Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-30 / 152. szám

1968. JÜNIUS 30.. VASÄRNAP W*BT •tlCVÉI yíírtop Mit tegyünk a bőröndbe? Elsősorban a fiatalabb kor­osztálynak, főként a lányoknak okoz gondot: mit is rakjanak az útibőrönd­be, mit vigyenek magukkal az üdüléshez, hogy ott csino­san, változatosan, divatosan öltözködhessenek. Semmikép­pen se vigyük magunkkal az egész ruhatárunkat. A súlyos, nagy bőröndök cipelése kelle­metlen és fáradságos. A túlöl- tözöttség hivalkodó és a sok ruha, amelyet magunkkal ci­peltünk, rendszerint felesleges is. Szükséges azonban, hogy minden időre és eshetőségre — kellemesebb és hűvösebb időre is felkészüljünk. Egy közepes nagyságú bőröndben mindazokat a ruhadarabokat magunkkal vihetjük, amelyek egy kéthetes üdüléshez, uta­záshoz szükségesek. A legfontosabb, hogy legyen egy jól használ­ható kosztümünk; ez lehet egyszínű, vagy mintás vászon, könnyű szövet. Ha a termet megengedi, a divatnak hódol­va, az utazásnál és az üdülő­helyen is nagyon jó szolgála­tot tesz a kosztüm anyagából készült nadrág. Ezt elsősorban pulóverekkel, és hűvösebb na­pokon a kosztüm kabátjával együtt hordhatjuk. Feltétlenül szükséges egy reggeltől estig jól használható ruha, lehetőleg gyűrtelenített anyagból. (Minden alkatra úgy a legelőnyösebb és legdivato­sabb, ha enyhén karcsúsított derekú és lefelé bővülő szok­nyái ú.) A fürdőruhán és a szükséges fehérneműn kívül kell egy olyan kis sportnadrág, amely a sortot is helyettesít­heti. Az idén nagyon divatos a csíkos frottírból készült sortruha, csíkos frottírnadrág, amelyhez egyszínű frottírból készült, ingjellegű felsőrészt viselünk. Ez azért is prakti­kus, mert nedves testre is fel­vehető és üdülőhelyen utcán is viselhető. Aki este szórakozni, táncol­ni kíván, az egy, de legfeljebb két ünnepélyesebb (shantung, burett, gyűrtelenített műse­lyem stb.) alkalmi ruhát is te­gyen a bőröndbe. Több azért sem szükséges, mert apróbb kiegészítőkkel (gyöngysor, öv, virág stb.) az alkalmi ruha is változatosan variálható. A férfiaknak még könnyebb a dolga. Egy­két nadrág (az egyik lehet rö­vid), nappalra színes ingek — ebből jó, ha több van — ke­rüljenek a bőröndbe. Az uta­záshoz használt világos ter- liszter-, vagy tropikálöltöny estére is divatos viselet üdü­lőhelyen. Legalább egy fehér inget és egy nyakkendőt is vigyenek magukkal. Vámos Magda * r R r* ■ Elkerülik a katasztrófát? Süllyed a tengerek Királynője 118 szigetre, 3 millió cölöpön — Póduc próbálkozik A páduai egyetem vízépítési szakemberei miniatűr Velen­cét építenek három hektárnyi területen. Az óriás játékszer igen komoly célt szolgál: itt számítják ki a lagúnák áram­lási, nyomás- és feszültségvi­szonyait és a hidrológiai ered­mények alapján döntik majd el, miképpen mentsék meg a 118 szigetre épült „tengerek királynőjét”, amely biztos halál elé néz. A* világtengerek szintje emelke­KÖRTÁNC A Tejúlra is érvényes az állandó változás törvénye A Tejút-rendszer szerkeze­tének ismét előtérbe került kutatásában részt vesz újab­ban a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló In­tézetének mátrai obszervató­riuma is. A legújabb csillagászati ku­tatások, amint Balázs Lajos, az intézet tudományos mun­katársa elmondta, eddig ismeretlen részlete­ket derítettek ki a Tejút­rendszer jellegzetes spirá­lis — csigavonalszerű — elrendezéséről. Nagyjából a Tejút „egyenlítő­jének" síkjában spirális nyomvonalon sűrűsödnek azok a hidrogénfelhők, amelyek 21 centiméteres hullámhosszon kibocsátott „rádióadásaik” út­ján jelentkeznek, és ily módon más rádióforrásokkal együtt tulajdonképpen megalapozói lettek a csillagászat egyik új ágának, a rádiócsillagászatnak. Bűvös erő volt e virágban... II!. ORSZÁGOS VIRÁGKARNEVÁL - DEBRECENBEN A botanika művelése régi hagyománya Debrecen városá­nak. Elég csak a XVI. század­ban Méliusz Juhász Péter, majd a felvilágosodás korában Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály nevére, a magyar nö­vénytan tudományának úttö­rőire hivatkozni. A város közparkjainak szép­KÖMOVES. ÁCS, VB-SZERELÖ, ASZTALOS. TETŐFEDŐ. BÁDOGOS. VILLANYSZERELŐ, TMK-VILLANYSZERELO, VÍZ- ÉS FŰTÉSSZERELŐ. EPOLET- ÉS GÉPLAKATOS SZAK­MUNKÁSOKAT, TEHERGÉP- KOCSI VEZETŐKET, DOMPERVEZETŐKET. KUBIKOSOKAT. GÉPKOCSl- RAKODŐKAT, kőművesek mellé SEGÉDMUNKÁSOKAT (16. évet betöltött fiúkat is) AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. JELENTKEZNI LEHET: 3p IX., Viola u. 45 sz. alatt a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán sége, gazdagsága és sokasága indokolja, hogy hazánkban el­sőként ők kezdeményezték a virágkarnevált. Az ideit — sorrendben a harmadikat — augusztus 20-án rendezik meg. A virágkarneválra eddig az ország tíz városából harminc kertészeti vállalat jelentkezett. Dr. Vajda Ernő fotókiállítását „Pusztákon, ártereken” cím­mel a Déri Múzeumban nyit­ják meg. Az egész napos ün­nepség szenzációja a felvonu­lás lesz, amelyről a televízió egyórás helyszíni közvetítést ad. A kompozíciókat, az élő­képeket és a több mint ezer­főnyi jelmezes parádé helye­zettjeit értékes díjakkal ju­talmazzák. Nagy érdeklődésre tarthat számot az élő sakkjáték, ame­lyet délután a nagyerdei sta­dionban mutatnak be. Este a szabadtéri színpadon „Bűvös erő volt e virágban” címmel ária- és dalestet tartanak ne­ves művészek felléptével. Amint az optikai megfigyelé­sek bizonyítják, ugyanezeken á tájakon hasonlóképpen spi­rális szerkezetben találhatók meg a legnagyobb sűrűségben azok a fényes csillagok is, amelyek nagy része V. A. Ambarcumjan szovjet csilla­gász megállapítása szerint na­gyon fiatal, nem egy közülük napjainkban születik. A csillagtársulások spiráljá­nak egyik karja közelében he­lyezkedik el a mi naprend­szerünk is. Lehetséges, hogy hozzávetőleg 5 milliárd éve a mi Napunk is egy ilyen fiatal csillagtársulás egyik tagja le­hetett, csak talán nem volt ennyire fényes. De azt már megállapították a csillagászok, hogy a halványabb csillagok között is akadnak egészen fiatalok. A legutóbbi években a hid- rogénfelhők és a csillagok spi­ráljának is 3—3 ívét, karját, ágát sikerült megfigyelni. A mi naprendszerünknek is ott­hont' adó, úgynevezett helyi ágon kívül egy belső — a Tej­út-rendszer magja felé eső — és egy külső ágat fedeztek fel. A körülbelül 45 000 fényév sugarú Tejút-rendszeren belül a mi helyi águnk a középpont­tól mintegy 30 000 fényévnyire van, a két másik ágtól pedig körülbelül 4000—5000 fényév választ el bennünket. A csillagászok most egy­részt azt kutatják, hogy milyen a kapcsolat a hid­rogénfelhők és a csillagok kialakulása között — eb­ben a kutatásban vesz részt mátrai obszervató­riumunk is — másrészt azt igyekeznek kideríteni, milyen erők hozzák létre ezt a speciális szerkezetet. Megoldásra vár még az is, mely tényezők hatására forog az egész speciális szerkezet a Tejút-rendszer középpontja körül, mégpedig úgy, hogy a belső pályán mozgó objektu­mok rövidebb idő alatt járják körül a középpontot, mint a külsők, tehát ebben a „kör­táncban" magának a spirális rendszernek az elrendeződése is állandóan változik. AZTECA A SZCZECINI HAJÓGYÁRBAN A NAPOKBAN ELKÉSZÜLT EGY MEXIKÓI HAJÓSTARSA- SÁG ÁLTAL RENDELT TE­HERHAJÓ. KÉ­PÜNKÖN A VÍZ­RE BOCSÁTÁS ELŐTTI PILLA­NATBAN LÁT­HATÓ „AZTECA” MEXIKÓ LEG­NAGYOBB ÉS LEGKORSZE­RŰBB KERESKE­DELMI HAJÓJA LESZ. dik, a hárommillió cölöpre j iránya is, mert 1969-re elké- épült 900 palota és 105 temp- szül a lagúnát átszelő, 180 mó­lom és az egész város minden . tér széles, 14 méter mély ha- épülete évenként 3 millimé- > józható csatorna, tért süllyed — háromszor 1 gyorsabban, mint egy évszá­zaddal ezelőtt. 2000-re a Szent Márk tér már csak apály ide­jén marad szárazon. A lagu­na peremén három hatalmas ipartelep létesült — vegyimű­vek, olajfinomítók, kohómű­vek —, ezek annyira szennye­zik a laguna vizét, hogy el­pusztulnak a halak. A szennyvíz megtámadta a Velence alap­ját képező pilléreket, bom­lasztja a márványt és a bron­zot. Velencében a házak 80 szá­zaléka tatarozásra szorul, 20 százalékát le kellene bontani. Fürdőszoba, W. C. a legna­gyobb luxus, s a fiatalság me­nekül a szárazföldre, száraz lakásokba, ahol fürdőszoba van. Egyelőre nem döntötték el, mi legyen a város sorsa. Van­nak, akik gazdasági életét akarják feléleszteni, mások múzeumvárost szeretnének be­lőle, sőt, felmerült az is, hogy egész Velencét az amerikaiak­nak kellene adni: nekik len­ne pénzük a mindenképpen rendkívül költséges megoldá­sokhoz. A páduai egyetem kísérlete csak 1974-re hozhat olyan eredményeket, amelyeket a gyakorlatban majd alkalmazni lehet. Borkóstoló — hordókban Stilszerű „épületben”, egy vikendház nagyságú boroshor­dóban rendezték be a legújabb borkóstolót Balatonfüreden. A hatalmas tölgyfa-alkotmány­ban a berendezésen kívül két főnyi személyzetnek is van hely. A parthoz közeli terü­leten elhelyezett hordóbüfét a külföldi turisták nemcsak mint vendégek, hanem mint amatőr fotósok is ezrével ke­resik fel. Hasonló, hordóból kiképzett pavilont állítottak fel Badacsonyban is. Egyelőre a régi védőgátakat erősítik, hogy legalább az utóbbi évek­ben több ízben ismétlődött ár­vizektől megkíméljék a vá­rost. Megváltozik a hullámok Zamárdi Zamárdi köz­ség neve először 1082-ben — te­hát 886 eszten­dővel ezelőtt — í. László király határjárási okle­velében jelenik meg Scamard nét- ven, 1171-ben Zo- márd, 1211-ben Somárd, Somár­dy és Zamard fordult 1229-ben alakban elő. Az esi község neve a továbbiak­ban Egyházas- zamárdi volt, majd ebből sza­kadt ki a négy tcstvérközség: Lyukzamárd, Ba- laionmelléki Za- márd, Felsőza- márd és Kisza.- márd. A török hódoltság ide­jén mind az öt Zamárd elpusz­tult és 150 esz­tendeig nem la­kott itt senki. Az elvadult ha­tár egy részén o balatonendré- diek legeltettek, nehány szőlőjét pedig a szólááiak kapálgatták. a „nagyzamárdi pusztát” a tiha­nyi apátság vet­te számba 1696- btzn, mint „ala­pításkori” birto­kot Az apátok többször is megi- próbálták a pusz­tát betelepíteni, végr.e Lács apát­nak, a mostani tihanyi templom újwépítőjének si­került a falut 1741-ben a kör­nyező megyékből és falvakból 42 jobb ágy család­dal benépesíteni. A község temp­loma barokk mű­emlék. A falu kezeiében levő kenyér alakú he­gyen — ahol már a rómaiak idejé­ben is szőlőt ter­mesztenek. 200 évei p.ncék taláh- hatók. Az úgyne­vezett 'comlós- kertet valamikor sűrű erdő borí­totta, s ennek a (lomboldalában volt a szőleje Kéri Fanninak, a hajdani híres szépségnek, aki­nek pincéjében a somogyi betyá­rok sűrűn meg­fordultak. A 7- es műút melletti kápolnadomb te­tején elterülő ma­jor, — ahol egy­kor római őr­szem állott — bolthajtásos épül­teivel, közös ke­mencéjével ugyancsak érde­kes látvány. A „tatárcsapáson” tört be a török sereg egy része az egykori Egy­házai -zamárdra. Itt állították fel ágyúikat és pusz­tították el a fa­lut karácsony éj­jelén. Ennek em­lékére hagyták meg eredeti szé­lességében az utat. Zamárdi törté­netének megírár sához a helyi ál­talános iskola ta­nára, Pillér De­zső fogott most hozzá. Mégis létesítettek százéves embert ^ nagy nap előestéjén a vendéglátóipar is S ok nevezetessége van Szikkancs község­nek — de százéves embere még nincs. Hiába intette az embereket ebben a dologban is a megszokott türelemre Kele tata — akit a köznyelv a Kótya ragadványnévvel tisztelt meg —, a közvélemény nem engedett. Egyre hajtogatták, hogy a Szovjetunióban már 130— 140 éves emberek is vannak. Magyarázta ugyan, hogy az sokkal nagyobb ország, a szo­cializmust is fél évszázada építik már, nem csoda, hogy nagyobb eredményeik vannak. Letorkolták. Nem volt mit tenni, Volgába vágta magát és felutazott a megyéhez enge­délyt kérni az akció megindítására. (Azt tar­totta ugyanis, hogy „mindent megad — ez a korszerű vezetés”. Főleg amióta az ipari elő­adóval úgy megjárta. Jelentést kértek a me­gyétől az energiahordozók tárgyában. Nosza, szaladt a lelkes ifjú a TÜZÉP-telepre, össze­számolni a szénhordó legényeket.) Néhány nap múlva megalakult Szikkancson is az operatív bizottság. Valamennyi tömeg- és nem tömegszervezet részt vett benne. Kele tata maga osztotta ki a munkát. A fiatalok új harci feladatot kaptak: indítsák el a „Vö­rös Zászló Alatt a Százéves Szikkancsl Em­berért!” mozgalmat, vagyis keressenek meg­felelő kádert, aki alkalmas e tisztességre. Az önkéntes tűzoltó testület létszámát tartaléko­sok behívásával erősítették meg, mert az ő dolguk nagyon fontos lesz. Nekik kell majd az ünnepség fényéhez elengedhetetlen rádió­sokat, újságírókat és egyéb gyanús népséget szemmel tartani. Az operatív bizottság utolsó ülésén már a végleges tervek is elkészültek. Az ünnepség lebonyolításával az öreg Nők Egyesületét, a demográfiai állandó bizottságot és a bélyeg- gyűjtő szakkört bízták meg. (Ez utóbbiakat Kele tata azért mozgósította, mert még eb­ben az évben semmilyen rendezvényük nem volt.) Már majdnem kimondta a végszót, mi­szerint „a birkapörkölt elkészítését a hagyo­mányoknak megfelelően magam ellenőrzőm”, amikor a fodrász ktsz elnöke kért szót és akadályközléssel élt. „Köztudomású, hogy én minden eszmét hűséggel szolgálok — mon­dotta —, de ismeretes, hogy húsz évvel ez­előtt egyszerű kertészből emeltettem e fon­tos gazdasági pozícióba. Végeztén} ugyan egy hajügyi fejtágítót ötvenkettőben, de a kezem is reszket már, nem tudom vállalni, hogy a Százéves Ember haját magam tegyem rendbe az ünnepségre.” Kele tata keményen megbírálta, kioktatván, hogy nem az a jó vezető, aki maga akar min­dent csinálni. Ha vezető beosztását így félre­értelmezi, akkor baj van, mert nem bízik az ifjú szakemberekben. Summa: borbélyra kell azt bízni. megkapta a bizalmas körlevelet, amely­ben a fővárosi sajtó itt-tartózkodásának ide­jére „általános szesztilalom rendeltetik el a Község Testületé által hozott 1951/Sz. K. szá­mú (Sz. K. = Szikkancs Község) — az ifjú­ság erkölcsének védelmében tárgyú — máig is érvényes — elvi álláspontok alapján”. Kele tata ünnepi beszédével kezdődött a nagy esemény. Mikrofont tartottak az orra alá, amikor elkezdte: „Szikkancs község min­dig szilárd bástya volt a demokrácia résein. Nem hagytuk magunkat semmilyen kalandor­eszméktől kátyúba sodorni. Nálunk nincse­nek gitárzenekarok, meg szakállas ipari ta­nulók. Már arra is előre intézkedtünk, ha mégis gyártásra kerül az a Coca-Cola, a mi községünkben egy vendéglő sem fogja vállal­ni a forgalmazását. És most dicső hagyomá­nyaink szellemében nagy kulturális tettet haj­tunk végre. Létrehozzuk Szikkancs község Százéves Emberét...” Mind idegesebben folytatta, mert az első mondat után elvették előle a rádió mikrofon­ját. Csak akkor kerültek elő megint a rádió­sok, amikor az ünnepelt emelkedett szólásra. Idegesen gyűrögette a papírt, amelyen az óvó­női munkaközösség által írt beszéd szövege állt. Arra azonban senki nem gondolt, hogy olvasni sem tud az istenadta. A riporter lé­lekjelenléte segített. Barátságosan faggatni kezdte a verejtékező öreget. — Milyen érzés százévesnek lenni? — Nem tudom én aztat... — De hiszen most százéves, nem” — Aztat sem tudom én ... — De hiszen ezért ünnepük? — Igen, mert olyan aranyosak voltak az eszematta kölykök, hogy fölvállaltam a ked­vükért, mert úgy hajtogatták szegények, hogy ez nekik felajánlás ... itört a botrány. Az öreg Nők korelnöke mérgesen pisszegett az ünnepelt felé, hogy a papírt olvassa, ne beszéljen mellé. A tűzoltóparancsnok két segédjével már a ri­porter torkát méregette, látván, hogy itt pro­vokáció történt. Csak Kele tata volt nyugodt. Ö már korábban szétbontatta a postán a rá­diósok közvetítővonalát, akkor, amikor látta, hogy a nagy gonddal készült beszédét nem közvetítik. Így hát semmi baj nem lett. A délutáni krónikában bemondták a technikai hibát és elnézést kértek. Szikkancsnak pedig mégis lett százéves embere, ha a rádió nem is hírel- te szét az országban. Mert Kele tata még egy­szer felszólalt, emlegetvén a klérust, ahol még az irattár sincs rendben, meg a türelmet, mondván, majd csak megéri erőben, egész­ségben a száz évet az ünnepelt is, ha még most nem is tudjuk, mikor lesz az. A birka­pörkölt is elfogyott. Az ünnepség így mégis elérte célját. — Varga — K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents