Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

VÁC I WAPÍ-fl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 1G4. SZÁM 1968. JÜLILS 14., VASÄRNAP Húszadikára befejezik A vártnál jobb terméshozamok Segített az eső — Kedvező a hektolitersúJy Agytompító kánikula, mu­tatóba néhány csepp eső, csak amennyit a föld legteteje fel­szív. Kinn dohognak a kom­bájnok, vágják a maradék ga­bonát. Arrébb már szántják a tarfát, s eldolgozzák, hogy ne párologjon el belőle minden nedvesség. Még nincsen egy hónapja, hogy kasza alá érett a gabona. így mondják ezt ma is, annak ellenére, hogy kaszát keveset látnak a vetések, legfeljebb a hajlatokban, ahová a gép nem tud bemenni. Mint a járási tanács mező- gazdasági és élelmezési osz­tályán kérésünkre Krima Já­nos osztályvezető elmondotta, a terv szerint húszadikára a járás mind a tizenhét termelőszövet- keziKtében befejezik az aratást. A hét végéig 11 700 holdról aratták le az őszi és tavaszi árpát, a búzát, és rozsot, a ta­karmánykukoricát. Az egész vetésterületnek hetvenkét szá­zalékával elkészültek már. Többel is készen lehetnének, ha a nagy melegben nem rob­bantak volna le időnként a gépek. Mert ahol három kom­bájnnak kellett volna aratnia, ott egy, sőt olykor kettő is állt. Az aratás előtti, június ele­jei eső jót tett a vetéseknek. Ennek köszönhető, hogy a vártnál jobb termés lesz. Már tudniillik annál, amire a hosszan tartó aszály után számítani mertek mezőgazda- sági szakembereink. Árpából tizennégy mázsa, búzából tizenkettő felett, rozsból hat-hét mázsa lesz a holdankénti átlagtermés. A beszélgetés közben érke­zik Monostori István, a kis- némedi és a püspökszilágyi termelőszövetkezet elnöke, ö is megerősíti az osztályvezető szavait. Mondja, van a szövetkezetnek olyan területe, ahol a ti­zenhat mázsát is eléri a termés. Kicsit derűsebben néznek az ősz elé. A tavaszi árpa is nyolc-tíz mázsát ígér. Ezután a legfontosabb fel­adat a tarlók azonnali lezárá­sa, (vagyis a szántás utáni azonnali eldolgozása), hogy minél kevesebb csapadékot veszítsen a vízben amúgy is szűkölködő föld. Jó ütemben halad a gabona- felvásárlás. A hét végéig 350 vagon- nyi gabonát szállítottak be. Megkönnyítették a termelő­szövetkezetek dolgát azzal, hogy a kombájnoktól egyene­sen a felvásárláshoz vihetik a szemet. A Gabonafelvásárló Vállalat a beszállított gabonával elége­dett, kedvező az idei termés hektolitersúlya. S végül akár­milyen is lesz az idei aratás végeredménye, annyi máris bizonyos, hogy a termés jobb mint amire egy hónappal ez­előtt számítani mertek. (—V) VÍZISZONY Elkeseredett ember furi­kázik egy szatyor üres üveggel boltról boltra. Nézi az italospolcokat, nézi a sa­rokban álló, üveggel teli ládákat. Mert láda, az van. Üveg is van. De mit ér, ha üres?! — Mikor kapnak sört? — kérdezi szomorú hangon a bolt alkalmazottjától. Az széttárja a karját, majd felfelé mutat. Talán azt szeretné kifejezni, hogy ez a szárazság az oka min­dennek, vagy hogy nála magasabb fórum sem nyi­latkozik ilyenkor, csak az év végi felméréskor. Szó­ban csak annyit mond: — Majd. — És ebben a majában minden benne van. Az is, hogy most ta­lán akkor sem győznék, ha a városnak külön sörgyára lenne. Hát még így! — Szódavizünk van, mál­naszörp és Jaffa is, vigyen azt — ajánlja a másik bol­tos. A szatyros férfi meg­borzong, csak úgy csöröm­pölnek az üvegei. — Azt már nem! Inkább szomjazom! Idült téli-nyári víziszonyom van, kérem: nem is tudom, miért nem adhatnak sört receptre egy ilyen beteg embernek. — Kesereg, és vonul tovább. Ez ma már a harmadik üveges köre volt __ — esk — (Törnek felvétele) Meleg van, János? FORUM Válasz egy kérdőjeles megjegyzésre nak, akik azt mondják: nem szigetelhetjük el magunkat. Egy városban élünk, közös gondjainkat közösen kell meg­oldanunk. Ha viszont tőlünk azt várják, viseljük szívünkön a város problémáit, mi is joggal várhatjuk, viselje szívén a vá­ros is a mi problémáinkat. Jelenleg az Építők Művelő­dési Otthona saját bevételéből és a szakszervezeti mozgalom anyagi forrásaiból tartja fenn magát, helyi szervektől sem anyagi, sem más támogatást nem kap. A jelenlegi pénzfor­rások mellett csupán a sze­rény működésre van lehetőség, de arra már nincs, hogy az in­tézményt korszerűtlen állapo­tából végre valóban kultúrház- zá fejlesszük. Ha ez nemcsak építőipari, hanem összvárosi érdek is, akkor vizsgálják meg az illetékesek, miképpen le­het ezeket a gondokat meg­oldani. Ezután már könnyű volna a jobb együttműködés módozatait kidolgozni. Kovács István, az Építők Művelődési Otthona igazgatója A Váci Napló múlt vasárna­pi számában rövid megjegyzés jelent meg azzal kapcsolatban, hogy az Építők Művelődési Otthona és a városi művelődé­si ház mozija egyszerre lesz majd nyári tatarozás miatt zárva, ami a város lakosságá­nak kulturális ellátása szem­pontjából helytelen. A cikk szerzője felteszi a kérdést: Nem lehetett volna úgy időzíteni a nyári szünetet, hogy csak egy mozi legyen egyszerre zárva? Alapjában vé­ve a kérdés fetevése jogos és | a maga nemében helyénvaló. Azonban tudni kell azt is, hogy egy tatarozás időpontjá­nak megállapítása nem kizá- ■ rólag a megrendelőn (ez eset­ben az Építők Művelődési Ott­honán) múlik, hanem attól is függ, hogy a munkát végző vállalatnak mikorra van sza­bad munkaerő-kapacitása. Jelenleg ez a helyzet. A Váci Naplóban korábban is jelent már meg cikk, ami a két intézmény együttműkö­désének hiányát és annak szükségességét hangsúlyozta. Néhány hónappal ezelőtt Har- mos Jenő tollából olyan meg­jegyzés hangzott el, hogy a két intézmény között „plakátharc” folyik. Az Építők Művelődési Ott­hona és a Madách Imre Mű­velődési Ház vezetői több íz­ben folytattak már megbeszé­lést az együttműködés lehető­ségéről. Bizonyos kezdemé­nyezések történtek is. Tudni kell azonban, hogy mindkét intézmény más-más felügyele­ti szervhez tartozik, és más funkciót lát el. Éppen ezért nem lehet szó plakátharcról és elvtelen vetélkedésről. Igaz ugyan, hogy az Építők Művelődési Otthona is terüle­ti intézmény, de alapvető fel­adata mégiscsak az építőmun­kások kulturális problémáinak 'hegoldása. Igazuk van azok­— Ez már nem is nyár, ez már maga a pokol! Nem lehet elbújni előle, nincs menekülés, végig kell szen­vedni. Sehol egy szikra ár­nyék, olygn, ami valóban enyhülést adna, csalóka a fákf hűvöse is. Iparkodtam az első szederfa alá, de be­csapott. Az árnyéka is for­ró. Nézem az eget: nincs felhő, várom a szelet: de nem jön. Van, aki kibírja ezt? ügy látszik, van, mert a domb hajlatán túl gép do­hog egyforma -ütemben, érezni, hogy semmit nem veszít sebességéből, egyen­letesen halad valami előre kitűzött cél felé, 'semmi nem állíthatja meg útjá­ban. Közeledik a moraj, dü­börgéssé fokozódik a hang, és lassan mellém ér a gép. A negyvenfokos meleg mellé még a forró olaj íze és szaga is megcsap és mi­kor felnézek a hatalmas gépre, vezetője mosolyogva int vissza köszöntésemre, ám hiába várom: nem áll meg! Úgy veszi a kanyart, mint egy igazi versenyző. Az is. Kalácska János igazi ver­senyző! Arcán a mosoly mellett feszültség van, együtt él, szenved gépével, de a diadal is szemében van már. A legszebb ver­seny láza hajtja, az a ver­seny, amiben nagyon sok győztes van — egy egész ország győzelme. De János nem áll meg, fel kell kapaszkodnom mellé a lépcsőre, s az egyhangú, monoton robajt túlkiabálva kérdezem: — Meleg van, János? Csak érzem a választ: pufajka nélkül ki lehet bírni... Nem mondja, de érzem, ■ hogy a levágott 550 hold után már a télre gondol, vagy legalábbis a jó hideg tejre. Mert János a hideg tej .barátja. Mindegy, hogy melyik gazdaságba visz az útja, hol van szükség az igazi segítségre — csak tej legyen, Kalácska János kombájnja nem áll meg egy percre sem. Az olaj minősége miatt csak méltatlankodni szo­kott — de ha a tej nem elég hideg, egy kicsit han­gosabb lesz ... A csörögi dombtetőről tüzes nyilak céloznak meg bennünket, ez már nem is a nap, ha­nem igazi tűz. Maga a po­kol. Es nem menekülhetsz előle. Esetleg te még igen de az igazi kombájnos soha. János nem is akar mene­külni, ő mosolyog és nem állna meg senki kedvéért, hogy hűvöst keressen, ahol megbeszéljük nehézségeit. ö a bajokkal együtt vál­lalta az aratást és azt, hogy az idei gabonacsatában is az elsők között lesz ott, ahová mennie kell, most a vácdukai búzatáblákon — a nyári pokol kellős kö­zepén. —cs— — Sok ember neveletlen, de mindenki nevel­hető — bölcseike- dett telefonköz­pontos ismerősöm és szavai bizonyí­tására elmondott egy aznapi esetet, így történt. Telefon: cseng. Központos: Tes­sék, ... vállalat. A hang: Rényi- vel akarok be­szélni. (Itt kezdődött a népnevelés.) Központos: Bo­csánat. de egy szót sem értek (lete­szi). Telefon­etikett Telefon másod­szor cseng. Központos: Tes­sék, ... vállalat. A hang: Rényi úrral akarok be­szélni. Központos: Egy szót sem értek (leteszi). Telefon har­madszor cseng. (Hívó harmadik forintja ugrik.) Központos: Tes­sék, .., vállalat. A hang: Kap­csolja Rényi urat. Központos: így nem megyünk semmire. Fújjon bele, rázza meg, vagy gondolkod­jék, mit lehet tenni (leteszi). Telefon negyed­szer cseng. Központos: Tes­sék, ... vállalat. A hang: Jó na­pot kívánok! Szí­veskedjék Rényi urat kapcsolni. Központos: így már kitűnő. Azon­nal kapcsolom... (P. r.) Hajnal a piacon A nap még alszik, s álmodik a komp. A templom tornyán nyári gond borong és a torony homályló rejtekén galambraj ring hús hajnal tenyerén, pihéjük között még álom motoz, — tavaszi álmot vissza-visszahoz. Ifjú szél lódul, frissen válogat, ízlelgeti az új virágokat, s leül vidoran egy retekcsomón, minek pirosa már szánkba bú’ roppanón és édes almák íze messzeleng — kajsziízzel jó mézzé kevert, orrodba csap a paraszt juhtúró zsíros bőségben a sarokról, túlról egy lúd gágog, vén tyúkok felelnek, s közelgő kerekek feleselnek... S mire pír hull a víg tornyok fölé, halaskofán csattan a bőrkötény és márna csillan, csuka tátogat, ______ e gy kisfiú két pontyot mártogat a dézsába és sok-sok bő szatyor elnyel mindent, s mikor hármat csahol a helypénzszedö kócos kuvasza: betölt mindent a nyár íze-szava, az alkuszó és sok színes gyümölcs is mintha szólna és hangjuk különc, büszke zöldpaprikához suttog át, az csak nézi hű paradicsomát és a nap csodálja e gyomor templomát, hol a reggel megismétli napról napra mindig e csodát. Csankó Lajos A XVIII. VASUTASNAPON: Hatpercenként egy szerelvény Beszélgetés egy kiváló vasutassal Tegnap délután három MÁV-egységünknél — az ál­lomásfőnökségen, a fűtőház- főnökségnél és a pályafenn­tartási főnökség munkahelyén — ünnepélyesen megemlékez­tek a XVIII. magyar vasutas­napról. Kitüntetéseket, pénz­jutalmakat adtak át a közle­kedés legjobbjainak. A há­rom helyen összesen százezer forint értékű jutalmat osztot­tak ki és 40 vasutaszubbonyra került fel a kiváló dolgozó jelvény. ★ Az esti órákban kerestük fel munkahelyén, a vasútállo­más forgalmi irodájában Nagy Lajos szolgálattevőt, a kitün­tetett negyven vasutas dolgo­zó egyikét. — Mióta szolgál az állam­vasutaknál? — Tizenharmadik eszten­deje. Ebből kilencet Vácott dolgoztam le. Idehelyezésem után innen vezényeltek tiszti­iskolára. Leszerelésem után, két év múlva rendkívüli elő­léptetésben részesültem. (A négy., telefon egyike tü­relmetlenül berreg. Megsza­kad a beszélgetés. Vonatot je­leznek Alsóváros irányából. Az állomás engedélyt ad a be­futásra.) — Nehéz a beosztás? — Délután 16.30-kor vettem át a posztot s reggel hétig tart a szolgálat. Tizenkét órai munka után huszonnégy sza­bad következik, vagyis min­den harmadik éjszakám itt töltöm a forgalmi irodában. (A gondosan becsomagolt hidegvacsora még érintetlen. Pedig az óra este kilencet mu­tat. Lélegzetvételnyi idő sin­csen.) — Mit szól ehhez a csa­lád? — Feleségem szintén vas­utas, távirász itt a főnöksé­gen. Nem esik egybe a szol­gálatunk. Mi kértük így, mert otthon, Nagymaroson van egy hároméves kisfiúnk. Nem akarjuk most még egyedül hagyni. (A munkanapló igazolja, hogy egy éjszaka 120 szerel­vény halad át a váci vasút­állomáson. Ez óránként 10 vo­natot jelent. Hatpercenként kell fogadni egy személy­vagy tehervonatot.) — Hogyan lehet valaki kiváló vasutas? — Pontozással értékelik ha­vonként a teljesítményünket. Szocialista brigád vagyunk. A második negyedévben élre ke­rültünk, mert kétszer első, a harmadik hónapban második helyet értünk el. (Mástól tudtam meg, hogy Nagy Lajos brigádja másutt is derekasan helytállt. Társa­dalmi munkaóráik sorával építették, szépítették a gödör­beli szakszervezeti kultúrhá- zat.) — Mit üzen a vasutasnap alkalmával az utasoknak? — Több türelmet, több meg­értést kérünk. (Űjabb jelzés, s már hajol is a mikrofon felé:) Szob felől, a harmadik vágá­nyon tehervonat halad át. A vágány mellett tessék vigyáz­ni! Papp Rezső ÜGYELETES ORVOS Holnaptól kezdve a Köztár­saság úti (a 302-es telefonon hívható) rendelőintézetben az alábbi orvosok tartanak ügye­letet: Hétfőn: dr. Huzicska Béla, kedden: dr. Bea Mátyás, szer­dán: dr. Kovács Pál, csütörtö­kön: dr. Bucsek Tibor, pénte­ken: dr. Afra Tamás, szomba­ton és vasárnap: dr. Bucsek Tibor. A beosztásban hét közben változás történhet.

Next

/
Thumbnails
Contents