Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-28 / 99. szám
« ME V, <M£*irft»p 1968. ÁPRILIS 38., VASÁRNAP Kiváló művészek — érdemes alkotók A XI. Magyar Képzőművészeti Kiállításon Tizenegy nagy teremben háromszáz művész hétszázötven alkotása, egyebek közt kétszáz grafika, kétszáznál több szobor és csaknem feleannyi érem; — bőséges látnivalóval fogatúja nézőit a Műcsarnokban a XI. Magyar Képzőművészeti Kiállítás. Első látásra talán túlságosan is sok a látnivaló a belépőnek, aki nehezen tudja eldönteni, melyik részén is szegje meg ezt a hatalmas, kerek kenyeret. Kezdje talán az idén kitüntetettek műveinél? Alig néhány napja kapták meg alkotóink a művészeti díjakat. A Magyar Népköztársaság kiváló művésze, és az érdemes művész” címeket. Hincz Gyula Kossuth-díjas valóban „kiváló művésznek” bizonyul ismét, szó szerint igazolva a friss cím indokoltságát; a hatalmas és reprezentatív első teremből is kiválik tüzes színű és szép dekorativitással teli falkárpítja. Az idős mester fiatalos műve korábbi grafikai lapjainak hangulatát és figuráit idézi a szövött formákban, s a kiállítás oldalsó termeiben megtalálható a szinte minden műfajban — nemcsak festészetben, olykor szobrászatban is — emlékezeteset alkotó művész néhány friss grafikája, újabb gobelinterve is. Ugyancsak idősebb alkotót, a mai magyar vízfestészet talán legbiztosabb kezű művészét illette az érdemes művészi rang Elekjy Jenő idei kitüntetésével. Két szép akva- rellje látható a grafikai termekben, s a vízfesték illané- kony liamvasságát, áttűnő, s olykor tömörré sűrűsödő színeit idézik a maguk módján olajképének ecsetvonásai is. Végül a grafikus-polihisztor és a festő után egy szobrász: Tar István idei érdemes művész legutóbbi nemzeti tárlati sikerét ismétli meg mostani szereplésével, Tiszát szimbolizáló erőteljes-harmonikus nőalakjával és kétfigurás kompozíciójának harmóniáival. Az idei Munkácsy-díjasok egy része természetesen hiányzik a seregszemléről, Kaján Tibor, Kassowitz Félix és Szűr-Szabó József grafikus- művészek alig néhány hete ugyanitt, a Műcsarnokban arattak méltó sikert a karikatúra-kiállításon. Itt vannak viszont a képgrafikus, festő és szobrász kitüntetettek: ifj. Szabó István szobrászon kívül Göllner Miklós, az ezúttal téli budai látképet kiállító érett hangulat-festő művész, Beré- nyi Ferenc, aki tömör, kemény és mégis melegszínű képekkel idézi a kubikosok zárt világát, Patay László, aki nagyméretű festményein jelképes jeleneteket idéz, s Konfár Gyula, aki ugyancsak nagyléptékű és nagyindulatú képeivel vonja magára a figyelmet. S végül két grafikus a kitüntetettek névsorából: a rézkarcain palóc motívumokat, népművészeti hangulatokat idéző Czinke Ferenc, s a fiatal Pásztor Gábor, aki nagyon dekoratív új művekkel lepte meg művészetének ismerőit. Korántsem csupán az idea művészeti díjasok szerepelnek jelentős alkotásokkal a kiállításon; a tájékozatlan látogató is rátalálhat fokozatosan egyéb, a jók közül is kiemelkedő más művekre. Nemcsak olyan méltán előnyösen elhelyezett kompozíció kelt itt figyelmet, mint Vigh Tamásnak a bejáratnál fölállított Kürtösök című képe folytatni az ismerkedést, s megállni az első teremben Kondor Béla vívódó lapjai előtt. A fiatalon iskolát csináló grafikus mellett más önálló egyéniségek sorakoznak: az új lapjaival Picasso előtt tisztelgő Feledy Gyula, a hihetetlenül finom és hamvas költői Gross Arnold, vagy a népi tragikum hangiát rézbe karcoló Csohány Kálmán. S ha grafikusaink egészében most nem is szerepelnek olyan bel Béla, vagy a szikár fe-1 gyelemmel festő Kmetty Já- ! nos, nemcsak Domanovszky j Endre heves vásznai és Bér- i náth Aurél kompozíciói: teg- i napi és mai fiatalok viszik j előre a műfaj ügyét. Kokas j Ignác fojtotthangú, szikár i drámaisága, Fejér Csaba és; Kurucz D. István ugyancsak ; kevésszavú, sokat mondó fes- j tészete, Bartha László szenve- j délyes színköltészete egymás- j nak felelget. A grafikai tér-' mekben már megismert Kondor Béla itt is kiemelkedik, s j ugyancsak műveinek vívódó hangja ragad meg legelőször, hasonlóan Lakner Lászlóhoz, aki szintén grafikájának drámaiságát hirdeti festményének felfokozottabb hangján. Festőnőink eleven munkássága jelentősen gazdagítja az anyagot. Közülük három egy teremben található: Szántó Piroska, a tragikum és az élet színeit-formáit hevíti egyetlen, tömör kompozícióba, Anna Margit busó-képe a mesék elevenségével ragad meg, s ugyancsak a mesék derűs-groteszk világát idézi más szemléletmóddal. Berky Viola. Míg egy teremmel tovább negyedik társuk, Gábor Marianne meszes-fehér tájképe teremt egyéni hangulatot. Barcsay Jenő, élő mestereink egyike a szobor-teremben képviselteti magát: a Nemzeti Színház épületéhez készített mozaik-kartonját mutatja be a hátsó falon, mintegy méltóképpen lezárva az egész kiállítási.. . A hézagos felsorolás csak a legjobb művek egy részét említette. A tárlat természetesen az itt említetteken túl jóné- hány közepes, vagy gyengébb képet, szobrot és grafikát is tartalmaz. (z—a) Szabó Iván forradalmárokat sorakoztató kompozíciója sziluetthatásában igen érdekes Sa varia nyári egyetem Az ország kilencedik nyári egyeteme Szombathelyen nyílik meg augusztus 12-én, a Savaria-rendezvények keretében. A tizenkét előadásból álló sorozat megtartására neves egyetemi tanárokat hívtak meg Budapestről, Debrecenből, Grazból, Ljubljanából és Eisenstadtból. Az egyetemi előadások fő témái: Sa varia— Szombathely római kori története és művészeti emlékei» Nyugat-Pannónia építészete és szobrászata, az Isls-ku'tusz történeti, művelődéstörténeti kérdései, a sárvári Nádasdy- vár, a kőszegi Jurisics-vár, a jaki templom, a nyugat-magyarországi román, gótikus, reneszánsz, valamint barokk építészet, a Járdányi-Paulo- vics István Romkert régészeti leletei, a nemzetségek kialakulása a XI—XIII. században, az első hazai magyar nyelvű nyomda működése Sárvár-Uj- szigeten, valamint a mai Szombathely városépítészeti problémái. A hazai és külföldi hallgatókat a Szombathelyi Tanítóképző Intézet modern kollégiumában helyezik el, az előadásokat (a külföldi hallgatók számára tolmácsok útján több nyelven is), a tanítóképzőben tartják, ahol erre az alkalomra kiegészítik a fordító stúdió technikai berendezéseit. Az előadásokon kívül autóbuszkirándulásokat rendeznek történelmi vidékekre. Az augusztus 12—25. közötti két hét alatt olyan kiemelkedő kulturális rendezvényeken vehetnek részt a hallgatók, mint Mozart Varázsfuvola és Gluck Iphigenia a tauruszok földjén című operájának bemutatója az Isis-szentélyben, valamint a kőszegi orgonahangverseny az új gótikus plébániatemplomban, s a szombathelyi történelmi karnevál. A Claudius császár idejében, időszámításunk 43. esztendejében alapított város várja a kilencedik nyári egyetem hallgatóit. KŐSZEG A 229. följegyzés A kőszegi Jurisics Múzeumban érdekes dokumentumot őriznek a helyi szőlőkultúra múltjáról, az 1740 óta vezetett ,,Szőlőjövések könyvét”. A könyvbe minden év György napján természetes nagyságban rajzolták le a szőlőhajtásokat, hogy ebből következtessenek a termés mennyiségére és minőségére. Följegyzések készültek továbbá a bortermésről, az időjárásról és a természeti csapásokról is. A szőlőjövések könyvébe, a hagyományoknak megfelelően ez év György napján, szerdán bekerült a 229. följegyzés. A szőlőcsőszök és úttörők vitték ,a Jurisics Múzeumba ünnepélyes külsőségek között a kőszegi hegy különböző dűlőiből származó szőlőhajtásokat, amelyek — a szakemberek véleménye szerint — jó közepes termésre mutatnak. Beethoven-smáta Egy Beethoven- mű száz éve elve-, szettnek hitt kottája kerüli napvilágra egy bécsi házban. Claudio Arrau chilei zongoraművész, a szóbanforgó Beet- hoven-szonáta jelenlegi tulajdonosa zenekritikusoknak elmondotta, hogy hamarosan hanglemezfelvételt készít a szonátáról. A nyilvános bemutatóra az 1970-es bonni Beethoven-fesztiválon kerül sor. Az Esz-durban írt 6 tételes szonáta Beethoven ifjúkori műve és Arrau véleménye szerint erős Haydn és Mozart hatásokat mutat. Beethoven eredeti kézirata elveszett. A szonáta első kiadásának 100—150 példányából mindössze 2 maradt fenn. A másik példány a müncheni könyvtár tulajdona. ■. (amely diadalmas hangszerednek felfelé mutató lendületével, s ritmusos embercsoportjával hirdeti a kor eszméinek nagyszerűségét); a művész kisebb és máshol elhelyezett kompozíciói is érett, egyéni szemléletről beszélnek. S jól illeszkednek a plasztikai együttesbe, amelynek élvonalát a modern magyar szobrászat óriása,.. az időközben elhunyt Te- renczy Béni művei — utolsó szobrai és portréi — határozzák meg. Élő mestereink közül Pátzay Pálon, Somogyi Józsefen, Makrisz Agamemrvonon kívül az említetteknél ezúttal több munkával szereplő Ke- rényi Jenó teszi jelentőssé a gyűjteményt. A szenvedélyesen izgatott expresszív szobrászat újonnan bemutatott jelentős termése Vili Tibor pályadíjnyertes Madách-kompo- zíciója, a Margitszigeten hamarosan fölállítandó nagy mű kis modellje. Rokon vonások jellemzik Schaár Erzsébet műveit — háborúellenes kisplasztikája különösen megrázó —, s hasonló izgatottsággal, bár egészen más, egyéni hangon szólalnak Varga Imre kis- bronzai, Borsos Miklós kiegyensúlyozott, nyugodt domborművéhez s erőteljes Der- kovits-pprtréjához mindenképpen el kell jutnia a szemlélőnek, mielőtt a kitűnő éremanyagot látni kívánja. A tárlókban a szobrásznak is jelentős Kiss Nagy András, Kiss Kováts Gyula és egy sereg ígéretes fiatal érmei várják. A kisplasztika és éremművészet részben osztozik a termeken a grafikával. Érdemes hát itt átütő erejű gyűjteménnyel, mint a legutóbbi nemzeti tárlaton, nagy része van az egész kiállítás sikerében Paszler Károly, Lenkey Zoltán, és az egészen fiatal Bálványos Huba és Vagyóczky Károly, Gyulai Liviusz és Lakner László máris egyéni hangú művészetének. A legnagyobb és legváltozatosabb anyaggal most is a festők jelentkeztek. Ha a látogató úgy találja, hogy a festmények többsége itt csendesen középszerű alkotás — sok megállásra kényszerítő és elmélyedésre késztető vászon hosszabbítja majd a szemlélődését. Nemcsak az idős mesterek, a festészet nagy ÖregRészlet a kiállításból, a háttérben Kádár György gobelintervével és Antal Károly nagyméretű Körösi Csoma- szobrával (Dozvald János (elvételei) Tisztéit Bíróság! Felelősségem. tudatában kijelentem... — Még nem is mondtad, milyen? — szól bele elképzelt védőbeszédébe a sógorka. — Jól szalad, mi? — Mázlista vagy — boszszankodik és irigykedik a sógorkára egyszerre. — Fél éve, hogy befizettem, és sehol semmi __ — Persze, akinek nem volt jó a Wartburg — ugratja sógorka. — Disznóság, hogy a pénzt előre kérik. Kamat nélkül... — Akinek Fiatra telik, ne kicsinyeskedjen! Fehérvár után végre széthúzódik a véget nem érő autósor. Tisztelt Bíróság! Felelősségem tudatában kijelentem ... — Ébresztő, ügyvéd úr! Megérkeztünk hallja távolról a sógorka hangját. Megrázkódik, mint a fürdővízből kimászott kutya. Szeme a lapos tetejű villát fogja fel elsőként, aztán az asszony mosolygó arcát. — Ügy mászott az úton, azért nyomott el a buzgóság — mentegeti magát kászáló- dás közben. Kótyagos a feje, a legszívesebben bemenne a i házba és szundi, de az asszony i két meztelen karja már öle- I li, meg kell csókolni %lőbb a : homlokát, aztán a száját és : felkapni és megforgatni maga ! körül. Három éve, hogy áll a ! ház, mindez hozzátartozik a : szombati érkezésekhez. Az ! asszony tanítónő, három hó- ! napig övé a Balaton, neki csak ! a week-end-ek jutnak, a sza- ! badsága másra kell. Csak már ; megkapná a kocsit! Az útle- ; velek a szekrényben, indul- ; hatnának akár holnap is. $ Az asszony közben már 5 megterített a teraszon. Rán- 5 tott csirke rizzsel, hozzá uborkasaláta. Fordulna fel valamennyi baromfi! Azért, mert egyszer, ismeretségük elején azt mondta, hogy imádja a rántott csirkét rizzsel, azóta minden szombat este ez az ünnepi vacsora. A kávét még hármasban fogyasztják el, aztán a sógorka kaján vigyorral a szája szögletében szép álmokat kíván és elvonul. Bemennek ők is a másik szobába, az asz- szony veszi elő a kis dobozt, szony szorosan öleli. Igaz, ő még csak harmincéves és az egy egészen más világ, mint az ő negyvennyolc esztendeje. — Beszéltem valakivel, lehet, hogy már a jövő héten megkapjuk a kocsit — hazud- ja védekezésül. Ellenkező hatás. — Majd elfeledtem, írt a gyerek — adja ki kezéből az utolsó adut. — Ezt csak most mondod? Hol van? Add ide hamar! Már szabad, mint a madár. hívta Klót. Ha annyira kell neki a bátorítás ... A vasárnap fordított világ. Az asszony még alszik, torna az ágy előtt. Utána cigaretta és máris biztosítva a jó anyagcsere. Aztán ki a konyhába. A paprikát karikára, a paradicsomot négyfelé. Hagy- mametélés, jókora szalonna- darabok. Zsírt a lábasba, rá a szalonnát, megvárni, míg olvadni kezd, jöhet a hagyma, pirítás lassú tűzön, rá piros- paprika, kolbász, paradicsom, végül zöldpaprika. Só, fedő, zsírtól csöpögő fakanál az asztalra. Feketefőzés mély átéléssel, bele a két előmelegített pohárba, a tálcát a tenyérre, a tálcát a szobaasztalra, lehajolni és puszi a homlokra. Az asszony felül az ágyon, a szemét dörzsöli. Jól aludtál, szi- vi? Elhűl a kávé. Megy a konyhába, le a fedőt, kavarni a fortyogó lecsót, aztán a csöpögő fakanál újra az asztalra kerül. Nem veszi észre, hogy lepottyan a földre, már a házat járja körül, mint a vizsla. Az egyik ajtótámasztó megint kiszakadt. Üj tiplit vágni, gipszet keverni, bele a falba, amíg meg nem szárad, színes papírdarabkákat kötni rá: ne használd! Közben már a sógorka is kint totyog a kertben, az autó körül. Vödör víz, spongya, szarvasbőr. Be a konyhába, mert gyanús sistergést hall. A fene... szalad ki a száján, mert a ritmikusan emelkedő fedő alól csurog a főző vaslapjára a zsírospaprikás lé. Az apád! kapja a füléhez megégett ujjait és most a fedő esik le. Mégsem, mondana le semmi pénzért a vasárnapi főzőcskéről. A kerti pádon mozog a támla két léce. Szög, kalapács, vigyázni, mert megint az ujjára ver, az* Prukner Pál: WEEK-END ragyogó arccal számolja le elé a piros csikókat, a két vendégszoba heti bevételét. Hét alvás, szobánként és naponként százhúsz, az annyi mint... Puszi a homlokra, ez is a szertartáshoz tartozik. És lehet vetkőzni. Az asszony ágyaz és kivonul a fürdőszobába. A legszívesebben nekivetné tomporát a falnak, és szundi, de ma szombat van, week-end, hol"ap este már indulás vissza, egy hét kellemes pauza, előbb azonban ki kell tennie magáért, különben az asszony bajt szimatolna, baj pedig mindig kerülhet ott, ahol az ember magányosan tölti a nyarakat. Már közelegnek a léptei, fellebben a könnyű pléd, nincs kibúvó. Dejóvoltmegint, hallja végre a nagyon várt sóhajt és feküdne vissza a helyére, de az aszMégis csak jó, hogy a nyárra cseregyerek lett a Laci. Igaz, hogy jövőre Ingrid tölti náluk a nyarat, de az már az asz- szony gondja. Kattan a villany, az asszony beletúr a zakó zsebébe, elmélyülten olvas. Most simogatni kellene, mondani neki, jó helyen van, meg nem elveszett gyerek, a jég hátán is megél és tízéves is elmúlt már, ő ilyen korban kenyeret keresett... de félreértené a símogatást, bíztatásnak venné és következhetne a dejóvoltmegint. Ahhoz pedig ma már sem kedve, sem ereje. Csak a szundi. Holnap este jelenése van. Kló, az új ügyvédbojtárlány kért tőle beszélgetést. Hétfőn délelőtt lesz az első jelentősebb tárgyalása. Tanácsokat akar kérni tőle. Vasárnap este nyolcra
