Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-21 / 93. szám

ypssssssssss/ssssss/sssssssssssssssssssss I NAP! TÜSKE | § Szép szokás, hogy nem- $ ^ zeti ünnepeinkre fellobo- $ ^ gózzuk házunkat, munka- ^ ^ helyünket, a várost. A zász- ^ ^ lók szimbólumok, és egy ^ ^kicsit az ünnepek szim-^ ^ bólumai is. Éppen ezért ^ 8 nem lobogtatjuk őket ok- ^ S tdlanul, csak akkor kerül-1 $ nek elő, ha valóban ünne- 8 S pünk van- § ^ Ünnep után azonban né- ^ 8 hány helyen mégis hetekig ^ 5 látni a kitűzött lobogókat, 8 8 mint most, a Kossuth térS ^ sarkán levő divatárubolt S § bejáratánál. Lehet, hogy S 8 már a május elsejét vár- \ i m? i S \ >.'ssssssssssssssfssssssssssssssffsss/sss/> Csemői véradók Térítésmentes véradónapot PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Javítás hárommillióért — Csak férfiaknak XII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1968. ÁPRILIS 21., VASÁRNAP Anyagban nincs hiány TÍZ KÖZSÉGBEN 18 CIPÉSZMŰHELY tartottak csütörtökön. Csemő- ben, a községi tanácsházán. A nap szép eredménnyel zá­rult: a csemőiek közül nyolc- vanketten adtak térítésmen­tesen vért. A jelentkezők szer­vezésében, felvilágosításában a mozgalmi vezetők, a község vezetői szívesen részt vettek, és ők is elsőként jelentkeztek térítésmentes véradónak. Talpalásra, sarkalásra váró cipők egész sora várakozik a Lábbelikészítő Ktsz-ben a pol­cokon. A pult előtt álldogáló tulajdonosok javított cipőikért jelentkeztek. Megszokott kép ez a Rákóczi utcai bolthelyv- ségben. Hogy a városban és a járásban mennyi cipőkoptató ember van, azt ők tartják leg­jobban számon. A ceglédi mellett tíz köz­ségben 18 javító részlegük működik, s vidékről is hoznak a városba munkát. A ktsz-ben pillanat­nyilag hat olyan ipari tanuló dolgozik, aki az idén szerzi meg a szakmunkás képesítést. Eddig négy fiatalt szerződtet­tek: az egész városban úgy lát­szik, nem akadt több kisdiák, aki kedvet érzett volna a láb­belikészítés tanulásához. És ez a baj főleg a vidéki kirendelt­ségeken is: a cipőkészítés, javítás nem a keresett szakmák közé tartozik. Munkából, anyagból szeren­csére nincs hiány. Csak a ja­vításokkal tavaly 3 millió fo­rint került a ktsz-be. Nem sok­kal kevesebb, mint amennyit a belkereskedelem megrende­lésére gyártott kisipari cipői­kért kaptak. Készítményeiket a fővá­rosi boltokban, és néhány vidéki üzletben is meg­kaphatják a szép és ké­nyelmes lábbelire vágyó férfiak, — mivel a ktsz-ben férfi cipők készülnek. Most a nyújtott fazonú nyári vikend-cipők van­nak soron, de készül kerekí­tett orrú is, mivel ezt is sokan keresik. Ünnepel a meggyfa MÉG VAN HELY! Szabónak, kőművesnek lehet jelentkezni A szakmunkásképzésből kisiparosaink is kiveszik ré­szüket. Országos statisztika szerint a képesítéshez kötött iparokban ötvenötezer kis­iparos tevékenykedik. Az ál­taluk foglalkoztatott tanulók száma megközelíti a húszez­ret. A kisiparosoknál is hama­rosan megkezdődik a ta­nulók szerződtetése. — Az általános iskolák idáig ötvenhat jelentkezési la­pot juttattak el szerveze­tünkhöz — tájékoztatott Dubr niczky Mihály, a KIOSZ elnö­ke. Májusiban megkezdjük az előzetes szerződéskötéseket. Az utolsó iskolai bizonyítvány felmutatásakor pedig sor ke­rül a véglegesítésre. Tavaly érettségizett tanulóink is vol­tak. — Várnak-e még több je­lentkezőt? — Még van lehetőség. A pá­lyaválasztók figyelmét felhív­nám néhány elnéptelenedő szakmára. — A városi fiatalok húzó­doznak a kőművesszakmától. Pedig köztudomású, mennyi munkaalkalmat kínál még a sok öreg, omladozó falú ház tatarozása, az újak építéséről nem is beszélve. Mondhatjuk: nagy távlatokban van jövője az építőiparnak, és lehetőségei is vannak a kőműveseknek. — A szabószakma is fiata­lokat vár. Női szabók jobbára a községekben hiányoznak. Igaz, itt feltételezhető, hogy sokan kontárkodnak. Ezeknek javasolni lehetne, hogy a kontárkodás helyett inkább vegyenek részt a KIOSZ mestervizsga-előkészítő tan­folyamain, ahol megszerezhe­tik a jogosultságot iparuk folytatásához. (jakab) FOGADÓÓRA Sziráki Péter vb-titkár áp­rilis 23-án délelőtt 8-tól 12-ig fogadóórát tart a járási ta­nácsnál, hivatali helyiségé­ben. Péter bácsi plaketten Egy hete nyílt meg a fővá­rosban a XI. magyar képző­művészeti kiállítás. Az anyag megtekintése apró meglepe­téssel járt. Ceglédi mester képeivel ugyan nem találkoz­tunk a falakon, de Sz. Egyed Emma bronzplakettjén ked­ves ismerősre találtunk: Be­nedek Péter Cegléden élő pa­rasztfestőről készült a plakett. A kalapos, bajszos portréról a mester fiatalkori arca tekint ránk. Foto: Berta Ferenc Az Aranyhomok rájött: A fácánok valutát hoznak Egy dollár — 14 forintért ♦ Jövőre vadászparadicsom A Nyársapáton szépen fej­lődő Aranyhomok Termelő­szövetkezet vezetői már a múlt évben latolgatták azokat a le­hetőségeket, amelyeket "az új gazdasági irányítás nyújt a termelőszövetkezetek további fejlesztésére. Bene István el­nök és dr. Halász Mihály fő­könyvelő felvetette azt a gon­dolatot, hogy a tsz-nek nagy­vonalú fácántenyésztést kel­lene bevezetni, tekintve, hogy az az Aranyhomok működési körébe vágna, miután a közel 3000 hold gyenge homokföl­dön gazdálkodó tsz, a szőlő- és gyümölcstermelés mellett, fő­A jelenre épül a jövő NÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT régi úiságkötetekben lapozgatva egy érdek­feszítőnek ígérkező tárcacikket talál­tam: „Cegléd száz év múlva’’ volt a cikk címe. Noha a százéves évforduló­hoz még nem érkeztünk el, mert a cikk 1884-ben jelent meg, mindenesetre ér­deklődéssel fogtam olvasásához, és köz­ben azon járt az eszem, hogy napjaink­ban is lehetne egy efféle elmefuttatást kanyarítani, de már nem csak a fantá­ziára, hanem tervekre, rajzokra, doku­mentációkra is támaszkodva. Milyen lesz Cegléd száz év múlva? Nehéz lenne rá válaszolni. Milyen lesz ötven év múlva? Még erre is. S milyen lesz húsz, esetleg huszonöt év múlva? Ez már napjaink kérdése. Mérnöki iro­dák dolgoznak rajta, mert a városren­dezési tervkészítés nagyon bonyolult munka. A legutóbbi tanácsülés foglalkozott Cegléd városközpontja részletes rende­zési tervének problémájával. KÖZTUDOMÁSÚ, hogy a város álta­lános rendezési tervét, valamint a vá­rosközpont részletes rendezési tervét az EVM. Városépítési Tudományos és Tervező Intézet több ütemben elkészí­tette. Az 1960-ban készített és 1962-ben jóváhagyott általános rendezési tervei az időközben felmerült és megvalósult feladatok miatt módosítani kellett. A város általános rendezési tervét a ter­vezőintézet jóváhagyásra, illetve zsűri­zésre felterjesztette az EVM. Település- fejlesztési Főosztályához, ahonnan még nem érkezett vissza. Az utóbbi tíz évben egy sereg rende­zési terv készült. Ezek ilyen név alatt ismeretesek: Cegléd általános rendezési tervének I. üteme, készült 1961-ben, Cegléd általános rendezési tervének II. üteme, készült 1967-ben. A Kossuth tér Iészletes rendezésének tanulmányterve még 1958-ban elkészült. Cegléd város- központ részletes rendezési terve 1963- ban. E tervhez kapcsolódott a mostani tanácsülés anyaga, és a jelen terv az 1963-ban elkészült részletes rendezési tervnek a módosítása. MIK A TERV ALAPELVEI a város- központot illetően? — Az előterjesztésben ezt olvassuk: „Mivel a város — meglevő középfokú közintézményei révén — már ma be­tölti regionális szerepkörét, a tervezés­nél nem annyira az új, mint inkább a már meglevő intézmények átcsoportosí­tása és fejlesztése a megoldandó fel­adat. Törekedni kell a szigorúan vett városközponton belül a hasonló jellegű intézmények csoportosítására. Város- központnak a „középkori Cegléd” terü­lete számít, vagyis a József Attila, Marx Károly, Ady Endre, Puskaporos, Szolnoki, Szív, Dózsa György, Felház, Damjanich és Beloiannisz utcák által határolt városrész. E nagyjában négy­szög alakú területen a meglevő utcahá­lózatra, beépítési vonalakra, párkány- magasságokra, tetőkiképzésre fokozott figyelmet kell fordítani”. „A jelenlegi — túlnyomórészt avult ■— épületek fokozatos szanálásával emeletes beépítést kell tervezni. A vá­rosközpont területén túlnyomórészben négyszintes épületeket kell emelni. Ahol ezt a rendelkezésre álló terület vagy a meglevő és feltétlenül megtar­tandó beépítés nem teszi lehetővé, ott háromszintes lakóépületek elhelyezését kell lehetővé tenni. Az úgynevezett kö­zépkori Cegléd területén mindenkor a meglevő és megmaradó épületek pár­kánymagasságához kell igazodni”. Ezt az előírást figyelembe véve készül je­lenleg az új zeneiskola épülete. (E te­rületen pillanatnyilag más építkezés nem is folyik.) A szorosan vett városközpont terüle­tén lapostetős épületeket építeni nem szabad. A RENDEZÉSI TERV egy új főútvo­nallal, a majdani 40. sz. főforgalmi út­tal határozottan elválasztja a városköz­pontot a hozzá északról csatlakozó la­kókörzetektől. Ennek az útvonalnak a kialakítását sürgős feladatként jelöli meg a terv, mert a város centrumának forgalmát ily módon lehet csak csök­kenteni. A város kereskedelmi központját a terv az Eötvös tér, Kossuth tér, Árpád utca és Damjanich utcák által határolt területen kívánja elhelyezni. A piac­tér jelenlegi helyén fenntartandó, de a Kossuth tér felől kereskedelmi intéz­ménnyel kell lezárni. E sűrűn lakott központi területen néhány középületet leszámítva nincs műemlék, s még védendő városképi jel­legű épület is alig-alig. AZ ÜJ ALKOTÁSOK a városköz­ponttól jó messze, szétszórtan nőnek ki a földből. A szanálás munkája nem lesz túlságosan nehéz. Minden tervező, min­den építész hivatásából eredően a jö- vő céljait szolgálja, akarva, akaratla­nul a jövőnek él, ennél fogva többre becsüli a keletkezőt az elmúlónál. Azok, akik a város jövendő képét ter­vezik, rajzolják, kevesebb szállal ta­padnak a múlthoz, sőt a meglevőhöz is, mint e város lakói, de a helyi adottsá­gokkal, a szokásokkal, a méretekkel, utak, terek arányainak formáival ők is számolnak. A jelenre épül a jövő. De hogy milyen lesz Cegléd 20—30—40 év múlva? Nehéz lenne megmondani. Most még csak az alaprajzok, utak, terek, parkok vonalai láthatók a térképeken, és a tervek, is változnak, szépülnek, módosulnak. Az azonban remélhető, hogy az építkezések (a tervnek megfe­lelő ütemben) hamarabb megvalósul­nak, mint száz esztendő ... Sz. I. leg baromfitenyésztéssel, illet­ve tojástermeléssel foglalko­zik, és jelenleg is 12 000 tojó­tyúkja van. A nagy jelentőségű tervet a múlt évi -pártkongresszus előtti napokban megtárgyalták a Magyar Vadászok Országos Szövetségével, valamint az il­letékes gazdasági és pénzügyi szervekkel, és már akkor kö­zölték velük, hogy jó helyen kopogtatnak, mert a párt- kongresszus egyik országos feladattá teszi a komoly valu<- táris jövedelmet jelentő vad- gazdálkodás fejlesztését, amely­nek keretében 14 forint költ­séggel lehet egy dollárt elő­teremteni. A tagság a nagy tervet he­lyesléssel fogadta. A vezető­ség a fácántenyésztés beveze­tésének előmunkálataival Ki­rály István üzemgazdászt bízta meg, akivel a napokban elbe­szélgettem. 130 kotlós kelteti a fácánokat — A terveket részletesen kidolgoztuk, — mondotta. — Az idén elsősorban a törzs- állomány kialakítására töre­kedtünk. Az állami tenyésztő­telepekről 3000 darab fácán­tojást rendeltünk, amelyeket megfelelő istállóépületben és keltetőládákban, 20—25 darab­jával 130 kotlóstyúk alá ra­kunk. A kis fácánokat bekerí­tett lucernás kifutóval ellátott fácánházban neveljük. Ha fel­nőnek, kiválasztjuk az 1000 tojóból és 200 kakasból álló törzsállományt. A többit rész­ben értékesítjük, részben ki­engedjük a vadászterületre. A fácán a kultúrnövényekben nem tesz kárt, és területéről nemigen megy el nagyobb tá­volságra. Jövőre jöhetnek a vadászok — 1969 tavaszán a fácán törzsállományból 25—30 ezer tojást várunk, amelyeket már speciális keltetőgépekkel kel­tetünk ki. Ezeket a gépeket Franciaországból rendeljük. 1969 őszére bőségesen benépe­sítjük vadászterületünket fá­cánokkal, meghívjuk és ven­dégül látjuk a hazánkba láto­gató külföldi vadászokat. A jó betonúton autóval 55 perc alatt Nyársapó tra érnek, ahol pom­pás vadászterülettel, és ma­gyaros vendéglátással várjuk majd őket, hogy elvigyék a nyársapáti Aranyhomok jó­hírét a közeli és távoli orszá­gokba. (kopa) Új vezetőség a szakosztály élén A Ceglédi Vasutas SE lab­darúgó-szakosztály élére új vezetőséget neveztek ki. A labdarúgó-szakosztály el­nöke: Veres János, helyettese Junó Ferenc, szakosztályveze­tő: Szabó Dezső. I. csapat in­téző: Elekes János, II. csapat intéző: Pákozdy János, ifi­csapat intéző: Kábák József. Gazdasági vezető: Türey Ben­jámin. Főrendező: Széli Sán­dor. Vezető edző: Szigeti Fe­renc, ifi edző: Elekes József, úttörő edző: Halmi Lajos. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Felveszünk tehergép­kocsi és traktorvezetői jogosítvánnyal rendel­kező gépkocsivezetőt. Állatkórház, Cegléd, Kossuth Ferenc utca 42. szám. ______________ B útorozott szoba ki­adó. Magányos nő ré­szére, X., Irinyi utca 19.______________________ E lveszett Cifrakertől Ceglédig fél pár 42-es sárga szandál szomba­ton délelőtt. Megtalá­lója jutalomban része­sül. Cifrakerti ÁG. Cifrakerti út 24. szám. Sugár utca 28/a. szá­mú ház eladó. DÓZSA NÉPE TER­MELŐSZÖVETKE­ZET százalékos műve­lésre ad ki CUKOR­RÉPÁT és BURGO­NYÁT. Érdeklődni le­het: a gazdaság köz­pontjában. Fodor Jó­zsef brigádvezetőnél a déli órákban. TÁTRÁN 125-ös mo­torkerékpár eladó. Cegléd, Bercsényi út 4_7._____________________ Nyárfa- és almadere­kak eladók mázsán­ként 40,—* Ft-os áron. Helyszín: Tápiószent- márton. József Attila utca 38. szám. 70 literes hűtőszekrény eladó. Vécsei út 43. alatt.___________________ Építkezéshez való szá­raz és nyers nyárfa eladó. Törtei Nyilas 56. szám, Sümegi Já- nosné. Modem rózsaszín gyermekkocsi eladó. Báthory utca 5. szám. 445-ös SKODA eladó, Cegléd, Déli út 49/a. alatt. __________________ E ladó sötét hálószoba­bútor, hordozható cse­répkályha, egy Panni robogó. Cegléd, Csa­torna utca 10. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents