Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

fest HEcrei vMf/rfnp 1968. JÚNIUS 16.. VASÄRNAP Ön mit tud? Nemrég riportot készítettem * Ki mit tud? rendezőjével. Büszkén újságolta, milyen népszerű ma már ez a vetél­kedő. A legelső Ki mit tud?-ra még csak nyolcezer produk­cióval jelentkeztek a fiatalok, az ideire pedig már ötven­ezerrel. Valóban nagy fejlő­dés, de szerintem nincs ben­ne semmi meglepő. Kis ország vagyunk, de vetélkedni, azt na­gyon tudunk. Alapképzésetek ott van például a totó és a lottó. Az őseinket még úgy emlegették: lovas nemzet a magyar. Ma már sportnemzet vagyunk. És ezt nem a foci­nak. hanem a totónak köszön­hetjük. Az idősebbek talán még emlékeznek a totózás kez­detére. Valahogy ilyenformán hirdették: Totózzon, a magyar sportot támogatja ezzel. Azóta gomba módra nőnek a kor­szerű stadionok szerte az or­szágban. Hogy időnként bese­gítünk az építkezésbe társa­dalmi munkával is? Biztosan azért van ez, mert nem elég jól totózunk. Majd ha gazda­gabbak leszünk. Addig marad a Ki mit tud? Például a tele­vízióban. Pest megyéből ed­dig csupán a gödöllői Agrár- tudományi Egyetem táncosai­nak sikerült a döntőbe kerül­niük. A ceglédi tánczenekar pedig jelenleg a középdöntő­ben várja sorsa jobbra fordu-. lását. Csakhogy a zenekar tag­jai éppúgy nem Pest megyei fiatalok, mint ahogy nem azok az egyetem táncos lábú agro- nómusjelöltjei sem. A gödöl­lőiek tanulmányúton vannak Pest megyében, a ceglédiek pedig kétesztendös kiszálláson, egyenruhában. Egyszóval ba­jok vannak a megye kulturá­lis életében. Szerencsére ez nemcsak megyei gond. Orszá­gosan is vannak még problé­mák. Például az új magyar filmekben és drámákban az eszmei mondanivalóval. A meztelen igazság bemutatását többre tartják ennél. Próza­gazdaság irányításához és ad- ^ minisztrálásához legalább húsz ^ ember kell. Persze, ezt csak> mondják. Személyesen még$ nem győződtem meg róla. De$ azért elképzelhető. Például\ azért — és ezen sokat gondol-§ koztam már —, hogyan lehel- $ séges, ha elmegyek egy tér- ^ melőszövetkezetbe, percek\ alatt hozzák a frissen főzött, § illatos feketét. És nem az el-§ nők főzte, nem is az agronó mus, vagy a főkönyvelő. Va-i laki az adminisztrátorok kö- $ zül. Biztosan azért, mert ak-§ kor, éppen azokban a percek-1 ben, semmi adminisztrálni- § válója nem akadt, keresett^ hát magának gyorsan valami§ elfoglaltságot. Különben még§ valaki kiderítené, hogy nem \ dolgozta ki a napi nyolc órd-^ ját. Ez, persze, nálunk elkép zelhetethen. Nálunk a fize- ^ tésért mindenki becsületesen§ megdolgozik. Kis pénz, kis 5 foci. Ezt nem én mondtam, S hanem tízegynéhány éve 05 Puskás öcsi. Amikor még ö ís^ teenager volt. Azóta, persze, $ sok minden megváltozott, «4^ házassághoz például ma márjj sok minden nem szükséges^ azon dolgok közül, amelyek \ egykor még nagyon is fonta- ^ sak voltak. Félreértés ne es- ^ sék, a hozományra gondolok. \ Ez érthető. Miből? Persze, Ki\ mit tud? alapon minden le hetséges. Tizennyolc éves lány \ házasságra lép egy hetven- \ éves férfival. Ki mit tud? Az\ egyik nyugdíjas például autót, ^ öröklakást produkál ebből cz$ alkalomból. A másik villát a$ Ba laton-parton. Es így to- \ vább. Természetesen akadnak\ kivételek. Anyáink titkolt $ nagy szerelme, a máig is örök- \ ifjú énekes bonviván, ötven- § hat éves korában házasodott \ újra. Az új ara tizenkilenc$ évesen vonult vele az anya~l könyvvezető elé. A háta mii-| gött a professzor papával autóval és egyebekkel. Kilenc^ hosszú .hónapon át törtem fejem, hogy ez a teaneger-{ lány miért ment hozzá a nyug-\ díjhorhatár előtt álló bbnvi- $ vánhoz. Ma már tudom: ol-\ vasta a Fritz Kahnban, hogy\ a gyereket nem a gólya hozza.l Neki lett igaza. Mondom, aj kivétel erősíti a szabályt. Pél-j dául azt, hogy nálunk teljes egyenjogúság van a nemek^ között. Tegnap felkeresett egy\ ismerős mama. Segítsek neki\ — mondja. A lányának van! egy vőlegényjelöltje, a kézé-; ben friss orvosi diplomával, \ de pillanatnyilag még állás l nélkül. A Nyírségben, persze,« több állást is felajánlottakne-\ ki, de az nagyon messze van,; hogyan találkozhatnának ak- \ kor a fiatalok. Kérdezem tőle,', mikor lesz az esküvőjük. Úh,\ az még nem is biztos. A kis- 'i lány még csak most érettsé- \ gizik. Egyetemre készül, öt; évig szó sem lehet a házas-] Ságról. Addig biztosan kerül ] doktori állás — magyaráz- i ; nőm, de a mama szigorúan le-] : intett: csak nem gondolom, ] ] hogy a kislánya leköti magáti egy bizonytalan egzisztenciája fiatalemberrel? Persze, ha van \ állás, itt a közelben, az sem I baj, ha Pesten, akkor más a ] helyzet. De addig, csak nem i képzelem? Szó, ami szó, ál- j lást én sem tudtam, s a fiatal- \ ember most kezdheti elölről a I Ki mit tud?-ot. Csak a zsűri j tudomást ne szerezzen róla! S Mert akkor könnyen elöfor- i dúlhat, hogy más kategóriá- j ban kell indulnia. Egyszóval ! vetélkedünk. Január elseje S óta, új és jobb szabályok sze- \ rint. Az eddigi jelek szerint ! eredményesebben, mint ta- 5 valy vagy tavalyelőtt. És ez jó dolog. Akárcsak az, hogy j riobb-utóbb mindenkitől meg- í kérdezik: ön mit tud? Mert j egyre inkább ez lesz a vetél- 5 kedők lényege. A tudás. \ Prukner íróink is inkább csak beszél­nek az újról, ahelyett, hogy írnának róla. Szóval, Ki mit tud? Nemcsak a televízióban, néha az életben is. Például ezekben a napokban. Olvasom az újságokban: ötvenezer fia­tal jelentkezett az idén az egyetemekre és a főiskolákra. Nagyszerű dolog. Hogy mind­össze tizennégyezer szabad hely várja a tanulni vágyó diáitokat? Kérdem én, kell ennél izgalmasabb Ki mit tud? Vagy azoknak a fiatalok­nak, akik most kapják kéz­hez a diplomájukat? Különö­sen azóta, hogy megszűnt a szocialista összeköttetés. Most már csali pályázat útján tölt­hetik be életük első munka­helyét. A minap felkeresett egy fiatalember. Az újságban aznap megjelent pályázatra személyesen és azonnal jelent­kezett. Nagyon kedvesen fo­gadták, de sajnálkozva közöl­ték vele, hogy elkésett. A megüresedett állá«; meghirde­tésének délelőttjén. Persze, nem vesztette el a kedvét. Peche mindenkinek lehet. Je­lentkezett egy másik hirde­tésre, aztán egy harmadikra is. Mielőtt a negyedik helyre is elment volna, eljött hoz­zám, magyarázzam meg neki, hogyan van ez? Ennyire sze­rencsétlen csillagzat alatt szü­letett? Mit mondhattam neki? A Ki mit tud?-on sem köny- nyű elfoglalni a széket. Per­sze, lehet, hogy csak azért, mert minden ellenkező híresz­teléssel szemben, továbbra is fában szegény ország va­gyunk. Ezért kevés nálunk a szék. És természetesen a hoz­zátartozó íróasztal is. Ami van, az, sajnos, foglalt. Majd ha gazdagabbak leszünk... Bár, egyesek szerint, már így is túlságosan sok az íróasztal. Mondják, persze, ezt csak hal­lomásból tudom, régen egy kétezer holdas birtokot há­rom-négy ember kitünően el­igazgatott. Ma egy ezerholdas Légvárak, ha összedőlnek FÁKLYASORS LEGER ALKOTÁSAI A MŰCSARNOKBAN Fernand Léger, világhírű francia művésznek mintegy kétszáz alkotását mutatja be a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete rendezésében megnyílt kiállítás a Műcsarnokban. o Árnyéka volt Kompozíció (faliszőnyeg) Körülbelül húsz pedagógus . él Tápiószőllősön, albérletben . csak Csóti Mária lakik, ö a tantestület kultúrfelelőse, sike- . rés karácsonyi műsort rende­zett, anyák napján szép tán- [. cot mutatott be osztályával, egyik tanítványa szavalatával , a járási kulturális seregszem­lén bronzérmet nyert. Június 23-án kisdobosvezétő-képző f táborba megy, augusztusban két hétre őrsvezetőképző tá­borba. Az igazgató jó tanerő­nek tartja. — Bezzeg a mi időnkben — ágálnak idősebb férfi pedagó- ^ 'ustársai. Hogy ők Is mennyi ^ buktatón mentek át, míg idáig ^ eljutottak. Nem szabad mind- ^ járt letörni, elszaladni. Mi lenne, ha mindenki megfuta- $ modna? ... Fanyalogva hall- $ gatom ezt a nem szerencsés és ^ nem meggyőző érvelést. ^ A tanács már eddig is sokat ^ tett a nevelők letelepítése ér- ^ dekében, mondják, s ez már ^ jobban érdekel. Egy pedagó- ^ gus-házaspárnak lakást vásá- S« rolt, két házaspárnak házat ^ építtetett. Jövőre, ha pénzt $ kap rá, két vagy három egy- ^ szobás lakással bővíti az isko- ^ laépületet, ezekből Máriának is ^ jut. De lehet, hogy előbb is ^ megoldják problémáját, meri !; Kézér Jánosék pedagógusköl- ^ csönnel építkeznek. Csak hát ^ Kézérék tavasznál előbb nem ^ foglalják el új otthonukat. S ^ egyébként is egy számtan-fizi- ^ ka tanárt keres az iskola, eset- ^ leg annak kell majd a volt Ké- ^ zér-lakás. No, de egy másik 5 pedagógus is költözni készül, ^ talán akkor az ő helyére... 6 Ha... lehet... talán ... © S Megyek a buszmegálló felé, § hatodmagával ballag velem ^ szemben Csóti Mária $ — Most jön egy hosszú ^ nyár, mindent kipihenek, és $ majd gondolkodom — mondja, ^ amikor összetalálkozunk. — ^ Azt hiszem, csak egy mód van: ^ ősszel visszajönni, és újra kez- J deni. Bár az is megfordult a ^ fejemben, nem lenne-e jobb, $ ha valami adminisztrátori ál- ^ lást vállalnék valahol. ^ Kissé keserűen bár, de már ^ mosolyog. ^ Nézek utána. Egy dundi kis- 5 lány a kezét fogja, egy másik S a jobb karjába csimpaszkodik, § három rajongva körülugrán- ^ dozza. ^ Nem fogja őket ittbagyni, ^ tudom Pnlffái* Tctván Anya és gyermeke (mozaik) (MTI foto — Szebellédy Géza felvételei) Ami te voltál, visszalépett, árnyéka volt, van, nincs sehol, nyugtalan álmú sziklaszirten zizeg a zengő alkohol, fókabajúszú hajnalokkal arap beléd az ébredés és mámormérgű áldozat van, ha nem ébredsz, ha élni félsz. Fogadkozások falka-vádja kering körötted — sok sakál — vigyáznál, lépnél, ám bokádba akasztja horgát száz halál, cseppekre oszlott öntudattal keresed lépted, önmagad. úgy mondád, hogy ez meg az van. soha nem jön meg már szavad. Somodi Barna tudom. legi aiDerietoe. az eiso nei vi- szonyuLag jól telt el. Keveset még olvashat is, sőt tévét is nézhet: az udvarban lakik Ma- tild néni családos fia, azoknál van televízió. o — Beszennyeztek — mond­ja Mária. — Először a kato­nának bevonult' kollégámmal boronáltak össze, majd, ami­kor az állatorvos egyszer mo­torjával hazavitt, az állator­vossal. Mi az, már két vőlegé­nyem van, gúnyolódtak, és nézegették, nem vagyok-e ál­lapotos. Elhíresztelték, hogy adós maradtam az albérleti díjjal... — A tantestület nem segíti? — Volt egy szoba az iskolá­ban, az egyik osztály mellett. Megüresedett, de egy velem egyidős tanártársam kapta meg. Endre rendes fiú, én őrá nem haragszom. Sokszor el­gondolkozom itt magamban a sötétben, míg nem tudok el­aludni, vajon nem bennem van-e a hiba. Nem vagyok-e túl érzékeny? Mi írandó az én számlámra? Hol, mikor, l\ogy rontom el a dolgaimat? Tudja, az a baj, hogy a tanítás csak négy óra, és a többi időt isko­lán kívül kell eltöltenem ... Harsány kiáltást hallunk. Kimegyünk. — Ki maga? Mit keres az én házamban? Mit akar attól a lánytól? — támad rám Ma- tild néni. Felvilágosítom. Nem elég­szik meg vele. Az igazolvá­nyomat akarja látni. Egy bör­tönőr szigorúságával mustrál­ja, még a kezemből is kiveszi. Azt hiszem, Máriának itt se lesz sokáig maradása. Tápiószelén telepedett le, egy kolléganője nagynénjénél , kapott albérletet. Ott jól érez­te magát. Ott volt vasútállo­más, könnyen hazautazhatott, vagy felugorhatott Pestre, megnézni egy-egy színházi előadást, ott megfelelő mozi volt. valódi cukrászda, ABC- áruház, minden. Busszal járt Szőllősre. Egy hónap múltán Frunyó István igazgató közöl­te vele, nem egyezik bele, hogy Szelén lakjon. Azóta Szőllősön most foglalta el a negyedik albérletét. o Másfél hónapig lakott az első helyen, egy képesítés nél­küli tanítónő társával egy szo­bában, közösen. Tanítás után a tanáriban ücsörögtek, ké­szültek a másnapi órákra. Egy férfikollégájuk is melléjük társult, annak a háziasszonya főzte meg mindhármuk vacso­ráját, kilenc-tíz óra tájban mentek haza. Lakásadóik ké­sőnek találták ezt az időpontot, azt akarták, hogy sötétedés­kor, velük együtt ők is lefe­küdjenek. Szedték a sátorfá­jukat. A férfi kolléga bevonult katonának, az ő szobájába köl­töztek. Később a társnőjét Ró­kára helyezték, egyedül ma­radt. S megkezdte vegetatív életét: evett, aludt, vagy amíg a néni is fenn volt, aki állan­dóan lefoglalta, szórakoztató­jának tekintette, rádiót hall­gatott. Olvasni szeretett vol­na, nyelveket tanulni, de az átszűrődő fényt a - szomszéd szobában nem tűrték el. Ta­vaszig bírta, akkor odább állt. A harmadik helyen egy éj­ei arra ébredt, hogy 46 éves szállásadónője 26 éves élet­társával verekedik. Verekedé­seik később rendszeressé vál­tak. Egyik estéjét egy pedagó­gus házasipámál töltötte, li­kőr ért haza. Vendéglátói el­kísérték, és megkérték a há­ziakat, ne haragudjanak a ké­sés miatt. A házi néni azon­ban másnap fűnek-fának azt terjesztette róla, hogy része­gen ment haza, holott egy korty bort sem ivott. Május végén, elhagyva a kórházat, két kezelés között leutazott hozzá az édesanyja. Az ő segítségével került jelen­i Halk és szerény, természe- i tesen kedves, fiatal lány. Ta- i valy végzett a fővárosban a i Kiss János altábornagy utcai i tanítóképzőben. A budaörsi i szülői házból került Táp:ó- ; szőllősre. A III A osztályt ta- j nítja. Csóti Mária a neve. ! Cellaszerű, kis albérleti szo- ! bájában ülünk. Odakint vakí- ítóan tűz a délelőtti nyári nap, j itt benn sötét van. Nem mer I villanyt gyújtani. Magvonag- ' lik az ajika, s észreveszem. a I keze is remeg. A kálváriáját I meséli. i Mások az álmok, a diákko- i rí elképzelések, és más az i élet, mely ossz éden ti a légvá- i rakat. Aki nem tudja magvet- I ni a lábát a valóság talaján, I elbukik. Egy kolléganője cn- 1 gyilkos lett. Huszonhárom I éves volt, és megmérgezte : magát. Ö nem gondol ilyesmi- jre. Ö élni akar. Hivatásának, : a gyerekeknek, akik olyan i aranyosak, s akiket annyira i szeret, beteg anyjának, aki : gyámolításra szorul, s majd i annak a valakinek, akire egy- i szer biztosan rátalál. O i Már kisiskolás korában el- : határozta, hogy tanító lesz. : Hányán próbálták lebeszélni! i Hiába. A gimnáziumbeli osz- ! tályfőmökének azonban örök- ; re hálás, az mellé állt, az vé- j gig segítette. 1 Nem akart Pesten marad- ! ni. Falura, falura — ez volt a 1 vágya. Három helyet pályázott i meg. A vizsga után közölték I vele, hogy TápiószöLlősre ke- : rül. I Augusztusban látta először a : falut. Furcsa volt a földszin- ; tes, kis, kolompolós iskola, ő ! kezdettől fogva emeletesekbe «járt. Egy kolléganőjével be- «szélt és az igazgató feleségé- ; vei: a tantestület jó, a gyere- «kék helyesek, mondták neki. ! Es ez így is van, erről meg- ! győződött. Hanem a körülmné- j nyéki A falu valamiifcor Tápió. ! szele tanyavilágához tartozott, «óriássá nőtt, hajdani urada- ! lom, hosszanti település, nagy I távolságokat járnak be lako- I sai. Keskenyfilmeket játszó ; mozija van, de télen nem fű- S tik rendesen, s a cukrászdája «tulajdonképpen, modern ital- 5 bolt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents