Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-11 / 109. szám

Emlékművön, sírokon Vérpiros virágok Tiszteletadásra harsam a kürtök szava a Szabadság té<- ; ren. A városi tanács épületé- ! bői élénk piros virágokkal díszített koszorúk egész sorát hozták az emlékművekhez és a hősök sírjához a város, a já­rás, a párt- és a társadalmi szerinek, üzemek, vállalatok és tsz-ek képviseletében megje­lent vezetők, megbízottak. Gyászinduló adózott a hősök emlékének. Az emlékmű ta­lapzatát szinte elborították a virágok. Befejezésül felcsen­dült az Intemacionálé. A tér épületei visszaverték a han­gokat: „...Nemzetközivé lesz holnapra a világ!” Ez történt Cegléden, a győ­zelem napján, a második vi­lágháború befejezésének 23. évfordulóján. Szocialista brigádok PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1968. MÁJUS 11.. SZOMBAT A szüretet cseresznyével kezdik Exportmeggy terem a kísérleti intézetben A kisegítő munkaerőre szükség lesz A járásban a legutóbbi ver­senyértékeléskor 58 tsz szo­cialista brigádjának ítélte oda a bizottság a kitüntető címet. A versenyben 89 brigád in­dult. Az idei cél az, hogy azok a brigádok is elnyerhessék e címet, akik eddig nem igye­keztek annyira. A Duna—Tisza közi Kísér­leti Intézet gyümölcsösében az arra járók ugyancsak cso­dálkoznak, hogy még a dél­utáni órákban is ködszerű levegőbe burkolóznak a fák. Pedig ennek most van itt az ideje: ugyanis permetezik a gyümölcsfákat. Itt bárki felvidulhat Bölcsődés babák Ezzel párhuzamosan vég­zik a fák „sebápolását” is, ugyanis ilyenkor tűnik elő legjobban a lombot eresztő fákon a száraz gally, a her­vadt ág. Amelyik iskolásnak arra visz az útja, bizony be-be tekinget: vajon mi­lyen munkát kínál nyárra majd ez a gyümölcsös? — Lesz munka bőven — Ígérte Nyújtó Ferenc, az in­tézet igazgatója. — Ha csak rajtunk múlna, máris jöhet­nének a diákok, de — Hány órás a munkaidő? — A 14 éven aluliak napi hat órát, a középiskolá­sok felnőtt műszakot, tehát 8 órát dolgozhatnak. ' — Milyen kedvezményt tud biztosítani az intézet az itt dolgozó gyerekeknek? — Olcsó áron, napi egy­szeri étkezést tudunk adni nekik. Ezt inkább csak a „nyolcórások” veszik igénybe, a többieknek délben már le­telik a munkaidejük, így hát érthető, hogy igyekeznek ha­zafelé. (cs—i) Csecsemők, tipegők, nagycsoportosok legkésőbb június első fe­lére, illetve az iskolai Az arany oklevelesek díszbemutatót tartanak Kifütyülnék a Ki mit tud? zsűrijét, ha elhalasztaná dön­téseit, vagy mondjuk, az öt elődöntő után jelentené be, hogy ki jut tovább. A játék- szabályok előírják, hogy o produkció után azonnal érté­keljenek. Nem szeretném az úttörők kulturális szemléjét a nagyokéhoz hasonlítani, hisz van egy nagy különbség: az úttörőkét a tv nem közvetíti. Azonban éppúgy szívügyük, éppen olyan odaadással, lel­kesedéssel készülnek rá. Már­cius 26—28-i bemutatók után az eredményhirdetés mégis so­kat váratott magára, egészen április végéig. Az egyes művészeti ágakban a következők kaptak aranyjel­vényt: Király Erika, Magyar Erzsébet, Tóth Ágnes (vers), I Pintácsi Teréz, Csendes Zsu­zsa (próza), Hévizi Györgyi, Lakos Ágnes, Tóth Erika, Ti- szavölgyi Sarolta, Várhegyi Beáta, Bartók Judit (hegedű), Puvczeld Béla (pantomim), Varga Zsuzsa (ének), Sulyok Éva, Szabó Éva (cselló), Mes­ter Ferenc (kürt), Szabó Ág­nes, Fekete Gábor (gitár). A művészeti csoport közül arany oklevelet érdemelt: a Hámán Kató iskola énekkara, a Táncsics és a Földváry is­kola kamarakórusa. Az aranyérmes úttörők és az arany okleveles csoportok részvételével az úttörőelnök­ség díszbemutatót rendez má­jus 18-án a Kossuth Művelő­dési Házban. (Sz — ó) A MÉH ígéri: Ócskavasból személyautó A város hangosbemondója, a mozi reklámhirdetőjének hangszórója és plakátok szá­zai hirdetik, hogy május &-tól június 29-ig vasgyűjtő kam­pányt indít a MÉH. Ebbe nemcsak az iskolások, de a város minden lakója bekap­csolódhat. Hogy mennyire ér­demes, arról Karczagi Károly, a MÉH-telep vezetője adott tájékoztatást. — A két hónapig tartó vas­gyűjtési akció ideje alatt min­den 10 kiló vasért 1 sorsjegyet kap a gyűjtő, amellyel a jú- Lius első felében megtartandó sorsoláson személy gépkocsit, értékes vásárlási utalványt, televíziót és sok-sok egyéb értékes nyereményt nyerhet. — Hogyan értesítik a bol­dog nyerteseket? — A kihúzott sorsjegyek számát a rádió, a televízió és újságok közük, ezenkívül a hivatalos nyereménylistát itt a telepen is megtekinthetik a sorsjegytulajdonosok. Olyan érzéssel jöttem ki a városi tanács Il-es számú böl­csődéjéből, hogy akit valami­lyen bú vagy bánat emészt, jöjjön el ide egy kis időre, rögtön felvidulhat. A szépen parkosított udvar fáin mada­rak csicseregnek, az árnyas fák alá leülve úgy érzi magát az ember, mint egy nagy kas­tély csöndes parkjában. De — érdekes — a szobákban Is csönd van. Pedig gyereksírásra van elkészülve az, aki ide be­lép. — A gyerek csak akkor sír, ha valami baja van — mondja a bölcsőde helyettes vezetője. — Nálunk az apróságokra nyolc szakképzett csecsemő- és gyermekgondozó vigyáz. Egy aranyos, „angyalhajú’V kisbabát etet Fodor Józsefné. A kérdés banálisnak hatott, mert mint mondotta, erre a pályára csak az lépjen, aki nemcsak szereti, de nagyon szereti a gyerekeket. És bi­zony a szeretet mellé sok-sok türelem, megértés is kell. — Tehát nem könnyű? — Nekem nem nehéz. Tizen­négy évvel ezelőtt választot­tam ezt a pályát. — Család? — Egy 14 éves fiam van. De az már olyan régen volt, hogy őt etettem, ápoltam. Ahogy elnézem ezt a kis ba­bát sem kevesebb szeretettel etetgeti, babusgatja, mint haj­danán a saját kisfiát. Nem nagy ez a bölcsőde, de a tárgyak okos elrendezése mégis tágasnak ható szobákat tár a belépő elé, és sok ízlés­ről tanúskodik. A függönyök, szőnyegek színeinek kiváloga­tása is azt bizonyítja, hogy itt annak idején nemcsak beren­deztek egy szobát, hanem ott­honossá is szerették volna ten­ni. Sikerült. Ilyen szép szobák­ban nevelik, ápolják sok-sok szeretettel a kis emberkéket, akik négy csoportba vannak beosztva; csecsemők, tipegők és az óvodásjelöltek, illetve a nagy csoport. —• — Az egyik anyuka a tisztasá­got, a másik a tökéletes, meg­bízható gyermekgondozókat dicsérte. Méltán. (csat—) szünet első napjára várjuk őket! — Mivel kezdenek a diá­kok? — Cseresznyével kezdünk, majd a meggy következik, amiből elég sokat exportké<- pes állapotban kell leszed­niük, illetve csomagolniuk. Ezzel aztán meg is kezdő­dik a nagy szezon, egészen a paradicsomszedésig. — Előreláthatóan hány diá­kot tudnak foglalkoztatni? — Hasonlóan ' a tavalyihoz, 80—150 diák keresheti meg nálunk a „zsebpénzét”. A becsületsértő szavak nem tűrnék a nyomdafestéket Sárik István 45 éves MÄV- alkalmazott becsületsértés miatt került a járásbíróság elé. Sárik és vádlója közeli rokon, a háznak, amelyben laknak osztatlan tulajdonközösségben, közös tulajdonosai. A tulajdo­nostársak hosszabb idő óta haragban vannak. Még július végén történt: egy este hét óra tájban érkezett haza Sárik. Az udvaron tartózkodó lakótárs­sal szóváltásba keveredett. Ez­úttal is a tulajdon robbantot­ta ki az ellentétet ' A társtulajdonos bement a saját lakásába, Sárik pedig ki­ment az utcára, és az ablakon kiabálta be azokat a nyomda- festéket nem tűrő sértéseket, amelyek miatt a bíróság elé ke­rült. Mondókája végén — mint aki jól végezte dolgát — be­köpött lakótársa ablakán. A Ceglédi Járásbíróság Sá­rik Istvánt 800 forint pénzbün­tetéssel sújtotta, amelyet — meg nem fizetés esetén — 16 napi börtönre kell átváltoztat­ni. Az ítélet nem jogerős. „Ballag már a vén diák...“ Könny és mosoly A fiú merev derékkal lép­ked, hosszú kezei fél­szegen mozdulnak. Megrövi­dült már a kék ruha az idén­re. Vele jön édesanyja, suhog a fekete szoknya, kezében fehér zsebkendőt szorongat. Néha megigazítja a fiú ka­bátját. — Fiam, húzd ki magad! — Mindig rámszól! Ideér­tünk. — Én hová álljak, nem tu­dom ... — Ahová a többiek. — Jól van, menj csak. Nagyobb társaság érkezik. Hangosak, nevetnek. Közé­pen a lány, feszül a blúza, tűsarkon tipeg. Megáll, tük­röt vesz elő. — Hogy áll a hajam, néz­zétek már! — Jó, nagyon jő. — Ni csak, a Tecán új kosztüm van! — Siess, elkésel! C send van az osztályban. A padokon, táblán vi­rág. Vándortarisznyát kap­nak az elsősöktől. A fiú uj­jait tördeli. — Nehéz lesz megszokni, iskola nélkül. — Egyetemre megyek, én kezdem elölről. — Én dolgozom. Reggel, hajnalban kelek majd. — Nekem most kezdődik a szép élet. — Pénz kell, szakmát ta­nulok. Az udvaron sokan vannak. Diákok, szülők, vendégek. Megható, szép ünnepély. Szavakat keres mindenki, de csak ez jön ajkukra: búcsú­zás. A lány szomszédjához szól. — Te, úgy kell bőgnöm! — Sírok én is, reggel óta. — Nézd, a tanár úr is dör­zsöli a szemét. Jó fej volt. — Hát, vége ... — Klassz zsebkendőd van. E lindul a búcsúzó menet, énekelnek, elcsukló hangon, végigjárják az isko­lát. Ballagnak, messzire. A lányok szipognak. A fiú egyenesen néz előre, szeme megcsillan. — Jó osztály volt. — Máshol talán egyedül maradunk. — Megértő tanárok. — Mindenütt jók az em­berek? — Nehéz lesz ezután ... Indulnak hazafelé. A szü­lők körülveszik a gyereke­ket. A lányt egy fiú várja. — Erzsi, szia! — Láttál? — Te, nagyon csini vagy. — Estére? — Táncolni megyünk. Most már — nagy vagy, nem? A z édesanya a fiúra néz. Könnyese p~> hull le szeméből. A meghatottságtól vagy az örömtől? Az út szé­lén mennek. — Szép volt, fiam, min­den. — A gyárban is ló lesz, biztosan. — Veszek neked bejáró ruhát. — Hajnalban kelni, azt nehéz lesz megszokni. Kohlmayer Ádám GYERE VELEM AKÁCLOMBOS FALUMBA. Körkérdés akácügyben Akác, ákász, ágácfa, ágácka, agád néven ismeri népünk ezt a fát. Űton-útfélen, tanyai portákon, udvarok sarkaiban megtaláljuk. Az ország faállo­mányának 13 százaléka akácfa. A XVII. században hozták át Észak-Amerikából, és elterjedt Közép-Európa valamennyi or­szágában, hiszen a talajban nem nagyon válogatós. A laza talajt különösen szereti, de a homokban is jól díszük. Széles e világon mintegy 700 fajta is­meretes. Csináljunk egy körtelefont: mit tud mondani az akácról az agronómus: — Hogy került Ceglédre az elfő akácfa? Bajos lenne meg­mondani. Annyi azonban bizo­nyos, hogy különösen a szá­zadforduló idején kezdett na­gyon elterjedni. Magyar tanyát ma akácfa nélkül nem lehet elképzelni! A harmincas évek­ben keletkeztek a XIII. és XIV. kerületben a dülőutak mellett a hatalmas fasorok. Ezek az utak a határ leghan­gulatosabb és legszebb szélfo­gói, és egyben ékességei. De az akác a magyar alföld ho­mokos részeinek erdősítésénél is nagy szerepet játszott és játszik. Kár, hogy a ceglédi határban összefüggő erdőség formájában ni'acs. Mit mond a méhész? — Az akác a legbiztosabb tömeghordást biztosító mézelő­növényünk. Nektárja igen ér­tékes, 55 százalékos a cukor­tartalma. A valódi akácméz nagyon halovány sárga, néha zöldes árnyalatú, gyenge za- matú. Lassan kristályosodik. A hazai kereskedelemben min­den más mézfajtánál többre becsülik. A virágzás kihaszná­lása sok gondot okoz a méhé­szeknek. Az akác korán és rö­vid ideig virít. De, mert az or­szág különböző vidékein más­más időben virágzik, pár nap múlva megkezdődik a méh­családok vándoroltatása. A méhész szakcsoport 270 mázsa mézre szerződött. Mit mond az iparos? — Az akácfa az egyik leg­értékesebb szerszámfa. Hordó­dugótól a temetői kopjafáig sok-sok mindent készítenek belőle. A mi vidékünkön kü­lönösen a bognárok használták régebben. Mert könnyen és szálára hasad, egykor millió- számra készítettek belőle sző­lőkarókat. Könnyen és jól fé­nyezhető fa, azért a bútoripar is fel tudja használni. És mit mond telt pohár mel­lett a nótagyűitő pedagógus? — A századforduló műdalai népszerűsítették igazában az akácfát, hiszen a kicsi falu, a fehér tanya el sem képzelhető akácfa nélkül. Családi összejö­veteleken néha-néha felcsen­dül még itt-ott a magyar nóta, sorra kerülnek az akácos-nó­ták is: ..Gyere velem akáclom­bos falumba". „Lehullott már az akácfa virága ...” „Akácos út, ha végigmegyek rajtad én.. Mit mond a helytörténész? — Akácliget volt valaha a szociális otthon mögött elte­rülő, most házakkal' beépült részen. Ez volt a Kórházkert. Az Alsóerdő környékén nagy, összefüggő akácerdőség volt a század elején. A Vörösmarty téren levő akácerdőt erkölcs­rendészeti okokból vágatta ki a város. Komoly akácerdő volt az István-liget. Ma már csak az idősebb nemzedék emlegeti a régi, szép majálisokra em­lékezve. (Sz. I.) HÉT VÉGI MÉSORKALAlTfc A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este fél 8 órakor a szolnoki Szigligeti Színház tár­sulata a Lulu című 3 felvoná- sos vígjátékét mutatja be._Es­te táncest. Vasárnap a tánc­zenei koktél este 7 órakor kez­dődik. A Dózsa Művelődési Házban ma este táncestély lesz. Ját­szik a Klub együttes. Moziműsor Szabadság: ma és holnap: Csend és kiáltás (magyar). Kossuth: Két jegy a délutáni előadásra (szovjet). Dózsa: va­sárnap: Az agyaggalamb (ju­goszláv). Miért kell megvárni? E gyik reggel a Széche­nyi úti sorházak előtt a gyalogjárdán két kerék­párost írt fel egy rendőr. Akik éppen arra haladtak, elégedetten mondták: csak hogy ilyet is látunk! Egyszer, amikor az egyik tanuló az iskolában szer­zett KRESZ-ismeretei alap­ján szólt egy járdán kerék­pározó néninek, az asszony leszállt a gépéről és csak egy másik gyalogos közele­dése tartotta vissza attól, hogy ne pofozza meg a kis­fiút, aki tisztelettudó han­gon mondta az iskolában tanultakat. Ezek az esetek szinte mindennaposak. Miért nem lehet gyako­ribb a kerékpárosok el­lenőrzése? Vagy miért nem lehet a meglevő ke­rékpárutat a Széchenyi út ezen keskeny szakaszán olyan állapotba hozni, hogy ne gazt teremjen, ha­nem kerékpározni is le­hessen rajta? Vagy miért nem lehet megszüntetni az út padká­jánál a veszélyes gödröket (esős időben tócsákat), ahová leszorítják a jármű­vek azt a kerékpárost, aki megkísérli, hogy az úttes­ten közlekedjék. Nem ez városunk legna­gyobb problémája — de miért kell megvárni, amíg a gyalogjárdán elütnek va­lakit? <—gi) Ceglédbercel: vasárnap: Vi­dám hétvége (francia). Sportműsor Ma: vízilabda: négy órakor a városi sportuszodában OB II-es bajnoki vízilabda-mérkő­zés lesz a Ceglédi VIE és a Hódmezővásárhelyi MEDOSZ SK csapata között. 5 órai kez­dettel a Ceglédi Vasutas- Orosházi MEDOSZ OB II baj­noki mérkőzést játszik Vasárnap: délelőtt 10 órakor az Építők, tekepályáján teke NB tartalék bajnoki mérkőzés: a Ceglédi Építők „B”—Budapes­ti Postás. Az úttörő-olimpia megyei területi döntő kézilab­da-mérkőzésre délelőtt 9 órá­tól kerül sor a Mészáros iskola és a gimnázium pályáján. Labdarúgás: délután 3 óra­kor a BEM SE—Üllő megyei bajnoki mérkőzés, 5 órakor a Ceglédi Vasutas SE—KTS- TEXT NB II-es bajnoki mér­kőzését láthatja a szurkolókö­zönség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents