Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-09 / 134. szám

1968. JÜNIUS 9.. VASÁRNAP 5 Változást jelent az életemben... BESZELGETES A MARXISTA-LENINISTA ESTI EGYETEMRŐL Tegnap befejeződtek a fel­vételik, néhány nap múlva pedig megkezdődnek a vizs­gák az MSZMP Pest megyei Bizottsága Marxizmus—Leni- nizmus Esti Egyetemén. Az egyetem munkájáról, eddigi tapasztalatairól beszélgettünk Sófalvi Zoltánnéval, az egye­tem igazgatójával. • Mióta működik az esti egyetem Pest megyében? — Negyedik esztendeje. Korábban a fővárosba jártak, elsősorban a Pest környéki járásokból a hallgatók. • Hány évig tart az egye­temi oktatás? — Hároméves. Ez idő alatt filozófiát, politikai gazdaság­tant és a munkásmozgalom történetét tanulják a hallga­tók. Az egy hét múlva kezdő­dő vizsgákon közel négyszá­zan vesznek részt. • Kikből tevődik össze az egyetem hallgatósága? — Egy mondattal nehéz lenne válaszolni erre a kér­désre. Az egyetem hallgató­sága, mintegy ezerszáz fel­nőtt diák, igen széles kört ölel fel. Párt- és gazdasági veze­tők, orvosok, pedagógusok, ag­rár- és műszaki értelmiség adja a hallgatóság zömét, de rajtuk kívül még sok foglah- kozási ág képviselői tanulnak az egyetemen. • Csak párttagok lehetnek az egyetem hallgatói? — Nem. A hallgatók több mint húsz százaléka párton- kí vilid. • Hányán jelentkeztek az ősszel induló új évfolyamra? — A jelentkezők száma esz­tendőről esztendőre emelke­dik. Az idén felvételre közel nyolcszázan jelentkeztek. Kö­zülük háromszázharmincan nyerhetnek felvételt az ősszel kezdődő tanévre. • Mi az oka a nagyszámú jelentkezésnek ? — Az esti egyetem elismert tekintéllyel rendelkező, köz­kedvelt oktatási forma. Ked­velik, mert a napi munka el­végzése mellett, magas színi­vonalú, alap-, illetve tovább­képzést biztosít a marxizmus —leninizmus három alkotóré­széből. • Milyen előképzettséggel lehet jelentkezni a marxiz­mus—leninizmus esti egye­temre? — Az egyik feltétel: a kör zép- vagy felsőfokú iskolai végzettség. A másik: esti kö­zépiskolai szinten szerzett po­litikai ismeretek, vagy az öt­hónapos pórtisíkolának megfe­lelő marxista műveltség. • A felvételi jelentkezések milyen tapasztalatokkal zá­rultak? — Az egyik: az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatban jelentősen nőtt a hallgatóként jelentkező műszaki értelmiség száma. A másik: lényegesen több orvos és pedagógus jelentkezett, mint korábban. Például csak a budai járásból tizennyolc orvos kérte felvételét az új tanévre. A harmadik: szinte ugrásszerű az emelkedés a je­lentkezők marxista előkép­zettsége, általános műveltsé­ge, mozgalmi tapasztalata tér kintetében. Bevallom őszin­tén: nem lesz könnyű dolga az Egyetemi Tanácsnak a dönté­sek meghozatalában. • Mikor kapnak értesítést a hallgatók arra vonatkozóan, hogy felvételt nyertek-e az egyetemre vagy sem? — Az Egyetemi Tanács döntéséről július végéig érte­sítjük a jelentkezőket. • Véleménye szerint ho­gyan tudják hasznosítani az egyetem hallgatói az itt tanul­takat? — Azt hiszem, ennek meg­válaszolására maguk a hall­gatók a legilletékesebbek. A közelmúltban ugyanis közvé­leménykutatást végeztünk a már végzett, és az egyetemet most végző hallgatók között. • Szóban vagy írásban tör­tént ez a közvéleménykutatás? — Írásban válaszoltak kü­lönböző kérdésekre, többek között arra is, hogyan tudják hasznosítani az esti egyetemen tanultakat szakmai munkájuk során. • Ismertetne néhány véle­ményt? — Szívesen. Illés Pálné, a zsámbéki Felsőfokú Mezőigaz­dasági Technikum adjunktusa például ezeket írta: „Az esti egyetemen tanult anyag szér lesiti a látókört, alapot nyújt a világban folyó napi esemé­nyek politikai megítéléséhez, helyes önálló elbírálásához, állásfoglaláshoz, A szakmai munkában elősegíti a dialek­tikus gondolkodáson keresz­tül a tárgyi anyag jobb meg­értését. Segítséget nyújt a mindennapi életben jelentke­ző új irányzatok, folyamatok, események, problémák elem­zéséhez és a gyors reagálás­ra.” Vagy egy másik véle­mény, írója Szakács József, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Ü. V. dolgozója: „Az esti egyet- temen tanultakat közvetlenül hasznosítani tudom minden­napi munkámban, mivel mű­szaki vezető vagyok, elsősor­ban a politikai gazdaságtan­ban tanultakat. De a filozó­fiában és a munkásmozgalom történetében tanultakat is, mi­vel állandóan kapcsolatban vagyok a dolgozókkal és na- pontft felvetődnek olyan ak­tuális politikai kérdések, amer lyekre helyes választ adni ezen ismeretek nélkül nem lehet.” Sarkadi Károly, a Csepel Autógyár üzemfenntartó gyár­egysége dolgozójának is fi­gyelemre méltó a véleménye: „Talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy az egyetem mi­nőségi változást jelentett az életemben. Az egyetem elvég­zése előtt csak éreztem és hittem pártunk igazát, de CEGLÉDEN ÉS KÖRNYÉKÉN vállalunk TÖMEGÁRU-FUVAROZÁST (téglát, cserepet, kavicsot, homokot stb.) billenős gépkocsival és rakodógéppel, KERESKEDELMI ÁRUSZÁLLÍTÁST helyben és vidékre, VASÚTI EL- ÉS FELFUVAROZÁST ki- és berakással, TÜZELŐ- ÉS ÉPÍTŐANYAG SZÁLLÍTÁST a lakosság részére a TÜZÉP-től. TEHERTAXI SZOLGÁLAT: Cegléd 48 Nagykáta 83 Nagykőrös 46 Monor 114 Budapesti 1. sz. AKÖV Ceglédi Főnöksége Telefon: 129 és 679 mellette nemigen tudtam lo­gikusan érvelni. Most már nemcsak érzem, értem is a dolgok lényegét, érvelni tu­dok igazuk mellett.” • És vajon hogyan véleke­dik az esti egyetemen tanul­takról például egy egyetemi tanár? — Ha megengedi, dr. Nyer­ges Ferenc, a gödöllői Agrár- tudományi Egyetem docensé­nek a véleményét mondom el a sajátom helyett. Ezt írta többek között: „A politikai gazdaságtanból doktori szi­gorlatot tettem. Ennek ellene­re nagyon pozitiven értéke­lem az esti egyetemen tanul­takat s mind az oktatás, mind a nevelés területén bö lehe­tőségem nyílik a tanult anyag felhasználására. A tudás fi- togtatása nélkül, a szakmai ismereteknek a kellő időben és helyen alkalmazott filozó­fiai és politikai gazdaságtani alátámasztása nemcsak didak­tikai szempontból előnyös, har nem lényegesen növeli a taná­ri tekintélyt is. A filozófiai is­meretek különösen segítették oktatási ráódszerem tökélete­sítését.” • Az egyöntetű, helyeslő véleményeken kívül milyen tanulságokat jelentett ez a felmérés? — Megállapíthatjuk, hogy a felmérés nagyon hasznos volt, sok értékes észrevételt, javas­latot juttattak el hozzánk az egyetem további munkájával kapcsolatban. Ezeknek az ész­revételeknek a legfőbb tanul­sága: fokozni kell a felvéte­leknél a követelményeket. Cé­lunk, hogy elsősorban azok ta­nuljanak a jövőben az esti egyetemen, akiknek munkájuk végzéséhez erre a legnagyobb szükségük van, ugyanakkor rendelkeznek az egyetemi tan­anyag elsajátításához szüksé­ges előképzettséggel. P. P. Véget ért a tanítás Az általános és középisko­lákban szombaton befejeződött a tanév, s az utolsó tanítási napon a pedagógusok lezárták a tanulók jegyeit. A művelő­désügyi miniszter rendelkezé­sének megfelelően a tanévzáró ünnepélyeket június 16-ig, az iskolaigazgató által meghatá­rozott napon tartják meg. Ek­kor osztják ki a bizonyítványt is. Az új első osztályosokat mind az általános, mind a kö­zépiskolákban június 17-én és 18-án írják be. Áruház a tanyán Pécel határában, a Fályi ta­nyán több mint húsz család lakik — valamennyien a Zöld­mező Tsz tagjai. Több mint hat kilométerre a község köz­pontjától ahol bevásárolhat­nak. Hetenként kétszer, vagy gyalog, vagy nagynehezen köl­csönkért autóval vitték haza az egész hétre való élelmet, apró, mindennapi használati tárgyakat. így bizony ritkaság számba ment náluk a friss, hideg tej, a még nem fonnyadt saláta, eper. Most a péceli fmsz és a tsz összefogásából ABC áruház nyílt a Fályi ta­nyán. Az épületet a teremlő- szövetkezet emelte, társadalmi munkában, a berendezést, a hűtőpultot, mintegy 20 ezer fo­rint értékben, az fmsz adta. Rendkívüli tá rsasházke d vezmény Rendkívüli kedvezményben részesítik a társasházat építő dolgozóikat a dorogi szénbá­nyák. Az OTP-hitelen felül, 40 000 forint kölcsönt utal ki számukra. Ha a rendkívüli kölcsönt igénybe vevő dolgo­zók szerződéses kötelezettsé­get vállalnak arra, hogy 15 évig a szénbányák alkalma­zásában maradnak, a kölcsön­nek csak az 50 százalékát kell visszafizetni. Rekord A kocséri Petőfi Tsz 4 kant és 29 ko­cát importált a Szovjetunióból. Az őszi kocák közül néhány az első Há­lásnál 16 malacot ellett. A 29 koca fiatási átlaga megha­ladja élőben a 11,5 fialásl átlagot. REJTELEM! Horgászfelszerelés lett az újságpapír Az idei szezonban a balato­ni horgászok mind nagyobb számban fognak ki a tóból angolnákat. A néhány éve be­telepedett „idegen” hal kitű­nően fejlődik, s nem ritkaság az egy méter körüli példány. Az angolnafogásnak külön­leges „technikája” alakult ki a tóparton. Ettől a kígyószerű haltól sokáig idegenkedtek a horgászok, főleg azért, mert egészen másképp viselkedik a horog végén, mint a ponty, a csuka, a keszeg: sokszor való­sággal feltekeredik a horgász­zsinórra, és annyira síkos, j hogy alig lehet kézben tarta- j ni, gyakran elszabadul. A hor-1 gászok sok módszerrel próbál­koztak, amíg végre most már meg tudják .,szelídíteni” a kí­gyómozgással menekülő hala­kat. Sokan állítják például, hogy az angolnát újságpapírra kell fektetni, akkor szinte megbénul az egyébként fürge hal. A különös jelenségre még mindig nem tudtak magyará­zatot találni. Hasonló hatása van a selyempapírnak is. Az ízletes húsú angolna most már végérvényesen fel­került a balatoni halak listá­jára. Sok külföldi horgászven­dég ismerkedik az idei nagy­szezonban az angolnával, a balatoni horgászoktól lesik el a mesterfogás titkait. Garasoskodók A jelzőt, mármint, hogy valaki garasoskodó, nem a hi- zelkedők osztogatják. Mégis, a garasoskodásnak, ha éssze­rű határok között marad, nemcsak negatív, elítélő ér­telme, tartalma lehet; pozití­vumot, dicséretet is jelenthet. Legalábbis napjainkban. Leg­alábbis az iparban. Mert bi­zony dicsérni kell például a Híradástechnikai Anyagok Gyára vezetőinek garasosko­dását, akik a vörösvasoxid, a mangánkarbonát importjánál a megrendeléshez nem adták azonnal beleegyezésüket. Azt kérdezték: nem lehetne ol­csóbban vásárolni? A kellő feledet meglelése természete­sem munkába került, de: meg­érte! Kiderült, hogy a gara­soskodás tisztes összeget ma­rasztal a gyár pénztárában. A vöirösvasoxidot tonnánként 67 dollárral olcsóbban is megvá­sárolhatják, a mangánkarbo­nátot pedig kilónként mintegy harminc forinttal kevesebbért. Az elismerésből ugyan nem von le semmit, de a teljes igazságért hozzá kell tenni, hogy a vállalati garasoskodást nem csupán az érintettek lel­kiismeretessége diktálja. Erre — a kiadások ésszerű korláto­zására, az anyagmegrendelé­sek, különösen az importbe­szerzések alapos megfontolá­sára — ösztönöz a reformin­tézkedések sorozata is, azok az előnyök, illetve megszorí­tások, melyek a vállalati eredményben, a nyereségben jelentkeznek. A kettő együtt, a lelkiismeretesebb munka, s a nyereséget közvetlenül be­folyásoló tényezők, valóban valami új kezdetét jelenük: a külkereskedelmi és belföldi árak kölcsönhatásának foko­zatos érvényesülését, a válla­lati gazdálkodás és az állami devizakeret eddigi merev kap- csolatainak föladását. Nem véletlen, hanem tör­vényszerű tehát, hogy az ipar­vállalatoknál előtérbe kerül a szó szoros értelmében vett gazdálkodás, tevékenységük valamennyi területién, nem­csak az értékesítésben, hanem a beszerzésben, is. Olykor a kikerülhetetlen kényszer volt az oka, hogy a vállalatok más utakat kerestek. A Pest mer gyei Műanyagipari Vállalat például csak jelentős deviza fejében juthatott volna hozzá a korszerűbb termékek elő­állításához nélkülözhetetlen berendezésekhez, a fúvóextrú- derekhez. Vagy lemondanak jelentős megrendelésekről, vagy a „föld alól is” előterem­tik — nem a devizát! — a gé­peket. Utóbbit választották: maguk, saját erőből készítet­ték el a remekül működő gé­peket. Az esetek többségé­ben azonban — ma még, ezt tegyük hozzá — nem ennyire nyilvánvaló az új utak kere­sésének szükségessége. Mégis, a vállalatok egy része — jól felismerve érdekeit — már első perctől kezdve kutatta, hol, s hogyan takaríthatna meg néhány „garast”? A Gyapjúmosó és Szövőgyárban például felülvizsgálták a gyap­júimport összetételét, s anél­kül, hogy minőségi követel­ményeikből engedtek volna, olcsóbb tételeket is biztosí­tottak. Másutt, például a Me­chanikai Művekben, felülvizs­gálták a kooperáció anyagi hatásait, s több, nem gazda­ságos kapcsolatot fölszámol­tak. Az említetteken túl van egy másik, s nem kevésbé fontos áramlat: az importból biztosí­tott anyagok, termékek helyett hazaiak felhasználása, illetve előállítása, örvendetesen nö­vekszik azoknak a termékek­nek a száma, melyeket eddig csak importáruként vásárol­hattak az üzemek, de most már hazai kínálat is van belő­le. Import volt a kézi hántoló­gép; az Egyesült Villamosgép­gyár ceglédi gyárában kidol­gozták, s sikerrel gyártják ma már. Import volt az olajégők nagy többsége; a Pestvidéki Gépgyár teljes gyártmánycsa­láddal van ma már ott a pia­con. Importból származott a cigaretták filterjének papír­anyaga; a Papíripari Vállalat szentendrei gyárában sikerrel birkóztak meg a hazai gyártás nehézségeivel. Az importot fe­leslegessé tevő hazai gyártás jelentősége több esetben jóval túlnőtt a devizamegtakarílá- son; rövidesen exportálóként jelenhetett meg a nemrég még importáló üzem! A garasoskodás, mint maga­tartás, mondhatni: mint új vezetői stílus, nem talált azon­nal megértésre, s nem talál még napjainkban sem. A gyá­rak. vállalatok középvezetői gárdájának egy nem lebecsül­hető része — egészséges és in­dokolatlan aggályokat kever­ve — felhördült, amikor a ga­rasoskodás első fényeivel ta­lálkozott. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában például aggodalmuk egészséges ala­pokról származott: a gyár ter­mékeinek minőségét, eddig ki­vívott rangját féltették. Má­sutt azonban, így például a Csepel Autógyárban, olyan vélemények is voltak, misze­rint „nem a műszakiak dolga”, hogy ilyesmivel bíbelődjenek. Aligha kell hosszasan bizony­gatni, hogy a garasoskodó ve­zetők társadalmilag fontos és szükséges magatartást testesí­tettek, s testesítenek meg, még akkor is, ha olykor ma­guk sem érzik át teljesen cse­lekvésük helyességét, hanem — átmenetileg — állami kény­szert is társítanak, indokként, hozzá. A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésekor az irányító szervezetek —, ha úgy tetszik: az állam — nem csináltak titkot abból, hogy továbbra is lesznek megköté­sek, fékek a gazdálkodósban, csakhogy ezeket nem admi­nisztratív utasítások fogják el­sősorban megtestesíteni, ha­nem olyan gazdasági eszközök — hitel, vám stb. — és szabá­lyozók, melyek vállalati szin­ten is. mérhetővé. . teszik —, mert eddig alig volt mérhető — a mi mibe kerül nagyon egyszerű, de döntő szerepet játszó arányát, öt hónap ter­mészetesen rövid idő, s inkább a gondok, mintsem az eredmé­nyek jelentkeznek, mégis, nem elhamarkodott állítás: a gara­soskodásban a mechanizmus­reform egyik lényeges voná­sa, a vállalati munka gazdál­kodás jellegének erősítése kap gyakorlatilag polgárjogot. A vállalati tevékenység, mint gazdálkodás, hosszú éveken át alig terjedt ki többre, mint megadott, meghatározott terv­számok teljesítésére, illetve bizonyos, ugyancsak felülről megszabott megtakarítások el­érésére. Most, amikor az ipar valamennyi egysége —, ha persze fokozatosan is — az ön­álló gazdálkodás útját járja, nem lehet egyik napról a má­sikra átállítani a gondolkodás váltóit, a gondolatok tehát sű­rűn tévednek vissza a régi; megszokott vágányokra. Ép­pen ez ad kétszeres jelentősé­get a garasoskodók tetteinek; olyan területet tárnak feí, mely edig semmit, vagy alig valamit számított a vállalat tevékenységében. Az 1966 novemberében meg­tartott megyei pártértekezle­ten, a megyei pártbizottság beszámolójához kapcsolódva, a felszólalók közül többen — elsősorban vállalati igazgatók — annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a reform próbája, vizsgája lesz a veze­tésnek, s személy szerint is, minden vezetőnek. Az akkori szavakban, hangsúlyokban több volt az aggodalom, mint az eltökéltség; több az aggály, mint a bizakodás. A január óta eltelt idő — minden gond­dal együtt — azt látszik iga­zolni, hogy az iparban dolgo­zó, különböző beosztású veze­tők egyre inkább félretolják aggodalmaikat, illetve, hogy ezeket az agodalmakat átgon­dolt, jól előkészített intézkedé­sekkel, tettekkel eloszlatják. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents