Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-27 / 98. szám

Az el§w uborka Péntek reggel először vásá­rolhattak uborkát a ceglédi piacon az asszonyok. Igaz, a primőrnek sok csodálója akadt — de inkább az olcsó salátát vásárolták. EZT OLVASTUK vác i msm Az NDK-ba utazóit a Vox Humana A váci Vox Humana együttes elutazott az NDK-ba, tíznapos turnéra. Horváth Ferenc, Herendi Ödön, Pénzes Gyula s a többi kórustag ott volt az NSZK-beli vendégszereplésen, jártak a Vox Humanával Arezzóban is, s most mégis az első utasok lámpalázas izgalmával ké­szülődtek, tervezgettek. Halléban, a 300 ezer lakosú szászországi iparos városban ma este tartják az első önálló koncertet. Valószínűleg vasárnap sor kerül egy újabb hangver­senyre. Hétfőn már a türin- giai — a világhírű Zeiss op­tikai intézetről neves — vá­rosban, Jénában köszöntik a reggelt. Itt is hangverseny­dobogóra lépnek és a vendég­látók kérésére május elsején, a többi helyi kórussal együtt, köszöntik az ünnepségre fel­vonulókat. Ütjük utolsó városa az iparáról, főiskolájáról, mú­zeumáról híres Drezda. Mit visznek az útipogy- gy ászban? — Harminckét magyar és német nyelven betanult kó­rusművet. A gazdag reper­toárban klasszikus hazai és külföldi szerzők művei mel­lett megtalálhatók a modern alkotások is. MOHOMlDfKE Konzervkiállítás Üllőn A MÉSZÖV munkatársai villámlátogatást tettek a Pest megye területén levő szövet­kezeti boltokban. A népes bizottság megtekin­tette Üllőn a Vörös Hadsereg útján levő 6. számú önkiszol­gáló boltot is, és megelége­déssel állapították meg hogy a bolt a megyében az el­sők közé tartozik. A bolt berendezése szép és korszerű. Hűtőpulttal, hűtő­vitrinnel, mirelitpulttal és nagy hűtőszekrénnyel is ren­delkezik. Az árukészlet bő, és a vásárlóközönség igényeit tel­jesen kielégíti. Nagy sikert aratott a bolt konzervkiállítása. Dicséretben részesítették a szép kirakatokat és az ötletes forgó reklámhengert. Muanyagfóliával A kísérletező kertész Pető András nyugdíjas vas­utas. A Regős utcában lakik. Feleség’ nyit zörgotésemre kaput. Éppen a kertből jött. Most palántálják az újabb eperágyakat. Nincs ebben semmi különös. De ahogy ki­érünk a kertbe, látom, nogy ezek az eperágyak eltérnek a megszokottól. — Műanyagfóliával vontuk be a földet. így elérjük, hogy már május végén szállíthatjuk a szövetkezetnek a gyümöl­csöt Minden évben szerző­dünk. Nagy szemű, folyton ter­mő fajtát termelünk, a senga- sengát, ez felel meg a legjob­ban ennek a célnak. Kísérle­teztünk, hogyan érhetnénk el nagyobb termést és jobb mi­nőséget. Most vettünk fólia­sátrat. hátha ez jobban bevá­lik. Ez a kísérleti ágyás — mondja Pető néni. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA KrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSj 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSTSSSSSSATSSSSS ^ XII. LVFOLYAM, 98. SZÁM less. Április 27., szombat A legfontosabb: a tsz-ek gazdálkodási színvonalának emelése A járási tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lya elkészítette a termelőszö­vetkezetek múlt évi munkáját értékelő jelentését. A jelenté­sekkel együtt a járási tanács vb a további tennivalókat is megtárgyalta. Az intézkedési ' tervben szinte valamennyi javaslat folyamatos határidejű. Valamennyi tsz talál köz­te a saját háza táján megvalósíthatót, amivel eredményei javítását segítheti elő. Az idén vala­mennyi tsz-ben segítséget kell nyújtani az éves és a távlati tervek elkészítéséhez, a beru­házási keretek helyes kihasz­nálásához. Az önálló döntések mellett szaktanácsadással kell előmozdítani a tsz anyagi ja­vainak helyes felhasználását. Az elkövetkező időkben egyik legfontosabb feladat lesz a legtöbb tsz-ben a gaz­dálkodás színvonalának eme­lése. Még szigorúbban kell végrehajtani a növény- védelmi intézkedéseket, hogy a gyümölcs- és az apró- mag-termesztést fokozhassák. A korábbi években telepített szőlő-, gyümölcs- és nyárfaül­tetvények művelését évente kétszer kell ellenőrizni. A fel­adatok közé tartozik a közgazdasági viszonyok gazdálkodó, gyenge rendszeres támogatása kapott dotációk felhasználásá­nak állandó ellenőrzése. rossz közt tsz-ek és a MINDENNAPI TRAGÉDIA Kultúrkuckó A z esti szürkületben ví­gan szalad a kocsi az Örkényi úton, vékony por­fátyolba takarva a kertek­ből, szőlőkből, földekről ha­zatérők biciklis csapatát. Alig hagyjuk el a várost, épp csak eltűnnek kupolái és tornyai, máris balra for­dulunk és egy fehérre meg­szelt tanyaépület előtt fé­kez a vezető. Először iskolára gyana­kodtam, hiszen úgy tud­tam, a város környéki ta­nyavilág iskoláit látogatja a városi könyvtár művelő­dési autója, a népszerű „művaut”. Könyvtáros kí­sérőm nyomban kiigazítja tévedésem, mondván, hogy a Táncsics Termelőszövetke­zet kettes üzemegységének kultúrterménél járunk. Egy példás tisztaságú or­gonával díszített és köny­vekkel alaposan megrakott toldalékszoba esti homályá­ban várt bennünket Bo- bori Karolin, a tsz-ben lé­tesített kis könyvtár kedves vezetője. Kérdezősködé- semre készséggel adott vá­laszt. Nyugodtan tehette, mert igazán szép eredmé­nyekre hivatkozhatott. Ez a kis „kultúrkuckó”, amely alig néhány hete fogadta be a művelődési autóval kiszállított félezer kötetnyi könyvet, pillanatnyilag száznegyvenkét külterületi olvasónak a kölcsönzőhelye. Azt is megtudtam a be­szélgetés során, hogy ez a tsz — a csemői Uj Élet­hez hasonlóan — példamu­tatóan jár a többi közös gazdaság előtt: maga fizeti könyvtárosát. Látogatásunkat ismeret- terjesztő előadással és film­vetítéssel kapcsoltuk össze. Még alig kezdtek gyülekez­ni a hallgatók, amikor megállt egy személyautó a sövénynél, és a tsz párttit­kára szállt ki belőle egy szép, szőke lánnyal, aki a gazdaság KlSZ-titkára és egyben a kertészet újdon­sült üzemgazdásza. Mind­ketten lelkes támogatói a szép kezdeményezésnek. — tamasi — Senki sem segíthet? A válóper a „legjobb" tanács VÉGY SZÁZ TOJÁST és hozzá ötven kiló lisztet, gyúrj belőle rajzlap vékony­ságú, jól kidolgozott tésztát —, mint ahogy ezt a ceglédi Dózsa Népe Tsz „tésztagyárában” teszik. Csigabigákkal, cérnametéltjükkel, apró kockájukkal és a cakkos szélű eperlevéllel elismerést szereztek már a vásárlók előtt Foto: Jakab Zoltán „Ha senki nem tud rajtam segíteni, megölöm a gyereke­ket, utána magammal végzek!” Híz a kijelentés egy harminc­éves fiatalasszony szájából a gyámügyi hatóság irodájában hangzott el. Kifakult, kopott munkásköpenyben szaladt ide a gyárból, segítséget kérni. Ko­ra reggel izgatottan rohant a gyár felé, háta mögött a már bepálinkázott férj szaladt, átkozódva, fenyege­tőzve ... A fenyegetés bevál­tása most nem sikerült, de ha hazamegy... Repül a tányér a sarokba, csattannak a po­fonok, a gyerekek az ut­cára menekülnek. Az após­tól ajándékba kapott kerék­pár ára is az italboltokban maradt, és ha ez így megy to­vább, még az elnyűtt télikabát is új gazdához kerül. — Nagyon sokat szenved­tünk már miatta — mondja kétségbeesetten H. Gyuláné. — Nyolcéves házasok vagyunk, de legfeljebb egy évig éltünk rendesen. Míg az első kislá­nyom meg nem született. Akkor dolgozott, most jó, ha egy évben pár hetet kihúz va­lahol. Akkor sem ad pénzt, az égvilágon mindent eliszik! Hát tessék mondani, hol keressek menedéket a három gyerek­kel?! Az apósom is csak azt tudja mondani, vitessem el! Egy hónapot már ült, akkor majdnem agyonvert bennünket... Aztán kijött és kezdődött elölről mindent Nem bírom tovább ... Sokan laknak abban az ud­varban, ahol szinte a lakótár­sak szeme előtt játszódik le H.-ék mindennapi tragédiája. Sóhajtoznak, sajnálkoznak, és amikor már csörömpölnek a bevert ablakok, behúzzák az ajtót... Kérdéseimre kezüket tördelve „vallanak”, s utánam szaladnak az utca végére is, hogy ne írjam ki a nevüket, a címüket, mert őket is agyon­veri a szomszéd. Az egyik asz- szony felháborodva megje­gyezte: „Hát nincs az ilyenek­re törvény? Itt még nagy sze­rencsétlenség történik... !” Mert mit is tehet a gyám­ügyi'hatóság? Ennél a esetnél azt tanácsolhatja, hogy az asz- szony kezdje el a válópert. Ha a válás után továbbra is üti- veri őket az apa, az már szi­gorúbb büntetés alá esik ... Mert hogy azután is ez törté­A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este tánc. Hol­nap: tánczenei koktél. Játszik a Lawers gitáregyüttes. A Dózsa Művelődési Ház­ban ma este táncest. Játszik a Klub együttes. Moziműsor Szabadság: ma és holnap: A kalózkapitány újra tengerre száll (francia—olasz—spanyol). Kossuth: vasárnap: Jowita (lengyel). Dózsa: vasárnap: Aida (olasz). Albertirsa: holnap: Ne hagyd magad, Pitkin (angol). Jászkarajenő: ma és holnap: Hűtlenség olasz módra (olasz). Ceglédbercel: ma és holnap: A koppányi aga testamentu­nik, szinte biztos, hiszen me­lyiknek tud adni lakást a ta­nács? Ott maradnak az egy szoba konyhában, és kezdődik minden elölről. Esetleg, ha a hatóság veszélyeztetve látja a gyerekek sorsát, állami inté­zetbe viteti őket. Van-e kiút? Egyáltalán, miben, kiben re­ménykedhet az anya, hogy sor­sa jobbra fordulhat? A gyámügyi hatóságnak nehéz leckét adott fel a sze­rencsétlen sorsú asszony, aki egyelőre csak néhány jó taná­csot, megnyugtató, biztató szót kapott, de ígéretet is, hogy hamarosan felkutatják azt a paragrafust, amely védelmet biztosít számára. (csat—) I ma (magyar). Törtei: ma és holnap: Sivatagi 13-ak (szov­jet). Abony: ma és holnap: Horgász a pácban (francia). Vasárnapi sportműsor Vízilabda: délelőtt fél 12 órakor a strandon a Ceglédi Vasutas SE—Budapesti VTSK vízilabdázói bajnoki mérkő­zést játszanak. Kézilabda: délelőtt fél 10 órai kezdettel női elődöntő mérkőzés lesz, majd 10.30 óra­kor a Ceglédi Építők—Buda­pesti MAF csapata játszik. Délután 2 órakor a Ceglédi Építők ifi—Nagymaros . ifi megyei bajnokságára kerül sor. Három órakor a Bem SE —Nagymaros kézilabdázói mé­rik össze erejüket. Hét végi tnűsorkalauz ALIG LÉPETT KI a kalauz a kocsi­ból, az ellenkező irányból besurrant rég nem látott népzenészünk, Lajos bá­csi. Mindjárt muzsikával kezdi a be­mutatkozást. Nem nagy sikerrel. Noha dalol is közben. Előszedi a régi szép nótákat. Hiába. Az utasok bóbiskolnak tovább. — Valami nem stimmel — panasz­kodik, amikor felismer. A nóták szö­vegét túlhaladta a fejlődés. Melyik pa­raszt viszi búzáját zöldre festett kocsin a vitorlás malomba? Melyik lány vág­ja meg a kezét a sarlóval és melyik jár tizenhárom fodros szoknyában? Ma már a traktorok zörögnek a szántáson és nem járom. Lassan eltűnik a pász­torélet is. Villanydrót őrzi a jószágot. A régi népdalokat a mai fiatalság már nem érti meg. Én másban látom a hibát, Lajos bá­csi. Ne haragudj, de úgy érzem, nem a nóták a túl öregek, hanem mi. Van még sok nóta, amelyiknek nem avult el a szövege. A Göncölszekérnek — alkat­rész-utánpótlás nélkül is — még sok ezer év múlva is meglesz mind a hét csillaga. A hajnalcsillag még sokáig ra­gyogni fog. Míg ember lesz a földön, az édesanyák szíve mindig megérdemli, hogy énekeljenek róla. Bárhogy fejlő­dik is a technika, a szerelem sem ve­szít a jelentőségéből. A virág is szép marad, ameddig csak érezni tudnak az emberek. Az öreg cigány Tudom, mi rágja elöregedett szíve­det, Lajos bácsi. Más prímást tettek a helyedre, mivel annak ma még finom a hallása. Te pedig nehezen látod be, hogy a prímhegedű vonóját úgy kell átadni a következő prímásnak, mint ahogy a versenyzők adják át egymás­nak a stafétabotot. LATOD, MI PARASZTOK a termé­szet gyermekei vagyunk. Jobban ismer­jük a természet rendjét. Napról napra szemünk előtt látjuk a növények és az állatok világában, hogyan váltják egy­mást a nemzedékek, hogyan adják át az élet lángját, az élet lehetőségeit az elő­dök az utódoknak. Nézz csak ki az ablakon, Lajos bácsi! Előttünk látod a „Dózsa Népe” gyönyö­rű búzáját. De ez a vetés sem lesz örök­életű. Ha nem éri valami baj, nemso­kára fejlődő kalászokat láthatsz itt. Majd a kalász megsárgul, elhal. De előbb megneveli a magot. Errébb pedig a „Petőfi” lucarnatáblája zöldéit, szép haragosan. A lucerna már öreg, még- egyszer magot fognak rajta és kiszánt­ják. Ha kinézel a Budai úti megállónál, láthatod, hogy a „Táncsics” kertészeté­ben hogyan nevelik sok százezer szám­ra a palántákat. A palánták kikerülnek a földbe, majd termést adnak és ezzel befejezték ők is életpályájukat. Figyeld csak azt is, hogy a megállón belül mi­lyen sok gyümölcsfát látsz. A fák nagy része már kiöregedett. Évről évre ke­vesebb már a termésük. Mintha érez­nék, hogy lejárt az idejük. Hajtásokat nevelnek, hogy legyenek utódaik. A gyümölcsfák virágzása idején a méhek tömege járt ide. Hordták a virágport, a mézet, de nem maguknak, hanem a fiasítás számára Hiába néz ki azonban az ablakon, Lajos bácsi, csak nem vigasztalódik meg. Egyik vasútmenti kis faluban vá­sár van, és az ablakon át látja, hogy rokonai hogyan alkusznak a vevőkkel. Az előbb meg Imre bácsival paroláztak. Azelőtt pedig Mihály bácsival. Most pedig Jancsi bácsival foglalkoznak. Di­csérik eladó lovaikat, ahogy kívánja az üzlet. Nekik sokkal jobban megy a so­ruk, mint Lajos bácsinak. Lobogtatják a százasokat. Ö pedig kegyelem fillére­ken él. LAJOS BÁCSI! Ha te újra születnél, újra csak muzsikus lennél. Azért, hogy hegedűd hangjával fejezd ki mások örömét, bánatát. Ide figyelj, öreg! Van még hátra egy állomás. Addig húzz el egy régi magyar nótát! Tudom, hogy reumás ujjaiddal nem úgy fogod már a húrokat, mint régen. De ne félj, ne­kem az a magyar nóta úgy is szép lesz. Egy tanyai öreg paraszt Hétfő délután 4 órakor a bányászok tekepályáján szak- szervezeti bajnokságot játszik a Ceglédi Vízkutatók—Ceglédi Dózsa csapata. A Vasutasok tekepályáján a Ceglédi Vas­utas SE „B”—Ceglédi Hűtőház mérkőzésére délután 4 órakor kerül sor. NAPI TÜSKE Néhány kerékpáros foga­lomzavarban szenved Ceg>- léden. A járdákat szerintük azért készítették, hogy le­gyen min karikáim a bicik­listáknak. De nemcsak a járdákat használják kocsi­útként, hanem a parkok le­döngölt vagy asztalttal bur­kolt útjait is egyenesen versenypályának tekintik. A járókelők és a sétálók nem győzik kerülgetni a nyílegyenesen száguldó két­kerekűeket. Erre a jelen­ségre panaszkodnak a Szé­chenyi úton közlekedők, ahol az iskolák környékén zavartalanul kerékpáros­nak a járdán a diákok. Nem ártana „kioktatni” őket.

Next

/
Thumbnails
Contents