Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-05 / 104. szám
\ 1968. MÁJUS 5., VASÄRNAP K^rtop 7 ZORITA Május 25-én üzembe helyezik a Madridtól mintegy 100 kilométer távolságban felépített „Zorita” nevű első spanyol atomerőművet. A Westinghouse cég által épített, dúsított urániumot felhasználó atomreaktor teljesítménye 135 megawatt lesz. Horgászoknak: SÜLLŐ - FOGAS Ikrafészkek a víz mélyén A napenergia nyomában Térkép a világ növénytárházáról szeszélyes, a Balatonon gyakoriak a viharok, az erős hullámverés. A kavargó víz ilyenkor . a lerakott ikrákra gyakran több centiméteres iszapot rak le, amely elpusztítja az ikrahéjban fejlődő ivadékot. Viharos tavaszé években emiatt, a Balatonon természetes úton egyáltalán nem gyarapszik a süllőállomány. Az összegyűjtött ikrákat viszont védett helyre szállítják, ott kel ki, táplálékkal gazdag vízben megerősödik a kis süllő, és csak azután engedik ismét vissza a Balatonba. A süllő egyik legjobb étvágyú ragadozóhalunk. Orsó alakú testét kemény, fésűs pikkelyek borítják. Színe ezüstös, különösen jellegzetes ez a Balaton híres süllőjére. Életmódjának megfelelően a legvegyesebb halivadékkal táplálkozik, de a rovarokat, csigákat, békákat sém veti meg. Falánkságára jellemző, hogy mindent megeszik, ami él és mozog. Ha elegendő tápláléka van, gyorsan nő, harmadik évében már horgászható. Igaz, hogy ritkán, de még ma is lehet találkozni 10 kg-os, 1 m-es példányaival. A brémai Evelyn Jakoby, húszesztendős gyógyszerészgyakornok nyerte el „A legintelligensebb asszony” címet. Az egyik nagy német nőmagazin, a mainzi egyetem alkalmazott pszichológiai tanszékének tudományos munkatársával, dr. Herbert Steinerrel karöltve féléven keresztül tesztsorozatot hajtott végre a „gyengébb nem” tagjai között. Az ezt követő szellemi vetélkedőn Evelyn Jakoby lett a győztes. — A fiatal német lány — szigorú vizsgák és selejtezők után — öt társával került be a döntőbe, miután az elektronikus számológép a több ezer pályázó közül —, az első vizsgákra kérdőívek alapján, írásban került sor —, kétezer hölgyet választott ki. A döntőt, a nagyközönség részvételével Stuttgartban rendezték. A legjobb helyezéseket a legfiatalabb két „versenyző” érte el. A két lány magabiztosságára és gyors észjárására jellemző, hogy vizsgáztatójuk egyik gondolathibáját is pillanatok alatt észrevették. Felvételünk Evelynt ábrázolja az utolsó feladatok egyikének megoldása közben. Tudományos expedíció — versenyben a földmérőkkel A szóhasználatban gyakran keveredik a süllő és a fogas. A megkülönböztetés csak méretbeli különbséget tükröz: a másfél kilogrammos példányok a „fogasok”. A fogas pedig — különösen roston sütve — idegenforgalmi nevezetesség. Horgászata szórakoztató; történhet élő hallal, megölt kis hallal, pergetve és különféle villantókkal is. Mivel a süllőnek nagy az oxigénigénye, a folyók örvénylő helyein, zsilipek utáni gyors folyású szakaszokon, a Balatonban a mély vizekben tartózkodik. Kapási Ideje tavasszal és ősszel napközben van, nyáron inkább reggel és délután. Kapását az időjárás befolyásolja: nyáron esős, borult időben napközben is kap, a zivatarok első óráiban mindig fokozódik a kapás. Horgászatánál a hosszú, rugalmas bot előnyös, mert gyakran kell a halat akadályok közül kivezetni. A rövid, merev bottal nem lehet kellően érzékelni a süllő finom kapásait, sőt ha úszó nélkül horgászunk, jobb, ha a zsinórt ujjaink között tartjuk, hogy a legfinomabb érintést is érzékelhessük. A horogra akadt süllőt ne erőltessük azonnal a mélyből a felső vízrétegbe, lassan emeljük ki. Az agyonf árasztott süllő még így is hamar elpusztul. Horgászatával azonban még várnunk kell: tilalmi ideje a Balatonon III. 1-től V. 20-ig, egyéb vizeinken III. 20- tól IV. 30-ig tart. Brazília óriási őserdeje, a Mato Grosse ma még feltáratlan terület. Két nagy hírű angol tudományos intézmény kutatói expedíciót szerveztek azzal a szándékkal, hogy mélyreható tudományos feltárást végezzenek e térségben, mielőtt a civilizáció megjelenik és megváltoztatja az ősrengeteget, összesen 22 angol tudós vesz részt ez ev folyamán a nagyszabású munkában, geológusok, geomorpfo- lógusok, de növénytani, madártani kutatók és mások is. A tervek szerint az expedíAz élelmiszerek romlását előidéző mikroorganizmusok pusztító tevékenysége meggátolható vízelvonással. Ezen az elven alapszik az aszalásció 1969 végére befejezi munkáját, de sietnie kell: megjelentek már az első földmérők, felállítják kunyhóikat s valamiféle mezsgyéket próbálnak megállapítani a beláthatatlan vadonban. Az expedíció tagjai még vizsgálják a talajt, gyűjtik a különleges állat- és növényfajokat, miközben valahol Brazíliában már földvásárlást terveznek s megindul a földművelés az alvó területen, amelyről térkép is még csak repülőgépről készült. sál történő tartósítás és a porítás. Nagy hiba, hogy a hőhatással gyorsított vízelvonás során a fehérjének és más fontos tápanyagé ..nak csaknem a fele elbomlik. A fagyasztásos szárításnál (lio- filizálásnál) nem áll fenn ez a veszély, viszont ; endkí- vül drága berendező;. igényel a folyamat vég-óhajtása. A két eljárás közötti középút: az élelmiszerek víztelenítése zárt térben, légáramot- tatással. Berendezése kiválóan alkalmas kávé, tej és vaj, vagy akár spenót, földieper, sárgabarack stb. víztelenítésére, porítására is. így a fagyasztva szárítás költségeinek tizedrészéért az eredeti íz- és tápanyagokat teljes egészében tartalmazó porított termékek állíthatók elő. Tartósítás „huzattal" re fűzött borókafenyő- vagy halászhálódarabokból készített csomókat. Ha a szálakat parányi áttetsző, kissé sárgás göm- böcskék lepik el, csónakba gyűjtik a csomókat, és gyorsan eltávoznak. Mi lehet ez a különös művelet? Halászok voltak ők, akik nemcsak a vizek letárolását végzik, hanem a „vetést” is; biztosítják a következő évek fogását. Nagy értéket gyűjtöttek össze: a Balaton legértékesebb halának, a süllőnek a megtermékenyített petéit. Jogos a kérdés, hogy miért szükséges összegyűjteni a Balatonból származó süllők ikráit, amelyekből a kikelő halacska ismét csak a Balaton halállományát fogja gazdagítani. Az ember beavatkozik itt a természet rendjébe, de joggal és okkal teszi. A süllő ikrái átlagos időjárást feltételezve, április első napjaiban érnek be, s a megfigyelés szerint a barackfák virágzásával együtt megindul az ívás. A süllőmama köves fenekű, mély vizű helyekre rakja le ikráját azokra a fészkekre, melyeket a hím készít számukra — ezeket helyettesítették a halászok mesterséges, kötélre fűzött műfészkei. Az ivadék a víz hőfokától függően 8—14 nap alatt kel ki; a kikelt halacska 4—5 mm nagyságú, néhány nap múlva kezd táplálkozni. És ez magyarázza meg, miért kell összegyűjteni az ikrákat. Az április hónap általában Az 1967 nyarán Jugoszláviában megrendezett nemzetközi talajtani kongresszus részvevői nagy érdeklődéssel tanulmányozták azt az öt térképet, amelyeket Natalja Bazilevics szovjet tudós, a mezőgazda- sági tudományok doktora mutatott be nekik. Nemcsak azt mutatták be ugyanis, hogyan oszlik meg a növényzet a föld felszínén, hanem azt is, hogy bolygónk egyes tájai mennyi napenergiával rendelkeznek. . Bármilyen furcsa, az emberiség többet tud a Föld mélyében rejtőző kincsekről, mint a felszínen, a bioszférában található értékekről. A biológia egészen az utóbbi időkig inkább az élő természet minőségével foglalkozott, s nem a mennyiségével, amelyet k i a p a d hatatlannak hitt. Mivel is rendelkezünk a valóságban, mekkora a termelékenysége az élő természet „üzemének”, amely klorofil- lal és napenergiával, a Föld szerves anyagának alapvető forrásával működik? Szovjet tudósok a világ növényzeti térképét alapul véve, összegyűjtötték a bioszféra különböző területeinek produktivitására vonatkozó eddigi adatokat, és öt újszerű térképet állítottak össze. E térképeken bemutatták, hogyan oszlik meg a növényzet tömege és évi szaporulata a Föld felszínén, mennyi és milyen vegyi anyagot használ fel évente a talaj. Számba vették az elhalt szerves anyag tartalékait, amelyek a növények rothadása folytán halmozódnak fel a talajban, és a különböző növénytársulásokban végbemenő ■ anyagcsere mérv ít. A bioszféra olyan sajátos mozaik, amely a szervezetek egyes életközösségeiből tevődik össze. Ezek az életközösségek különböző éghajlati övékben, különféle talajokon élnek, és távolról sem egyformán részesülnek a Nap adományából. Éppen ezért termőképességük sem egyforma. Földünkön most — akárcsak a nemzetközi geofizikai év idején — egy nemzetközi biológiái program megvalósításán dolgoznak. Egységes módszerek alapján gondosan számba veszik a természeti kincseket. Bár e nagyszabású kutatómunka még javában folyik, némi következtetést máris le lehet vonni. A tudósok — a növényzeti tartalékok felmérése alapján — több kategóriára osztották a bioszféra különböző területeit. Megállapították, hogy a legszegényebbek a forró szubtrópusi és trópusi sivatagok. Valamivel gazdagabbak az északi-sarki jégmezők, a tundrák és a sarkkörnyéki növényi társulások. Ezeken minden hektárra maximálisan 50 mázsa növényi tömeg jut. Az erdős tundra növényi tartalékai ennél is nagyobbak, a tajgában pedig már három-négyezer mázsa növényi tartalék jut egy-egy hektárra. Az örökzöld trópusi erdőkben az egy hektárra jutó növényi tartalék mennyisége helyenként eléri a 17 000 mázsát is! A bioszférán belül a növényzeti formákat a talaj termőképessége határozza meg, mivel a különböző növény- társulások táplálkozása mind a tápanyag minősége, mind mennyisége szempontjából eltérő. Az északi növények például a nitrogént kedvelik a legjobban, az Egyenlítő mentén élők pedig a szilíciumot. A szovjet tudósok kutatásainak Igen nagy jelentősége van az erdőművelés, a földművelés és agrokémia szempontjából. De van a dolognak egy másik fontos oldala is. Azok a számítások, amelyeket a kutatók végeztek, azt bizonyítják, hogy bolygónk biológiai lehetőségei valóban kolosszálisak. Julia Sisina Ha valaki április elején a ge furcsa műveletet végez: bó- Balatonon csónakázik, gyak- jákkal jelzett helyeken a víz- ran találkozhat motorcsóna- bői köteleket halásznak ki, kokkal, melyeknek a legénysé- és tanulmányozzák a kötelekGyorsabban A polgári légiközlekedésben újabb technikai forradalom szele észlelhető. A cél: gyorsabban a rendeltetési helyre — lassabban közlekedő gépekkel. Ezt a tervet csak a függőlegesen startoló gépekkel lehet megvalósítani, amelyek a városok szívében, vagy akár a közlekedési csomópontoktól távol eső ipari településeken bármelyik nagyobb, sima felületű épület tetején fel- és leszállhatnak. — A „VC 400” típusú repülőgéppel a Német Szövetségi Köztársaság mérnökeinek ideális rövid- és középtávú repülőgépfajtát sikerült kikísérletezniük. A propellerturbinákkal meghajtott, mozgatható szárnyakkal ellátott 90 személyes gép, óránként átcélhoz - lassúbb gépekkel lagban hétszáz kilométeres sebességet ér el. A függőleges felszállásra alkalmas repülőgéptípusok legnehezebb problémáját, a függőleges repülésből a vízszintes repülésre való átállás súlypont^ áthelyeződése képezi. Ezt a nehézséget a „VC 400” modellnél az ún.. Tandem-szárny- rendszer segítségével oldották meg. TUDOMÁNY-TECHNIKA Az asszonyok intelligenciavizsgálata
