Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-28 / 123. szám

2 1968. MÁJUS 28., KEDD Ceausescu BeSgrddban TOIL HELYETT TŰVEL Nem tollal, hanem tűvel írt regény közlését kezdte meg a Kelet csillaga című üzbég fo­lyóirat. A regény szerzője, Vali Gafurov, vak. 12 évi pél­dátlan munkával „irta le” a regényt. Nicolea Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, az államtanács elnöke • román párt- és kormánykül- | döttség élén május 27-én, hát- I főn délután hivatalos látoga­tásra Belgrádiba érkezett. A román párt- és kormány- küldöttség jugoszláviai láto­gatása idején tárgyalásokat folytat a jugoszláv küldött­l-ig tartózkodnak Jugoszlá­viában és ez idő alatt Belgrá­dion kívül látogatást tesznek Szlovéniában, Horvátország­ban és Montenegróban. IKREK ORSZÁGA A francia munkások a sztrájk folytatását kívánják (Folytatás az 1. oldalról) történt súlyos rendzavarások tanulságai nyomán mind a CGT, mind a kommunista párt arra szólította fel a diá­kokat: ne tartsák meg a hét­fő estére tervezett tüntetésü­ket, mert a további rendbon­tás és felfordulás nem segíti, hanem akadályozza a súlyos sztrájkcsatákba bocsátkozott munkásság fegyelmezett har­cát. Annál meglepőbb, hogy a kormány mégis engedélyezte a korábban megtiltott tüntető felvonulást, mert „biztosítéko­kat kapott a diákság vezetői­től, hogy nem lesz rendzava­rás”. Megfigyelők a hatóságok­nak ezt a pálfordulását a francia politikai élet kö­zelgő izgalmas eseményé­vel, a június 16-ra meg­hirdetett referendummal hozzák kapcsolatba. A diákság egyes köreiben hangadó szerephez jutott fele­lőtlen, anarchista elemek rendbontása mind nagyobb visszatetszést kelt a lakosság körében. Feltehető, hogy a to­vábbi rendzavarások csak fo­koznák ezt a hangulatot, s ez a gaulle-ista kormány kezére játszana. Vietnami szolidaritási nap a szentendrei járásban (Folytatás az 1. oldalról) megye lakossága minden ré­tegében teljes egyetértésre ta­lált. Ennek az együttérzés­nek nálunk hagyományai van­nak. A mi fiaink mindenütt ott voltak, ahol a szabadsá­gért küzdenek. Jól tudjuk, hogy a bajban szerzett barát évszázadokra szóló barát. Be­fejezésül elmondta, hogy a megyében az erkölcsi támo­gatáson túl eddig közel más­fél millió forint gyűlt össze. A Visegrádtól Szentendréig című antológia vételárából 131 ezer forint folyt be.-«'»-i-v . • • • * 1 ✓ ... . Luu Kiem magyarul mon­dott köszönetét a járás és a város népének támoga­tásáért. Arról szólt, milyen sokat je­lent ez sokat szenvedő hazá­jának. Az ünnepség befejezéseként kiosztották a Visegrádtól Szentendréig című antológia szerkesztésében, összeállításá­ban résztvevő művészeknek, valamint a terjesztésben élen­járóknak az aranykoszorús békejelvényeket. A szentendrei vietnami szo­lidaritási nap az ifjúsági együttes műsorával ért véget. sággel, amelynek élén Joszip Broz Tito köztársasági elnök áll. A román vendégek június Az ikrek világrekordját a bolgárok tartják. Az utóbbi 80 évben Bulgáriában 310 000 iker született. Az első latin-amerikai szívátültetés Az első latin-amerikai szív­átültetési műtét befejezése után kilenc órával a brazíliai Sao Paulában kiadott orvosi közlemény szerint a páciens, a 23 éves Joao Ferreira da Cu:iha teljesen öntudatánál van és állapota javul. A mű­tétet végző orvos közlése sze­rint most első ízben végeztek szívátültetést és az átülteten­dő szív előzetes lehűtése nél­kül. Ugyancsak jól van az a beteg is, akibe a súlyos fej­sérülései következtében elha­lálozott ismeretlen szívadó veséjét ültették át. A virginiai Richmondból szintén kedvező hír érkezett: két órával a szombaton este elvégzett szívátültetési műtét után visszanyerte öntudatát az 54 éves Joseph Klett. A kór­ház szóvivője közölte, hogy bíznak páciensük felépülésé­ben. A két szívátültetéses beteg­gel ellentétben nyugtalanító hírek érkeznek a 15 éves Alex Smithről, akinél május 15-én sürgős tüdőátültetést kellett végrehajtani, miután tévedés­ből gyomirtószert ivott. Ötös ikrek Mexikóban Egy 29 éves mexikói pa­rasztasszony Vera Grúz állam egyik kis községében koraszü­léssel ötös ikreknek adott éle­tet. Röviddel a szülés után két csecsemő meghalt, az életben maradt másik hármat egy közeli város kórházának inku­bátorában helyezték el. A szü­lést a községi bábaasszony AZ EAK-ban a katonai leg­felsőbb bíróság július 10-re tűzte az egyiptomi légierő volt parancsnokainak újabb fele­lősségre vonását. EGY 16 ÉVES SZOVJET LÁNY, Jekatyerina Novickaja nyerte Brüsszelben az „Erzsé- bet királynő” nemzetközi zon­goraversenyt. VI. PÁL PÁPA kihallgatá­son fogadta Hirosima polgár- mesterét. 70 ÉVES KORÁBAN el­hunyt Vaszilij Kazakov, a szovjet tüzérség marsall ja. «OAinot_..tM.'iapeQű Bodrogi Sándor; Tfytfídei/d KOPASZ OROSZLÁNBAN 8. Szokatlanul csengett a tele­fonkészülék. Kinyúlt egy kéz, megfogta, felemelte a kagy­lót. majd visszaejtette a he­lyére. A férfi — Wocheck professzor — oda sem fordult a zöld készülék felé. Megszo­kott mozdulattal végezte el a visszautasítás eme egyszerű mozdulatát. Amikor pedig a kagylót tartó keze felszaba­dult, újra a lila ceruza után nyúlt, és az asztalán tornyo­suló akták, rajzok, definíciók tanulmányozásához látott. Kü­lön világ lüktetett ebben a hatalmas, rózsakertre nyíló dolgozószobában. Wocheck professzor a va­dászkutya szívósságával ta­padt a nyomra, arra a pará­nyi jelre, amely arról vallott, elérhető közelségbe került egy újabb nagy kérdés megoldá­sához. Harminchárom eszten­deje dolgozott itt. Napi tizen- két-tizenhat órát. Fiatalkorá­ban otthon Németországban még teniszezett, nagyon nagy jövőt jósoltak neki, de egyik napról a másikra búcsút vett a fehér labdától. Edzője he­tekig várta a labor bejáratá­nál, nem egyezett bele egy­könnyen, hogy a — szerinte — viláebfdnoki képességekkel rendelkező sportoló csak úgy odébbálljon. Karl-Heinz Wocheck, az if­jú vegyész ekkor a közeli sör­pincébe hívta az edzőjét. — Arra kérem Julius bá­csi... mondjon le rólam. Higgyen nekem, ha most en­gednék is a rábeszélésnek, előbb-utóbb visszatérnék a ve­gyészeihez. Soha nem tudnék teljes szívvel csak a sportnak élni. Nem tudom elhagyni a hivatásomat. Julius Werner, a birodalmi teniszválogatott edzője nem nyugodott egykönnyen a ku­darcba. Ám Wocheekkal nem lehetett vitatkozni. — Kár kérlelnie, Julius bá­csi! Amikor a diplomamunká­mon dolgoztam, az élőlények vas-asszimilációját választot­tam témául. Azt hittem, egy­szerű dolgom lesz. könnyű, si­keres munka. De tévedtem. Az emberi szervezet létéhez, majdnem minden élőlény fennmaradásához az oxigén és víz mellett még egv alapvető anyagra van szükség. A vas­ra. Vas és fehérje, látszólag egymástól homlokegyenest különböző anyagok. Az egyik roppant egyszerű elem, a má­sik hallatlanul összetett ve- gyület. A vas létezhet fehérje nélkül. Az élő anyag viszont elpusztul, ha nem rendelke­zik kellő mennyiségű vassal. — Ezt minden laikus tud­ja, barátom. — De azt senki nem tudja megmondani, miképp építi át a ferrumot az élő szervezet a saját „szájíze” szerint. Mi­lyen hallatlanul összetett ve­gyi folyamat játszódik le az emberi szervezetben, amíg például az almahéj csekély vastartalma az élethez szük­séges beépített ferrummá mó­dosul. Két hónapja értettem meg: ha egész életemet e ti­tokzatos folyamat felderítésé­re szentelem, többet teszek az emberiségért, mint ezer meg­nyert játszmával. Egyszerűen nincs időm a napi öt-hatórás edzésekre. — Hallgasson ide — vesz­tette el Werner a türelmét —, maga az I. G. Farben alkal­mazottja és tíz esztendőre szóló szerződést írt alá. Jó, kiválik a csapatomból. Ezt nem tudom megakadályozni, de gondoskodom róla, hogy ez a tíz esztendő — a maga szá­mára — száz évvel is felérjen. — Engem nem lehet fenye­getni — pattant fel az ifjú tudósjelölt. — Tudom, hogy a személyzeti osztályunkon mi­iven nagy szava van önnek. De azt teszi, amit jónak lát. Célom van. és ettől semmifé­le fenyegetéssel nem lehet el­tántorítani. Néhány pénzdarabot lökött a márványasztalra, köszönés nélkül kisietett a sörözőből. Másnap a laboratóriumban levél várta. „Az I. G. Farbenindust­rie igazgatótanácsának rendeletéből: Értesítem önt, hogv a velünk kötött szerződésé­nek 2/a pontja alapján úgy döntöttünk, hogy görögor­szági leányvállalatunkhoz, az ..Aerocbémiához” he­lyezzük át. Áthelyezése ha­tározatlan időre szól. Illet­ménye változatlan. Utazá­si okmánvait és az eavhavi fi7pt4fá„pV m°sfí>1elő köl­tözködés! átalányé* a nénz- tárban vegve fel. Üj be­osztásában a munkát fnlvn évi október hó 1-én kell megkezdenie. Olvashatatlan aláírás, személyzeti igazgató.” Ügyvédi irodákba rohant, de nem akadt jogászra, aki a gyárral kötött szerződésének felbontásához szükséges per­ben sikert jósolt volna neki. Késő estére ért haza. Csodálkozva vette észre, hogy szobájának ablaka vilá­gos. — Végre — nevetett rá az edző. — Alig tudtam kivárni. Nézze, hoztam egy levelet, eb­ben mi ketten megírjuk, hogy ön továbbra is az I. G. Far­ben sportklubjában kíván te­niszezni, és akkor gyermek- játék lesz elintéznem, hogy abból a görögországi „idegen­légióból” semmi ne legyen. Wocheck hosszú, vékony, vértelen arcát szokatlan tűz öntötte el. Döngő léptekkel száguldott lakása ajtajáig. Feltárta. Biccentett. — A viszontlátásra, uram! Az edző szomorúan csóvál­ta a fejét. — Hej, Wocheck úr — mondta —, ha maga ilyen tűzzel játszana a teniszpályán is... A világ a maga nevét harsogná... Az ifjú mérnök barátait, kollégáit hívta telefonon és sikerült kiderítenie: az Aero- chémia születőben levő válla­lat, amely különféle, a leve­gőből nyert alapanyagok kon­centrálásával és műtrágya­gyártással foglalkozik majd. Magyarán: kénsavgyárba ke­rül. Ebből mindjárt meg is értette, miért nevezte Julius Werner idegenlégiónak azt a helyet. Reggel összecsomagolt. Bú­csúzni csak Hildehez ment, a lányhoz, akivel együtt készült a diplomamunkájára. A cson­tos arcú, láthatóan örökös vénkisasszonyságra kárhozta­tott leány vigasztalta: — Ne szomorkodjon! A maga útja Athénben is a csil­lagokig vezet. Nehéz lesz el­jutnia odáig, pedig maga te­hetséges. olyan, amilyen egy században kettő-három, ha születik'. Ez a sorsa, menjen elébe, dolgozzon, ha pedig va­laha szüksége lesz egy szövet­ségesre, a laboratóriumában egy napszámosra, csak írjon nekem. — Egy kénsavgyárba me­gyek — mondta Wocheck. — A mennyországba utazik — mosolygott csendes szomo­rúsággal a lány. — Ahol ma­ga dolgozik ... Na, de isten áldja, ne szomorítsuk egy­mást. Emlékezés Schram őrnagyra A prágai Rudé Právo va­sárnapi számában közli dr. B. Rattinger professzornak, a Károly Egyetem államjogi tanszéke vezetőjének vissza­emlékezését Augustin Schram őrnagyra. „Jan Masaryk volt külügy­miniszter haláláról sokat ír­nak. A lapokban megjelent cikKek szerzői amatőr detek­tívek szerepét vállalták. A szenzációkeltés érdekében semmitől sem riadnak vissza — mondta Rattinger profesz- szor, akinek szavai nyomán megelevenednek a húsz év e. ~ tti események! „Vonohrady kerület, Horny Stromky utca 14. sz. alatt laktunk. Velünk szemben a 7. számú házban laktak Schra- mék. Baráti kapcsolatot tar­tottunk, az asszonyok jó ba­rátnők voltak. Váratlanul jött 1948 tragikus májusi napja . . . Koránkelő vagyok, a család­nak reggelit készítettem. Hét óra után néhány lövést hal­lottam. Az ablakból láttam, hogy az utcán férfiak futot­tak, egyikük kezében akta­táska volt. Kiszaladtam. Ki­csivel később Schramék laká­sában a földön holtan talál­tam barátomat. Az egyik szé­ken összeroppanva ült fele­sége, Anna. A 23 éves gyilkosnál, M. Chocnál röplapot találtak, amelyet elolvastam. Durva tá­madást tartalmazott a CSKP ellen. Név szerint támadta Augustin Schramot, a párt központi bizottsága partizán és ellenállási szervezetek osz­tályának vezetőjét. A röpla­pon — amelyet Nyugat-Né- metországban adtak ki és amelyen lö aláírás volt — köztük Bunzáé, Chudobáé és másoké — barátomat vádolták Jan Masaryk meggyilkolásá­val. Az aláírók között szere­pelt Vavra Starik is. Milyen ember volt Vavra Starik a megszállás alatt? A szlovák-morva területen élt, ahol el szerette volna érni azt, hogy Morvaország e ré­szét az úgynevezett szlovák államhoz csatolják. Később Szlovákiában csatlakozott a partizánmozgalomhoz, mint besúgó. Augustin Schram mindezt jól tudta. Amellett foglalt állást tehát, hogy V. Starikot zárják ki a cseh par­tizánok soraiból. Ez a bűnöző, <*.ki később Nyugatra szökött, bosszút állt rajta: cseh terro­ristákat küldött Prágába, hogy Schramot meggyilkolják. Az az ötlet, hogy Schram nevét kapcsolatba hozzák Jan Masaryk halálával, nyugati eredetű. 1965-bm röpítette fel a Spiegel című lap, onnan azután ez a hamis állítás át­került hozzánk is.” Rattinger professzor végül megállapítja: „Augustin Schramnak számos barátja volt. Biztos ők is tanúságot tesznek annak az embernek védelmében, aki a szabad­ságért, a fasizmus ellen har­colók első soraiban állt. Visz- szautasítom a vádat, amely bemocskolja egy bátor elv­társ, egy kommunista emlé­két.” Ez történt (Folytatás az 1. oldalról) volt. A rendezvény megnyitó­jaként az igazgató számolt be a vendégeknek a község szín­játszómozgalmának közel két évtizedes útjáról, s arról, hogy a televízió konkurrenciája mellett is igen nagy az érdek­lődés a faluban a helyi önte­vékeny színjátszók produkciói iránt. A színjátszók előadás plakátjaiból és fényképes tab­lóiból kiállítást rendeztek. Ezután került sor a csoport bemutatkozására, előadták Tu­dor Mosatescu román szerző Titanic keringő című három- feivonásos vígjátékát. A szakmai közönség sorai­ban helyet foglalt a ro­mán nagykövetség kultu­rális attaséja is. Hosszú autókaraván indult el vasárnap reggel Vácról a Balaton északi partja felé. A konvojt vezető rendőrautón ez a felirat állt: „Autóclub váci női csoportja”. Nem egyszerű hétvégi túráról volt szó, a Pest megyei közlekedési rendőrség elismerésre méltó kezdemé­nyezése, s a városi pártbizott­ság és a Hazafias Népfront szeretetteljes támogatása, szer­vezése előzte meg a kirándu­lást. A város veteránjait és a szociális otthon lakóit lát­ják vendégül. A Tihany Étteremben a váci Autóclub férfi képviselői aján­dékokkal köszöntötték a ked­ves vendégeket. A ceglédiek, úgy látszik, nem restek vasárnap sem idő­ben kelni —, ha könyvről van szó. Jól tette, aki igyekezett, mert késő délután már több hét végén könyvből nem lehetett kapni. A körkép elfogyott, a Váci kö­tet Eső a homokra c. kiadásá­ból is alig maradt. Az ünnepi könyvhét első napján csaknem 16 000 fo­rint értékű könyvet vásá­roltak. Ezen a napon a gyerekek is szóhoz jutottak — jobban mind az év más napjain. A gyermekrajz kiállítás legtehet­ségesebb alkotóit könyvvel, já­tékkal, csokoládéval jutalmaz­ták. Az ezt követő szellemi ve­télkedőn is válaszolhatott rajz­ban, akinek ott nagyobb volt a bátorsága, mintha ugyanezt mondatokba foglalva kellett volna a hallgatóság elé tárni. Jó hangulatban, sok ötlettel, kedves ünnepségekkel zárult a gyermeknap Vácott. Vonattal, autóbusszal, mo­torkerékpáron érkeztek a fia­talok Tatára: öt megye — Győr, Fejér, Veszprém, Komá­rom és Pest — ifjai rendeztek találkozót és nagygyűlést Ta­tán. Eljöttek a szomszédos csehszlovák Komárno if­júsági küldöttei is. A bejáró dolgozók klubját alakították meg Isaszegen. Az esemény indoka, s alapja, hogy a település 10 000 lakója közül több mint a fele Budapesten dolgozik. Az első összejövete­len Komlós János íróval és Mikes Lilla színművésszel be­szélgettünk az irodalomról a klub tagjai. Ezután minden vasárnap összejövetelt tarta­nak, hogy mindig más-más té­máról hallgassák meg a hozzá­értők véleményét. Sz. J„ P. P„ V. V. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES KÖZPONTI TELEPHELYÉRE esztergályos, marós, lakatos, motorszerelő, hegesztő, asztalos szakmunkásokat, mérő- és szabályozó körök özembe helyezéséhez technikusokat, kazánkezelőket, férfi segédmunkásokat. KOLSZOLGALATI MUNKAKÖRBE műszer és technológiai szerelési munkahelyekre csőszerelő, központifűtés-szerelő, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyen 5 napos munkahét, munkásszállás és étkezés van. JELENTKEZÉS a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents