Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

(. rast Meer» '&CMap 1968. MAJTJS 5., VASÄRNAP Tavaszi körutazásra indu­lunk, nyári hőségben. Már a kora reggeli nap is két ma­rokkal szórja a meleget. Rác­keve felé haladva a Duna-par- ton teljesén nyári a kép: kaja­kok siklatlak a vízen, stran­dolok fekszenek a parton, né- hányan közülük már a vízbe is bemerészkednek. Pedig a folyó nem alkalmazkodott még a hebehurgya tavaszi nap szeszélyeihez: elég hűvösen fi­gyeli ezt az idő előtti, terv­szerűtlen nyarat. Dunaharaszti az első község, melyen áthaladunk. Fülöp Győzőné tanácselnökasszony alig győzi panaszolni a prob­lémákat. A fő gond: az átépí­tés. Célszerű lenne a község országúti táblája alá a követ­kező feliratot akasztani: A leggyümölcsözőbb beruházás bor következik, majd sor ke­rül a sörre. A csapatok biza­kodva néznek a sörkupák fe­lé ... "ÉVSZÁZADOS PINCÉT TÁRTAK FET RÁCKEVÉN épületet. Amint a munkát el­végzik, tető alá kerül az új üzem, melyben sátrakat és más campingcikkeket gyárta­nak majd. Tető nélkül sátor­ban aludni lehet, de a gyár­tásához, sajnos, tető kell az asszonyok feje fölé ... És a legújszerűbb társulás, amikor a kereskedelem és a népművelés szövetkezik. A kiskunlacházi művelődési ott­hon előcsarnokában ideiglene­sen, amíg az új ABC áruház felépül, élelmiszerboltot nyi­tottak. Műsoron jelenleg tej­termék-bemutató és -kóstoló szerepel. A fellépő sajtok osz­tatlan sikert aratnak. A rác­kevei művelődési házban bú­torkiállítás gyönyörködteti a szórakozásra vágyó dolgozó­kat. Az érdekes tárlat színvo­nalasan illusztrálja a fejlődő magyar lakáskultúrát. A ki­állított darabok közérthetőek. realisták és OTP-re is kap­hatók. Várom a községi népboltok­ban viszonzását! E pillanatban például van is meg nincs is vendéglátó- ipar. A népszerű Sport ven­déglőt szeptember óta tataroz­zák, és megnyitását a közeli napokra ígérik, bár ebben az elnökasszony erősen kételke­dik. Akárhogy is lesz, az már biztos, hogy a Sport vendéglő építőitől nem volt éppen sport­szerű teljesítmény ez a mun­ka. Itt azonban legalább van egy ígéret és remény, de hogy a másik kisvendéglő és a még fontosabb orvosi rendelő mi­kor lesz készen, azt legfeljebb kártyából lehetne kivetni, de a helyiek éppúgy nem hisznek a babonában, mint a határ­időkben. Még egy gond Dunaharasz- tin: hamarosan beiktatják a kétszázötvenedik lakásigény­lőt. Az elnökasszony amiatt panaszkodik, hogy az igénylé­seket kénytelenek átvenni, ik­tatni, 1 azok jogosságát elbírál­ni, holott tudják, hogy a jö­vőben egyetlen állami lakás építése sem várható. Viszont épül egy gimnázium:-Talán a te Wfiarl már járhat ide­Chaplinről tudjuk, hogy univerzális tehetség. Most már hazánk is büszkélkedhet ha­sonló eredménnyel. Kiskun- lacházán láttam az örvendetes hírt közlő hatalmas falragaszt. Ebből megtudhatjuk, hogy a Budapesti Kamara Művész- együttes büszkélkedhet ezzel az univerzális művészegyéni­séggel. Bemutatják a „Majd a mama” című vígjátékot. Szer­zője: Vörös Tibor. Főszerep­ben: Vörös Tibor. A produk­ció rendezője: Vörös Tibor, Kár, hogy zene nincsen... KW— Taksony legnagyobb szen­zációja, hogy csirkék vannak az országúton. Csirke, persze, mindenütt akad, de ezek nem akármilyen csirkék, hanem filmgyáriak, melyek már rit­kábbak errefelé. Napokon át itt forgatták a Csirkék az or­szágúton című készülő magyar filmet. A község apraja-nagy- ja itt tolongott, és nézte Ko­vács Katit, Rátonyi Róber­tét és a többieket. Ha valaki tehát moziba akart menni, csak kisétált az utcára, és há­romdimenziósán látta azt, amit nemsokára csak kétdi­menziósán nézhet. És az sem biztos, hogy a moziban olyan izgalmas lesz, mint itt a való­ságban. Még egy izgalmas hír: a na­pokban kerül sor az immár hagyományos labdarúgó-pará­déra, amikor is a taksonyi nagyválogatott méri össze ere­jét az Öregfiúk legjobbjaival. A mérkőzésnek nagy a tétje: vérre, illetve sörre megy a já­ték, érthető tehát, hogy amint a jól értesültek tudják, a csa­patok rejtekhelyen készülnek. Kiszűrődött az edzésprogram is, ami szerint néhány beme­legítő kisüsti után több kör- EZZEL* A LÁBÁVAL MÍER.T NEM Ű&1NÁL- SEMNUT ..... B ármerre jártunk, éreztük az új mechanizmus jótékony hatását. Az emberek tele van­nak tervekkel, melyeket sok helyütt már a megvalósítás is követ. Újszerű kezdeménye­zések a különböző társulások. Sokról -hallottunk, példaként csak néhányat említünk: A kakucsi Lenin Tsz és az újhartyáni Üj Élet közösen nyit poharazót Gyál község­ben. Az Örkényi Haladás Tsz a helyi általános fogyasztási és értékesítési szövetkezettel szeszfőzdét létesít. A ceglédi Róna Vendéglátóipari Vállalat nyitott egy csodálatosan szép új üzletet Cegléden. Ebben a kisvendéglőben, mely a Zöld Hordó nevet viseli, hordó ala­kúak a székek és asztalok, a söntéspultot igaz kármentő vé­di. A vendéglőt a csemői tsz építette fel annak fejében, hogy itt csak az ő boraikat árusítják. És hogy ne csak az alkohol híveinek kedvezzenek az újszerű társulások, íme egy tejeshír: A dabasi Szikra Tsz betársult a kenyérüzem kezdeményezésébe. A tervezett sütőipari mintaboltban az ízes péksüteményekhez a Szikra tejét és tejtermékeit mérik majd. Más: Űjhartyán község ta­nácsa társul a budapesti Spar­tacus Ktsz-szel. Üzemet léte­sítenek a községben. A tanács adja az épületet, a község csa­ládjai adják a szükséges száz női munkaerőt, a ktsz adja a munkát. Az új üzem azonnali megnyitását csak az gátolja, hogy bővíteni kell a kiszemelt Ha valaki azt mondaná, hogy hat holdból milliomos lehet az ember, kinevetném. Mégsem nevettem Podolák Mihályon, aki a kiskunlacházi Petőfi Tsz tagja, és jelenleg a szövetkezet paradicsomültet­vényén tevékenykedik. A pa­radicsompalánták már kibok- rosodtak, és láthatóan kelle­mesen érzik magukat fóliával fedett melegágyaikban. A hat holdon, ha minden jól megy — és miért ne menne jól? —, 10 vagon paradicsom terem, még­pedig primőr paradicsom. A szüretet május 15-re tervezik, amikor a paradicsom a piacon még arisztokratának számít, és nem adja magát kilónként egy tízesnél olcsóbban. Ez pedig pesszimista számítás szerint is a hat holdról egymillió fo­rintot jelent. (Mint fogyasztó az olcsó piaci árakért szurko­lok, de most mégis azt kívá­nom: legyen igaza Podolák Mihálynak: valósuljanak meg a tsz paradicsomi álmai... Sok példát említettem már az új mechanizmusból. Most következzék egy ómechaniz- musbéli jelenség. Mégpedig nem is gazdasági természetű, inkább a politikai felépít­ményből. Egyik község vezető­jével beszélgettem. Arról ér­deklődtem, mit lehetne meg­írni róluk. Azt mondta: ■ — Legnagyobb problémánk most a szárazság. Nagyon, de nagyon kellene egy kis eső — panaszkodott, aztán gondtól felhozott arccal hozzátette: . — De erről ne írjanak. Nem szeretnék a dolgozók között rossz hangulatot kelteni. i ' Tisztelt olvasó, kérem, ne$ nosolyogjon. Én a sajtó meg-^ >ecsüíését látom ebben. A ^ lyilatkozó .felfogása szerint^ igyanis nincs szárazság, ha ^ lem ír róla az újság. Az ol- ^ 'ásó pedig jobban hisz a le- rt betűnek, mint a felrepede- § :ett földeknek. Jellegzetes^ elfogás az ómechanizmus ko- ^ ai szakaszából: azt hisszük,^ iá vizet prédikálunk, azzal lo- 5 rsolni is lehet. & i A nyársapáti Arany Homok | Tsz szaporítani kívánta a fá- $ eánokat, de egyelőre nincs § pénzük a drága keltetőgépre. § Ezért hazai anyagból, a tsz- $ ben feltaláltak egy pontosan ^ működő fácánkeltetőt. A re- ^ mek kis szerkezetet eddig S tyúknak használták, és leg- s jobb esetben tyúktojást to-S jattak és keltettek vele. Most & rájöttek, hogy a kétlábú kis § masina kikelti a fácántojáso-^ kát is. Legfeljebb a művelet $ végeztével így sóhajt fel: ^ — Fácánt melengettem a keblem.alatt!-. t> tuituiA De aztán beletörődik, és | mindaddig elvégzi feladatátJ amíg újházi tyúklevessé át $ nem minősítik, vagy amíg ^ összejön a pénz a tervezett ^ drága keltetőgép megvásárlá- $ sara. A kis fácánok egy része S pedig hamarosan pompás ét- kekké változik a javarészt külhoni ínyencek konyháiban. S Más részük igazi fácáni fel-5 adatot kap. Eleresztik őket a 5 környéken, és hamarosan úgy ^ viselkednek, mintha igazi va- $ dón kelt vadak lennének. Ek- § kor nyomukba engedik a ja-S varészt külhoni vadászokat is, ^ akik drágábban lövöldözik le$ őket, mintha a piacon vásá- $ rolnák. Ezt hívják vadászszen- S vedélynek és jó üzleti érzék- i nek... s § s Utunk végére értünk. Tér- § mészetesen nem számolhat- ^ tunk be mindenről. Nem ^ .akartuk untatni az olvasót,^ hogy felsoroljuk azt a mérhe- ^ tetlen hosszúságú beton jár- i dát, amelynek építéséről a S községekben beszámoltak, s Minden tanácselnök tudott ^ valami új építkezésről beszél- í ni, mindegyik aggódott a ha-$ táridőkért, mert, sajnos, új $ mechanizmus ide, új mecha- $ nizmus oda, az idő néha eile- ^ nünk dolgozik. így jártunk mi $ is. Még sokfelé szerettünk $ volna menni, de ránktört az $ este. Elnéptelenedtek az ut- s cák, nem találtunk senkit, aki $ nyilatkozott volna arról, amit $ tud. ' s Mert a televízióban meg- $ kezdődött a „Ki mit tud?”... 5 : Ősz Ferenc 5 V Rajzok: Kertész László ; JEVGENYIJ VINOKUROV: Formulák Át-átesünk a kurta formulákon. „Hogy vagy?” S a másik, a rítus szerint: „Lassan”. — „No, akkor...” — „Minden jót, barátom!” Aztán megtorpan mégis, rádtekint, lassan beszélni kezd: „Hát... hogy lehetnék ... — szavai tétovák, ügyetlenek. — Feleségem... a múlt héten temették. Most meg a lányom fekszik. Nagybeteg... Hát.. így vagyok De egyszer eljöhetnél...” Sapkája a szemén. „Sír?...” Hosszú csend ... „Hogy vagy?” — „Lassan”. Ritkán mond többet en De ez még, látod, semmit sem jelent. (Fordította Kassai Ferenc) V aiüiiitrij' íxv égj ímjz/c­pesen tanuló, nyolcadi­kos falusi kislánynak kellett volna pályaválasztási taná­csot adnom. Szakközépiskolá­ba jelentkezett, de elutasítot­ták. Ezt a túljelentkezések és bizonyítványának ismeretében nem csodálom. Szülei most gimnáziumba szeretnék Írat­ni — hiába, közgondolkozá- sunkban még mindig kísért, hogy a felemelkedést az érettségi bizonyítvány igazol­ja. Segíteni akartam a kis­lánynak. Megtudtam, hogy a gyakorlatban a gimnáziumon, valamint a gép-gyorsíróisko­lán kívül két továbbtanulási lehetőség áll nyitva előtte. Az egyik lehetőség a szö­vő-, fonó-, kötszövő- és kon­fekcióipar. A másik lehetősé­get a különböző mezőgazda- sági szakmák jelentik. így például Vasadon, bentlakásos iskolában, szőlészetet, barom­fitenyésztést, zöldség- vagy gyümölcstermesztést tanulhat­na. A kislány mindkét aján­lat hallatán fanyalgott. Ez- ; után nem csodálkoztam, ami- ; kor tanáraitól azt hallottam, : hogy iskolájában, amely a da- I basa járásban van, a három j nyolcadik osztályból csak hu- I szonkilenc fiatal jelentkezett I ipari vagy mezőgazdasági I szakmunkástanulónak és kö- : zöttük is mindössze hét a i lány. : Igaz, ha a szülők élelme- i sek, akkor talán fel tudják ; vetetni a gyereket tanulónak ; valamelyik közeli ktsz-be : vagy magánkisiparoshoz. A I A megyei KISZÖV közlése : szerint az idei felvételek a i ktsz-ekben mintegy 250 fia- : talt érintenek: ez, ilyen nagy ; területen, nem sok. Közöttük : kevés a lány: szám szerint öt- i ven, őket is a fodrászatban, j kozmetikában találjuk. A z általános iskolákból ki­kerülők továbbtanulási i-1 ehetőségei iránti érdeklődést : a megyei tanács munkáügyi i osztályán folytattam. Itt meg- ; tudtam, hogy Budapest rié- i hány szakmát, így a már em- I lített szövőipart, s az építő- I ipart kivére, az iparitanuló- j intézetek, de a középiskolák i töbőségét is május végéig zá- i rolta a vidék elől: a tetőző i demográfiai hullám miatt el- I sősorban a fővárosi igények j dominálnak. Kivételt csak i azokkal a gyerekekkel tesz- i nek, akiknek legalább egyik ! szülője a fővárosban dolgo- j zik. ; Ez megyénkben különösen j kedvezőtlen helyzetet terem- ! tett, hiszen nincs más cent- I rum: Pest megyében, lako- : saink számához viszonyítva, l kevés helyen van iparitanuló- : képzés. A lányoknak például ; már nem is érdemes javasol- : ni a ceglédi vagy váci keres- ; kedelmi és " vendéglátóipart ; iskolákat, olyan nagy a túl- ! jelentkezés... Aj. is előfor- : dúl, hogy valahol ugyan van ! üres hely, ám az arra a mes- : térségre hajlamot érző fiatal : éppen a megye túlsó felében : lakik. Márpedig nálunk „min- ; den út Pestre vezet”, — a vá- ! ci járásból a dabasiba már ! nem lehet naponta közleked- ! ni. S ha azt mondtuk, hogy \ kevés a szakmunkásképző is- : kola, hát a kollégium még S kevesebb. 5 A területhez való merev kö- $ töttséggel a megyék és járások is találkozunk. Az egyik Örké­nyi fiú szőlészeti és borászati szakközépiskolába jelentkezett Kecskemétre. Kérelmét azzal utasították el, hogy „beiskolá­zása átlépné a megyehatárt”, A. nagykőrösi gimnázium igaz­gatója panaszolta, hogy nem vehetnek fel egy kitűnően ta­nuló, a múlt századi, hazai li- teratúra iránt szenvedélyesen érdeklődő és éppen ezért hoz­zájuk törekvő gyereket, mond­juk, Bács megyéből, mert a helyeket a környékbelieknél kell fenntartaniuk. így a pél­dánkban szereplő gyereket ki­szoríthatja egy sokkal gyen­gébb képességű, akinek csal az az előnye, hogy a járásuk­ba valósi, s akit egyáltalán nem érdekel Arany János é: kora, a nagykőrösi gimná­ziumnak e „specialitása”. Le­het, hogy ez mint tendencií nyereség járási szinten, de or­szágos érdekeket nézve biztos hogy veszteség. Elvégre a gimnáziumok fi hivatása: egyetemre előkészí­teni az arra legmegfelelőbbe két. S hogy ennek a hivatásnál a gimnáziumok eleget tudja nak tenni, ahhoz elsősorbar minőségi elvek alapján kelle ne válogatniuk. Különösen a: olyan középiskoláknak, ame lyeket a múltjuk is erre ősz tönöz. Hogyan figyeljenel azonban a minőségre, amikoi a mennyiségi igények kielégít hetetlenek? Sok helyen a kö zepes általános iskolai bizo nyítvány is belépő a legköze lebbi gimnáziumba — éppel egyéb továbbtanulási lehető ségek híján ... ... Miközben több szakmá ba a túljelentkezés és egy vi­tatható szemlélet miatt csu pán a bizonyítványa szerin kitűnő gyerek kerülhet be Barna Lajos, a fóti Gyermek város igazgatója, panaszolja hogy Vácott a fiatalok csak né gyes eredménnyel lehetnek la katostánulók. Emiatt a szíve sen barkácsoló, jó manuáíi készségű gyerek gyengébb bi zonyítványával esetleg szakm: nélkül marad __ A z igazság az, hogy anyag lehetőségek híján iskolaépítő sünk nem tudta követni a élet és a társadalom változó salt. A hatalmas társadalmi át rétegeződést sem. Nálunk ; mezőgazdasági munkák egyr specializálódnak, tehát a tér melőszövetkezeti tevékenysé: is mind több szakértelmet kö vetel. Közben a falusi munka erő zöme átkerül az iparba, d ott is számolhatunk változá sokkal a munkaerő elosztású ban. A modern nagyiparban a addigi termelőmunkások eg; része a szolgáltatásban dolgo zik majd. Mindezzel pedig ; továbbtanulással számoln kell. H add hivatkozzam egy ki tűnő munkára, cseh tudó soknak a közelmúltban ma gyárul is megjelent tanulmá nyára. A címe: Válaszúton civilizáció. Szerzői kimutatjái hogy a következő évtizedekbe: a munkaeszköz — a gép, gyár stb. — helyett az embe rek elméleti és gyakorlati tu dása válik a legfőbb termelő erővé. Éppen ezért a társada lomnak szükséges szaktudá megszerzésének biztosításár, fordított anyagiak a leggyü mölcsözőbb beruházások. Padányi Anna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents