Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-16 / 165. szám

Útban Algéria felé Grecsko marsall Budapesten A. A. Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere — útban Algéria felé — hétfőn este Budapesten rö­vid időre megszakította útját. A Ferihegyi repülőtéren Csé- mi Károly altábornagy, a ma­gyar néphadsereg vezérkari főnöke, a honvédelmi minisz­ter első helyettese és Kovács Pál vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politikai főcso­portfőnöke, miniszterhelyettes fogadta. Nyitány MOSZKVA-NEW YORK LÉGIJÁRAT A hétfőn reggel Moszkva repülőteréről felszállt IL—62- es utasszállító repülőgéppel megindult a szovjet főváros és New York közötti repülő­járat. A Moszkva—New York út­vonalon az Aeroflot és a Pan American gépei közlekednek. Az Aeroflot jelenleg 46 or­szággal tart fenn légi járatot, s ezek a világon légi úton tör­ténő szállítások egynegyedét bonyolítják le. A szovjet légi- társaság a közeljövőben új járatokat indít Dél-Ameriká­ba, Ausztráliába és Singapore- ba. Moszkvába utazott dr. Dimény Imre A szocialista országok me­zőgazdasági minisztereinek ta­nácskozására hétfőn Moszkvá­ba utazott dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! non AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GENF Ma folytatódnak a leszerelési tárgyalások XII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM ÁRA 7« Fll.l.KR 1968. JÚLIUS 16., KEDD Befejeződött a szocialista országok párt- és kormányvezetőinek varsói találkozója Július 14-én és 15-én Varsó­ban találkoztak a Bolgár Nép- köztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, valamint a Szovjetunió párt- és kormány­vezetői. A találkozón részt vettek: Todor Zsivkov, a Bolgár KP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, Sztanko Todorov, a Bolgár KP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Borisz Velcsev, a Bolgár KP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Pencso Kubadinszki, a Bolgár KP Po­litikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyet­tese; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első Mistató A három napból 1 kettőt a tavalyi költségvetés végrehaj­tásának megtárgyalására for­dított az országgyűlés. És anélkül, hogy lényegében el­tért volna a hivatalos tárgy­tól, jócskán megvitatta az idei év mögöttünk álló első felé­nek gazdálkodási tapasztala­tait is. A kettő ugyanis szo­rosan összefügg. Nem csupán az előrehaladásnak és a gaz­dálkodás folyamatosságának természete szerint, hanem azért is, mert a korábbi — s persze a tavalyi — tapaszta­latokból következett gazdasági reform első félévi pályafutá­sát egyszerűen nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A tavalyi gazdálkodásról most csak annyit, hogy a már sokoldalúan kielemezhető ta­pasztalatok újból és végérvé­nyesen igazolják a bevezetett reform szükségességét. A mér­leg a termelés mértékét, mi­nőségét és tendenciáit vizs­gálva, egyaránt számos jó eredményt mutat, aminek mel- ’esleg elsősorban köszönhető, hogy minden megrázkódtatás nélkül léphetett rá az ország a gazdaságirányítás új útjára. Bizonyos feszültségek, ellent­mondások azonban nem csök­kentek, s mint ismeretes, ép­pen ezek újfajta megközelíté­sére és megoldására, végered­ményben egész gazdálkodási rendszerünk magasabb szintre emelésére hivatott a reform. Fél év, természetesen, túlsá­gosan rövid idő a kívánt je­lenségek erőteljes . kibontako­zásához; közgazdászok, politi­kusok már az év kezdetén óv­tak a türelmetlenségtől. A tü­relmes vizsgálat azonban, amelyre az országgyűlés is vállalkozott, igen figyelemre méltó tapasztalatokat hozhat és hozott is felszínre. Mindenekelőtt, hogy az im­már „régi”-nek tekintett mód­szerekre visszanézve, észreve­hetően gördülékenyebben, ke­vesebb megkötöttséggel halad a vállalati munka, holott ép­pen a nagyobb zökkenők el­kerülése végett, átmenetileg, még számos korlátozó ténye­zőt fenn kellett tartania. Az viszont, hogy a vállalatok, élve lényegesen nagyobb önállósá­gukkal, általában jó, sok he­lyütt a tavalyinál máris jobb eredményeket értek el, nem­csak rátermettségüknek, ha­nem a reform igazának is bi­zonyítéka. Kiviláglott továbbá a fel­szólalásokból, hogy fokozato­san összehangolódik a terme­lés és a fogyasztás a lakossági ellátás, a külkereskedelem, sőt a még mindig erős egyensúlyi zavarokkal küzdő beruházások piacán is. És ha nagyon kez­deti módon is, de az áralaku­lás kezdi megtalálni ezzel ösz- szefüggő, rendkívül fontos sza­bályozó szerepét. A beruházá­sok területén például, a ka­pacitásokat lényegesen meg­haladó igények bizonyos ár­emelkedéshez vezettek, ame­lyek szükségképpen hozzájá­rulnak majd a túlzott vagy ésszerűtlen felhalmozási szán­dékok lefaragásához, illetve a termelés bővítése egyéb, ren­delkezésre álló tartalékainak, mindenekelőtt a munka- és üzemszervezés jobb kihaszná­lásához. A lakossági fogyasztásról, ennek forrásairól is elég sok szó esett az országgyűlésen, de még a bíráló megjegyzésekből is kiviláglott, hogy a kereske­delem és a termelés között a kölcsönhatás mind szorosabbá válik, ami az ellátás egyenle­tes és minőségi javulásának legfőbb feltétele. Érthető módon sokat foglal­koztak a képviselők a mező- gazdaság időszerű viszonyai­val és a páratlanul mostoha időjárás okozta gondokkal. Ha nem is veszteségek nélkül, de kiállta és kiállja a mezőgaz­daság, pontosabban a mező- gazdasági nagyüzemek _ túl­nyomó többsége, a megpróbál­tatásokat, ami életerőre és a reform ez irányban is meg­mutatkozó kedvező hatására vall. Pedig még nagyon az elején tartunk a reformnak, nem is láthatjuk teljességgel, mi min­dent lehet „kihozni” belőle. Az a bizakodás azonban, amely az országgyűlés tanácskozásai­ból kicsendült, nem csekély záloga a lehetőségek gyorsuló, jó kiaknázásának. B. J. titkára, Fock Jenő, az. MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke; Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke, Willi Stoph, az NSZEP Politi­kai Bizottságának tagja, a mi­nisztertanács elnöke, Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bi­zottságának póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára; Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Marian Spychals- ki, a LEMP Politikai Bizott­ságának tagja, az államtanács elnöke, József Cyrankiewicz, a LEMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács elnöke, Józef Cyrankiewicz, LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára; Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Pjotr Seleszt, az SZKP Poli­tikái Bizottságának tagja, az Ukrán KP Központi Bizott­ságának első titkára, Konsz- tantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára. A találkozó résztvevői meg­vitatták az egymást kölcsönö­sen érdeklő kérdéseket és ki­fejezték szilárd elhatározásu­kat, hogy továbbra is minden téren fejlesztik a testvéri kap­csolatokat, erősítik a szocialis­ta rendszert és megszilárdít­ják marxista—leninista, pro­letár internacionalista egysé­gét és összeforrottságát. A találkozó során véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet, az európai béke és biztonság szavatolásának idő­szerű kérdéseiről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom problémái­(Folytatás a 2. oldalon) Két héttel az atamsorompó- szerződés aláírása után ma folytatódnak a genfi leszere­lési tárgyalások. A délutáni megnyitó ülé­sen a szovjet, az ameri­kai és a brit küldöttségek vezetője szólal fel, s előreláthatóan javaslatokat terjeszt elő az atomfegyve­rek további csökkentésére, a vegyi és baktériumfegyverek eltiltására, a nukleáris tölte­tet hordozó stratégiai szállító- eszközök korlátozására. A tizennyolchataimi lesze­relési bizottság ezúttal ismét Franciaország nélkül ül össze. Az ülésszak várhatóan a jövő hónap végén befeje­ződik, augusztus 29-én ugyanis Genf- ben összeül az atomfegyverrel nem rendelkező országok kon­ferenciája. Értesülések szerint Roscsin nagykövet, a szovjet küldött­ség vezetője a többi között megtárgyalásra javasolja majd azokat az indítványokat, ame­lyeket a szovjet kormány jú­lius 1-i emlékiratában hozott nyilvánosságra. Ismeretlen Majakovszkij-versek Majakovszkij 13, eddig is­meretlen versére bukkant egy moszkvai egyetemista a Szov­jetunió levéltárában, a rádió történetére vonatkozó kutatá­sai közben. A verseket Maja­kovszkij feltehetőleg 1925-ben írta és a korabeli politikai eseményekkel foglalkozik. George Ball Tel Avivban George Ball, az Egyesült Államok ENSZ-megbízottja vasárnap este Párizsból Izra­elbe érkezett. Megérkezésekor kijelentette: „Nem hozok ma­gammal amerikai béketerve­ket,’’ Hozzáfűzte, az izraeli ve­zetőkkel folytatandó kétnapos tanácskozásait arra akarja felhasználni, hogy világosabb képet kapjon e térség problé­máiról. Vasárnap történt-----------------------------------------------------------------------------­„ Sajnos sorainkat a fasizmus, a háború, az idő megritkította... ÜNNEPSÉGEK SZIGETMONOSTORON Negyven évvel ezelőtt, 1928 nyarán, néhány lelkes turista | először vert itt sátrat. Szentendre szigetén, Szigetmonostoron, i a Duna-parti kis akácosban. Később a természetbarát moz­galom összekapcsolódott a munkásmozgalommal és számos hősét, mártírját adta a fasizmussal szembeni ellenállásnak. Július 13-án, szombaton és 14-én, vasárnap ünnepelte a kis telep ezt a négy évtizedet. Eljöttek ide, az Erdei Telepre, emlékezni az egykori természetbarátok, harcostársak, itt vol­tak immár felnőtt gyermekeik és csillogó szemű unokáik. Meg­jelentek az ünnepségen a párt és a társadalmi szervek veze­tői is. A vasárnapi ünnepségsoro­zatot Rév József nyitotta meg, aki itt nőtt fel, aki maga'is az első telepesek közé tartozik. Üdvözölte a megjelenteket, ez­után Tausz János, az MSZMP KB tagja, Pest megye ország­gyűlési képviselője mondott ünnepi köszöntőt. „A természet, az ember és a szabadság szeretetét hirdető mozgalom összekapcsolódott a munkásmozgalommal. Ez a nyári telep nemcsak üdülőte­lep volt, mely pihenést, spor­tot, szórakozást nyújtott: több volt annál: politikai találkozó, szervező-, nevelőhely, amely jelentős szerepet töltött be az akkor üldöztetés, megpróbál­tatások alatt álló munkásmoz­galomba” — mondotta a többi között, majd így folytatta: „A telepi „honfoglalás” az ország életének nehéz szaka­szában történt. Az 1029-es, 33-as nagy gazdasági válság küszöbén álltunk. E válság ha­tása országunkban különösen súlyos volt” — hangoztatta az előadó, azután a következőket mondotta: (Folytatás a 3. és a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents