Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-06 / 131. szám

1968. JÚNIUS 6., CSÜTÖRTÖK "T^irlCTP 3 Új szövetkezeti segédüzemek Tejfeldolgozó A Dabas I. kerület Fehér Akác Tsz részére tejfeldol­gozó üzem létesítésére adott engedélyt a járási tanács végrehajtó bizottsága. A tsz gümőkórmentes tehenészete napi mintegy 1000 liter tej­hozamából különböző tejter­méket készít és hoz, na­gyobbrészt a községen belül forgalomba. A tsz juhásza­iénak tejhozamát szintén az Új üzem dolgozza fel. Tsz-festök, mázolok Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó Tegnap délelőtt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Részletesen meg­tárgyalta a tanácsi szervek káder- fejlesztési- és személyzeti munkáját, valamint az ezzel kapcsolatos legfontosabb tennivalókat. Az egyéb ügyek napirendjén: tá­jékoztató hangzott el a váró­bizottsága sok és a községek rendezési terveiről, értékelte a vb a megyei tanács és a szak- szervezetek közötti együtt­működés tapasztalatait és jóváhagyta a megyei munkaügyi osztály szervezeti és működési sza­bályzatát. Végül a földrende­zési- és a panaszügyek megvi­tatására került sor. Karos lemezolló Engedélyezte a járási ta­nács az ócsai Rákóczi Tszcs lakatosüzemét is, amely javí­tások végzésén kívül karos le­mezolló gyártására rendez­kedik be. Dolgozói többsé­gükben a tagok és annak családtagjai sorából kerül­nek ki. Köteles azonban a tszcs haladéktalanul részükre megfelelő zuhanyozót építe­ni, a műhelyekben új és tá­gasabb ablakokról, valamint légtisztító berendezésről gon­doskodni. Műanyagfeldolgozó Csaknem szóról szóra azo­nos kikötésekkel engedélyez­te a tanács az ócsai Uj Ba­rázda Tsz műanyagfeldolgo­zó segédüzemét Az üzem te­lephelye a tsz központi ma­jorjában van. Ez még persze nem az igazi, nem a nagy, a nyári vakáció, csupán a tanítás és az egyéni Török kori vízvezeték - Vácott A török megszállás idején, az 1500-as évek második felé­ben Vácott 7,5 kilométer hosszú föld alatti vízvezeték épült. A kődomga boltozató, famedrű, méter magas alag- étban a vácdukai hegy forrásá­nak vizét juttatták el a mostani városi tanács épülete helyén állt fürdő­höz és dzsámihoz. A több évszázados vezeték Európában párját ritkító em­lék, gyakran keresik fel az iszlám vallású országokból ér­kező turisták is. A vezeték város alatti szakasza már használha­tatlan, de a forrás felé eső része néhány évvel ezelőtt még a Forte-gyárnak szolgáltatott ipari vizet. tanulás közötti néhány szabad óra kezdete. A szobi leánynevelő intézet hetedikesei azonban még ezt a Duna-parti rövid szabadsá­got is olyan, kitörő örömmel, s persze hangorkánnal egybe­kötött viháncolással fogadják, mintha nem is naponta, ha­nem isten tudja milyen ritkán lenne benne részük. De legyünk megértők. Cso­dálatos az idő, langyosodik a víz, most köt ki a hajó, csilin­gel egy fagylaltos és... És igaz, aki előbb ér a fo­tóshoz, az jobban látszik itt a képen. Az inárcsi Március 21 Tsz festő- és mázolóüzemre kért és kapott engedélyt. Kö­telezték azonban az üzem szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező vezetőjét, hogy hat hónapon belül tegyen mestervizsgát. A segédüzem 8—10 szak- és egy-két se­gédmunkással megbízást ka­pott különböző intézmények­től. Szünet NYÍRI ÉVA: Ahol a demokrácia született... „A görögországi változás oka az a súlyos és közvetlen veszély volt, amely a demok­ráciát, a szabadságot és a NATO-val való szövetséget veszélyeztette” — mondotta tavaly ősszel Kolbász minisz­terelnök, húsz amerikai újság­író előtt. A tisztességtelenség­ben ' megőszült áltaimférfiú nemes egyszerűséggel „válto­zásnak” nevezte az alkotmány sárba tiprását, a görög nép tíz százalékának bebörtönzését, a terrort és a statáriumot. Ez volt az első alkalom az 1967. április 21—i katonai ál­lamcsíny óta, amikor a kato­nai klikk szóban is sejtetni engedte a jövőt, amelyet Gö­rögországnak szánt. „A képvi­selők számát, jogait — a többi között mentelmi jogát — a lo­gikus korlátok közé kell szo­rítani ... Mivel a rendszer a görög—keresztény civilizáción alapszik majd, nem lehet el­ismerni azokat a pártokat, amelyek a fennálló társadal­mi és politikai rendszer meg­döntését, keleti típusú köztár­saság létrehozását tűzik ki célul” — jelentette ki maga­biztosan Kolbász. A miniszterelnök később részt vett a sikertelen király- puecsban, majd visszavonult a politikától. De szavainak tartalma csorbítatlan érvény­ben marad t... Tíz napot töltöttem Athén­ban. Tíz napig figyeltem, hallgattam az embereket, pró­báltam megérteni, hogyan ke­rülhetett sor a demokrácia szülőhazájában a demokrácia megfojtására, öt nap után úgy éreztem, hogy ami történt, jó­vátehetetlen. Tíz nap után viszont azzal a meggyőződés­sel vettem búcsút ettől a ko­moran szép országtól, hogy Manoldsz Glezosz népe még habatni fog ‘magáról... ★ Éjjel érkeztem Athénba. Millió rubinpircs és aquama- rinkék lámpa szikrázott alat­tunk, amikor az IL 18-as le­szálláshoz készülődött. Előbb lágyan koccant egyet a beto­non, majd engedelmesen gu­rulni kezdett a „Follow me” (Köves engem) feliratú, sárga mikrofurgon nyomában. A barakk külsejű repülőtéri épületben hoszasan vizsgálják az útlevelemet. Kikérdeznek utazásom célja, időtartama fe­lől, figyelmeztetnek, hogy 48 órán belül jelentkezzem a rendőrségen, hogy tartózkod­jam a politikai véleménynyil­vánítástól, majd — mintha jól meg akarnának jegyezni maguknak — alaposan szem­ügyre vesznek. Minden stim­mel: magasságom 170 centimé­ter, hajam, szemem barna, ar­com ovális, fegyverem nincs, bőröndömet szorgosain átku­tatták, — mehetek. Athénban 11 óra van, Pes­ten eggyel kevesebb. Otthon most kezdődik a tv-híradó második kiadása, itt most kez­dődik az éjszakai élet. (Tv- adás különben nincs.) A repülőtértől a városig, tengerparton visz az út. Biz­tatom magam, hogy nem ál­modom, az a sötéten csillogó valami, ami balkézről kísér bennünket, csakugyan az Égei-tenger. Az a fénycsokor pedig, a távolban: Pireusz, a kikötő. Jobboldalt villák, pan­ziók százai. Apolló, Belvedere, Maria, Sweet Home (Édes otthon) — neonbetűs, szikrá­zó fények csalogatják az ide­gent. Az épületek 5—8 emele­tesek, valamennyi szobához erkély tartozik. Tavasztól — őszig az athéni jóformán az erkélyen lakik ... Már a belvárosban járunk, a Plateia Syntagmatoson, (Al­kotmány tér), vagy, ahogy az athéniak becézik: a Syntag- mán. Jobbról az Ismeretlen Katona Sírja, mögötte jelleg­zetes ógörög stüusú épület fe­hérük, tympanonnal, oszlop­sorral: a görög parlament. Szépsége mellett leginkább a mérete az. ami meglep: szo­katlanul kicsinek tűnik a mi Országházunkhoz képest. Bár, amennyi parlamentáris de­A gondok retúrjegye A megyei tanácskozás szü­netében az egyik, főváros kör­nyéki község tanácselnöke pa­naszolta: a gondok retúrjegyet váltottak. Megoldanak valamit — nagy nehezen —, de néhány hónap, legjobb esetben is egy­két esztendő elteltével kezd­hetik elölről. A lakosság szá­mának növekedése ugyanis — sajnos, nem a természetes szaporodás, hanem a beván­dorlás következtében —, min­den ésszerű és elképzelhető mértéket felülmúl. Űj iskolát építenek — s példa erre Cyál, ahol most fejezték be egy új iskola falainak felhúzását, s máris kezdhetnék a követke­zőt —, de mire elkészül, két- szerannyi az iskolásgyerek, mint korábban volt. Megnyit­ják az új üzletet, felavatják az orvosi rendeltét, de máris szűk, túlterhelt... Pest megye lakossága valóban jóval gyor­sabb mértékben növekszik, mint más, fejlődőben levő me­gyék népessége. 1967 végén már 847 ezer ember élt Pest megyében, s a lakosság egyet­len esztendő alatt mintegy 25 ezer jövel növekedett! A gondok retúrjegye sajnos, jóval több, mint szokásos pa­naszkodás; nyomasztó tény a tanácsok számára, kivezető utat alig ígérő helyzet. A fő­várost övező járások községei­ben — néhány kivételtől elte­kintve — ma már túlsúlyba kerültek a bevándorlók, s megállíthatatlannak tűnik a további letelepedési folya­mat. A népsűrűség az olyan községekben, mint Gyál, Öcsa, Vecsés, Érd már-már csilla­gászati magasságokba szökik, s a kommunális ellátottság — minden erőfeszítés ellenére is — nemhogy azonos szinten maradna, hanem csökken. Az arányokat jól kifejezi, hogy a megye lakosságának meg­közelítően hatvan százaléka a főváros vonzási körzetéhez tartozó nyolcvan községben él, míg a további száz községre mindössze a lakosság negyven százaléka jut. Már maga a területi elhe­lyezkedés is lényeges forrása gondjainknak; a fővároskör­nyéki koncentráció túlterheli a közlekedési vonalakat, mind távolabbra tolja ki a főváros ellátási övezetét — a korábban tejet, tejterméket, zöldségfélét termelő gazdaságok egyre in­kább nem mezőgazdasági jel­legű tevékenységre térnek át ebben a körzetben, pl, a Cse­mdkrácia Görögország újabb­kor! történelmében található, annaik még nagy is! Szállodám mindössze né­hány percnyire van a Syntag- mától. Ablakomból pontosain beüátok a MALÉV athéni ki­rendeltségének irodáiba, Mel­lette nyolcszintes, fehér épü­let magasodik; negyedik eme­letén teljes szélességben vé­gigfut egy piros betűs felinat: EN OIKI AZÉT AI, (Kiadó.) Égy egész emelet?! A szobaasszony később fel­világosít: ott székelt az Avghi, a baloldali EDA párt lapjának szerkesztősége. Itt készült az az újság, amely szabad választásokat, az ame­rikaiaktól való gazdasági-poli­tikai függőség végét, a köz- igazgatás és igazságügy de­mokratizálását, a jobboldal szétzúzását, a gazdasági élet fellendítését, a katonai terhek csökkentését, nyugdíj- és bér­emelést, mozgó bérskálát kö­vetelt hasábjain. A katonai puccs első óráiban szétverték a szerkesztőség egész beren­dezését, irattárát felgyújtot­ták, munkatársait letartóztat­ták ... Aki a terror leplezetlen, brutáüs külső jeleit keresi Athénban, nyissa ki a szemét. A junta mindent elkövet, hogy a konszolidáció látszatát keltse: csak így remélhet to­vábbi turistaforgalmat, s nyu­gati tőkebeáramlást. Persze, olyan konszolidáció ez, mint a bethleni volt, a Horthy-Ma- gyarországon. Az Averoff- börtön falai nem átlátszóak, s Jarosz vagy Lerrosz szigete sem szerepel a turisták bae- deckerében... (Folytatjuk) pel-sziget nem egy gazdasága —, újra és újra áthúzza a te­lepülésfejlesztési tervek végre­hajtását. A mind súlyosabb gonddá váló területi megosztás ugyanakkor, a konkrét gazda­sági bajok mellett, okozója másnak is: az állandó népmoz­gás, az ország minden részé­ből érkező emberek, s nem utolsó sorban azok, akik ki­szorulnak a fővárosból, alap­vetően megváltoztatják e kör­zet erkölcsi arculatát. Már ma is tapasztalhatók — például Gyálon, Törökbálinton — bi­zonyos „slúmosodási” tenden­ciák, azaz olyan települési ré­szek jönnek létre, melyek biz­tos búvóhelyet adnak a kétes egzisztenciáknak, a bűnözők­nek, s ugyanakkor: szinte kor­látlan lehetőségeket kínálnak a lakásüzérkedésre stb. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa az elmúlt hónapok­ban igen alapos felmérőmun­kát végzett — általánosítható tapasztalatokkal — tizen­egy főváros környéki köz­ségben, az albérlők . hely­zetéről. A tizenegy községben több, mint 26 ezer albérlő él. A vizsgálat megállapította: az albérleti díjak nem alacso­nyabbak a fővárosban fizetett­nél, ugyanakkor azonban a díj fejében biztosítottak messze elmaradnak a fővárositól. Az albérlők azonban — számuk bármennyire is jelen­tős — csak egyik rétegét je­lentik a főváros környéki köz­ségek lakosságának. Helyze­tük alig valamivel rosszabb, mint azoké a „főbérlőké”, akik egy-egy szobában nyol- can-tizen élnek, nem ritkán olyan épületekben, amelyeket évek óta lakhatatlanként tart számon a tanács. (Más kérdés, de idetartozik, hogy igen sok esetben a tanácsok akkor is kiadnak lakhatási engedélye­ket, amikor maguk is tudják, hogy a helyiség alkalmatlan lakás céljára; különösen igaz ez az albérletek esetében:) Az úgynevezett peremközségekben lakók nagyobb része a fővá­rosban dolgozik: naponta 150—160 ezer ember ingázik, a megyei összes keresőinek mintegy negyven százaléka! A rossz lakáshelyzet, a bejá­rás elrabolta időtöbblet oda vezet, hogy ezeknek az embe­reknek a többsége lakóhelyét lényegében csak alvóhelyként, Illetve napi szükségleteinek kielégítésére használja, de semmiféle tevékenységet nem fejt ki a lakóhely fejlesztése érdekében, s éppen ezért sem­miféle erkölcsi felelősséget sem érez az ott levő problé­mák megoldásáért. A cikk elején említett ta­nácselnök ezt úgy fogalmazta meg: amikor adni kell, na­gyon sok embernek kell adni, de amikor kérünk valamit, nincs kitől kérni. Sok igazság van ebben. Az egészségtelenül felduzzadt lakosságú közsé­gekben reménytelen feladat­nak számít a társadalmi mun­ka megszervezése, a minimá­lis egészségügyi körülmények betartása stb. Az itt élő em­berek legnagyobb része csakis és kizárólag állami anyagi eszközöktől várja körülményei javítását, sőt, igen sok eset­ben — s erről a tanácsok na­pi gyakorlata tanúskodik — követelő, demagóg hangon lép fel — például lakáskérdésben —, függetlenül attól, hogy — igen sok esetben — két-há- romszobás lakása volt más megyében. Nincs mód arra, hogy e cikk keretén belül valamennyi lé­nyeges tényezőt akárcsak megemlítsük. A gondok retúr­jegye nemcsak a hivatalos emberek előtt ismert: napi életében tapasztalja maga a lakosság is, s ha másban nem is, de abban teljes az egyetér­tés, hogy ha megállítani nem lehet, legalább lassítani kell a gondok retúrjegyének folya­matát. Távlatait tekintve ez kétségtelenül gazdasági folya­matok kérdése — ipartelepí­tés, a termelőszövetkezetek megerősödése stb. —, arra azonban hiba lenne várni, hogy majd akkor a gondok is enyhülnek; ezek a gondok ugyanis több tekintetben azonnali beavatkozást — ne féljünk kimondani: olykor ad­minisztratív beavatkozást — sürgetnek. Helyes ]enne a leginkább túlterhelt tizenöt-húsz köz­ségben korlátozni a letele­pedési lehetőségeket, elsősor­ban az albérlők, ágybérlők bejelentésének megtagadásá­val. A jelenleginél sokkal in­kább érvényesíteni kell a ta­nácsoknak azt a jogát, hogy tőlük függ a lakhatási enge­dély megadása, s ezt — szük­ség esetén — a járási taná­csoknak, a megyei tanács-; nak kellő ellenőrzéssel is ősz-; tönözhie kell. Jóval bátrabban és őszin­tébben kell keresni a fővár rosi és a megyei tanács kö­zötti lehetséges együttműkö­dés "módjait', abból a tény­ből kiindulva, hogy másfél százezer ember — nyersen fogalmazva — a fővárosnak dolgozik, de a megyében él, A fejlesztési tervek kidől-; gozásánál nemcsak elviek-; ben, hanem gyakorlatilag is arányosan nagyobb részese­dést kell biztosítani a gyorr san növekvő településeknek. A megyei pártbizottság több hathatós kezdeményezése a többi társadalmi szervezet ré­széről az eddigieknél jóval erőteljesebb támogatást leéli, hogy kapjon (bejárók kul­turális helyzetének javítása stb.), s ehhez a társadalmi szervezetek igényeljék orr szagos központjaik közremű- lcödését is. A gondok retúrjegyé döntő tényező a megye életében. Az időben felismert folyamatok, ha kellő goinddal elemzik azo­kat, megtisztíthatók a káros tendenciáktól; a gondok re­túrjegyében sem az a baj, hogy növekszik a megye la­kossága, hanem hogy ez a nö­vekedés önmagában áll, a többi tényezőtől függetlenül. Mészáros Ottó ÚJ AUTÓBUSZJÁRAT közlekedik minden kedden, csütörtökön és szombaton az Engels téri pályaudvarrá BALASSAGYARMAT—SALGÓTARJÁN— SOMOSKŐÚJFALU—FÜLEK—LOSONCON ÁT RIMASZOMBATIG A járat belföldi utazásra is igénybe vehető. Felvilágosítás: Engels téri pu. Telefon: 182—828 JÓ UTAZÁST KÍVÁN A 20. SZ. AKÖV átüt» mam

Next

/
Thumbnails
Contents