Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

1968. MÁJUS 12., VASÄRNAP re» i H ecvei hírlap A TÉT: CSILLEBÉRCI NYARALÁS Ötszázötven gyerek várja nagy izgalommal május 19- ét. Pedig versenyeken, ve­télkedőkön már edzett, „ru­tinos” szereplők valameny- nyien. Márciusban, április elején, városuk, járásuk többi kisiskolásával mérték össze tudásukat a kulturális sereg­szemléken. Ők százötvenen, arany-, vagy ezüstérmet nyer­tek ott. Persze nem mind egyénileg. A május 19-én sorra kerülő megyei bemu­tatóra sok csoport is tovább­jutott, táncosok, kamarakó­rusok, irodalmi színpadok, sőt, az egyik leglátványosabb műfajhoz tartozók; bábosok is. De hiába a versenyta­pasztalat, az izgalom érthető: nagy a tét. Jövő vasárnap a XIX. kerületi Hámán Kató úti úttörőházban dől el, kö­zülük ki kerül be a hatva­nas csoportba, akik gondta­lan kéthetes vakációt tölt­hetnek Csillebércen, az rőtáborban. úttö­IFIK VETÉLKEDŐJE: di */l pp •• szolo-gyumolcs kertészet A győztesek már az országos versenyre készülnek. Bár még csak pár napja jutottak túl a megyei verseny izgalmain, ahol bizony kemény próba elé állították őket. Az írásbeli, szóbeli, és gyakorlati vizsga sokoldalú, alapos tudást igé­nyelt. Persze nem valami kü­lönleges próbatétel volt ez; a jó szakmunkásnak egyszerre kell elméleti és gyakorlati embernek lennie. A megyei mezőgazdasági szakmunkás- képző iskola végzős (harmad­éves) tanulói bizonyították ezt a napokban, a számukra ren­dezett versenyen. A szőlőter­mesztés jövendőbeli mesterei Tápiószentmártonban mérték össze tudásukat. Közülük Nadrai Lajos, a vasadi szak­munkásképző iskola Tápió- szentmártonba kihelyezett osztályának tanulója bizonyult legjobbnak. Alsógödön vetél­kedtek a növénytermesztők, ahol Marton Attila, a helyi ki­helyezett tagozat tanulója lett az első. Talán a gyümölcster­mesztőiknek volt legnehezebb dolguk. Vasadon volt legerő­sebb a mezőny, s ebből leg­jobb teljesítményével Fábián István, vasadi taníiló ugrott' ki. Mintegy ötven pályázó kö­zül ők hárman jutottak to­vább az országos döntőbe. Ez­zel lehetőségük nyílt arra, hogy ha ott bekerülnek az el­ső tizenöt közé, fél évvel ha­marabb kapják meg a szak­munkás bizonyítványt. HETI KOMMENTAR Ballagás meg... A vakáció első hírnöke már megérkezett. Ballagó végzősök vidám meg szomorkás dala csendült, a mamák a könnyüket törülgették, a papák meghatottan krákog- tak, ahogy ez már szokás. Az érettségire készülők már nem. a többiek sem sokáig ülnek még az iskolapadban. A jövő hónapban megérkezik a héten még csak hírnö­kével üzenő vakáció; sok családban a gond is vele tart, mi legyen a gyerekkel? A hivatalos gondoskodás sokféle lehetőséget kínál. Úttörők táborozása, középiskolások önkéntes ifjúsági építőtábora. cseregyerekeikként külföldi üdülés, több megyei iskola közös utazásra biztatja tanulói egy részét, de mindez — bármennyire is gazdag önmagában a prog­ram — csak a családok kisebb részét érinti, s azokban sem veszi el a vakáció teljes gondját, hiszen eltelik a két- három hét, mégpedig gyorsan, s utána mi legyen? Igaz, sok szülő igyekszik munkaalkalmat keresni csemetéjé­nek. Elsősorban nem a pénzkereset, hanem az elfoglalt­ság, no meg a tapasztalatszerzés miatt. Segítenek ebben az üzemek is, sőt, az iskolák jelentős részében ún. cso- portos-összeírás alapján biztosítják is a kellő közvetítést a tanulók és a munkát kínáló üzemek, gazdaságok között. Esztendők óta így van ez, s mégis: nyaranta renge­teg a csellengő gyerek. „Leballagnak” a Balatonhoz, s a rémült szülők a rendőrséggel kerestetik a cím nélkül tá­vozott fiút vagy leányt; fölcsapnak barlangkutatóknak, s úgy kell őket‘kimenteni az értőnek útbaigazító, de a tá­jékozatlannak útvesztővé váló labirintusból; bejárják a határt, s régi lőszert piszkálnak ki a földből, megmerít- keznek a dermesztő vizű téglagyári tavakban, s más, Alattomos vadvizekben ... Évről évre minden nyáron visszatér a rendőrségi krónikákban a szűkszavú megje­lölés :... iskolai tanuló... életét vesztette, súlyosan meg­sérült ... Sok szülő, azzal a gondolattal, hogy „kell a gyerek­nek is a pihenés”, hagyja csatangolni, csavarogni a fiút, a lányt, s csak akkor döbben rá tévedésére, amikor a túl nagy szabadságért bajba kerüléssel, ha nem még na­gyobb árral fizet a gyerek. A tanév végéig van még visz- sza néhány hét. Nem sok, de elegendő arra, hogy a csa­lád megbeszélje: mi legyen a gyerekkel, milyen lehető­ségek vannak. Néhány helyen —, de sajnos, tényleg csak néhány helyen — a népművelés munkásai is segítenek abban, hogy a vakáció programja gazdag legyen. Több figyel­met kellene szentelni e lehetőségre, még úgy is, hogy a tanácsok maguk serkentenék, biztatnák ilyesfajta „pro­fil-bővítésre” a népművelőket. Azután: nagyobb sebes­ségre kapcsolhatnak az ifjúsági szervezetek is, mert — sajnos — éppen a legkritikusabb időszak szokott uborka- szezonnak bizonyulni... Valóban összefogásra van szük­ség, a család, s az összes többi érintett együttműködésé­re. Arra, hogy a vakáció ne értelmetlen ballagás, cél nél­küli csavargás-csellengés legyen, hanem kellemes pihe­nést, szép emlékeket, üdítő szórakozást egyaránt magá­ba foglaló két és fél hónap ... Krónikás Heti témánk: a mezőgazdaság májusa (5) Melléküzemek, engedély nélkül Csalók, szélhámosok — tsz-cégér alatt Dörzsölt üzletszerzők, ál­mérnökök, mindenre kapható szélhámosok környékezik még mindig a termelőszövetkezete­ket. Egy-egy rendőrségi hír, vagy bírósági ítélet jelzi, hová is jut, mivé fajul a kétes ele­mek kezében, a bombaüzlet­nek jósolt, melléküzemági vál­lalkozás. Éppen most készült el a vádirat a halásztelki Sza­bad Május Tsz „kombinátorai- nak” ügyében. Mint a lapok is megírták (alaposan meg is fenyegették érte az újságíró­kat), a szövetkezet égisze alatt működő, vegyesipari lakatos­brigád vezetője Kutassy Kál­mán, „csak” 120 ezer forinttal számolt többet a Gránit Csi­szolókorong és Kőedény Gyár­nak egy felújításért. Gödöllőn a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet telepén — alig hatezer forint értékű munka fejében — potom 117 ezer forintos számlát állított ki az élelmes „mérnök”. A négytagú együt­test — akikkel sajnos, a ter­melőszövetkezet elnöke Kánai Lajos is összejátszott — más bűncselekmények elkövetésé­vel is vádolják. Az összeg, amelyet a társadalmi tulaj­donnal szemben a terhűkre rónak, megközelíti a kétszáz­ezer forintot. Bár, a felelősségrevonás a bíróság feladata — a bizonyí­tási eljárás pontosan tisztázza majd, hogy a szereplők milyen mértékben vétkesek — egy különösen időszerű tanulság ebből az ügyből, de a megyénk­ben történt más, jelenleg is vizsgálat alatt álló esetből is levonható. A múlt évben megjelent ren­Egy s más — összefoglalóul A riporteren a sor, hogy summázza a véleményeket; mennyire ígéretes ez a mos­tani tavasz a mezőgazdaság­ban? Anélkül, hogy megpró­bálnánk rózsaszínűre festeni a helyzetet, annyit talán el lehet itt mondani: így, vagy úgy — 1 derűs véggel zárult ez a kis, egyhetes vizs­gálódás. Mert az ugyan igaz — el­mondta Kusza Béla, a Pest megyei Tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője —, hogy voltak a megyében fagykárok is; fő- I lencholdas kerepesi gazda, Fodcipő - habszivacs béléssel Évente 10 ezer pár futballcipőt készítenek a Péceli Ve­gyesipari Ktsz-ben. Idei újdonságuk a habszivaccsal bé­lelt sportcipő, amely puha és nem töri a lábat ként a gyümölcsösökben. És, hogy a szárazsággal is számol­ni kell; főként a szántóterü­leteken. Egyrészt azonban — azóta, hogy ez a nyilatkozat elhangzott —, már volt egy kis eső... Másrészt visszaidéz­hetjük mindjárt dr. Baskay Tóth Bertalan professzornak a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárának szavait, aki a mezőgazdaságban rejlő további tartalékokról beszélt. Mondván: az igaz, hogy az időjárás viszontagságai még sokban befolyásolják a ter­méseredmények alakulását, de a jó — gépekkel végzett —, alapos talajmunka, továbbá az öntözés, műtrágyázás sokat visszahozhat belőle, amit amúgy a szárazság elvinne. Ez a vélemény mintegy a feladatokat is megszabja. Egyáltalán, gon­doljunk csak a régi népdalra: „Már énnekem beborult az ég / A búzámat elverte a jég / A lovam is elvitte a végre­hajtó, végül / Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül ■.Szó sincs róla, hogy a magyar paraszt — bármilyen legyen is az idő­járás —, még egyszer ilyen helyzetbe kerülhetne. Most készülnek — vagy már el is készültek — megyeszerte az új termelőszövetkezeti alap­szabályok, most dolgoznak az új, üzemszerű gazdálkodás módszerén, s ezekben — leg­több helyt legalábbis — visz- szatükröződik, hogy számol­nak vele: bizony, jöhet oly­kor mostoha idő a mezőgaz­daságra. Anyagi tartalékok gyűjtésére törekednek hát: s ez elejét veheti a nagyobb bajoknak. Tudja azt azonban i a szö­vetkezeti parasztság is — amint itt, e hasábokon is ki­tűnt —, hogy elmúlt a nóta­beli bizonytalanság időszaka. Különben miért mondta volna Brancs János, az egykori ki­hogy neki mór nem kellene a földje, bármilyen nehezen is vitte be a közösbe, nyolc esz­tendeje. Dolgozik — ahogy mondta —, s a munkájából megél. Nos, ez a munka — Brancs Jánosé, s a többi ha­sonlóan gazdálkodó szövetke­zeti gazda munkája — már elegendő biztatás lehetne ma­gában véve is, hogy végered­ményben csakugyan ígéretes ez a mostani tavasz... Még akkor is, ha vannak gyengélkedő szövetkezetek, mint éppefi a fóti Vörösmarty, ahová ugyancsak elkerült a riporter. A fiatal agronómus — Kádár Lukács — beszélt ugyan a bajaikról, de arra is kitért, hogy már a műtrágyá­val is jobban gazdálkodtak az elmúlt esztendőben, s az idén is... És ha nincs elég gya­logmunkásuk; de a gépekre jobban kapnak embert, s hát igyekeznek gépesíteni... Szóval, a lehetőségeikről be­szélt, amelyekkel mind job­ban megpróbálnak élni... Lehetőségek...! Később, mintha csak erre a fóti szövetkezetre gondolt vol­na dr. Baskay professzor, amikor így fogalmazott: a mezőgazdaságban vannak még kiaknázatlan tartalékok, örül­jünk a próbálkozásnak, hogy íme Foton is: igyekeznek fel­színre hozni ezekből a tarta­lékokból;. A tüdős beszélt a nagyüze­mek állattenyésztésének és ta­karmánytermesztésének vi­szonylagos fejletlenségéről, s arról a tudományos munká­ról, amely végeredményben változtatni akar ezen a hely­zeten. Előbb már a megyei ta­nácsi osztályvezetője a tehe­nészetet, s a sertéshizalás várható előrelépését bizonyí­totta: adatokkal __ A djuk össze a nyilatkozatok lényegét, mert ez a helyzet ma a megye mezőgazdaságában ... De kiss János delet, főképpen pedig a január \ hány melléküzeme van a kó- elsején életbelépett termelő- zös gazdaságoknak, hiszen szövetkezeti törvény, tágabb i ezeknek egy része a járáson lehetőséget biztosít a közös kívül o fővárosban, vagy ep gazdaságoknak az úgynevezett tevékenységi kör, vagyis a legkülönbözőbb mellék- és se­gédüzemágak létrehozására. A végrehajtási utasítás közért­hetően fogalmazza a feltétele­ket is: a mellék-, vagy kiegé­szítő üzemeknek elő kell segí- teniök a mezőgazdasági terme­lés fejlesztését, a helyi tarta­lékok feltárását, a tagok és a helybeli alkalmazottak rend­szeresebb foglalkoztatását, va­lamint a lakosság és a nép­gazdaság szükségleteinek jobb kielégítését. Előírja a törvény, hogy a melléküzemágak több­ségének a létrehozásához a járási tanács, illetőleg a kü­lönböző szakigazgatási szer­vek, hatósági engedélye is szükséges. És itf álljuhk meg egy szóra! Halásztelken, a súlyos visz- szaéléseket elkövető, vegyes­ipari lakatosbrigád — akár­csak az építő-, a tetőfedő-, a bádogos-, a villanyszerelő- és a présüzem — nem rendelke­zett a működéshez szükséges engedéllyel. Különben nem dolgozhatott volna a brigád­ban, erkölcsi bizonyítvány nél­kül, a büntetett előéletű Szász Dezső, mint építésvezető. Nemcsak a ráckevei járás­ban — de a megyében másutt is sok olyan melléküzem mű­ködik még, amelynek nincs engedélye. Puzder Ferenc, a Ráckevei Járási Pártbizottság mezőgazdasági osztályvezető­je is panaszolja, hogy a segéd­üzemek egy részéről semmit sem tudnak. Jónéhány, úgy­mond partizán módon dolgo­zik s feltehetően kétes eleme­ket is foglalkoztat. Helyesli és szüksége&tlék'tartja az osztó le­vezető ez ellenőrzés megszigo­rítását és a mihamarabbi in­tézkedéseket. Mocsai Ferenc, a Ráckevei Járási Tanács elnökhelyettese — furcsa módon — másképp vélekedik. Mindenekelőtt ja­vasolja, hogy lapunk a halász­telki ügyet a világért se pel- lengérezze ki. Mint mondja, a melléküzemágak ilyen jellegű problémája nem a sajtóba való. Nem titkolom: érthetetlen­nek tartom, hogy a termelő- szövetkezetek járási felügyeleti hatóságának, felelős posztot betöltő képviselője így véle­kedjék. Ezekután a szinte bohózatnak is beillő dunaharaszti példán sem le­het csodálkozni. Az Ezüstka­lász Termelőszövetkezetben ugyanis többször tartott vizs­gálatot a járási tanács vala­melyik szakigazgatási szerve. Tavaly, három alkalommal szólították fel a termelőszö­vetkezetet, hogy záros határ-» időn belül szerezze be a fém- tömegcikk üzem működéséhez szükséges engedélyt és teremt­se meg az elengedhetetlenül | szükséges egészségügyi és munkavédelmi feltételeket. ' Minthogy egyik felszólítás sem járt eredménnyel, a járási ta- ! nács végrehajtó bizottsága március 21-én megfellebbezhe­tetlen határozatban mondta [ ki a dunaharaszti fémtömeg­cikk üzem megszüntetését. Ezt követően április 10-én a vég­rehajtó bizottság elnöke a ha­tározatot felfüggesztette. Ez az eljárás korántsem tanúskodik túlzott határo­zottságról, következetes in­téskedésről. Mocsai Ferenc el­nökhelyettes szerint 'azonban az Ezüstkalász Termelőszö­vetkezetben nem az engedé­lyezés a probléma, hanem in­kább az, hogy a bruttó jöve- i delem 70 százaléka a mellék­üzemági tevékenységből szár­mazik. s ugyanakkor a szövet­kezet elhanyagolja mezőgazda- sági tevékenységét. Szűcs Katalin, a járási ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának igazgatási csoportvezetője most összesíti a termelőszövetkezetek mel­léküzemágairól készült vizsgá­lat anyagát. Ám ő sem tudja megmondani, hogy valójában pen más vidéken működik. A tsz-törvény idevonatkozó ren­delkezéseinek sem sikerült még eleget tenni, jónéhány termelőszövetkezet adós a mel­léküzemág működtetéséhez szükséges engedéllyel. Aztán a lórévi tsz-ben a mellék­üzemág vezetője — aki mellesleg havi hatezer fo­rintot keres, sem erkölcsi bi­zonyítvánnyal, sem pedig szak­képzettséggel nem rendelkezik. A dömsödi Dózsa Termelőszö­vetkezet műanyagrészlegének s:ncs engedélye. Ugyanakkor, hegy a többségben levő job­bak közül is említsünk néhá­nyat mintaszerűen működik a dömsödi Petőfi Termelőszö­vetkezet melléküzeme, ahol az alkalmazottak képezik át a tsz-tagokat betanított mun­kássá. A kiskunlacházi Pereg Tsz-ben és a szigetújfalui Béke Tsz-ben is hasonló a helyzet. A kisegítő üzemági tevé­kenység — mint a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága nemrégiben megállapította — tavaly a szövetkezetek vagyoni helyzetének megerősödését szolgálta. De egyes helyeken aránytalanul magasabb jöve­delemhez jutnak a bedolgozók, üzamágvezetők és más alkal­mazottak. Előfordul, hogy az alapbéreken felül, különböző címeken — géphasználati díj, kiegészítő premizálás stb. — kirívóan magas jövedelemre is szert tesznek egyesek. Ilyen példát más járásokból is jóné- hányat lehetne említeni. Sok gondot okoznak még a másod­állásban, .dolgozók .is, Nehezíti az ellenőrzést a bizonylati fe­gyelem hiánya stb. Kétségkívül nehéz és nagy feladat hárul ebben az idő­szakban az átszervezett járási mezőgazdasági osztályokra. A melléküzemági tevékenység­nél mutatkozó torzulások, visz- szaélések, szabálytalanságok azonban az eddiginél is na­gyobb határozottságot, gyor­sabb intézkedéseket követel­nek. Nemcsak a közvélemény sürgeti ezt, hanem a törvé­nyesség is. A tevékenységi kör bővülése, a meUéküzemágak szabályos működése elősegíti a szövetkezeti gazdálkodás fej- . lesztését. De nem tűrhető, hogy néhány szélhámos rossz hírbe hozza a termelőszövetkezeti mozgalmat. Súlyán Pál A MAHART Hajójavító Üzemigazgatóság állandó munkára azonnali felvételre KERES: IV. KÉR. NÉPSZIGETI ÜZEMEBE ács. I kovács kazánkovács, hajóépítő. vaseszterqályos. géplakatos Diesel-motorsze­relő. villanyhegesztő és vil­lanyszerelő szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat, va­lamint qyakorlott gépészmér­nököt rajzellenőri munka­körbe. Jelentkezni lehet a fenti cí­men, naponta 8-tol 15 oráiq, szombaton 8-tol 12 óráig, a személyzeti es munkaügyi osztályon. DUNAHARASZTI ÜZEMEBE j (Dunaharaszti. Dunasor 2.) ! hegesztő, kovács, szerkezeti lakatos szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Jelentkezés naponta 8-tol 14 oráia a személyzet« es mun- , kaüqyi csoportnál. JÚLIUS 1-TÖL 44 ORAS MUNKAHÉTTEL DOLGOZUNK! A felvett dolgozok részére kedvezmenyes étkezést (ebéd), jo kereseti lehetőséget. va­lamint dolgozóink közvetlen családtagjai (feieséq. 16 éven aluli gyermek) részére sze­mélyzeti jegy váltásara jogo­sító MÁV arcképes igazolványt nyújtunk. Munkásszállásunk nincs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents