Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-06 / 81. szám

MÁJUS 1-IG: Ötmillió tégla készül A minőség javítására törekednek A Ceglédi Téglagyárban az év első két hónapjában a kar­bantartással és a szezonkezdeti előkészületekkel foglalkoztak. E mellett a munka mellett már félkész téglákat is gyártottak —, mintegy 1 mil­lió 210 ezret. Márciusban már 850 ezer égetett téglát adlak át az építőiparnak. Ügy tervezik, hogy április végéig 3 millió félkész és 2 millió égetett téglát gyártanak. Gyártmányaik minőségének javítására nagy gondot fordí­tanak az idén. Hétfőtől Bercelen: Rongyos hadjárat A ceglédberceli két általá­nos iskola úttörői nem tétlen­kednek a szünidőben: hétfőn kocsival, kerékpárral, taligá­val járják végig az utcákat, gyűjtik a hulladékot. Járá­sunkban itt kezdik meg első­nek a szokásos tavaszi rongy­gyűjtési „hadjáratot” az álta­lános iskolák tanulók PEST MEGYEI HIDLAP KÜLÖNKIADÁSA EnBnöD A CEGLÉDI JARÁsáőCE XII. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1968. ÁPRILIS 6., SZOMBAT Pünkösdre: szép szemű eper Sztár lesz a kékfejü karalábé Pálinka, jó bor, hallókészülék A csemőá Rákóczi Termelő- szövetkezetben már idejét múlta az a tavaszi szólás- mondás, hogy „nyitni kék, nyitni kék”... A mintegy 400 holdas területen rövidesen befejezik a szőlő nyitását. A 150 holdas gyümölcsösben is elvégezték a permetezést. A terv szerint pünkösdre a helyi standon Előzzük meg a bűncselekményeket! ' XII. A trakfor ne háljon a barázdában! megjelenik híres, szép sze­mű földieprük, trágyázását, kapálását rövide­sen befejezik. De nemcsak a földieper lesz az idén primőr­sztár, hanem a kékfejű kara­lábé is. Körülbelül három hét múlva vásárolhatnak belőle a háziasszonyok a piaci elárusí­tó pavilonban. — Mire kötöttek szerződést az idén? — kérdeztük Szalkay István elnöktől. — Üj tervekkel kezdtük az évet, és a régiektől eltérően az idén nem kötöttünk szerző­dést. Terményeinket kizárólag szabadon szeretnénk érté­kesíteni. Reméljük ez hasznára lesz szövetkezetünknek is, nemkü­lönben a lakosságnak. — Csak Cegléden árulnak? — Csepelen és Szolnokon van még standunk. Ezenkívül a Börzsönyben és Rétságon is­merik borainkat. Ezeken a helyeken, jó forgalmú italbolt­jainkban zöldszilvánit, rizlinget és vegyes fehéret mérünk. — Melléküzemág? — A MEDIKOR megbízá­sából Budapesten egy kisüze­met létesítettünk, ahol halló- készülékeket gyártunk. Idő­sebb tagjaink itt helyben, a télen-nyáron üzemelő szesz­főzdében találnak munkát. (csat —) A határban és a szabadban őrizetlenül hagyott gépek, szerszámok és üzemanyagok alkalmat nyújtanak a gépek megrongálására, alkatrészeik leszerelésére, lopására, a tár­sadalmi tulajdon megkárosí­tására. Cegléd és Abony határában felügyelet nélkül hagyott erő­gépek kerekeit kiszerelték, a szerszámosládát feltörték, és az üzemanyagot megdézsmál­ták. Tanulság: gépeket és üzem­anyagot ne hagyjunk őrizetle­nül a szabadban! A munka be­fejeztével, vagy ha a gép el­romlik, gondoskodjunk arról, hogy biztonságos helyre ke­rüljön. Pasztőrtej, kannákban Tavasszal - nyári panaszok EZUTÁN MÁR „Pasztőrözött tej kapható” — olvashatjuk a boltok kira­katában. Lelki szemeink előtt e mondat láttán megjelenik a rég áhított palackozott tej — ábrándképe. Mert mi, vidé­kiek, úgy hisszük, hogy az igazi pasztőrizált tej csak palackozva igazi. — Téves hiedelem — mond­ja a tejipari vállalat üzemveze­tője. — A kannás tej is forga­lomba kerülhet így. Minőség­ben semmi különbség nincs a kettő között, legfeljebb any- nyi, hogy a palackozott tejet higiénikusabban lehet kezelni a boltokban. Sajnos, a főváro­son kívül még csak néhány nagyobb városban kapható palackozott tej. Ceglédnek ' is meg kell elégednie a kannás tejjel. Egyelőre az úgynevezett csecsemőtejet sem tudjuk — JÓL LEHŰTIK! palaakozógép hiányában — forgalomba hozni. A tej mi­nőségi választékában nyújtott segítséget a ceglédi Dózsa Né­pe Termelőszövetkezet minta­boltja, ahol a nap bármely szakában kapható a lefölözeti- len teljes tej. — Az elmúlt meleg napok máris meghozták a „nyári” panaszt; összemegy a tej. Mi az oka, hiszen messzi még a kánikula? — A kérdés és a panasz is jogos. Nem számítottunk a hirtelen melegre, és így még a téli „menetrend” szerint, a déli órákban hűtöttük le a te­jet. Ezután a tej hűtését este végezzük, így reggelig keve­sebb ideje lesz a felmelege­désre. (cs—i) A régi szekerek nyomában A CEGLÉDI ERDŐK, nádasok men­tén legeltető juhászok nyájában még 600 évvel ezelőtt sok kárt tettek a kóbor farkasok. Ha a pásztorok vagy az út vándorai olykor-olykor agyonvertek egyet baltával vagy doronggal, azt siet­ve felakasztották a határsarkot jelző vadkörtefára. Gondolták, így a többi farkast más vidékre riasztják vele. Jobbágy nagyapáink, ha sót fuvaroz­tak Szolnokról Budára, útiránynak vagy a szelei—zsigeri pusztai, vagy pe­dig a nagyobb kerülőt jelentő Cegléd— monori vonalat választották aszerint, merről hallatszott kevesebb farkasüvöl­tés. Az utak tavasszal régen járhatóvá szikkadtak, amikor még a ragadozó va­dak támadásával számolni kellett. HAJDANÁBAN még forgalmasabb útjaink is gondozatlanok, nehezen jár­hatók voltak. A szekerek elé hat ökröt fogtak vagy négy bivalyt az igába a ré- - .-:íie subás parasztok. A bivaly ke­vés igényű, de annyival kevésbé értel­mes is. Ha megvadul, nehezen fékezhe­tő. Nagyapáink nem szerettek vele nagy útra menni, különösen nyári me­leg napokon. Mert messzire el kellett ve­lük kerülni a legkisebb vízállást is. A ceglédi Kenderföld felett, a mai Veres-tanya melletti kenderáztatóba egyik forró napon sóvá’ megrakott sze­kérrel rohantak á bivalyok. Amin na­gyon nem is csodálkozhatunk, hiszen az utóbbi években egy traktor is befordult oda. Lehet, hogy melege volt a gép­nek is és azzal sem lehetett bírni. Nincs kizárva, hogy a bivalyok hajtója jelentősebb kártérítést fizetett, mint a traktoros. A régi ceglédiek Budára jártak fű­szerért, vasanyagért, és Szolnokra sóért, épületfáért. A környékbeli települések lakói pedig boltjainkba jártak vásárol­ni és a Hunyadiak óta vásárba is. Majd­nem minden környező településből kü­lön út vezetett Ceglédre. A települések többsége rég elpusztult, de az ide vezető utak nagy részét csak a 200 évvel ez­előtt történt dűlősítés után szántották fel. Megmaradt akkor határunk északi felében a szolnoki, nagykátai és a bér­céit—pándi út. A DÜLÖSITÉS alkalmával először Is a Berényi út irányvonalát határozták meg. A kiindulási pontot arra a helyre tűzték ki, ahol a Szeléről ide vezető út kiért a határmenti lapályból. A vonal másik pontjának a ceglédi katolikus templom tornyát vették. Utána a Beré­nyi útvonaltól két oldalt, Bonafikától az abonyi határig, párhuzamosan egymás­tól 400—400 öles távolságokra osztották be, több, kevesebb pontossággal az osztrák mérnökök a dűlőutakat. A Cegléd környéki települések erede­tileg nem voltak nagyobbak, mint a későbbi korban az uradalmi majorok. A hozzájuk tartozó szántók, rétek, er­dők, tavak mind földesúri tulajdon volt, amit a jobbágyok meghatározott ellenszolgáltatásért hasznosítottak. A településekből külön út vitt a tüzelőt szolgáltató erdőbe, a halban bővelkedő tóhoz és a szomszédos településekhez. A RÉGI UTAK vonalai nagyon ka­nyargósak voltak. A szekerekkel ki kel­lett kerülni a buckákat, lapályokat, az erdők sűrűjét, a betyárok, a vadállatok, a rossz szellemek tanyáját. Egy jóin­dulatú öreg nénitől hallottuk egyszer a tanácsot: — A sarkot a jegenye mellett kerül­jétek messzire kisgyerekkel, mert ott rontás van. Bár az életben már láttunk néhány elrontott dolgot, de hogy az a „rontás" mit jelentett, ma sem tudjuk. Egy má­sik útvonalat pedig azzal az indoklás­sal akartak dédszüleink kivonni a for­galomból, hogy az ezt szegélyező bok­rokból éjjelente az elkárhozott lelkek jajveszékelése hallatszik. Szerencsére akadt a környéken néhány elszánt fér­fiú, aki egy holdvilágos este, fejszével, vasvillával felfegyverkezve átkutatták azokat a veszélyes bokrokat, de egyet­len elkárhozott lelket sem talált, hanem annál több „elkárhozott” nőstény macs­kát, amelyek gyermeksíráshoz hasonló hangú éktelen nyávogással hívták talál­kozóra a szerelmükért epekedő kandú­rokat. HA TÉRKÉPRE rajzolhatnánk regi útjaink, árkaink, töltéseink vonalait, könnyebben, helyesebben tudnánk kö­vetkeztetni az őslakosság életkörülmé­nyeire is. A régi utak, árkok altalajá­nak fizikai és kémiai tulajdonságai kü­lönböznek a környező altalajokétól. Ez a különbözet szemmel is látható elvál­tozást mutat gabonatábláinkban, külö­nösen április tájékán, még évszázadok múltán is. Római korabeli paloták alap­vonalai is kiütköztek már ilyképpen a felettük levő gyepes területen, amit leg­első esetben repülőgépről vették észre. A MI ŐSAPÁINK egyszerű életet élő, egyszerű hajlékban lakó emberek le­hettek. De azért mégis tartozunk em­léküknek annyival, hogy érdeklődjünk életkörülményeik iránt. Ha erre nem volnánk képesek, hogyan kívánhatnánk azt, hogy a mi sorsunk érdekeljen máso­kat is. Az igazi művelt ember szellemi szükségletnek érzi, hogy megismerje a régiek életmódját, még ha azok egysze­rű emberek voltak is. A régészek ezirá- nyú i kutatásait észrevételeinkkel, ta­pasztalatainkkal mindannyiunknak tá­mogatnunk kell. Egy tanyai öreg paraszt Izzanak az égetóvasak „Billogozzák" a hordókat Vízzel mérik: mennyi bor fér Tüzesednek az izzítókályhán a vasak a Malom utca 9-ben. Égetésre készülnek. A hitele­sítési művelet befejeztével a hordókra égetik az évszá­mot, a hordójelző állomás cí­merét, és számát, és azt, hány literes a hordó. Hogyan jutnak el addig, amíg beégethetik ezeket az adatokat a hordókba? — kérdeztük Nagy teleki Pál­tól, a ceglédi hordójelző állo­más vezetőjétől. — Egy 1960-as kormányren­delet értelmében a forgalomba kerülő hordókat hitelesítési jelzéssel kell ellátni. De nem­csak a ktsz-ek, kádárüzemek, hordógyárak új hordóit, ha­nem a 10 hektoliternél na­gyobb beépített hordókat is. A rendelet szerint a szállító­hordókat háromévenként újra hitelesítjük, ha javították, ja­vítás után azonnal. — Hogyan hozzák be a hordójelző állomásra a nagy hordókat? — Ide csak a kistermelők szállítják be hordóikat. A nagy hordókat helyszínen hi­telesítjük. Gépkocsival 1000 kilós mérleget viszünk ma­gunkkal. Erre tesszük a hor­dót, teletöltjük vízzel és lemér­jük. Kiengedjük a vizet és is­mét lemérjük. Ezt az ered­ményt égetjük rá a hordó vé­gére. — Hogyan hitelesítik az 1000 hektós cementhordó­kat? — A napokban a Kőbányai Sörgyár 300 hektós új hordóit hitelesítettem. Ezeknél a vízi­óra segít. Pontosan jelzi a hordóba folyt víz mennyiségét. Egy liter 4 Celsius-fokos víz 1 kiló. Ennek alapján számít­juk ki és jegyezzük a hordók­ra az adatokat. « — Miért kell hároméven­ként újra mérni? — Gyakran szorítanak, az abroncsokon, így csökken a hordók űrtartalma. Évek alatt a lerakodott porkő is csökken­ti a hordó befogadóképességét. — Mikor van a legtöbb munkájuk? — Májustól szeptemberig, amikor üresek a hordók. Az izzítókályhán átizzottak az égetővasak. Sistereg, füstöl a fahordó vége, és rákerül a jelzés: 1968. 200 L. (Szabó) STSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSAWSSSSSSSSSSSS*. § % NEM A CIPÓ SZORÍT, A BOLT EGY SZÁMMAL KISEBB! A, hirtelen érkezett jó idő alaposan megtréfálta azokat, akik úgy számítot­tak, hogy április elején még viselhetik téli cipőjü­ket és ebben a hónapban még ráérnek érdeklődni a nyári cipőújdonságok iránt. A kereskedelem, úgy lát­szik, tudott a prognózisról, mert előre felkészült: fér­fi-, női és gyermekcipők százai sorakoznak a polco­kon, a raktárakban. Aki türelmesen várt — sokszor órákig is — és hozzájutott egy-egy cipőhöz, megelége­déssel nyugtázta, hogy va­lóban gazdag a választék. De szombaton és hétfőn so­kan távoztak üres kézzel, részben időhiány miatt, részben azért, mert a hosz- szú várakozásban egyesek idegei felmondták a szol­gálatot. Bizony nem kelle­mes a meleg, túlzsúfolt üz­letekben a várakozás. De a roham alatt nemcsak a vá­sárlók izzadtak, hanem az eladók is. Sokan mondo­gatták : „ugyancsak kinőt­tük már a két kis üzletet”. Azt is hallani lehetett, hogy amíg elkészül az új áruház, igazán találhattak volna jobb megoldást az il­letékesek, gondoskodhattak volna tágasabb árusító­helyről. VWSSSSSSSSSA'SSSAWSmWMWWSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSMSSSSSSSSSSMfmS. Színük: piros és fekete Egész évi sportműsort közöl a CVSE ismertető füzete A Magyar Hirdető ceglédi kirendeltsége és a Ceglédi Vasutas SE közös tervezésében érdekes, új kiadvány látott napvilágot. Főleg a sportba­rátok lelik majd örömüket a kis füzetben, amely az idei sportműsor fontosabb esemé­nyeiről jó előre tájékoztatja a szurkolókat. A múlt évben, a bajnoksá­gon a sport barátainak lelke­sedése önbizalommal töltötte el mindig a játékosokat. Az ötödik helyre jutottak, és ezt — szeretnék megtartani to­vábbra is; tehát most is népes közönségre számítanak egy- egy mérkőzésükön. A megje­lent kis „előrejelző füzet” ép­pen ehhez nyújt segítséget. Nemcsak a sportolók készül­nek fel az idényre, a szurkolók is az ismertetéshez igazíthat­ják szabad idejük beosztását. A füzetben a tavaszi és az őszi forduló találkozóiról ol­vashatnak, megismerhetik a játékoskeret tagjait, a szakosz­tály vezetőségét, az NB II. mérkőzéseken szereplő vala­mennyi keleti csoportbeli ne­vét, és az események időpont­ját. Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este táncest A szín­házteremben este fél 8 órakor a szolnoki Szigligeti Színház társulata mutatja be a Láng­eszű szerelmesek című, két­részes vígjátékot. Holnap: tánczenei koktél. Játszik a Lawers gitáregyüttes. A Dózsa Művelődési Házban ma este táncest lesz. Játszik a Klub együttes. Moziműsor Szabadság: ma és holnap: Telemark hősei (angol—ame­rikai) Dózsa: vasárnap: Gyer­mekrablás Wiesbadenban (NDK) Kossuth: vasárnap: Nővérem, a színésznő (szovjet). Ceglédbercel: ma és holnap: Az özvegy és a százados (ma­gyar) Albertirsa: vasárnap: Aida (olasz) Jászkarajenő: ma és holnap: A bizánci arany­kincs (csehszolvák) Törtei: ma és holnap: Mária és Napó­leon (lengyel) Abony: ma és holnap: Kötelék (olasz). Vasárnapi sportműsor Sakk: délelőtt 10 órakor a Kossuth Művelődési Házban a ceglédi Spartacus—Alsógöd megyei bajnokság. Labdarúgás: A gerjei pá­lyán délelőtt 11 órai kezdettel kerül sor a Ceglédi Vasutas SE úttörő előmérkőzésre. Fél 1 órakor: CVSE ifi—Tököli KSK ifi megyei bajnokság, délután 2 órakor a Bem SE—Tököl KSK megyei labdarúgó baj­nokságot láthatja a közönség. Délután 3 órakor a CVSE— Debreceni MGM NB II bajno­ki mérkőzés. Kézilabda: Délelőtt fél 10 órakor az Építők kézilabda- pályáján a Ceglédi Építők NB Il-es csapata a Csepel NB I csapatával barátságos mérkő­zést játszik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents