Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-09 / 134. szám

EGY HOLD FENYŐERDŐ Aki Kocséron jár, fenyőfá­val beültetett ezerkétszáz négyszögöles parkban gyö­nyörködhet a tanácsháza előtt. A park fenntartása évi tizen­hatezer forint kiadással jár, de rendezettségben bármely kis faluval vetekedhet a község központja. Kocséron sokat törődnek a fásítással. A község belterüle­tén kitermelték az elöregedett és a légvezetékek miatt le­csonkolt nyárfákat, s ezek el­adási értékéből fedezték az új­ratelepítéssel kapcsolatos ki­adásokat. A kitermelt fák he­lyére a fásítási program kere­tében hatszáz gömbakác ke­rült. Ezeket társadalmi mun­kában ültették el. (Per—) Ki mit tud? Ki mit tud? vetélkedőt ren­dez az abonyi József Attila Tsz KISZ-alapszervezete. A vetélkedőt vidám klubdélután­nal kötik egybe, a központi iroda udvarán táncmulatsággal fejezik be a kellemesnek ígér­kező estét. PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA „Tüzes paripán" döcög a csemői mozdonyvezető Néhány év múlva Diesel baktat erre XII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1968. JÚNIUS 9., VASÁRNAP AKIKNEK KEDVEZ A MELEG Szélesítik A napsütéses, száraz idő miatt sokan vannak gondban. De a KPM valamennyi út- mesterségének: az utak kar­bantartóinak, javítóinak ked­vez a meleg. Jobban köt a portalanító anyag, szárad a burkolatjelző festés, gyorsan halad a munka. Azok a gé­pek, melyeket a télen só és homok szórására használtak, Rádión hívott segítség Tűz a tanyán Csütörtök délután Kocséron Király József, a helybeli Űj Élet Tsz tagja ebéd végeztével feleségével kukoricát ment kapálni. Tanyájukon otthon maradt tizenkét éves fiúk és tízéves kisleányuk. A kukori­caföld kilométernyi távolságra esik a tanyától. Jóska gyerek az istálló és góré végén, a szalmakazalban rejtette el Munkás cigarettá­ját. A szülők távollétében megszületett az elhatározás: most betekintenek a cigizés rejtelmeibe. Gyufa már köny- nyen került hozzá. Az égő gyufától hamaro­san lángra kapott a kazal szalmája. A község, ahonnét segítséget remélhettek, legalább öt kilo­méterre esik. Átterjedt a tűz a gazdasági épületre, a közéi­ben garmadába rakott tűzifa­rönkök és tüskök is meggyul­ladtak. Zsarátnokok repültek a levegőbe. Ezekből hullott le a százöven méterre épült nádfe­désű szomszéd tanya tetőzetére is. Hajszálon múlott, hogy ezt idejében el tudták oltani. A rendőrség körzeti megbí­zottjától jutott el a tűzeset a ceglédi tűzoltóság tudomására. A kiérkező ceglédi tűzoltóknak a vízhiány okozott volna prob­lémát. Rádiójukon azonban összeköttetésbe léptek egy nagykőrösi tűzesetnél az ol­tást éppen befejező másik egy­ségükkel, amely — a konzerv­gyáriakkal megerősítve — szintén beavatkozott a küzde­lembe. Csató Dénes tsz-tráktoros palántázás közben figyelt fel a messziről látszó füstölésre. Azonnal abbahagyta mun­káját, és traktora után laj- tot akasztva, vett részt az oltásban. A gazdasági épület tetőzete, nagyobb mennyiségű csöves tengeri, tűzifa, szalma és gaz­dasági felszerelés semmisült meg a tűz következtében. (jakab) most anyagot szállítanak. Az embereknek is bőven akad munkájuk. A ceglédi útmesterség területén, a fontosabb út­vonalakon szinte minde­nütt dolgoznak. Most fejeződött be az Abony —Kőröstetétlen közti, kétkilo- méteres szakasz hengerezése. A régi, két és fél méteres utat itt ötméteresre szélesítették. A szélesítést a Cegiédbercelt Cegléddel összekötő úton foly­tatják, a téglagyári szakaszon hengerednek. Anyag van és folyamatosan érkezik is. Portalanítást a tápiószentr mártoni úton végeztek. Épp a napokban fejezték be. A munka az abonyi, kö­rösi és albertirsai szaka­szon folyik most, hígított bitumennel, zúzalék­kal. Tizenegy ember helyett három dolgozik a korszerű 1 gépláncokon, a többiek árok- és padkaszélesítéssel foglal­koznak, Abony és Tápiószeie között. Megkezdődött a Szolnoki út abonyi szakaszán az útburko­lat jeleinek festése. Ezt a munkát is gép végzi. A gép­kezelést tanfolyamon sajátí­tották el a kirendeltség dol­gozói. (-es) OP-AR T Foto: Tóth István EGYEDÜL Társaságban szokásos tréfa: a férj vagy a feleség szomorúan ismeri fel „tévedését” — a házasságot. Azután röppen a sóhaj, milyen jó lenne egyedül! Irigylik azokat, akik úgy­mond, még „szabadok”. Persze, általában nem gondolják komolyan. Minden ember sorsa másképpen alakul. Igaz az is. hogy sok eset­ben a házasság jelenti a fordulópontot — rossz irányba. De vajon lehet-e valaki boldog — egyedül? A NŐ Délelőtt az iskolában kerestem, éppen „lu­kas órája” van, megbeszéltük, hogy elme­gyünk a presszóba. — Tudja, mennyien meresztik most a sze­müket? — Miért? — Így van ez falun. Holnap már mondják, hogy idegen férfival láttak... — Törődik ezzel? — Eleinte nem érdekelt. De az, hogy állan­dóan beleszólnak az ember életébe, lesnek, susognak, lassan kibírhatatlan lesz. A presszóban néhány asztalnál ülnek csak. Lehajtja a fejét, hosszú, szőke haja előrehul­lik. Szűk, fekete pulóver van rajta. Szép az arca. Halkan beszél. — Nehéz ilyenkor már, nagyon. Sok ud- Varlóm volt, még gimnazista koromban. Az­után a főiskola! Életem legszebb évei. Visz- szakerültem a faluba. Huszonhárom éves vol­tam, ez itt már „vénlánynak” számít. Persze, én is vártam a hozzám illő partnert. így teltek az évek. — Társaság? — Semmi. A barátnőim férjhez mentek. Jártam hozzájuk egy darabig, de meghallot­tam, hogy féltékenyek rám ... Udvarolt egy elvált férfi. Sokat ivott. Nem mentem hozzá. Még ez is jobb, mint egy rossz házasság. Fizetek. Elköszön. A FÉRFI Erősen kopaszodik, de haját előrefésüli, így egészen „modern” feje van. Harmincéves, műszerész. Albérletben lakik, oda hívott meg. Szépen berendezett szoba. — Jó így, egyedül? — Ritkán vagyok magam. Külön bejárat, tapintatos háziak ... Minek nősültem volna meg? — Dehát, ez más ... — Eddig nagyon jó volt. Jól keresek, nincs gondom. — Komolyan még nem gondolta? — Dehogynem. Csak átvert a lány. Pedig szerelmes voltam. — Így él ezután? — Hát, eljárt az idő. „Kiöregszik” az em­ber. Megmondom őszintén, mostanában már sokat gondolok a nősülésre. Ilyen korban kell a nyugalom, család. De nehéz találni. Tudja, én tisztességes lányt akarok Ilyet meg alig lehet látni manapság, nekem igazán elhiheti. Várok, keresgélek. Készülődik, indul a városba. Kohlmayer Ad ám Varrnak, szállítanak, cserepeket készítenek Kisegítő üzemágak létesíté­sére kért engedélyt a ceglédi Alkotmány Tsz. Felmérésük és előzetes számításaik szerint a tsz számára gazdaságos lesz ez a kiegészítő, szolgáltató te­vékenység. Engedélyt kértek virágcserép-készítésre, vá- lyovetésre, bérfuvarozásra és varrórészleg munkába állítá­sára. A már megtartott hely­színi vizsgálat megállapította, hogy valamennyi üzemág meg­felelően felkészült a kísérleti jellegű működésre. Feketén csillog Zsemlye Ist­ván paripája, olyan szépen rendben tartja. Vadul fújja a párát, készül az indulásra. — Mivel él ez a paripa? — Naponta két tonna sze­net eszik meg, 12 köbméter vizet iszik rá, s ettől aztán hajnaltól késő estig jókedvűen fütyörészve, háromszor is megteszi az utat Ceglédtől Hantházáig. Hajnalban még nagyon so­kan legjobb álmukat alusz- szák, amikor már fütyülnie kell az ablakok alatt. Négy óra 55-kor indul. Sorompók nin­csenek a város területén, s bár Gerjéig csak óránként 5 kilo­méteres s A) ességgel halad, az óvórendszabályok értelmében minden útkereszteződés előtt figyelmeztető jelzést kell le­adni. — Mi a tapasztalata, idő­ben reagálnak a járókelők a jelzésekre? — A régi ceglédiek már megszokták a városon áthala­dó vonatot — mondja a moz­donyvezető. Ök türelmesek és figyelmesek. Ugyancsak na­gyon körültekintőek a teher­autók vezetői. De a magán­autósok, a kerékpárosok, s az idősebb asszonyok különös bravúrokra képesek. — Volt már balesete? — 31 éve dolgozom a vas­útnál, több mint 10 éve veze­tek mozdonyt, de még nem volt. Csak majdnem. Egy lo­vaskocsival. Szerencsére idő­ben tudtam használni a gyors­féket. A tanyákról bejövő lo­vasfogatok ... Megijednek a lovak, félnek a mozdonytól, ez a baj forrása. — Nehéz a munkája? — Hajnali 3-tól este 8-ig talpon vagyunk. Utána 24 órám szabad. Otthon megreg­gelizem, délben, amikor újra Cegléden vagyok, a feleségem kihozza a meleg ebédet. El­végzem az útközben adódó ki­sebb javításokat, fűtőmmel szenet, vizet veszünk. Most 40 fok meleg van egy méterre a kazánajtótól. Sok a korom, a füst. — Már leállították a gőz- inozdonyok gyártását. Nem sajnálja majd a megszokott masinát? — Nem! Az új mindig kor­szerűbb! Fejlődni kell, ez az élet törvénye. Néhány év múl­va már itt is Diesel baktat át a városon. — Hogyan pihen a hosszú műszak után? — Szenvedélyes sporthor­gász vagyok. Szeretem a ter­mészetet, szeretek olvasni, kedvelem a zenét. Szívesen né­zem a tv-t is, ha jó műsor van. — Cegléd—Hantháza 20 ki­lométer. Naponta háromszor teszi meg az utat a kettő- hetvenötössel. Sokan bosszan­kodnak hajnali füttyei miatt. A kötelesség, az elővigyáza­tosság a fontosabb. Nem az al­vók álmát kell őriznie, hanem a koránkelők testi épségét. Szabó Alfréd TEGNAP BALLAGTAK Egy hét múlva: évzáró Tegnap délelőtt tíz órakor a* albertirsai Petőfi iskolában megszólalt a csengő. Ezúttal a nyolcadikosok ballagási ün­nepségének kezdetét jelezte. Egy hét múlva kiállítás nyí­lik az iskolában, amelyen a diákok által összeállított gyűj­teményeket, szakköri munká­kat és a könyvnyomtatás tör­ténetével kapcsolatos helyi gyűjteményüket állítják ki. Ekkor tartják az évzáró ün­nepséget is. Vakoskodó gyerekek MADÁRCSICSERGÉST hoz a júniusi napfény a tanterem­be. A padokban ülő kisiskolá­sok pillantása a könyvről, a tábláról már gyakran a sza­badba kívánkozik. Kifelé, ahol zölden keríti a határt a nyár­fasor, és mindemnek igazi szünidőszaga van. Az elsősök hangosan olvas­nak: ,fi, mama metéltet főz ebédre”. Buksi fejek hajolnak a könyvek fölé, mélyen, na­gyon mélyen. Ha észreveszi k, hogy más is látja, milyen kö­zel a szemük a lapokhoz, ki­egyenesednék. Tudják, hogy nem szabad „az orrukkal ol­vasni”. Mondták nekik tíz­szer, sok százszor. Csak a meg­szokás, a körülmények azok, amit nem szed ki hajlott kis gerincükből a jót akaró, oktató parancs. A mama metéltet főz ebéd­re... igen. És vajon hány ta­nyai mama viszi szemészhez a csemetéjét, hogy szemüveget kérjen a könnyező, pirosodott szemű gyereknek? Vajon ha összehasonlító statisztikát ké­szítenének az iskolaorvosok arról, hogy hány szemüveges gyerek jár a városi és hány a tanyai iskolákba — azok közül is a petróleumlámpással vilá­gított iskolákba —, lenne lo­gikájuk ezeknek a számada­toknak? A NYÁRSAPÁTI Nyilas dű­lői tanyai iskolában jártam a napokban. Erről az oktatási in­tézményről már írtak újságok, öreg épületénél nem lehetett különb a Petőfi megénekelte Kutyakaparó csárda sem — bár arra közel sem fordítottak annyi anyagit, mint erre az is­kolára. A tanterem padlóján hatal­mas lyukak, rések. Ha nem is parkettázni, de padlózni kelle­ne. Falainak festéke régi ecset- vonásokról tanúskodik. Egy éve, hogy falakat véstek: elekt­romos vezetékeket húztak, csengőt szereltek, fehér burás lámpákat kapott a tanterem, a pedagóguslakás. Lámpákat igen, de mást sem. Télen, ha az alkony már három óra előtt beköszönt, rövidített órákat tartanak az itt tanító pedagó­gusok, mert embertelen dolog itt vakoskodtatni a gyerekeket. Petróleumlámpa mellett ké­szül az órákra este az itt lakó tanár, ennél a fénynél barát­kozik az esti csenddel alig egyéves kisgyermekük... Megszólítom az utolsó sor­ban ülő kislányt. „Hányadikos vagy? — Harmadikos. — Há­nyán vagytok testvérek? — Tizenegyen. A húgom ott van, a másodikosok padsorában. — Dolgoznak a szüleid? — Igen, a tsz-ben. De mi nem otthon lakunk, hanem itt, az iskola melletti tanyában, a néniéknél — Szeretsz tanulni? — Igen, csak este nem, mert akkor nem jó már.” LÉGVONALBAN pár száz méter a szomszédos tsz szarvasmarhatelepe. Rend, tisztaság mindenütt. Bármikor érkezhet ide kíváncsi, nem ta­lálhat kifogást. Korszerű a be­rendezés, az állatok jól fejlet­tek, tiszták. Az istállóban esté kigyúl a fény. Sok-sok lámpa szórja a sugarakat. Ha elgurul, na tíz fillér, azt is könnyen megtalálnák itt. — A nyilasi iskolában egy éve szerelték fel a csengőt a tanteremben a fe­hér burás lámpákat. De itt téli délutánokon nincs áram adta fény. Eszes Katalin FOGADÓÓRA Sziráki Péter járási vb-tit- kár június 11-én, délelőtt 8— 12 óráig fogadóórát tart a já­rási tanácson, hivatali helyisé­gében. Dr. Halraágyi Éva szemorvos ismét rendel, minden csütörtök este 6—8 óráig. Cegléd, Szövet­ség utca 3 szám alatt. CEGLÉDI APROHIRDETESEK X., Tömörkényi út 18. számú ház beköltöz­hetően eladó 421 n.-öl kerttel. ISMÉT KAPHATÓ a Dózsa Népe MGTSZ mintaboltjában, reggel este frissen kifejt teljes TEJ, JUHGOMOLYA, LIPTÓI TÜRO, ORDA- TÜRO, JUHSAJT. Mintaboltunk Achim András utca és Kossuth Ferenc utca sarkán. Nyársapát belterületén házhelyek eladók. Ér­deklődni lehet: i., Viola utca 4. Nagyné. A Magyar Állami Pincegazdaság budafoki üzemének ceglédi és nyársapáti pincészete értesíti az egyéni és háztáji ter­melőket, hogy az 1968. évi szerződéskötéseket megkezdtük. Jó kereseti lehetőség mellett a Ceglédi Vá­rosgazdálkodási Vál­lalat felvesz helyt munkahelyekre kőműveseket, ácsokat, vízvezetékszerelőt, segédmunkásokat és nagy gyakorlattal tehergépkocsi veze­tőt. Minden második hé­ten szabad szombat. Jelentkezés a Ceglédi Városi Tanácsháza li. emelet. Munkaügyön. Antikvár könyvvásárt tartunk Kisteljesítményű szi­vattyú benzinmotor­ral eladó. Cegléd. Dé­li jj1_37:________________ 2-l-es fiúkerékpár el­adó. Csengeri utca 4. XII. ___________________ A lig használt modern, mély gyermekkocsi eladó. Kossuth Lajos utca 10._______________ Víkendház szoba, kamra 380 n.-öl ter­mőre forduló gyü­mölcsfákkal. ártézi- kúttal, öntözésre be­rendezve eladó. Ér­deklődni : Bede. Me­gye? József. __________ E perfa termése, dup­laszéles vitrines szek­rény eladó. Szép utca li._____________ Csemői Rákóczi Mg. Tsz felvételre keres: gyakorlott sztk ügy­intézőt. aki gépírás-'jünius n_12_én a ban is jártas, továb-, bá mellékfoglalkozás- ceglédi Kossuth Mü- ban jogtanácsost. ____ velödési Házban. K önyvek vétele és eladása. Keresse fel, böngész- szen! Eladó 12 db 3 hónapos süldő. Pesti út 66-os kilométerkő felé, a juhászoknál. Zongora olcsón eladó. Pesti út 9. szám alatt Cegléd. SIMSON MOPED el­adó. Cegléd, Ősz utca 9. alatt. Szoba, konyha, spei- zes új ház eladó be­költözhetően. Arany- meggyesszél, Pásztor út 1. szám. Nyitva: 11-én 8—18 óráig, 12-én 8—16 óráig. Budapesti lakásomat elcserélném ceglédire. Értekezni lehet VIII. kér.. Fürst Sándor utca 22. szám alatt: 5—6 óra között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents