Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-15 / 139. szám
rear HEGYEI ícfCiritm 1968. JÜNITJS 15., SZOMBAT Gépszemte — kis hibákkal Elindultak a kombájnok Megyei és járási szakemberek részvételével tartották a mezőgazdasági gépszemlét a Monori Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat váchartyáni állomásán. Huszonhét kombájn sorakozott fel a bizottság előtt. Szigorú volt a vizsga, s bár a bizottság elfogadhatónak találta az állomás javítómunkáját, az aprólékos ellenőrzés során megállapították, hogy az összeszerelésnél nem húzták meg kellően a csavarokat, több gépen lazák voltak az ékek is, ezért a bizottság elrendelte valamennyi kombájn újbóli ellenőrzését, csak azután Indulhatnak el a gépóriások a földekre. A talált hibák nem voltak súlyosak, a szerelők nyomban hozzá is láttak megszüntetésükhöz, s az első gépek már el is indultak rendeltetési helyükre — a váci, a szobi és a gödöllői járás termelőszövetkezeteibe. A gépkezelők írásban kapták meg kirendeléseiket, s a helyszínen várják a „munkaadó” termelőszövetkezetek utasításait az aratás megkezdésére. Elsőként természetesen az ősziárpa-táblákba állnak be a gépek, összesen 18 helyen a váci járásban. A kalászok nem valamennyi község határában érnek egy időben, ezért azok a kombájnok, amelyeknek rendeltetési helyükön pillanatnyilag nem adódik munkájuk, segítenek a szomszédos területeken dolgozó kombájnoknak. Előreláthatólag — mondották a váchartyáni gépjavítónál — Szódon kezdődik leghamarabb az árpaaratás, jövő hét első napjaiban. A váchartyáni kombájnok közül nyolc nem volt jelen a gépszemlén. mert Budapesten voltak nagyjavításon. Most már ezek a gépek is üzemképesek, s elindultak a számukra kijelölt termelőszövetkezetekbe. (f 1.) NAGYKOROS A konzervgyár felkészült Június közepét mutatja a naptár. Az elmúlt néhány hét tapasztalatairól kértünk tájékoztatást Antal Lászlótól, a Nagykőrösi Konzervgyár termelési főmérnökétől. — A borsószezon kezdete — sok éves tapasztalat alapján — június első hete. Ez évben azonban már május 24-én, tehát 10—12 nappal korábban, megindítottuk az első feldolgozóvonalat. A száraz időszak miatt koránt sincs kihasználva a kapacitásunk. Ez azzal jár, hogy a feldolgozóvonalak terhelése szakaszos, a termelés nem programszerű, és ez nyilvánvalóan kihatással vafi a gazdaságosságra is. örvendetes, hogy a fagy, jégverés és az aszályos tavasz el/I ceglédi Táncsicsban Borsót „eszik“ a gépóriás A minőség jobb* tt mennyiség hevés A kombájnok, a különböző felbontja a borsóhüvelyeket, a mezőgazdasági gépek már nem számítanak újdonságnak egyetlen vidéki ember szemében sem. A ceglédi Táncsics Tsz-ben akad olyan gép, amit nem minden tsz-ben látni. Ez a gépóriás borsót „eszik", s mint afféle cséplőgéphez illik, szemeket zsákba tölti, a szárat, zöldet pedig külön gyűjtőbe helyezi el. A gabona-cséplőgépnél jóval nagyobb berendezéssel a borsófejtő brigád dolgozik. A Nagykőrösi Konzervgyár „kihelyezett üzemegysége” ez ÖTLETGYÁR - MŰHELYBEN „Álomkonyha“ a lányoknak — Félkésztermek, továbbképzés KORSZERŰ PEDIKŰRÖS RÉSZLEGÜNKET június 15-tői megngitjnh Gödöllő, Dózsa Gy. út 2. sz. alatti női fodrászatunkban. Gödöllői Járási Javító Szolgáltató Ktsz A nagykátai járás általános iskoláiban eddig kizárólag mezőgazdasági jellegű politechnikai oktatás volt. Hosszú évek vajúdása előzte meg a nagy i eseményt: felépült végre egy ' korszerű műhely, ahol lehetőség nyílik az ipari jellegű gyakorlati oktatásra. Az új létesítmény — amelyet a jövő tanév elején adnak át rendeltetésének — Nagyká- ta II. számú általános iskolájához tartozik. A községi tanács épitőbrigádja emelte az az épületet — viszonylag olcsón —, társadalmi munkát is végeztek a község lakói, ám még így is csaknem félmillió forintba került. Két teremben helyezik el a korszerű gépeket. A többi között gyalugépen, szalagfűrészen, fúrógépen, korongos csiszolón és faipari marógépen is megtanulnak dolgozni majd a gyerekek. A lányoknak — minden háziasszony álmával vetekedő konyhát rendeznek be. Villanytűzhelyek mellett sürögnek-forognak majd a me- nyecskéknekvalók. Varsányi Rezső igazgató azt mondja: — Több célt is akarunk szolgálni politechnikai műhelyünkkel. A nagykátai kisdiákok oktatásán kívül itt készülnek majd azok a félkész termékek, amelyeket a járás többi iskolájának a növendékei fejeznek be. Itt tanulmányozzák a politechnikai oktatók a megmunkálási formákat, ez a műhely hivatott ötletekkel szolgálni a hasonló munkával foglalatoskodó gyerekek számára. Végül pedig a járás pedagógusainak nyári továbbképzését is itt rendezzük meg. — Szántó — a kis telep: ide hordják a földekről a termést, itt veszik át hivatalosan, és rögtön tisztítják is. A brigád igazi „nomádtanyán” — sátortáborban él. A gyárral URH adóvevő készüléken tartanak állandó kapcsolatot. A sürgős értesítéseket így kapják, a szállítókocsik érkezéséről is így kapnak előrejelzéseket. A kihelyezett részleget Budai Lajos vezeti. Az idei borsótermésre nincs panasz. (Minősége sokkal jobb, mint a múlt évi termésé volt, de a felvásárolható mennyiség meg sem közelíti a tavalyit. Most még — a szakaszos vetés miatt — a későbbi érésű borsótól várnak valamit, hisz az több esőt kapott. A fejtőgép nemcsak a Táncsics Tsz-ben vásárolt borsót dolgozza fel: ide hozzák a ceglédberceliek termését is. A gép naponta 90 —95 mázsányit is kifejt. SIKERES HELYI ADASOK Iskolarádió Vecsésen Gazdag választékból most vásároljon ?ROPÁN-BUTÁN GÁZTŰZHELYET a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben! Ára: 1380 forinttól 2500 forintig Rádió működött a most befejeződött tanévben a vecsési 2. számú általános iskolában. A helyi adó szombatonként jelentkezett, az osztály- főnöki órákon. Az adások keretében rendszeresen foglalkoztak az egyes osztályok magatartásával, az úttörőcsapat életével, a sport-, a kulturális és az egészségügyi megmozdulásokkal. A kommentárok, a hírek mellett minden alkalommal más-más osztálybeliek mutattak be kulturális műsort. A legnagyobb sikert az 5/A. osztályos Bajkó Erika, Redoes Erzsébet és Pala- sik Mária saját szerzeményű hangjátékai aratták. A ritka és sd keres iskolarádió tanárszerkesztője, Pápay Iván, ifjúsági szerkesztője Kocsis Ju dit 8/C. osztályos tanuló volt. A riportrovatot Vár- konyi Etelka, az úttörőrovatot Hegedűs Éva é Nagy Éva és végül a sportrova' tot Kardos Ferenc szerkesztőt te. lenére a gyümölcstermés jónak ígérkezik. Így cseresznyéből az eredetileg tervezettnél nagyobb mennyiséget fogadhatunk, és pótolni tudjuk a borsó okozta kiesést. Ezt a megoldást még akkor is szorgalmazzuk, ha az ország távolabbi vidékeiről szeressük be az árut — A feldolgozásra kerülő termékek minősége? — Általában koraérettek a termények. összetételük is heterogénebb a szokásosnál, emiatt az elmúlt évekhez viszonyítva nagyobb tisztítási veszteséggel kell számolni. A borsónál például az éretlen repcebecő és a kis borsóhüvely egyaránt átesik a szelektálószitán. Ennek ellenére a gyár jó hírneve érdekében igyekszünk olyan technológiával dolgozni, hogy ne kapjunk reklamációt. Hogyan készültek fel a paradicsomtermés feldolgozására? — Az idén 100 vagon paradicsomot fogadhatunk naponta. A jelek szerint ez a mennyi ség biztosítottnak látszik. Egyébként éppen a szárazság miatt még az ültetés időszakában a város termelőszövetkezeteinek rendelkezésére bocsátottuk azokat a tartálykocsikat, amelyeket kora tavasszal nélkülözni tudtunk. Így a palánták locsolása is megoldódott. Karai László A nagy tavaszi vadászat mérlege Heteken át tartott az eaxlők- ben a nagy tavaszi vadászat, amelynek során kiemelkedő eredmény született: összesen: 1070 őzbakot lőttek ki, elsősorban a külföldről érkezett vendégvadászok. Az országos trófeabíráló bizottság 275 trófeát díjazott, a puskavégre vett állatok 39 százaléka kapott valamilyen „osztályzatot”. Tavaly egész évben nem lőttek ennyi díjazott őzbakot: 1967-ben 171 vadat ejtettek el és ennek mindössze 12,4 százaléka volt díjazásra érdemes. az egervári várkastélyban Zala megye egyetlen középkori erődje, az egervári várkastély — néhány éve befejezett felújítása óta — különféle kulturális rendezvények színhelye. Ez év júliusában például művészteleppé alakul; az ország különböző vidékein élő harminc fiatal képzőművész, főképpen festők és grafikusok veszik birtokukba a félezer éves épületet. A művésztelep vezetésére Bernáth Aurél, Kos. suth-díjas festőművészt kérték fel. Őrzik a gyár vagyonát HAMAR LEBUKOTT A FOSZTOGATÓ Az MGM diósdi gyárában Vörös Lászlót, az igazgatási osztály vezetőjét keresem: hogyan őrzik a gyár vagyonát az arra illetékesek? — Egyetlen bűncselekményt említhetek egy éven belül. Mi nem gyártunk olyan terméket, amelyet a dolgozók hazavinnének és könnyen értékesíthetnének. Ezért nem is nézzük meg naponta a táskákat, hanem csak hetenként kétszer- háromszor, szúrópróba-sze- rűen. — Bűncselekményt említett ... — A szerszámraktárban egyik reggel meglepetéssel tapasztalták, hogy a polcokon levő holmit nem úgy találják, ahogy előző délután hagyták. Meg akartak bizonyosodni a c/t z ajtót sohasem tudtam rendesen becsukni. A küszöb mellett felpúpaso- dott a padló. Megszoktam, mint ahogy azt is, hogy a következő lépésnél, késő este már nem mertem felgyújtani a villanyt az elő. szobában, kibicsaklik a lábam. Ott hiányoztak, régen kitörtek mér a szálak. Fehér lyukak maradtak a helyükön. Egyébként is hepehupás volt az egész. A szobában, különösen. Mindig mentegetőznie kellett szegény anyámnak, ha, igaz, nagy ritkán, vendégek jöttek. — Vigyázzon, ott a szőnyegnél, meg ne üsse a lábát! Két műszakban dolgozott a szövőgyárban. Négy gyerek nőtt kikérgesedett keze alatt. Hazajött, megfőzött, elibénk tette az ételt, de először a csaphoz parancsolt, kezet mosni. Verekednie kellett velünk. Aztán elmosogatott, s ha éppen nem csavarogtunk el vacsora után, lefektetett, betakargatott, még énekelt is egy kicsit. De gyakran szorította kezét a homlokára. Mikor minden elcsendesedett, későre járt már, hozta a viaszt, a kefét. Még félálomban hallottuk a kis sziszegő zajokat: pucolta a padlót. Csak akkor feküdt le nyugodtan, ha a gyenge fényű asztali lámpa fényesnek mutatta a padlót. Reggel, könnyel a szemében ébresztett. Nem is kellett azt már kérdezni, miért. Tudtuk, a padló. Néztük, magyaráztuk, kórusban, édesanyám, gyönyörű! Nézze, hogy csillog, milyen fényes; a korhadt, kopott fát mesebeli palota tükörpadlójává varázsoltuk, de hiába. Édesanyám csak sóhajtott nagyot, úgy mondta. Erzsi nagynénédék is most csináltattak új padlót. Olyan szép az, hogy nem is mertem rálépni! Nekünk mikor lesz ilyen? — egy piHamatra elrévedt a tekintete, olyan síkos, fényes padlón járt, táncolt, fiatalon, gondtalanul, aztán ránknézett, legyintett: — Soha. Annyi keserűség volt ebben, hogy nem is tudtuk hallgatni, nézni! Kapkodja öltöztünk, ettünk, úgy szaladtunk az iskolába, strandra. Ilyenkor erősen megfogadtam, majd én! Ha nagy leszek, ha keresni fogok! MegA padló csináltatom. Olyan fényes pompásra, amilyen még a királyoknak sem volt. Mi megnőttünk, anya meg egyre öregebb lett. A ráncok úgy futottak össze a szájánál, meg a szeménél, ahogy nagy eső után a kis vízpatakok a mélyedések felé. S egyszercsak, negyvenévi munka után, nyugdíjazták. Mi, gyerekek, valamennyien kirepültünk már a fészekből. Egyedül maradt a rossz padlóval, meg tehetetlen apám erőszakos zsörtölődésé- vel. Elkezdte dugdosni a pénzt, de hónap végére mindig elő kellett szednie, mert vagy cukor nem volt már, vagy a krumpli fogyott el. Nagy zajjal vonultak be a munkások, letáboroztak az udvaron. Meszet kevertek, téglákat hordtak, festéket, vödröket cipeltek. Másnap kezdték a „mustrát”. Minden lakást végigjártak, hol mit kell kijavítani, rend betenni. Generáltatarozás. A szomszéd éppen fát vágott a konyhában, mikor benéztek hozzá, a kő összetörve, kilazulva, a falak a fejsze véletlen csapásainak nyomát viselik. Az a hivatali ember, így mesélte édesanyám, nagyon szigorúan beszélt a szomszéddal. De a munkások azonnal hozzáfogtak a javításokhoz. Édesanyám pedig rohant be a szobába, törülni — nem volt azon egy porszem se —_ kefélni a padlót, ő nem maradhat ilyen szégyenben. Lássák, hogy ittazért tiszta, rendes minden. Ha kopott is ...Az emberek éppen csak bekukkantottak. Itt minden rendben van, nem is kell semmihez hozzányúlni. — Akkor magánál nem csinálunk piszkot, nevetett a „hivatali ember” és lehajolt, hogy kedélyesen megveregesse édesanyám vállát. Minden lakásban megcsinálták a padlót, fényes simára, ingyen. Csak édesanyáét nem... Varga Vera dologról, ezért megfigyelték, mit hova tesznek. Aztán kiderült, hogy a dobozok is hiányosak. Jelentették. Megkezdődött a nyomozás. — A gyanú az egyik műszerészre terelődött két okból: először is azért, mert fiatal kora ellenére nem volt büntetlen előéletű, másodszor pedig a szerszámraktárba nem lehet úgy bemenni, hogy mások ne lássák, mert az ajtaja olyan folyosóra nyílik, ahol ál lan r dóan járnak. Egyedül a műr szerészszoba felől közelíthető meg észrevétlenül. A két her lyiség közötti téglafal ugyani? nem húzódott a mennyezetig, hanem inkább csak jelezte az elválasztást. A fiatalember mint tanuló került a gyárba, itt is szabadult fel. Nagyon ügyes gyerek volt, a munkája ellen semmi kifogás. Édesanyja pedig a gyár alapító tagjának számít, akiről mindenki csak a legjobbat mondja. Ap.- ja leszázalékolt nyugdíjas. — Hogyan derült ki, hogy ő a tettes? — Jelentették, hogy a fiV pontos műszaki rajz alapján pisztolyt készít. Három műszakban dolgozott, és éjjel, amikor társa külső munkán volt, nyugodtan „fusizhatott”, illetve átjárhatott a raktárba. Távollétében megnéztük a szekrényét, és megtaláltuk a fegyvert. Rögtön a rendőrség.- re mentünk. Házkutatást tartottak nála, és így megkerültek az eltűnt szerszámok is, ihletve azok egy része. — Hány éves a tettes? — Tizenkilenc. Meglehetősen közönyösen fogadta a lebukást, mint aki arra gondol hogy az üzlet kockázattal jár. — Édesanyját említette, aki megbecsült dolgozója a gyárnak. A fiú hogyan juthatott idáig? — Már kamasz korába* rossz társaságba keveredett. Mint később kiderült. Érd víkendházait, autóit is fosztogatta — mások társaságában — a raktár mellett Most felelősségre vonták mindenért. Egyébként dicséretet kaptunk a járási rendőrkapitányságtól, hogy hamar felgöngyölítettük ezt az ügyet, mert így sikerült elfogni a környéken fosztogató, garázdálkodó társaságot is. S. J.
