azon­ban önmagában nem elegendő. Mint ahogy a szociális körül­mények javulása sem. Az egészségügyi kultúra elenged­hetetlen része a civilizált tár­sadalomnak. E tekintetben na­gyon sokat kell még tenniük orvosoknak, védőnőknek — de elsősorban a várandós kisma­máknak, a születendő gyermek érdekében. , (— ara —) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Melyik úton járjak? Színes amerikai filmvígjáték. Főszereplő: Shirley MacLaine. Korhatár nélkül megtekint­hető. Kísérőműsor: Gusztáv és a vadászeb. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. 700 ÉVES FALAK

Next

/
Thumbnails
Contents