Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-12 / 110. szám
8 «91WYCi 1968. MÁJUS 12., VASÁRNAP VARADY SZABOLCS: Háló fölött Befordulok egy utcasarkon, eltévedek a városomban — fogaim koccanó zajában tenyésznek álomképeim, mikel szétugraszt majd a lárma. A játszótér mentén irigylem a gyerekszertartások gőgjét, futólag, mert tovább igyekszem, üres utcába fordulok, hol rongyos házfalak között kopott zenéket lélegeznek pucér ablaksorok, hát jöjj, és fogd meg a kezem. Ha nem felejtesz el, hazatalálok. Idegen utcába ne kergess, hol térdre kényszerít hiányod. Engedj megállni lábamon, engedd, hogy induljak veled az örökösen tervezett döntő fölismerésre. Nem válaszolsz. A csókjaim átfutnak arcodon. Lebegsz a kötelesség, szeretet szerelem hálói fölött az áldozat sorsát latolva. Hiszen ha őt elengeded, tudom, zuhanás lesz a sorsa. Hiszen hármunk egymást faló kapcsolatából kitaszítva talán a harmadik jelen lesz levágott testrészként örökre, immár mit sem gyanítva. S akit a harc győztesnek ir be. a béke áthúzza nevét. Szeretlek. Véget ér az utca, a párkánysor lemállik. Elindulok feléd. Modernség és igazi korszerűség $ A MODERN MŰVÉSZET $ különböző irányzatainak ér- ^ tékelése, befogadása és a kö- ^ zönségre tett hatása egyike a & legvitatottabb kérdéseknek. ^ Ekörül olykor a legszélsősége- ^ sebb nézetek ütköznek. Egye- § sek idillikusán zavartalannak í vélik, mások létrehozhatatlan- ^ nak tartják a modern művé- ^ szét és a szélesebb közönség § közötti kapcsolatot. $ A művészi alkotások hatá- ^ sának fontos feltétele a köz- ^ érthetőség, pontosabban az, ^ hogy jelentésük és hangulatvi- ^ láguk minél több ember szá- ^ mára érthető, élvezhető, tehát ^ befogadható legyen. Ez a kö- ^ vetelmény — olykor a legjobb ^ szándékok ellenére — nehe- ^ zebben megvalósítható a mi ^ korunkban, mint korábbi szá- ^ zadokban. Ebből sok probléma ^ adódik, amelyeket nem lehet ^ figyelmen kívül hagyni. ^ Ugyanakkor, a művészi alko^ tás műhelygondjainak megér- ^ tő elemzése mellett és közben ^ is alapelv maradhat, hogy ^ igényesség és korszerűség ^ semmi esetre sem kizáró el- ^ lentéte a közérthetőségnek. & Sőt százezrek és milliók figyelmére, érdeklődésére elsősorban — és a jövőt tekintve remélhetőleg fokozottabban — olyan alkotások számíthatnak, amelyek közérdekű, a közvéleményt foglalkoztató kérdések körül keltik életre s ábrázolják hőseiket, a jellem és a magatartás szempontjából sokszínűségükben, árnyaltságukban is tipikus szereplőiket. Ez az igény főképpen a drámára és az epikára vonatkoztatható. Aligha van igazuk azoknak, akik a formai érthetetlenséget, a megfejthetetlen vagy többféleképpen értelmezhető bonyolultságot a mához méltó és a jövőt ostromló művészet szinte kizárólagos zálogának tekintik. Arra is van elég példa, hogy az üj tartalom érthetőségét semmi sem nehezíti. S amit nem értünk, elég gyakran nem igazán új, tartalmi és formai szempontból sem mély, hanem zavaros vagy ellenszenves. Az a vitára ingerlő prózaírói stílus és gyakorlat, amely az embert és világát geometriai idomok sablonjai közé szorítja, elszürkíti és a reménytelenség félhomályába löki, hiába hivatkozik ultramodern külföldi példákra, hiába takarózik a korszerűség jelszavába. Közönyösen hagyja az olvasót, aki éppen az igazi korszerűséget, a mai élet gondjaira, ellentmondásaira visszhangzó közérdekűséget hiányolja az ilyen mértani szemléletű, idő és tér fölötti lombikvilágba menekülő elbeszélésekben. ENNEK BIZONYÍTÁSÁRA lássunk két — látszólag távoli, valójában egymás érvényét erősítő — példát. Népszerű műfaj ma világszerte a tudomány fejlődési távlatait fantasztikus cselekményesség formájában bemutató és népszerűsítő science fiction. Terjedését szívesen -látjuk, .-ép azt ki- : vánjuk, hogy a magyar könyv-! kiadás is minél több magas I színvonalú, a műfaj elitjét rep- i rezentáló tudományos fantasz- i tikus elbeszélést, regényt for- díttasson, írasson juttasson el a magyar olvasóhoz. Nem kevésbé kívánatos azonban, hogy a válogatásban és a toborzan- dó hazai szerzők orientálásában néhány világos alapelv érvényesüljön. Az is például, hogy a jövő, bármennyire utópisztikus és tudományos, nem kerülheti meg a társadalmi fejlődés problémáit és ennek emberi, szemlélet- és ízlésbeli ve- tületét. A jövő ugyanis nem az égből pottyan, hanem — bármiféle tudományos forradalom gyorsítja is fel a változások iramát — a mából nő ki szervesen és meghatározottan. Vagyis a mai világ társadalmi-emberi problémái nem j hagyhatók ki a jövőre vonat- ; kozó semmiféle számításból. A 5 mai olvasó a legmerészebb tu- ! dományos utópiából is saját | kérdéseire, mai gondjaira vár i választ. Feszültséget, szenve- I délyes érdeklődést vagy éppen $ azonosulást csak ilyen — a $ mából a jövőbe ívelő, fantasz- J tikumában is reális művek 5 válthatnak ki a közönség köré- ! ben. A történelmi ábrázolás 1 még inkább igényli a történél- ! miséget; a múlt még kevésbé $ tűri a társadalmi tényezőt ki- ^ iktató vagy jelentéktelenné $ zsugorító megjelenítést. ^ A művészetek fejlődése a mi ^ korunkban — az új tartalom- 5 hoz illő formákat, eszközöket, $ megjelenítési módokat keres- $ ve — távol is kerülhet attól, J aminek megértése akadályta- 5 lanul könnyű. Erre a tényre és ^ következményeire utalt az ^ MSZMP kulturális elméleti $ munkaközösségének 1966-ban $ megjelent tanulmánya; (Az $ irodalom és a művészetek hi- ^ vatása társadalmunkban) „A ^ közérthetőség nem azonos a $ köznapi vagy a tudományos, ^ általában a logikai-intellek- ^ tuális érthetőséggel. A művé- J szí közérthetőség elválasztha- $ tatlan az adott művészeti ág | formanyelvének ismeretétől, ^ ezért szorosan összefügg a kö- ^ zönség általános művészi kul- $ turáltságával”. Ebből követke- ízően: ha vannak jelentős éleiMegvan a gazfickó! Qzigoru »3 tartás ELŐKELŐ DOLOG Somosné, pontosabban: a szép Somosné, még pontosabban: a még mindig szép Somosné valamelyik nap heves főfájással tért meg otthonába a Hulladék Gumiból Export Gyermekjátékokat Előállító Kisipari Szövetkezetből, ahová mint bedolgozó bevitte volt a bedolgozott bedolgokat. Levette Belgiumból származó gyíkbőrcipőjét, melyet egy azóta disszidált barátnője révén valamelyik világjáró futballistától vásárolt még tavaly, levetette selyemruháját, melyet egy távoli rokona hozott még tavalyelőtt egyenesen Párizsból, levetette páratlanul áttetsző nylonharisnyáját, melyet egy régi jó barátja küldött Brazíliából, s levetette végül természetesen perlon- kombinéját is, melyet egy török kereskedelmi utazótól vásárolt egy intim belvárosi cukrászdában, még három évvel ezelőtt. Ezek után egy valódi angol szappannal lemosta orcájáról a valódi holland rúzst, melyet Bécsben vett még ősszel, amikor egy társashajóval ott járt. Ezt követőleg gyorsan ágyba bújt, mert a hideg rázta. Minthogy reggelre sem lett jobban és meglehetősen magas láza volt. orvost hívott. Az körültekintően megvizsgálta, s miközben porokat írt, így szólt: — Asszonyom, önnek ázsiai influenzája van. Holnap újra eljövök. Somosné tehát magára maradt ázsiai influenzájával, s vegyes érzések kerítették hatalmába. Bár a feje még mindig hevesen fájt, s a reggelit — melvet a közben megérkezett Terus néni elkészített — jórészt otthagyta, valami csendes büszkeség járta át egész valóját. A lapokban már többször is olvasott erről az ázsiai influenzáról, de edtitok- mellett, de széles kör rüen, a tudomány és a technika minden hozzáférhető vívmányát felhasználva, már második hete folyt a nyomozás az üzemben. A vezetőség nem kérte sem a rendőrség, sem az ügyészség, semmilyen külső hatóság beavatkozását, ez az ő ügyük, vagyis az üzem dolgozói közül kerülhetett ki a gazfickó, nekik kell hurokra keríteniük, ezt követeli a vállalat becsülete ! A nyomozás irányítását és gyakorlati szervezését, ellenőrzését az igazgató, Gor- gőlák kartárs személyesen tartotta a kezében, az ö íróasztalán futottak össze a szár lak. Gorgolák kar- társ példamutatóan vúselkedett e nehéz napokban, minden vállalati ügyet a nyomozás sikerének rendelt alá, szivét-lelkét adta ebbe a munkába. Jóformán csak idegnyugtatókkal táplálkozott, nyolc kilót fogyott, két hét óta ki sem tette a lábát az üzemből, hogy kéznél legyen mindig, folyamatosan egyeztesse, értékelje a beérkező adatokat és ha szükséges, új intézkedéseket foganatosít hasson. A felesége a tartós távolmaradás miatt el is hagyta, mert azt hitte, hogy szeretőt tart, pedig insr pekciót tartott. Gorgolák kartárs példáján fellelkesülve hasonló áldozatkészséggel és odaadással szolgálta a nyomozás szent ügyét az üzem többi, vezető beosztású munkatársa is. A munkaügyi osztály dolgozói például 1 tüzetesen átvizsgáltak minden egyes személyi lapot és egyéb okmányt, különös tekintettel a büntetett előéletűek- re. Továbbá tízévre visszamenőleg tanulmányozták a fegyelmi és egyéb jegyzőkönyveket. hátha va lami támpontot találnak. Említést érdemel, hogy a kereskedelmi osztály vezetője sok utánjárással és kemény valutáért soron kívül egy hazugságjelző készüléket importált. a nyomozás megfelelő szaka szában ennek igencsak nagy hasznát vehetik, előreláthatóan. Az ilyen és az ehhez hasonló célszerű intézkedésekkel egyidejűleg az üzem vezérkarának tagjai minden szabad percüket a dolgo zók körében tö • tötték. Figyeltek hallgatóztak. Lajstromba vették mindazokat, akik e napokban nagyon feltűnően, nagyon passzívan, vagy nagyon átlagosan viselkedtek. A nyomozásra fordított hihetetlen erőfeszítések miatt természetesen bizonyos fokig háttérbe szorultak a termelési problémák. Mindent egybevetve pontosan nem lehetett megállapítani, hogy e két hét alatt mekkora kár érte a vállalatot, mert az adminisztráció legjobb erői is a nyomozással voltak elfoglalva. A veszteség azonban eltörpült a történelmi je>- lentőségű erkölcsi győzelem mellett. A tizennegyedik napon ugyanis a főtechnológus egy alacsony, középkorú, kékköpenyes műszerészt állított Gorgolák igazgató színe elé. — Tessék, itt van, ő volt az, beismerte! A nehéz küzdelemben kivívott diadal tiszta őrölne ragyogott fel az igazgató fáradt, meggyötört arcán, íme. a sok álmatlan éjszaka, a sok gond és veríték nem volt hiába- •'aló! Tigrismosőllya mérte végig c tettest. — Tehát maga ’Ha be az újságaik hogy nálunk a tusolcban egy csap fél éve nem működik? Kürti András dig még senkitől sem hallotta, hogy ez Pesten is előfordult volna. Eszébe jutott, hogy olvasta: Európában eddig csak Francia- országban tűnt fel az ázsiai influenza, s a tengeren túl, Kanadában észleltek néhány esetet. S íme, most talán elsőnek az országban ő kapta meg. Van ebben valami előkelő, valami stílusos, s habár a feje csaknem úgy fáj, mint egy közönséges magyar influenza esetén fájna, azért a közérzete valahogy mégis más, tagjai jóval zsibbadtabbak és nini, milyen érdekes, az orrát egyáltalán nem kell fújnia. Milyen ügyes, célszerű újdonság! Délben némi örömmel állapította meg hogy a porok, amelyeket bevett, mitsem használtak. No, persze — gondolta magában — magyar porokkal nem lehet külföldi influenzát gyógyítani, s minthogy most már nem lehetett kétsége afelől, hogy szervezetéi valóban import-vírusok támadták meg, telefonált a barátnőinek, s eldicsekedett a dologgal. Kinek legyen ázsiai influenzája, ha nem Somosnénak? — kérdezték a barátnők önmaguktól, kissé irigykedve —, neki voll először papucscipője, nylonkarórája és szi- lon-esőköpenye is. A házbelieknek Terus néni mondta el, hogy ázsiai influenza köszöntött be hozzájuk Mindenki tiszteléttel nézett a Somos-lakás ablakaira. Hiába, ne — mondta a segédházfelügyelő felesége — protekcióval minden sikerül. Harmadnap felkelt, negyednap elment szokott cukrászdájába, ahol barátnői lelkes örömmel fogadták. — Milyen volt? — kérdezték kórusban — Gyerekek — felelte Somosné a kávéját kevergetve —, azt nem lehet elmondani. Azt érezni kell. Tabi László TAMÁS MENYHÉRT: Munka izmok szom júsága lelkek menedéke lobogó nyugtalanság ember homlokán az értelem kit igazán csak a talpunk alá gyűrt magaslat ismer ! Verejték szagod van : tenyered kérges ! csontodban sajgás fogan j az éjszaka nem győzi \ halomba gyűjteni :fáradságodat I Megnyugvást is csak i a szerszámnyél ad • mikroszkópok s távcsövek : lencséin álmodsz i eget-belengetö jövendőnkről. i \ IRIDECZKY FRIGYES: j.Azt mondja ki... » ! Nem az költő, ki míves ! vonzásokban a fényes > szavakat összerakva ! a semmit úgy mutatja, ! hogy tetszetős valóság i látszatát hazudják, ! hanem aki emésztő ! viaskodással véső j élével kifaragja ! a szikrázó bazaltba S szobrát a végtelennek | mutatván mint erednek ; s hová vezetnek szálak ; útján a pusztulásnak j vagy méltó megváltásnak, ^ kinek szaván az ember | gazdagul értelemmel... 5 — Azt mondja ki, mit gondos ; értő elme már hordoz 5 és ha a versben látja 5 ráismer önmagára. művek és alkotások, amelyek — újszerűségük miatt — egy ideig a meg nem értés falába ütköznek, az idő a társadalmi - kulturális fejlődés folyamatában segít — segíthet — elfogadtatásukban, közmegbecsülésük kivívásában. Az ilyen alkotások egy része félreért- betetlenül szocialista vagy elkötelezetten humanista esz- meiségű. VAN AZONBAN a tartalmi- formai modernségnek olyan változata is, amely ellentmondásos, vitára hívó, ám megismerésre érdemes. Azokra a polgári művészekre gondolhatunk, akik társadalmuk vál- súgtudatának, elembertelene- désének ábrázolói és bizonyos mértékben leleplezői. Proust, Joyce, Kafka (és sokan mások) elsivárosodásában érték tetten, félelmetes veszélyességében idézték meg az imperialista kórszak polgári világát, elboruló horizontját, gyötrő reménytelenségét. Éppen ezért helyes, hogy kiadói politikánk könnyen hozzáférhetővé tette és teszi az ilyen típusú műveket. A közönség elismeri és élvezi műveik tényleges hatását, de azt is észreveszi, hogy a földig boruló aj- nározás egyoldalú és elfogult. Az ilyen drámák, filmek és regények egyes kritikusai ennek ellenére mostanában is gyakran lemondanak az elemző értékelésről. Nem szólnak arról, hogy a humánus értékeket romboló modern tőkés társadalom kritikája például nem egy nagy sikerrel játszott drámában maga is ismétli a széthullást, a lefegyverezettséget, és még sok mindent abból, amit tiszta szándékkal és kétségtelen tehetséggel elutasít. Dersi Tamás
