Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-23 / 146. szám

1968. JÜXIUS 23., VASÁRNAP- AMI Mi. OH tÄirtop ÚJ NYÁR ÚJ BIZSU A nyári bizsudivat ismét meglepetésekkel szolgál. Min- den vidám szín divatos, de ta­lán legfeltűnőbb a sok-sok fe­hér és fekete. Ez praktikus, hiszen gondoljunk csak arra, hogy táskában és cipőben is a fehér, vagy fekete minden ru­hához alkalmas kiegészítő. Funkciójában változatlanul tartja az első helyet a fül- klipsz, de mint képeinken is látható, újra előtérbe került a gyöngysor. A klipszeket hajdíszként és ruhakivágások díszítésére, a gyöngysorokat estélyi frizurá­hoz és karkötőként is rendkí­vül változatos formában alkal­mazzák. Klipszben a könnyű műanyagból készült virágfan­táziák, a kisebb-nagyobb kari­kák és a lapos gomb-utánzatú formák a legújabbak, egészen halvány pasztell színekben. A gyöngysoroknál szintén a műanyagból és kőből készült egy- és többsoros geometrikus formák és a gallérszerű meg­oldások divatosak. A gyöngy­sornál újdonság, hogy egyszí­nű, de különböző kavics-for­mája szemekből készült soro­kat együttesen viselnek. Ezek a gyöngyök fehér mű­anyagból készültek és nemcsak ötsorosán, hanem alkalomtól és ruhától függően 1, 2, vagy 3 sorosan is jól viselhetők. A fülbevaló ugyancsak fehér, fe­kete fonott fémkerettel. Fehér, kék, vagy sárga koc­kára csiszolt műanyag gallér, üvegrudacskákkal geometrikus (ormára fűzve. Akár a képen látható magasnyakú, akár ki­vágott nyári ruhához elegáns viselet. Műanyagból készült ez a 3 gyöngy kombinációjából kilenc sorosan felrakott nyakék. Szí­neit sárga, kék, halványzöld, rózsaszín és narancs. Viselésé­nél általában két színt párosí­tanak. A fülbevaló ugyanilyen színekben, virágutánzatú mű­anyag szalmából készült. ,Koporsószög' Szükségtelen halál GYÚJTSAM, NE GYÚJTSAM? - KÉTSÉGTL LEN KAPCSOLAT A dohányzás, ez az önként vállalt káros szenvedély igen sok betegség forrása, és a do­hányos ember bizonyos mérté­kig maga választja meg halá­la okát és sietteti annak bekö­vetkezését. Dohányzáskor a nikotin 30— 60 százaléka kerül a füstbe, és a füstbői 20—80 százaléka szí­vódik fel. Egy erős dohányos óránként 0,01-től 0,02- gramm nikotinnal mérgezi magát. Igaz, hogy hozzá lehet szokni a nikotinhoz: a nem dohányo­soknál már 2 milligramm is | SZELESEBB UTAKON... roboghat az autó nemsoká­ra a bu’dapest—kamaraerdei régi balatoni útszakaszon is. Itt munkálkodnak most az építők fehér szegéllyel övezve a két oldalt, a régi keskenyebb pályát feltöltve és bevonva friss aszfalttal. Bár errefelé az újonnan épült autópálya miatt kisebb a forgalom, az egyre növekvő közúti közleke­dés itt is indokolttá teszi a korszerűsítést. Erdei sampinyon Egy balatonfüredi gombász- kutató — Barna Aladár agrár- és vegyészmérnök — sikeres kísérletsorozatot fejezett be: kimunkálta a sampinyon, vagy népies nevén, csiperke erdei­szabadföldi termesztésének módját. A korábbi kísérletek során arra a következtetésre jutott, hogy a kétspórás sampinyon igaz termőterülete az erdő. Az Erdészeti Főigazgatóság Aszófő közelében egy erdőrészt A lóellenes hangulat alkonya Tizenkilencezer kiscsikóra számítanak az idén a hazai gazdaságokban, ami azt jelen­ti, hogy az előbbi évekhez ké­pest már valamelyest válto­zott a „lóellenes hangulat”. Ugyanis minden kétséget ki­záróan beigazolódott, hogy 3—5 kilométernél nem hosszabb fuvarozásoknál még ma is jó szolgálatot tesz a lovasfogat. Ennek egyik jele, hogy az ál­lami gazdaságokban most már huzamosabb idő óta 20 000 fe­lett van a lóállomány száma, miután nyilvánvalóan megta­lálták a helyes arányt a gépi­es az élő vonóerő között. A tsz-eknek viszont a te­nyésztők a „választék” bőví­tésével igyekeznek a mostani­nál nagyobb kedvet csinálni a lótartáshoz. A közös gazda­ságok egy részének ugyanis nem kell már a régi, könnyű- hámos, kistestű ló. Helyettük a tenyésztők a magyar-félvért és nóniust ajánlják, de teste­sebb, nagyobb fajtát, amely már nem vész el a na'gyobb platóskocsik előtt, jól és köny- nyen vontat. Számoltak azzal is, hogy vidéken lassan kiöreged­nek a kocsisok, a „régi típusú” tüzes paripá­kat nehezen tudják a gyeplő­vel tartani, ezért nyugodtabb vérmérsékletű, „komótosabb” egyedeket válogatnak ki to- vábbtenyésztésre. Tanuljunk meg aludni, A jó alvás alapja az ideg- rendszer nyugalma, amit a fá­radtság és a pihenés váltako­zásának üteme, vagyis a he­lyei napirend határoz meg. A jó alvás egyik feltétele, hogy lehetőleg mindig ugyanabban az órában feküdjünk le. Nem annyira az a fontos, hogy mi­kor, este 10-kor-e, vagy éjfél­kor, hanem inkább az, hogy az időpont állandó legyen. A szervezet így már előre „be­hangolódik” a pihenésre. Az alvási zavarok előfutára a korai ébredés, amikor kü­lönösebb ok nélkül, hajnali 4 —5 óra körül felébredünk és sokáig álmatlanul heverünk. Ha hajnaltájt felébredünk, takarózzunk ki, hüljünk le kissé, ez gyakran segít új­ból elaludni. Egy másik tanács: lélegezzünk mélyen, ütemesen, az alvó em­ber légzését utánozva. Ez az idegsejtek gátlásának kipró­bált eszköze, s ami a legfőbb, összpontosítsuk gondolatainkat kellemes, megnyugtató dolgok­ra. Az ilyen gondolatok megis­métlődve, álomba ringatnak bennünket. S mit ajánl „az alvás tudo­mánya” azoknak, akik sehogy sem tudnak este elaludni? Mindenekelőtt idejében ké­szüljenek fel az alvásra. Nem szabad a felelősségteljes fel­adatokat, az izgalmas beszél­getéseket, a nehéz munkát a késői órákra, vagy éjszakára halasztani. A késői mozielő­adás, tv-közvetítés, a tánc, a zajos társaság jelentősen meg­terheli az agyat. Ha az alvás­ban egyébként is zavarok mu­tatkoznak, akkor kerülni kell a fölösleges izgalmakat. Teljesen megengedhetetlen, hogy az ágyban elmélyülést kívánó cikket olvassunk, hogy idegen szavakat tanuljunk stb. Ilyen tevékenység közepette az agy megfeszítetten működik, lényegében dolgozunk, s anél­kül, hogy észrevennénk, küz­dünk az alvási gátlás ellen. Nagyon jó dolog egy ki­csit délután aludni, ha mód van rá. Sokan úgy vélik, hogy ha nap­közben szunyókálnak, akkor éjszaka nem jön álom a sze­mükre. Éppen ellenkezőleg. A nappali alvás csökkenti a túl­ságos felajzottságot és előké­szíti az idegközpontokat a megszokott esti elalvásra. Le­fekvés előtt sétáljon az ember, vagy legalábbis jól szellőztes­se ki a szobát. Ha a gyomor túlságosan telített, vagy üres, akkor ezek az ingerek elég erősek ahhoz, hogy akadályoz­zák az alvást. Másfél-két órá­val a lefekvés előtt vacsoráz­zunk meg, de ne együnk túl sokat és kerüljük mindazt, ami ingerli az idegrendszert (erős tea, kávé). Álmatlanság ellen csakis a nagybetegeket kell kezelni, csakis nekik szabad orvosi ta­nácsra különféle altatókat szedniük. De még ebben az esetben sem szabad megfeled­kezni az alvás abc-jéről, leg­egyszerűbb és leghatékonyabb receptjeiről. bocsátott rendelkezésre a kí­sérletekhez. A szabadföldi csiperketelepek a tavalyi kí­sérletek szerint, s a korláto­zott öntözési módszerek elle­nére olcsóbbnak bizonyult a zárt helyi termesztésnél, amel­lett ízletesebb, zamatosabb termést adott. Az üzemi szá­mítások szerint a gomba szabadföldi ter­mesztési költségei nem ha­ladják meg a burgonya­termesztés költségeit, ugyanakkor egy esztendő alatt „kifizeti” az erdészetnek a fá­ból származó két-három évti­zedes hasznát. A kísérlet ki­váló lehetőséget tár fel er- deink kétszeres hasznosítására, illetve a konzervipar nyers- anyagigényének jobb kielégí­tésére. V i szorít­vend égszerepl és Az Állami Déryné Színház jugoszláviai vendégszereplését viszonozva szombaton — a színház vendégeként — Ma­gyarországra érkezett a Növi Sad-i rádió 30 tagú művész- együttese. A jugoszláviai ma­gyar együttest, amely tíznapos vendégjátéka alkalmával fel­lép Budapesten és az ország több más városában, az Álla­mi Déryné Színház igazgató­sága fogadta a határon. mérgező, erős dohányosoknál pedig 8 milligramm sem okoz bajt. A dohányzás és az egészség összefüggésének vizsgálata már nagyon régi, a megállapí­tások azonban sokszor nem voltak megalapozottak. Pl. néhány orvos megfig}7elése alapján annyira biztosra vet­ték, hogy a dohányzás csök­kenti a szexuális élet igényét, hogy még a pápák is foglalkoztak a szerzeteseknél a kötelező dohányzás elrende­lésével. Ma már biztos mód­szerek vannak a dohányzás káros hatásának a megállapí­tására, ezek közül fontosab­bak a klinikai és kórszövettani vizsgálatok, az állatkísérletek, és a nagy népcsoportokra ki­terjedő, ún. epidemiológiai vizsgálatok. Különösen az el­múlt években végzett — több mint egymillió ember adatait feldolgozó — vizsgálatok alap­ján tudjuk, hogy egyes beteg­ségek és a dohányzás között kétségtelen a kapcsolat. A dohányfüstben levő izgató anyagok és gázok közvetlenül hatnak a felső légutak nyálka­hártyájára. Ennek következ­ményeként a nyálmirigyek vé­delmét szolgáló nyál elválasz­tása csökken, és a dohányfüst­ben levő izgató anyagok lera­kódnak, a légutakban — tönk­remegy a légutak védekező szerepe. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor akár á dohányfüst iz­gató anyagai, akár a légutak- ba mindig bejutó baktériumok hatására gyulladás lép fel, mely a tartós hatás miatt idült gyulladásba megy át. Érthető, tehát, hogy az idült hörghurut dohányosoknál több mint 600 százalékkal gyakoribb, mint nemdohányosoknál. Az idült hörghurut viszont, az idült tü­dőbetegségek, például a tüdő- tágulat, a szívbetegségek ki­indulópontját képezik. A vi­lágszerte népbetegséggé vált idült hörghurut elsőrendű oka a dohányzás. A dohányzás elterjedésével párhuzamosán a tüdőrák okoz­ta halálozás is nagyon elsza­Termelőszövetkezetek, egyéni juhtartók! MÁR MOST JUHÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉST KÖTÜNK AZ 1969. ÉVRE • tejesbárányra • express pecsenyebárányra • pecsenyebárányra • hízott ürüre, anyára • hizlalás! alapanyagra • tenyész jerkebárányra és toklyóra • valamint vegyes vágójuhra. Eddigi jó üzleti kapcsolatainkat továbbra is fenn kívánjuk tartani. A vállalatunkkal szerződő termelőknek a legmagasabb árat és felárat fizetjük Szerződésben vállalt kötelezettségeinknek ugyanúgy mint eddig, a jövőben is mindenkor eleget teszünk. Megyei kirendeltségeinkkel már a gyapjúfelvásárlás alkalmával is megköthetik a jövő évi juhértékesítési szerződéseket. Gyapjú és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat porodott. A tüdőrák a dohá­nyosoknál több mint 1000 százalékkal gyakoribb, mint a nemdohá­nyosoknál. A rák kialakulásá­ban legfontosabb tényező a felső légutak nyálkahártya ká­rosodása, mert ezután a füst­ben levő rákkeltő anyagok hatása gátlástalanul érvénye­sül. Hasonlóan a dohányzásra vezethető vissza a férfiaknál gyakori gégerák is. Néhány betegség kórokában a dohányzásnak közvetett sze­repe van. A gyomor- és nyom- bélfekély dohányosoknál 280 százalékkal gyakoribb, a káros hatás mibenlétét azonban még nem ismerjük. A szív- és koszo­rúerek betegsége 70 százalék­kal gyakoribb dohányosoknál; a nikotinnak az erekre kifej­tett hatása bizonyított. Az ún, Bürger-kór — a végtagok erei­nek gyulladásos elzáródása — dohányosoknál 120 százalékkal gyakoribb. A száj, a nyelőcső, a húgyhólyag rákja, valamint a májzsugorodás is gyakoribb dohányosoknál, de ezeknél a betegségeknél az ok-okozati kapcsolat még nem bizonyoso­dott be kétséget kizáróan. Az elmúlt években igazoló­dott be, hogy a dohányzó ter­hes asszonyoknál a magzatok súlynövekedése visszamarad, ami azt jelenti, hogy a cigaret­tázó terhes nőknél gyakoribb a koraszülés. A dohányzás ártalmas ha­tása számos fényező függvénye, függ például a do­hányzás formájától: legveszé­lyesebbnek tartják a cigaret- tázást, a szivarozás, pipázás, kevésbé ártalmas. Lényeges a naponta elszívott cigaretták száma, a dohányzás időtarta­ma és az életkor, amikor, el­kezdték a dohányzást. Befolyá­solja a károsító hatást a do­hányzás módja, a leszívás mélysége, az időegység alatti szívások száma, az eldobott csikk hosszúsága, de az alkati és örökletes sajátságok is hat­nak az ártalom kialakulására. A dohányzás ártalmassága tehát bizonyított tény, a kuta­tók csak a veszély nagyságá­nak a becslésén vitatkoznak. Linus Pauling Nobel-díjas ké­mikus szerint minden cigaret­ta elszívása 14 perccel rövidíti meg az életet. Az. orvostudo­mány állásfoglalása egyértel­mű: a „szükségtelen halál” meghatározás a baleseti halá­lozás mellett a dohányzás okoz­ta halálozásra illik rá. Tanácsok és a szakszervezetek A tanács szakigazgatási szer­vei és a szakmai megyebizott­ságok — azonos célokért — sok kérdést oldottak meg kö­zösen eredményesen. Már terveikről tájékoztatják egymást, hogy az önállóság kölcsönös tiszteletben tartásá­val egységes legyen az állás­pontjuk a javító-szolgáltató, a kommunális, a kereskedelmi, az oktatási és az egészségügyi kérdésekben. A szakszerveze­tek támogatják a tanácsok ipar-, város- és községfejlesz­tési tevékenységét. Együtt dol­gozzák ki az iparitanuló-kép- zés programját, vizsgálják a munkaidő-csökkentés lehetősé­geit, a megvalósítás módját. A tanácsi vállalatok működési szabályzatainak, jövedelmező­ségének megállapításakor meg­hallgatják a szakszervezetet: ők vizsgálják felül a dolgozók élet- és munkakörülményeit. A szociális-kulturális és egész­ségügyi alapok felhasználásról, a gazdasági vezetők meghall­gatása után, a szakszervezet dönt. A vállalatok viszont ki­kérik az szb véleményét a ve­zetők kinevezésénél, munká­juk megítélésénél. Szorosabbra fűzik az együtt­működést a lakosság életkö­rülményeit érintő kérdések­ben. A szakszervezet tevéke­nyen részt vesz a megye áru­ellátásával kapcsolatos teen­dőkben a kereskedelmi, tár­sadalmi ellenőrök útján. Sza­bályozzák az üzletek nyitva- tartását, figyelemmel kísérik a dolgozók egészségügyi ellátá­sát, továbbképzését, kulturális igényeik kielégítését.

Next

/
Thumbnails
Contents