Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-28 / 99. szám
1968. ÁPRILIS 28., VASÁRNAP “‘T/firfnp t TUDOMÁNY-TECHNIKA Emeletes alagút Ez a nappali világossággal elárasztott föld alatti csarnok Európa talán legérdekesebb építkezésének bejárata. Wuppcrtalban építik a kontinens első emeletes alagútját, ami 855 m hosszúságban egy kavicshegyen vezet át. Wuppertal, ahol még jelenleg is működik a hetvenéves tisztes múltra visszatekintő függő- vasút, így újabb közlekedési attrakcióval gyarapszik. Felvételünk jól érzékelteti a 13 méter magas alagútban egymás felett vezető két pályatestet, amelyek egyirányú forgalmat fognak majd lebonyolítani. A levegőztetést főleg a gépkocsik nyomában fellépő szívóhatással akarják megoldani Talajművelés vibrációval Csaknem 30 évvel ezelőtt a mezőgazdasági kutatók kísérleti úton megállapították, hogy ha a talajművelő gépek munkavégző részei vibrációs (rezgő) mozgást végeznek, jelentősen csökken vontatási ellenállásuk. Ugyanakkor arra is felfigyeltek, hogy a felszántott talaj szerkezete ilyenkor sokkal kedvezőbb. A munkafelületek rezgésbe hozását különféle szerkezetű vibrátorok felszerelése útján érhetjük el. Ezek lehetnek mechanikus-excentrikus, me- chanikus-bolygókerekes, hidraulikus, pneumatikus és más módon működő vibrátorok. A vibráció alkalmazása csakis nagy szélességű munkavégző szervekkel felszerelt gépekkel gazdaságos, mivel bonyolultabb konstrukcióról, drágább megoldásról van szó. A vibrációs módszer hatékonysága függ a talaj tulajdonságaitól is. A száraz talajban, amelynek ellenállása nagyobb, erősebb hatásúak a vibrációs impulzusok. A nagyobb méretű talaj- szemcsék az ütés következtében keletkező tehetetlenségi erők hatására apróbb szemcsékre hullanak szét. Sajnos, kedvezőtlen a vibrációs művelet sebessége, ami abban nyilvánul meg, hogy a rezgő mozgást végző szerv ellenállása gyorsan növekszik a sebesség fokozásával. Tényleges megtakarítás tehát csak bizonyos sebességhatárok között érhető el. A legyezőszerűen, több lépcsőzetes részből összeállított eketestet nevezik kaszkádnak. Bonyolult, de hasznos folyamat játszódik le a kaszkád- ekével való talajműveléskor. A munkavégző szerv lengéseit a felületen kialakított lépcsőkkel (kaszkádokkal) megváltoztatják, melynek során a felgyűrődő talaj impulzusokat kap (valójában ez is a vibráció egyik fajtája). Ezzel csökken a talajellenállás és javul a talaj szerkezete. A szántás sebessége is sokkal kedvezőbb lesz, mivel nagyobb sebességnél is minimális a talajellenállás: a módszer tehát kétségtelenül gazdaságos. A kaszkád eketest használatánál a talaj az egyes lépcsőfokokon való átmeneteknél jobban hozzátapad a munkavégző szervhez. Éppen ezért alkalmazása csak csekély nedvességtartalmú talajok művelésekor jelent energiamegtakarítást. A kazahok vagy a magyarok ősei? Szkíta rokonok a szakák Aki ellátogat a Kazah Nemzeti Tudományos Akadémiára, feltétlenül felfigyel a kemény, határozott arcvonású férfit ábrázoló gipsz mellszoborra. Ez a férfi két és félezer évvel ezelőtt élt és a szakák egyik törzséhez tartozott. A szakák ősi ázsiai nomádtörzsek voltak, a szkíták rokonai. De miért került a mellszobor a Kazah Tudományos Akadémiára? Nyomós érvek szólnak amellett, hogy a szakák a mai kazahok ősei voltak. A gipsz mellszobrot Mihail Geraszimov, szovjet antropológus vezetésével készítették, rekonstrukciója annak a szaka arcnak, melynek koponyáját két évvel ezelőtt Alma-Ata megyében találta meg Kemal Akisev kazah archeológus. A lelet rendkívül érdekelte Orazak Iszmagulov antropológust, aki a Moszkvában tartott antropológiai és etnográfiai világkongresszuson merész hipotézist állított föl; a kazah nép a szakáktól származik. Előadása heves vitát váltott ki, a kongresszus részvevői között, mivel a magyar tudósok már régóta a szakákkal kapcsolják össze népült eredetét. Pedig Kazahsztán és Magyarország között több ezer kilométeres távolság van, a két nép nyelve és kultúrája is erősen élüt egymástól. Nemrég az Alma Ata-i megyei lap, az „Ognyi Alatau” Iszmagulov munkásI ' ságát ismertetve, a cikknek ezt az alcímet adta: „Kik hát valójában: kazahok vagy magyarok?” A kérdéssel magához a tudóshoz fordultunk. — A „vagy* ebben az esetben nőm egészen szerencsés — válaszol Orazak Iszmagulov. — Egyenként az „is” kötőszó sem lenne egészen pontos. Véleményem szerint a szakák nagy szerepet játszottak a mai kazahok kialakításában. Az érem másik oldalát tekintve: a szakák utódainak valószínűiéig az ősmagyarok kialakításában is fontos szerep jutott. A kazah és a magyar tudósok együttes munkája ezt a bonyolult és eddig kevéssé tanulmányozott problémát segít megoldani. Egyébként a napokban levelet kaptam Tóth Tibor magyar kollégámtól, aki legutolsó munkáit is elküldte. A magyar tudós már járt nálunk Kazahsztánban és antropológiai vizsgálatokat végzett a déli kazahok között. Kutatási témáink különböznek egymástól. Amíg én a kazahok származásának gyökereit keresem, addig Tóth Tibort, a magyar nép kialakulása érdekli, különösen abban a stádiumban, mely összefügg Európa és Ázsia érintkező területeivel. Kutatásaink természetesen kapcsolatban állnak egymással, és a létrejött együttműködés kölcsönösen hasznos számunkra. — Az elmúlt év hozott-e valami újat elméletének bizonyítására? — Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni. 1967 nyarán nagy antropológiai anyagot gyűjtöttem össze a köztársaság északi megyéiben, Kusz- tanaj vidékén és Eszak-Ka- zahsztánban, amelyet rendszerezni és feldolgozni kell. 1968. szeptemberében Tokióban rendezik a VIII. antropológiai és etnográfiai világkongresz- szust. Beszámolóval készülök a kongresszusra, címe: „A kazah antropológiai típus származása”. Ebben az eddigieknél sokrétűbb anyagot említek érveim támogatására. A probléma végső megoldása még nagyon távoli, de a vélemény- cserék, melyek az ilyen kongresszusokat jellemzik, mindig nagyon hasznosak a fejlődés szempontjából, nemcsak ebben a kérdésben, hanem az antropológia és az etnográfia egyéb területén is. LOCSOLÓ VASALÓ A hőfokszabályozós vasalókat már általában ismerik és % gyakorlatban jól beváltak. Időközben továbbfejlesztett típusaik is sok országban megjelentek. Ezek közé tartozik a víztartállyal ellátott vasaló, melynek alsó lapját úgy alakították ki, hogy vasalás közben gőzölje az anyagot. Ez a megoldás szükségtelenné teszi az előzetlels „belocsolást”, mindamellett egyenletesebbé, könnyebbé válik a vasalás A gyomorrák fényképezése Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki a gyomorrák idejében való felismerésére és a daganat helyének pontos megállapítására. PVC alapanyagú, egészen vékony fóliából felfújható ballont készítettek, melynek belső felületét sugárzásra érzékeny anyaggal vonták be. A beteggel a vizsgálat előtt minimális mennyiségű radioaktiv foszfort nyeleinek. Utána az összehajtogatott ballont, mely csak alig nagyobb egy tablettánál, bejuttatják a gyomorba, majd vékony csövön kérészül felfújják. A ballon így szorosan a gyomorfalhoz tapad. A rákos sejtek a radioaktív sugárzásból többet nyelnek el, mint az egészségesek. Így az előzőleg beadott foszfor a rákos sejtekben nagyobb mértékben koncentrálódik, s ennek folytán sugárzása a ballon felületére felvitt emulziót az adott helyen fokozottabb mértékben bontja el, ami az előhívott ballon-filmen sötét foltként jelentkezik. E módszerrel a rákos sejtek helye pontosan behatárolható. Ez elősegíti a pontosabb diagnózist és sikeresebbé teszi a későbbi sebészeti beavatkozást. Az új eljárás a röntgenfel- vételes vizsgálatnál sokkal megbízhatóbb és pontosabb. JOTANACSOK Tavaszi autókozmetika Az országosan folyó felülvizsgálatokon sok autótulajdonosnak kellemetlen meglepetést szerez a döntés, hogy az egyébként megfelelő gépkocsiját esztétikai okokból — melyek olykor a közlekedésbiztonságot veszélyeztehetik — elmarasztalják. A kifogásolt hiányosságok többnyire régebbi mulasztások következményei. Ezek közül legsúlyosabbak a karosszéria hibái: lyukak, repedések, horpadások. Ahol a laikus szeme csak kis lencsényi hólyagoso- dást lát a festékrétegen, ott a szakértő ujjnyomására átlyukad a korróziótól megtámadott fémlemez. Az még a jobbik eset, ha ezek a hibák a külső, Napfényfűtés München közelében a wa- gingi tó, partján most épült fel az a templom, amely talán egyben a világ egyetlen napfénnyel fűtött temploma. A napsugár melegének felhasználásával végbemenő fűtés elve igen egyszerű és mindenki számára világos. A naptól felmelegített fedélszék levegőjét, légszívóval aknákon keresztül a padozat alá juttatják, ahol tárolják. Naponta négy óra napsütés elegendő ahhoz, hogy a templom belsejében hűvös nyári napokon, tavasszal és ősszel kellemes hőmérséklet uralkodjon. A telet viszont csak egy szenes kályha segítségével lehet átvészelni, mivel a tárolt levegő csak két napig tartja a meleget, s télen kevés a napsütés burkolórészeken jelentkeznek, de ha az önhordó karosszériák teherviselő elemeit támadta meg az oxidáció, súlyosabb következményekkel kell számolni. A tervszerű megelőzéssel sok későbbi bosszúság és költség elkerülhető. A tél bűnei A sáros, havas hónapok nyomainak eltüntetésére az első lépés a többszöri, bő vizű le- öblítéssel kombinált tisztítószeres mosás, amely az útfél- szórásból származó sómaradékokat a gépkocsi rejtett zugaiból is eltávolítja. A külső mosást az alsó felületek megtisztítása és lefújása kell hogy kövesse, amelyet a zsírzással együtt ajánlatosabb szervizben elvégeztetni. Az utastér gumiszőnyegeit eltávolítva viszont magunk is elvégezhetjük az alapos „nagytakarítást”. Ajánlatos leszerelni az ajtók belső burkolatát is. A csapadék és a mosóvíz ugyanis még a legtökéletesebb ablaktömítés mellett is beférkőzik az ajtók üreges belső terébe, ott megrozs- dásítja az ablakemelő mechanizmus és a zárszerkezet alkatrészeit, sőt sok esetben megtámadja a belső oldalról a karosszérialemezt is. A lemez rozsdafoltjait dörzspapírral távolítsuk el, a felületet zsírta- lanítás után lássuk el festékréteggel. A mozgó-forgó alkatrészeket megtisztítás után kenjük be savmentes zsírral. A kbcsiszekrény festékrétegének kisebb lepattogzásainál ugyancsak tisztítsuk meg a fémfelületet, és megfelelő színű zománcfestékkel javítsuk ki a hibát. Nagyobb festékleválást nem ajánlatos házilag pótolni, a gittelés, alapozás és az eredeti színnel megegyező zománcozás már nagyobb szakértelmet igényel. A több helyen javított rosszériájú gépkocsikat szerű teljes átfestésnek vetni. Még néhány évvel kacélaláezelőtt is messziről meg lehetett ismerni, ha egy autó nem az eredeti gyári fényét-színét viselte, hanem átfestették. Ma már megszűnt ez a nagy különbség, mióta hazánkban is áttértek a legújabb műgyanta alapanyagú zománcfestékek használatára. A kijavított, hibátlan zománcrétegű kocsiszekrény letisztítása után polírozással nyeri vissza eredeti fényét. A kereskedelemben kapható fényesítő folyadékok és paszták bármelyikével elvégezhetjük ezt a csinosítási műveletet, mely egyben felületvédelmet is biztosít, mivel egyúttal vékony víztaszító réteggel is bevonja a felületet. A nikkelezett, krómozott díszítőelemeken is nyomot hagynak az időjárás viszontagságai. Nem kell megijedni attól, ha a fényes részeket szürkésbarna oxidréteg vonta be, puha ronggyal való erőteljes dörzsölés, oxidoldó pasztával való bedörzsölés után visszanyeri eredeti állapotát. Mind a po- líranyagok, mind a krómpaszták azonban csak addig nyújtanak vedelmet, amíg nem kerül sor a következő tisztítószeres lemosásra. Utána minden alkalommal meg kell ismételni a bedörzsölést. Beázás és por ellen Nem elsőrendűen „kozmetikai” szempont ugyan, de a tavaszi „tatarozásnál” ajánlatos megvizsgálni az ablaktömítések vízállóságát, s ha szükséges, az „Epokitt” nevű ragasztóval ki kell javítani a szigetelőgumik repedéseit. Ugyancsak ajánlatos megfigyelni, hogy az ajtók, a csomagtartó és a szerelvényfal gumitömítései, melyek a behatoló por és szagok ellen védenek, nem „öregedtek-e” el, ami repede- zésben, morzsolhatóságban mutatkozik meg. Ezek élettartama ugyanis nem több néhány évnél, cseréjükről tehát rendszeresen gondoskodni kell.
