Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-15 / 139. szám

1968. JÜNIUS 15.. SZOMBAT rtsi HEGYEI Ezer munkást foglalkoztató „gyár“ Tápiószelén Szerződés ötven új ipari tanulónak Üdülőtelep a szabad kiskun város helyén Villamosítás — határidő előtt „Dzsungel99 a telekkönyvben A megszűnő Tápiószelei Gépjavító Állomás helyén nagyarányú munkalehetőség nyílik a község és környé­ke, eddig többnyire fővá­rosi üzemekbe járó ipari dolgozóinak. A gépjavító ál­lomást megvásárolta a bu­dapesti Vasszerkezeti és Ke­menceépítő Vállalat, s július elsejétől egyelőre 140 emberrel megkezdi benne a munkát. A vállalat az állomás vala­mennyi dolgozóját szívesen átvette volna, nagyobb ré­szük. elsősorban a motor- és gépszerelők azonban ragasz­kodnak eredeti munkájukhoz és a környékbeli tsz-ek, ál­lami gazdaságok gépjavító részlegeinél helyezkedtek el. A gépjavító embereinek egy része viszont vállalta az át­képzést. Az állomás 42 ilyen dolgozója már hónapok óta jár Pestre, ahol a vállalat üze­mében új szakmát tanul. Ugyanilyen feltétellel átvett a vállalat öt mezőgazdasági gépszerelő tanulót, míg a többi huszonegy szintén a gazdaságokba került, öt vil­lanyszerelő, esztergályos és kovácstanuló viszont tovább folytatja szakmai képzését a vállalatnál. A Kemenceépítő Vállalat különben a szeptemberben kezdődő tanévre 50 szelei és környékbeli fiatalt szerződ­tetett elsőéves, főként laka­tostanulónak, hogy növekvő utánpótlás-szükségletét bizto­sítsa. Tápiószelei üzemrész­NAGYCENK HÁRSALLÉ Napycenk határában — az egykori Széchenyi birtokon — ma is teljes pompájukban díszlenek a két és negyed szá­zaddal ezelőtt telepített hárs­famatuzsálemek. A két és fél kilométer hosszú, bódító illa­tot árasztó hársfaallé alatt hajdan sokat kocsikázott Szé­chenyi István is. A hatalmas koronájú fák az idén különö­sen dús virágpompát öltöttek. A hársallé kedvelt sétahelye Nagycenk mai lakóinak. AZOK, AKIK ISMERIK Nagykőröst, azt hiszem meg is szerették ezt a jellegzetes alföldi várost, amely mind szellemi életének alakításá­ban, mind magában a váro­siasodásban, vagy termelési szerkezetének változásaiban szintén szembekerül a me­zővárosok általános fejlesz­tési problémáival. Ezekre a gondokra azért is érdemes odafigyelni, mert, legalább is e sorok írója szerint — tetszik, vagy nem tetszik — a tipikus magyar város a mezőváros... Nos visszatérve Nagykőrösre, úgy tűnik, mint­ha ez a település várostár- sainód könnyebben venné az akadályokat, általában, mint­ha több kezdeményezést ta­núsítana, hamarabb találna megoldást egy sor kérdésre. Ennek egyik oka talán az, hogy Nagykőrös megújulá­saiban nem tagadja meg, ha­nem a kornak megfelelően modernizálja hagyományait. A SZABADSÁG TERME­LŐSZÖVETKEZET klubját, a város belterületén találjuk. A tágas, öreg épület annak idején alapítóinak adakozá­sából nyerte el jelenlegi for­máját. Az államosítások ide­jén a város tulajdonába ke­rült az épület, ami ma előny is, meg hátrány is a klub taígságára nézve. Előny any- nyiban, hogy a tanács bő­kezű: nemrég több mint százezer forintot költött a'z épületre — de hátrány is, legét ugyanis a következő két évben újabb épületek emelésével és a meglevők át­alakításával, gépek felszere­lésével 1970-ig ezer embert fog­lalkoztató üzemmé, való­sággal gyárrá fejleszti. Az újabban alakult és még alakuló ipari üzemek mellett, ez a tápiószelei járul legin­kább hozzá, hogy a járásból, amely lakossága számarányát tekintve jelenleg az egész megyében viszonylag a leg­több ingázót adja, néhány esztendőn belül sokkal keve­sebben utazzanak távoli, fő­városi munkahelyekre. Ezál­tal bizonyára csökken a já­rásból elvándorlók száma is. például, mert a ház egy ré­szét családok lakják. Közben a termelőszövetkezet is ál­dozott klubjára: új beren­dezéssel látta el. A helyi földművesszövetkezettől tele­víziót kaptak ajándékba. A KLUB NAGYTERMÉ­NEK sarkában egy kis könyvállvány. Jó irodalmat is találunk benne, mégsem ez az, ami idehívja az em­bereket. Akkor mi? Gazdái, a tsz-tagok való­ban birtokon belül érzik itt magukat. A szervezési ügye­ket a termelőszövetkezet kul­turális intéző bizottsága, azonkívül egy héttagú klub- vezetőség, valamint a szö­vetkezet beli nő tanács hétta­gú elnöksége intézi. A különböző előadásokat az érdeklődés rendeli meg. Kap­csolatot teremtettek a TIT-tel. A nőtanács egészségügyi elő­adásokat rendez. A hóziasz- szonyok ezenkívül háztartási tanfolyamokra járnak. Gyak­ran felkérik az egyik városbe­li állatorvost is előadások tar­tására. Évente általában tíz bált rendeznek és ezek a tsz-tagsá- gán túlmenően is nagyon nép­szerűek. Ilyenkor egykori hentesmesterek irányításával készül a vacsora. („Volt úgy, hogy százötven kiló pacalt főztünk meg!”). Az idősebbek elismerik, hogy a bál elsősor­ban a fiatalság szórakozása: eszerint fogadják fel a zene­Komár László tanácselnök feje fölött berámázott kép függ a falon. Kivételesen nem tájkép és nem portré, hanem Lacháza Szabad Kiskun Város címere. Bizony, kevés maradt a régi dicsőségből: egy szájról szájra járó legenda az 1717— 18-as jeges árvízről, amely el­sodorta a föld színéről a sza­bad kiskun várost, meg a víz­festékkel piktorált címer, ame­lyet évszázadokkal később örökített meg a heraldika név­telen mestere. Az ősi település Kiskunlacházától négy kilo­méterre, a soroksári Duna-ág mellett feküdt. Az árvíz után a lakosság magasabban fekvő vidékre húzódott, a mai köz­ség területére. Hanem, 250 év nagy idő s a lacháziak lassan visszamerészkedtek a víz mel­lé: napjainkban már ismét hatszáz lakóépület áll a part karokat is. Műsort rendszerint az egyik nagykőrösi tanítónő jóvoltából, iskolások adnak. Amikor nincs program, tele­víziót néznek, kártyáznak. Té­len minden este és szombat- vasárnap nyáron is itt jön ösz- sze a termelőszövetkezet tag­sága. A klub ma elsősorban közösségi hovatartozást, társa­dalmi, társasági életet teremt tagjainak. A Szabadság Termelőszövet­kezet alszegi klubja nem az egyedüli népszerű, látogatott tsz-klub Nagykőrösön. Magá­nak ennek a szövetkezetnek még két tanyai klubja van: a feketei és a hangácsi. (..Már a villanyt is bevezették. S a lá­nyok —, fémszálas kisestélyi- ben jönnek el!”). Az egykori tormásközi gazdászegylet most a Dózsa Termelőszövetkezeté. Itt különben berendeztek egy öregek napközi otthonát is. A régi bokrosj egylet a Petőfi Tsz tulajdona, a régi felszegi a Hunyadié. A Rákóczi Terme­lőszövetkezet új klubot épített. TÁRSADALMI, TÁRSASÁ­GI, KÖZÖSSÉGI hovatartozás; szakmai meg ennél szélesebb szellemi, kulturális kapcsolat- teremtés; tevékeny, kezdemé­nyező részvétel a város, a vi­dék életében —, ezek azok a célok, amelyek életrehívják és működtetik az ilyenfajta klu­bokat. A jövőre, az elkövet­kező évekre ez utóbbi cél el­éréséhez is szeretnénk szép reményeket fűzni. P. A. mentén. Száztízben úgyneve­zett őslakosok élnek, a többi csak szombat-vasárnapra né­pesül be, víkendezőkkel. Kilencszáz holdnyi ez a te­rület, a községnek csupán tö­redéke, de egymagában több gondot okozott a tanács veze­tőinek, mint a község egésze. Villanyt, járdát, bekötő utat, közlekedési eszközt kértek az itt lakó emberek. S míg egy részük a tanácsházát járta jo­gos igényeivel, más részük a bíróságot. Mindennaposak vol­tak a fülemüleperek. Birtok­háborítás, 3—4 négyszögölért, amelyet felástak vagy elkerí­tettek a szomszéd telkéből. Ha igaz az, hogy ezt a vi­déket az isten is üdülőtelep­nek teremtette, vizével, lige­teivel, erdőivel, akkor az is igaz, hogy ami a birtokviszo­nyokat illeti, annak jellemzé­sére nem elég az erdő; az maga a dzsungel. Üssük fel a telekkönyvet, s nézzük például az 5670/2-es helyrajzi számot viselő 50 négyszögölnyi „ingatlant”: tu­lajdonosai 2250-ed részekkel szerepelnek a bejegyzésben. Az 5683-as helyrajzi számú 7 négyszögöl itt valóságos lati­fundiumnak számit: „mind­össze” 14 tulajdonosa van. Ebben a dzsungelben kellett rendet teremtenie a tanács­nak, mielőtt a területrendezési — parcellázási — tervet elké­szítette! Erről a sziszifuszi munkáról talán csak annyit, hogy a telekkönyvben szereplő tulajdonosok nagy részéről gyakran hetekbe került ki­nyomozni, hogy az ország melyik vidékének öreg teme­tőjében fekszik... Rengeteg vita, bírósági el­járás, helyszíni szemle, és át­virrasztott éjszaka után azon­ban lassan tisztázódott a hely­zet, s a rendezési terv — 670 000 forintos (!) költséggel — elkészült. Egyelőre csak hétszáz holdról, de már ez is felért egy győzelemmel. A következő csatát a fölöttes szervekkel kellett vívni: segít­senek! Először a KPM jelent­kezett: támogatásával meg­épült a négykilométeres maka­dámút, amely összeköti a Du- na-partot a községgel. Aztán az autóbuszjárat is megindult. Végre nem az apostolok lován járnak az itt lakó gyerekek, felnőttek, az iskolába, az üz­letbe, a munkahelyre. Aztán utcákat nyitottak, hogy az eddig eldugott telkek, házak is megközelíthetők le­gyenek. majd kétmillió forin­tos költséggel — fél évvel a tervezett határidő előtt — villamosították az egész terü­letet. Még az erdőben is vil­lany világít! Mert arra a ta­nács gondosan ügyelt, hogy a telep ne veszítse el legna­gyobb értékét: erdős-ligetes Méretes cipész­részlegeinkben a legkényesebb ízlés szerint, a legújabb divatnak megfelelően, magyar és külföldi divatlapokból választhat. Megrendelés a ceglédi járásban és Cegléd városban levő részlegeinkben Ugyonott lovításokat gyorsan, iái, megbízhatóan végzünk Dél-Pest megyei Lábbelikészítő Ktsz üdülőjellegét. Csak annyi fát engedett kivágatni, amennyi az utak kitűzésénél elkerülhe­tetlen volt. Ennek megfelelően írta elő a telekméretek alsó és felső határát is, s hogy a ví- kendházak minimális alapte­rülete 30 négyzetméter lehet. Sárkunyhó, kimustrált autó­busz, csőszkalyiba nem csúfít­hatja a „városképet". Persze, nemcsak a víkendliáz teszi az üdülőtelepet. Kell oda üzlet, vendéglő, szórakozóhely is! Szerencsére, ezzel tisztában vannak az illetékesek is. A Duna-part egyik legszebb he­lyére a SZÖVOSZ tart igényt: jövőre emeletes házat épít itt. Földszintjén önkiszolgáló étte­remmel, emeletén panzióval. A fogyasztási szövetkezetek kisvendéglőkkel biztosítják a kg,nkurrenciát. Remélik, hogy magyaros konyháik sikerrel veszik fel majd a versenyt az önkiszolgáló étteremmel. Most, hogy a kisajátításra szánt telkek értékelése meg­történt, s rövidesen megindul a kártalanítási eljárás, a ta­nács vezetői bíznak benne, hogy az OTP augusztusban megkezdheti a telkek árusítá­sát. Hogy igénylő van-e? Hát, akad. Eddig háromezren nyúj­tották be igényüket a községi tanácshoz. S akinek nem jut a hétszáz holdból, az se ve­szítse el a reményt: még 260 hold vár parcellázásra Lachá­za Szabad Kiskun Város egy­kori területén.... A Monori Járásbíróságnak nem csekély többletmunkát jelent az albérleti szerződések körüli pereskedés. A legtöbb per birtokháborítási és albér­leti jogviszony felmondásának érvényesítése miatt indított el­járás. E polgári perek két bí­rája dr. Varjú Oszkár és dr. Szajly István. — Sajnos, ez a terület szá­munkra ma is a legnehezebb. A legtöbb esetben nem tudunk beavatkozni, legalábbis úgy nem, hogy annak valami kö­vetkezménye legyen — mond­ja Varjú doktor. — A birtokháborítási perek­ben, amikor a főbérlő például az eredetileg kialkudott szol­gáltatások valamelyikét meg­tagadja, meghozzuk az ítéle­tet. A bírság itt ráébreszti a tulajdonost, hogy nem teheti meg: elzárja a villanyt, vagy megakadályozza bérlőjét a vízvezeték használatában — egészíti ki kollégáját dr. Szaj­ly István. A beszélgetésből kiderül, hogy a legnehezebb terület az albérleti jogviszony felbontá­sa. Szinte szállóigévé vált a Vidám Színpad kabarétréfájá­nak egy mondata. A jelenet­ben egy négyes lakáscsere bo­nyodalmai közepette a színen percenként áthaladt egy férfi, mondván: — Maguk csak alkudozza­nak, de ne feledjék: Albérlőt kitenni nem lehet. — És ez így van, sajnos, nemcsak a kabaréban, hanem az életben is — mondja Szaj­ly doktor. — A bíróság ugyan az indokolt esetekben kimond­ja a felmondás érvényességét. — Melyek ezek az indokolt esetek? — Sok van. Ha például a főbérlő családi körülményei­nek változása folytán igénye lehet a kiadott szobára, vagy ha az albérlő nem fizeti a ki­alkudott bért, vagy az együtt­Ősztől új tantárgy a honvédelmi ismeretek Az 1968—69-es tanévtől az alsó-, közép- és felsőfokú ok­tatási intézményekben beveze­tik a honvédelmi ismeretek tanítását. Az új tárgy tanításá­nak fő célja a diákifjúság helytállása, áldozatkészsége, a haza iránti kötelességre neve­lése, felkészítése a haza védel­mére. A szövetkezetek — Vietnamért Pest megye általános fo­gyasztási és értékesítési szö­vetkezetei, csatlakozva az „Ezer kerékpárt Vietnamnak” akcióhoz, gyűjtést indítottak dolgozóik körében. A MÉ­SZÖV munkatársainak fel­ajánlásával együtt kereken 190 ezer forint gyűlt össze a viet­nami nép megsegítésére. Több szövetkezetnél bejelentették, hogy a gyűjtési akciót folytat­ják. SZÉKESFEHÉRVÁR Hét megye versenye Pénteken Székesfehérvárott rendezték meg hét megye — Baranya, Veszprém, Tolna, Pest, Győr, Komárom és Fejér — fogyasztási és értékesítő szö­vetkezeti tánczenekarainak vetélkedőjét. Több mint 20 együttes mutatkozott be a kö­zönségnek. A legjobb zeneka­rokat a SZÖVOSZ értékes dí­jakkal jutalmazta. élés szabályait durván megsér­ti. Talán ezek a legfontosab­bak, de van még jó néhány méltányos ok. — Ilyenkor tehát a bíróság kimondja, hogy az albérlőnek el kell hagyni a lakást. — Igen. De a határozatot végrehajtásra a községi ta­nácsnak küldi meg. Nekik kell az albérlő számára szükségla­kást biztosítani. — De hiszen ez lehetetlen. A községi tanácsoknak nincs ilyen lakásuk. — Nincs. így aztán a hatá­rozatot iktatják, a felet pedig nyugtatják. Ez a legtöbb, amit tehetnek. Varjú doktor: — Mi, persze, már a hatá­rozat meghozatalakor tudjuk, hogy a bírósági ítéletnek ér­vényt szerezni szinte lehetet­len. Csak a tanácsoknál el­fekvő végrehajthatatlan hatá­rozatok számát, növeljük. — Mi lenne a megoldás? — A jogerős bírói határo­zat után a végrehajtási eljá­rás merev szabályainak mó­dosításával az ítéletek végre­hajthatóságát biztosítani kel­lene. Nálunk él egy régi tör­vény: hogy az utcára senkit nem tesznek ki. Ez a háború után született, amikor valóban így volt humánus. De azóta kinőttük a törvényt. Sokan ezzel a védelemmel úgy élnek vissza, hogy a főbérlőt vagy az elvált házastársat akarják a lakásból kiüldözni. Arra sincs módunk, hogy egy garáz­da, a feleségét és gyermekeit fizikai terror alatt tartó elvált férjet kilakoltassunk a család védelmében. Pedig ma már nem utcára tennénk. Minden­ki tud szerezni ágy- vagy al­bérletet, munkásszállást, nem beszélve arról, hogy a főbérlő ilyen jogvédelme azt eredmé­nyezné, hogy sokan adnának ki szobát, ha tudnák, hogy ez nem jelent egy örökös, meg­változtathatatlan állapotot. Ö. F. k \ r ,r I I ,\ A Magyar Tu­Ado-vevo a kagylókon Aijzr,r. hanyi biológiai intézetében miniatűr adó-vevő berende­zéseket szereltek fel egyes kagylók hátára, így a víz mé­lyén természetes körülmények között tudják megfigyelni a kagylók életjelenségeit. A parton elhelyezett írószerke­zet pontosan rögzíti a kagylók reagálását az időjárásra, a hőmérsékletre, a hajóközlekedésre. A vizsgálati adatok pontos képet adnak a kagylókról, a Balaton mechanikai és kémiai tisztítóiról. TSZ-KLUBOK NAGYKÖRÖSÖN — nyíri — Heti témánk: Az albérlet (4.) A bíróságon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents