Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-06 / 81. szám

FŰSZERT lerakatok a járásban Az /.édességváros" lakói: csokinyuszik, csokibárányok A monori FÜSZÉRT-kiren- deltség központi raktára szűk­nek bizonyult. Ezért április el­sejével a jelenlegi áruszállító körzet területén bizonyos ér­telemben megszűnt a monori FŰSZERT „egyeduralma”: ön­álló fiókok, úgynevezett lera­katok alakultak. Ez a szükségszerű intézke­dés azonban korántsem jelen­ti azt, hogy a monori FÜ- SZÉRT-nek bármilyen vonat­kozásban is csökkent volna a jelentősége. A kapacitás csök­kenésével átfogóbbá válik a munka. Minőség és mennyiség tekintetében mintegy ugrás­szerűen javul majd Monornak és vidékének áruellátása. A húsvét előtti forgalom azonban még a régi FU- SZÉRT-fiók hangulatát idézi. Naponta érkeznek a hatalmas tranzitszállítmányok, jellegze­tes húsvéti árucikkekkel meg- rakottan. Most látni csak egé­szében, hogy a szakraktár ho­dályszerű helyisége is kicsi­nek bizonyul. Pedig valósá­gos édességváros már ez a mintegy 500 féle csokoládé il­latával. A kóstolóra induló idegen bizony hamarosan eltévedne a mennyezetig tornyosuló „fel­hőkarcoló-polcok” útvesztőjé­ben. Az ideiglenesen kibérelt tanácsterem olyan, mint egy kis házi állatkert — csokoládé­bárány-, csirke- és nyúlfigu- rák várnak elszállításra. A boltok időben történő el­látása elsősorban a fizikai munkások áldozatos munkáját dicséri. Precíz, sokszor késő estig tartó feladat a húsvéti árucikkek összeállítása, cso­magolása. A munka jelenlegi szakaszát tekintve reméljük, hogy a revízió és az édesség­raktár dolgozóinak, Szalui Imrének, Bán Sándornak a munkája megelégedést vált ki majd a boltvezetők és ezáltal a vásárlóközönség körében. (b. 1.) VIDEkE A P E S T -M EGYÉ I. HÍRLAP l ÖNKIAPA 5 A X. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1968. ÁPRILIS 6., SZOMBAT Szájjodert Me Miért nincs otthonuk a néprajzi gyűjteményeknek? A logarüzem brigádjai Nagy baj most sincs, de...“ 9? Éppen ebédidőt tartanak: óriási nevetés fogad az udva­ron. Ahogy elnézem, az asz- szonyok nemcsak a munkának, de a humornak is mesterei lehetnek. Megmondom, mi já­ratban vagyok, s az asszonyok között az egy szem férfi így szól: — Látja, hogy lazsálnak, most sem dolgozik egyik sem, csak a szájuk nagy! Megint kitör a nevetés — és fél óra alatt a brigádnapló adataival bizonyítják, hogy csak tréfa volt a megjegyzés. A Monori Kefegyár logarüze- mében két szocialista brigád dolgozik. A Béke és a Barát­ság. Egyszerre alakult meg mindkettő 1964-ben. Akkor nyerték el először a szocialis­ta címet s azóta... De erről Bazsó Károlyné, a Béke brigád vezetője beszélt: — Sajnos azóta voltak „ki­eséseink”. Mentségünkre szol­gáljon, hogy nem a munkával, az anyagellátással van, illetve volt baj. Negyedévenként ér­tékelünk: 3000—3500 nagy, és 1000 kislécet kell elkészíte­nünk. Ha van anyag — sike­rül is. Nézegetjük a brigádnaplót. A programok színesek, válto­zatosak: részt vettek a Vörös­kereszt-gyűléseken, szakelő­adásokat hallgattak, közös ki­rándulásokat szerveztek. A „krónika” után bejegyzések: a vendégek, látogatók gratulá­ciói. — És az idén ? Mert ez mind szép, de vajon így marad-e? kérdezem. Rövid hallgatás után Szentgyörgyi Mihályné, a Barátság brigád vezetője vá­laszol: — Nagyon szeretnénk. Ez a gárda már összeforrott, egy­más nélkül nem is tudjuk el­képzelni a munkát. Minden­ben együtt vagyunk: ha beteg valaki, meglátogatjuk, ha öröm éri egyikünket, vala­mennyien vele örülünk. Ter­veink szépek, de van problé­ma is... Mintha egy kicsit le­lohadt volna a kezdeti lelkese­dés. Nézze meg az első évek bejegyzéseit: csupa siker, jó eredmény. Nagy baj most nincs, de kevés az időnk. A munka utáni közös szórakozá*- sok — színházlátogatás, kirán­dulás, az olvasmányaink meg­beszélése, a viták — lassan el­maradnak. Újra végiglapozom a tavalyi naplót is, mire felnézek, mo­solygó arcokat látok megint — De ez nem marad így! Mindenhol akadnak „rossz napok” — nálunk is. Rajtunk múlik, hogy megint kiérde­meljük a szocialista címet, és eleget tegyünk az ezzel járó kötelességeinknek. A Béke brigád tagjai — Bazsó Károlyné, Botlik János- né, Dományi Lászlóné, Fekete Jánosné, Gyarmati István, Retter Gizella, Tircsi Istvánná és Tóth Nándor, a Barátság brigádból Bán Sándomé, Bok­ros Józsefné, Búzás Erzsébet, Erényi Lajosné, Horváth Irén, Koblencz Jánosné, Kovács Jó­zsefné, Nagy Jánosné és Szentgyörgyi Mihályné — áll­ják a szavukat K. Zs. Pest megyében minden já­rási székhelynek van mú­zeuma, néhol még kettő is. Nem sok dicsekedni valónk van azzal, hogy az „egy sem” táborát Monor egyedül kép­viseli. Nem anyaghiány az oka. A gimnázium birtokában levő értékes néprajzi emlékek, a gombai iskola komoly kis múzeumi gyűjteménye, a sok műkedvelő néprajzkutató és régész otthonában őrzött is­meretlen anyag mind köz­kincs lehetne a járási mú­zeumban. Arról nem is beszél­ve, hogy Úri, Maglód, Gomba, Nyáregyháza területén ro­hamosan pusztulnak a fe­ledésbe merülő néprajzi kincsek. Minden nap veszteség! Fodor Péter járási nép­művelési előadó elkeseredet­ten magyarázza, hogy az egy­re-másra lebontott házak, az egyre mélyebben szántó me­zőgazdasági gépiek korsza­kában pusztulnak a muzeá­lis kincsek. Szükség lenne múzeumra. Monor község kulturális életét egy képzőművé­szeti kiállító terem és egy néprajzi múzeum na­gyon fellendítené. Gyömrőről a Pdl-család mun­kái, Pilisről Török Endre grafikái, Balázs József fest­ményei megérdemelnék a nagy nyilvánosságot. A kulcskérdés: hol van olyan helyiség, ahol múzeut- mot lehetne berendezni? Néhány évvel ezelőtt külön­féle statikai problémák miatt a Vigadó emeleti helyiségét és a hozzátartozó kis külön termet nem használhatták bálteremnek. A helyiségek a kultúrotthon kezelésében ma­radtak mind a mai napig. Leves helyett - habarcs Még a habarcsot keverik a Monori Állami Gazdaság épülő új ebédlőjében. Ha nem jön közbe váratlan akadály, rövidesen a levest kavargatják, kanalazzák itt a gazda­ság munkásai J ni iff a rendőrség megérkezett Álarc felmosórongyból Az év első negyedének sta- \ tisztikájához tartozik az is, hogy a járásban 7 betörést Perzsavásár—á la Monor Gobbi Hilda színművésznő egy szilveszteri mű­sorban csak az Ecseri úti piacot mutatta be, a mo- norit nem. Meg­próbálom pólo.ni e mulasztását. — Nagjsasszo- nyom, méghogy ez a ballon nem ér meg hatvanat? Nevetnem kell, haha! Igaz, kissé használt, de egy vasat sem kere­sek rajta — úgő éljek én! — mondja egy ter­metes asszonyság, mert szerinte úgy szép a ballon, ha gyűrött és ko­szos. Közben fel­felé néz. (Talán azt figyeli, nem szaka-'-e le az ég?) Távolabb ócska sátor — benne minden" kapható, mi szem- nek-szájnak inge­re, meg ami nem ingere, az is. „Sze­retlek én, jöjj vissza hozzám” vagy „Piros ró­zsák beszélget­nek” — szóval tág repertoár. És micsoda színek! Patak, királyfi, Hófehérke, haty- tyúk, özek, törpék — mint egy jól őrzött rezervátum — ordítanak messziről az ízlés­telen, rikító fal­védőkön. . Odébb kegy­tárgyáru. S mert a korral is halad­ni kell, a kereszt­fa mellett pár darab Templár — giccses keretben, potom 37 fo­rintért. Munká­ban megtört, ko­pottruhás anyóka fillérjeit szedi ki erszényéből, hogy megvegyen egy szentképet, mely előtt meghatottan áll — mögötte pedig az eladó és egy Opel Kara­ván. Kifejező ez a kép, nem is kell hozzá kommentár. A járda szélér­nél botcsinálta, dilettáns festő — silány mázolmá- nyokkál. Mellet­tem két bakfis- lány: — Milyen isteni lenne ebből egy strandkabát — mondják, mél­tatva a magas művészetet. Sze­rintem sem rossz ötlet, csak le kel­lene vakarni róla a festéket... Végezetül meg­jelenik egy har- monikás kéregető, aki a finálét játszr sza a vásári kép­ben: „Én nem lát­lak téged már többé”... Részemről csak annyit: úgy le­gyen. T. K. kíséreltek meg, illetve követ­tek el. A tettesek kilétét a rendőrség már kiderítette. Van közöttük többszörösen bün­tetett, notórius bűnöző, de vannak fiatalkorúak is. Vacsora - betörés után Nyáregyházán február 2-án este 8 órakor a Szent Imre telepi 34-es számú bolt előtt elhaladó járókelő arra lett figyelmes, hogy világosság van az üzletben. Benézett. A pulton, kényelmesen elhe­lyezkedve, éppen akkor köl­tötte el vacsoráját a betörő. G. A. ekkor már túl volt esti programja nagyján, szakszerű, precíz munkát vég­zett. Lefűrészelte a raktár udvar felőli ablakáról a vas­rácsot, betörte az üveget, nylonhálókba rakta az össze- válogátott árut — aztán ne­kiült a vacsorának. A járó­kelő éppen akkor nézett be az ünnepélyesen kivilágított boltba, amikor a betörő meg­elégedetten falatozott. Azon­nal fellármázta a környéket, s a néhány perc alatt össze­szaladt lakosok körülfogták az épületet, s mindaddig őriz­ték a betörőt, míg a rendőr­ség megérkezett. t Amikor bementek az üz­letbe, nem mindennapi lát­ványban volt részük — a fiatalember álarcban, do­ronggal a kezében, zsebében egy nyitott zsebkéssel vára­kozott. Gyorsan kiderült, hogy a martalócpózt a krimiből kölcsönözte, az álarc a bolt mosogatórongya volt. G. A. 927 forint értékű árut csomagolt össze a szatyrok­ba, de elvinni — köszönhető a lakosság éberségének, a rendőrség gyors beavatkozá­sának — már nem volt ide­je. Pénz, karóra, villanyborotva A gombai 15-ös számú eszp­resszó kellemetlen látoga­tója ismerősként üdvözölhet­te, a rendőrséget. A találko­zásra többnyire a betörés ad okot. Február 25-én valaki lefűrészelte a presszó ajtajá­ról a lakatot, összeszedte az üzletben talált készpénzt, karórát, villanyborotvát, vil­lamossági alkatrészeket. A rendőrség a nyomozás so­rár Mestyán János Lajoshoz, jutott el. A házkutatás so­rán a lakásban levő szal­mazsákban ' 2 ezer hétszáz forintot találtak, a matrac­ból előkerült az óra, a vil­lanyborotva, s a villamossági alkatrészek. Mestyán tapasztalatból tud­ta, nem érdemes tagadni, be­ismerte bűnösségét. A rend­őrség előzetes letartóztatásba helyezte. (deli) Kihasználatlan, üres, nagy és szép termek — érthető, hogy több szerv érdeklődését is felkeltették. A vendéglátóipari vállalat azt tervezi, hogy szállodát nyit az emeleten. Érdemes-e, Szük­ség van-e Monoron szállo­dára? Teltek az évek, a vendég­látóipari vállalat valószínű­leg nem találta gazdaságos­nak az ötletet, hiányzott a megvalósításhoz szükséges pénz — mert a terv, terv maradt. Ez alatt az idő alatt a művelődési osztály és sokan a község lakói kö­zül várták, hogy szóba kerül a kiállítóterem és a múzeum is. Megfelelő szintű határoza­tok és döntés híján maradtak a terveknél ők is. Kevesebb tervezgetéssel, de több gyakorlatiassággal a Kossuth Tsz betelepítette az üres helyiségekbe mellék­üzemét, majd a sportkör bir­kózóinak edzéseit tartották a kultúrotthon kezelésében le­vő helyiségekben. A kérdés végső eldöntésé­re — dr. Zimányi Gyula járási tanácstitkár szerint — különféle okok miatt még nem került sor. Addig is, több éves - -ét.T e 'itt alszik ez a nagyon is é' .i iblíma — rendű . má' íren < .káig. átér Mária Á b-ülés Vecsésen Április 9-én Vecsésen, az ál­talános iskolában tartja érte­kezletét a járási művelődés- ügyi állandó bizottság. Az április 26-i járási vb-ülés anyagát tárgyalják meg, egé­szítik ki, majd az oktató­nevelő munka színvonalának emeléséről, a szemléltető esz­közök alkalmazásáról szóló jelentést vitatják meg. A szo­cialista hazafiságra való neve­lés általános iskolai eredmé­nyeit is megbeszélik. Az állandó bizottsági tagok beszámolnak ellenőrzéseik ta­pasztalatairól, majd ismerte­tik a hatályos jogszabályokat, határozatokat. »' Április 30-tín Yéradónap Nyáregyházán Nyáregyháza vöröskeresztes szervezete április 3-án este 8 órai kezdettel jól sikerült vö- röskeresztesbált rendezett, melyen megvendégelték a ta­valyi véradókat. A vacsorát megelőzően Tiszttartó József, a községi tanács titkára köszöntötte a megjelent véradókat, majd Gajdos Józsefné járási titkár beszélt a véradás fontosságá­ról és felkérte a jelenlevőket az április 30-án a községben tartandó térítésmentes vér­adáson való részvételre. And- rássi Jánosné, a község vörös­keresztes titkára köszönetét mondott a megjelenteknek és kérte, hogy továbbra is támo­gassák a Vöröskereszt munká­ját. Az ünnepségen részt vett Csömör Sándorné, a járási nő­tanács titkára is. A jó hangu­latú bál reggelig tartott. S PORT Egy „pankráció" margójára Még így, utólag is nehéz helyzetben van a sportjegyzet írója, amikor a vasárnapi Ve- csés—Bag mérkőzést kell kommentálnia. Vecsésen hosszú évek óta nem láttunk ilyen alacsony színxxynalú, és ami ennél is szomorúbb, ilyen durva mér­kőzést. Sokáig fognak még beszélni erről a mérkőzésről. Sokáig — mert tipikusan „mai mér­kőzés” volt. A vendégek be­álltak a kapujuk elé — a ve- csési csatárok, Nógrádi és Krausz külön őrzőt is kaptak — és elkezdődött a különjá- ték. Abban a pillanatban, ahogy kicselezték akármelyik bagi játékost, már repült is a vécsési csatár. Hetvenkét percnek kellett eltelnie, s egy vecsési játékosnak (Kalásznak) súlyosan meg kellett sérülnie, egy vecsési játékost le kellett ütni (Feketét) ahhoz, hogy az indiszponáltan, erélytelenül működő Vörös játékvezető ki­állítson egy játékost. Az utolsó tíz percben már mindenki csak azzal foglalko­zott, hogy kit vághat meg. A szabadrúgást pedig az a csa­pat végezte el, amelyik hama­rabb elrúgta a labdát. Nagy csalódást keltett ez a találkozó. Nagyot, mert az I. fordulóban kitűnő mérkőzést láthattunk, és nagyon sport­szerű találkozót. Ilyen folyta­tást vártunk. Az ÉRDÉRT, de különösen a Bag elleni talál­kozó azonban azt látszik iga­zolni, hogy fel kell készülni, akár az ilyen kíméletlen ösz- szecsapásokra is. Ezernyolcszáz néző várta a labdarúgást vasárnap Vecsé­sen — és nem kapott belőle semmit. És gondolom, sok-sok más pályán is hasonló a hely­zet. Tenni kellene valamit azért, hogy ezt a szép sport­ágat ne hagyja cserben a kö­zönség. Ha mással nem, hát jó játékvezetéssel! Ez a vasár­napi „produkció” tanulsága. Szalontai Attila A * » /■ • járási labdarúgó-bajnokság állása 1. Gyömrő 2 2 — — 14:0 4 2. Monori-erdő 2 2 — — 5:1 4 3. Gomba 2 2 — — 4:2 4 4. Tápiósáp 1 1 — — 4:1 2 5. Mende 2 1 — 1 4:2 2 6. Maglód n. 2 1 — 1 2:3 2 7. Monor II. 2 1 — 1 2:8 2 Üllő II. 2 1 — 1 1:4 2 9. Vasad 2 — 2 1:2 — 10. Káva 2 — — 2 1:4 — 11. Pilis II. 1 — — 1 0:2 — 12. Csévharaszt 2 — 2 0:9 — A harmadik forduló mérkőzései: l. Üllő II—Pilis II. 10.30, 2. Gyöm- rő—Vasad 16, 3. Monori-erdő— Gomba 16, 4. Mende—Tápiósáp 16, 5. Maglód II—Káva 16, 6. Csév­haraszt—Monor II. 16 óra. — áká ­Kék-fehér sikerek a szőnyegen Az MSE serdülő- és úttörő­birkózói vasárnap Nagykőrö­sön szerepeltek szép sikerrel. Három első és két harmadik helyezést hoztak haza. Serdülőknél a 45 kilogram­mos súlycsoportban: 1. Kéri István, az 57 kilogrammosban 3. Bekker László, a 72 kilo­grammosban 1. Dávid János. Nehézsúlyban: 1. Romhányi Ferenc. Úttörőknél a 63 kilós súly­csoportban 1. Vass Tamás, 3 Dávid István. — oláh — Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Halmai Géza, Monoron: dr. Pálffy Ferenc, Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Nagy Lajos tart ügy eletet. — Ügyeletes gyógy­szertár: Monoron a Kossuth Lajos utcai, Vecsésen az And- rássy-telepi.

Next

/
Thumbnails
Contents