Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-17 / 89. szám

Egynapi kereset Vietnamnak A Szolnoki Pályafenntartási Főnökség XI. pályamesteri szakaszának dolgozói egynapi keresetüket ajánlották fel a harcoló vietnami nép segítésé­re. Négy és fél ezer forintot fizettek be a vietnamiak csekkszámlájára. ARONY; Költészet napja, 1968 Szűk körben, de a témához illő környezetben, a községi könyvtárban találkoztak a költészet napján Abony vers- és irodalombarátai. Ez alka­lommal verses összeállítást hallhattak, Györgyjakab Endre, az irodalmi színpad ve­zetője mondott bevezetőt, majd a versmondók, József Attila, Váci Mihály, Garai Gá­bor és Somlyó György verseit adták elő. Produkciójukat lel­kes tapssal köszönte meg a közönség. Az est könyvkiállítással és könyvvásárral zárult. Mai számunkból a Fiúk, lá­nyok rovat technikai okokból kimaradt. Az olvasók szíves elnézését kérjük. Hatszáz mázsa kenyér — egy gyárból A város négy üzemi sütödé­je közül a 2020. számú Mizsei úti kenyérgyár a legnagyobb. Innen látják el a város köz­pontjában levő élelmiszerbol­tokat, és innen indul kora haj­nalban kenyérszállítmány Tör­teire, J ászkara jenöre, Albert­ijára, Dánszentmiklósra és Mikebudára. Naponta mintegy 600 mázsa kenyér jut el a bol­tokba. A húsvéti kettős ün­nepre való tekintettel 150 má­zsával növelték a nyújtott mű­szakban dolgozó pékmesterek a megszokott kenyérmennyi­séget. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. Év FOLYAM, 89. SZÁM 1968. ÁPRILIS 17., SZERDA Piaci helyzetjelentés Elegendő primőr terem A saláta Bécsbe megy Mi van a fólia alatt? A ceglédi piacon a termelő- szövetké'zeti standok, a föld­művesszövetkezeti, valamint a MÉK-árudák állandóan meg­felelőképpen el vannak látva téli zöldségfélékkel, főképpen almával, mellyel az egyápi ter­melőpiac is még mindig töm­ve van, bizonyságául annak, hogy a múlt évben kiemelkedő, jó almatermés volt. Primőr áru is van elegendő a piacon. A ceglédi termelő- szövetkezetek eredményesen foglalkoznak a kertészeti ter­meléssel. A Vörös Csillag és az Al­kotmány Tsz a friss hóna­pos retket, a fólia alatt nevelt salátát és a zöld­hagymát már nagyban árulja. Az árak is mérséklődnek, a saláta 2 forint darabonként, a hónapos retek 1,50 és a zöld­hagyma 1—1,50 csomónként. Mint értesültünk, a ceglédi járási MÉK-telepen is meg­indult a primőr áruk átvétele. Irházi Gyula telepvezető kö­zölte, hogy a múlt héten je­lentkezett a dánszentmiklósi Micsurin Tsz kertészete, ahol 200 ezer fej fóliatakaró alatt nevelt saláta vár értékesítésre, nagyobb mennyiségű fóliás sa­látát jelentettek azután a nyársapáti Haladás Tsz-ből. Az első exportszállítmá­nyok Ausztriába mennek. A lehűlt időjárás egy kissé visszavetette a primőrök fej­lődését. A MÉK-nél megtették az előkészületeket az. április második felében induló korai karalábéexport lebonyolításá­ra is. A korai karalábéból a dán­szentmiklósi Micsurin Tsz 200 ezer, a jászkarajenői Lenin Tsz szintén 200 ezer darabot termel, az abonyi József Attila Tsz 250 ezer, az abonyi Új Világ Tsz 200 ezer darabot kötött le szállításra. Ezenkívül több százezer karalábét nevelnek majd szabad földben, és nagy mennyiségű paprika és para­dicsom termelésére szerződtek a termelőszövetkezetek. K. L. VAROSUNK SPORTJÁRÓL Felkészülés a bajnoki idényre KOSÁRLABDA A Kossuth Lajos Gimná­zium csapata a megyei I. osz­tályú bajnokságban vesz részt. Tavaly az előkelő 3. helyen végzett. — Hogyant készültek fel az idei bajnoki idényre? Milyen az utánpótlás? Mik a terveik, céljaik? E három kérdésre Velkey Csincsilla, bécsi kék, belga óriás Érdemes tenyészteni Húsa ízletes — Hasznos jószág, szőröstől, bőröstől A csengős kdsbárány, a cifra tojás, a íelszalagozott barka­ág, a pelyhes kis csibe éppen úgy hozzátartozik a húsvét varázsához, mint a locsolko- dáSi a sonkaevés, vagy a gomblyukba tűzött illatos vi­rág. Es a nyuszik. A tapsifüles társadalom cukorból, csoko­ládéból készített példányait minden család asztalán meg­találjuk e napokban. A nagy­papa élő nyúlfiókákat adott a kis unokának. Az öröm ha­tártalan. De így voltak ezzel a gyerekek Arany János ide­jében is. Ismerjük a bájos, feledhetetlen jelenetet. A szegre akasztott tarisznyá­ban. kutat az aprónép, és fel- sikolt az egyik: Jaj, valami ördög, vagy ha nem, hát kis- nyúl! Az ünnepi aktualitás ürü­gyén beszéljünk a nyuszikról. Barátom nagy nyúlszakértó. Kedvteléssel mutogatja a ket­receket, közben elmondja, hogy a házinyúl a vadon élő, úgynevezett üregi nyúlnak a háziasított változata. Mutogatja a nyúlállományt. A magyar vadas színű faj­tából van itt hat anyája. Négy már lefialt közülük. Ezek a jó erőben levő anyák évenként háromszor is sza­porodnak anélkül, hogy meg- sínylenék, és 25 nyúlfiókát is produkálnak. Az ivadék gyorsan felnő. Három-négy hónapra már vágni lehet A nyúl sok-sok portán meg­található. Ahol kert van, és ahol gyerekek vannak, a ta­karmányozása könnyen meg­oldható. Sokat esznek, de a kerti és konyhai hulladék is Hsőrendű élelem számukra. A krumpli héja és az árok­parton kaszált széna külön­leges értéket nem képvisel, t e a nyulaknak egyformán eáves csemege. A nyulat főként húsáért, gereznájáért, és szőrzetéért tenyésztik egész Európában. Húsa kellemes ízű, könnyen emészthető, fehérjetartalma igen nagy és igen változato­san lehet elkészíteni. A fia­tal példányok húsa kirántva a csirkehússal azonos értékű és ízű. — Könnyű, jó hőtartó, tet­szetős gereznát szolgáltat — mondja a toll- és bőrfelvá­sárló. — A baj azonban az, hogy a nyúzást sokan nem tudják szépen és szakszerűen elvégezni. Sok a roncsolt, ki­szúrt, beszakadt, sérült bőr, amit eladásra, illetve vételre behoznak. Pedig a nyúlprém a legkedveltebb utánzó anyag. Minden nála értékesebb prém utánzására fel lehet hasz­nálni. A nyúlszőrt pedig fő­képpen a kalapgyártás hasz­nosítja. Az angorafonal a leg­finomabb és a legpuhább kö­töttáruk készítésére használ­ható fel. A divat nem igényli, de pár évtizeddel ezelőtt a legkapósabb cikknek számí­tott. Azt is megtudom itt, hogy prémtermelésre a csin­csilla, a bécsi fehér, a bécsi kék, a belga óriás, a lepke tarka a legalkalmasabb, és ezeket a fajtákat városunk­ban is sokan tenyésztik. A húsáért viszont a magyar va­das színűt és a belga óriást érdemes tartani. Az angorá- nak számtalan fajtája ismert, de ezekből ma elég kevés ta­lálható városunkban. A nyúl igénytelen állat. De a ketrecek, nyúlházak tisz­tántartására különös gond­dal kell ügyelni. Betegsége, a coccidiosis néha járványsze- rű tünetekkel tizedeli az ál­lományt. Ennek a betegség­nek a kórokozója egy spórás véglény, amely a hámsejtek­ben élősködik. A kórokozó megtelepedésének helye le­het a bél, az epe vagy a vese. A nyúl tenyésztést főként a földművesszövetkezet, ennek ellenére propagálja. Szerződés- kötéssel is segíti a tenyésztőket, kevés az eladásra is tenyész­tők száma. Pedig kis befek­tetéssel, csekély ráforditással, figyelemre méltó hasznot hoz­hat a családnak egy közepes nyúlfarm is. 1.. Húsvét volt. Az asztalon csokoládéból készült, piros pántlikás nyuszi kuksolt. Jó nagy példány. Hogy az ára mennyi volt? Kimondani is sok! Élőben nagyobbat le­hetett volna vásárolni az érte adott pénzen. Sz. I. András, a csapat edzője a kö­vetkezőket válaszolta. — A két bajnoki idény köz­ti szünetben nagyon sok mér­kőzést játszottunk. Először Szolnokra jártunk át, így ké­szültünk a középiskolák kö­zötti bajnokságra. Utána a Magyar Népköztársasági Kupa következett. A tényleges szü­net hozzávetőlegesen egy hó­nap volt, ezalatt próbáltuk ki­alakítani az új csapatot, mivel a tavalyi gárdából Vass és Szabó hiányozni fog. Az edzés intenzivitása növekedett. Emellett a játékosok dobóbiz­tonságának növelése volt a cél. Azután ismét mérkőzések következtek. Változás az ed­digiekhez képest az is, hogy az eddigi heti két edzés he­lyett hármat tartunk, ami a fejlődésnek még nagyobb le­hetőségét biztosítja. — A „fiatalabbak” meg­nyerték a megyei serdülő baj­nokságot. Van közöttük né­hány olyan játékos, aki már nemsokára erőssége lehet a „nagy” csapatnak. — Az a célunk, hogy meg­tartsuk a tavalyi harmadik helyet, de jó lenne még annál is jobb eredménnyel végezni. Ez elég merész terv, mivel a már előbb említett két játékos bizony hiányozni ‘ fog, de a fiúk már a Zsámbék élleni idegenbeli egypontos győze­lemmel bebizonyították, hogy lelkes játékkal pótolni tudják őket. (—reán) A népfront: összekötő kapocs Beszélgetés Detrei Sándor kongresszusi küldöttel Ezekben a napokban folyik a Hazafias Népfront negyedik kongresszusa. A tárgyalóteremben a tanácskozók között ül Detrei Sándor, a Hazafias Népfront járási elnöke is. Huszon­három esztendős mozgalmi munkájának elismerése, hogy kül­döttként vehet részt a kongresszuson. — ön népfrontelnöki társadalmi funkciója mellett a já­rási tanács elnökhelyettesi posztját tölti be. Hogyan fUgg össze ez a két feladatkör? — Szoros összefüggést látok mozgalmunk és a tanácsok tevékenysége között. Ha eredményes a népfrontbizottságok munkája, ha mozgósítják a lakosságot a kitűzött feladatok teljesítésére, akkor sokat segítenek a tanácsoknak, közvetle­nül hozzájárulnak a községek fejlődéséhez. — Mi a véleménye a lezajlott népfrontválasztásokról? — A korábbi évek tapasztalatait figyelembevéve arra törekedtünk, hogy a népfront bizottságaiba és elnökségeibe azok kerüljenek, akik rendszeresen és önzetlenül fáradoznak községük fejlesztéséért. Ezt a célt sikerült elérnünk. A leg­rátermettebb személyeket választotta meg a lakosság. Az újjáalakult bizottságoknak most az a feladatuk, hogy az új gazdasági irányítás rendszerében a párttal, tanáccsal, társa­dalmi és tömegszervezetekkel szoros kapcsolatban szervezzék és irányítsák a falvak politikai, gazdasági és kulturális életét. — Mit vár a kongresszustól? — Minden mozgalom életében jelentős egy kongresszus. Nagy" lendületet adhat a további munkához. Tanulságos lesz az eddigi munka értékelését hallgatni, és iránymutatást kapni a további tennivalókhoz. Elhatároztam, hogy a vita során el­hangzó hozzászólásokból leszűrhető jó tapasztalatokat a kongresszus után megbeszéljük a járás népfrontbizottságai­val, és átvesszük azokat a módszereket, amelyek nálunk is hasznosíthatók. — Milyen feladatok várnak a népfrontra az elkövetkező időkben? — A községfejlesztésben elsősorban a társadalmi munka jó megszervezésével tudunk segíteni. Ezen a téren sokat kell előbbre lépni, mert járásunk — megyei viszonylatban — eléggé hátul kullog. Ennek részben az az oka, hogy nem tar­tották mindig pontosan számon a társadalmi munkát, és így elsikkadt a tényleges eredmények egy része is. Ezen a terü­leten feltétlen változtatni fogunk. — A népfront összekötő kapocs a lakosság és a párt, valamint a tanács között. Az a feladatunk, hogy a lakosság jelzéseit, igényeit, panaszait, javaslatait mielőbb eljuttassuk a különböző szervekhez, ugyanakkor megismertessük a lakos­sággal azokat a célokat, amelyeket ezek a szervek kitűztek. — Egyes községekben úgy láttuk, hogy kampányjellegű volt a népfrontmunka. Ezen változtatni kell, hogy mindig egyenletes munka folyjék. — Az időszerű kül- és belpolitikai eseményekről minden­kor tájékoztatni kívánjuk a lakosságot, hogy valós információ alapján ismerje a politikai helyzetet. Készülünk a jövő évi nagy évfordulók méltó megünneplésére: a Tanácsköztársaság félszázados évfordulójára és a KMP megalakulásának jubi­leumára. Fellendül a helytörténeti kutatómunka. A pedagó­gusok és az ifjúság megörökíti a veteránok, a még élő szem­tanúk hiteles emlékeit. Jelentős feladat előtt állunk: járási bizottságunk elkészítette a májusi békehónap programját is. A tavaszi békekampánynak jó hagyományai vannak a járás­ban a korábbi évekből. — A járási elnökség és bizottság meghatározta feladatok a kongresszus után az ott elhangzó irányelvekkel és határo­zatokkal bővülnek ki, amelyek új lendületet adnak mozgal­munknak járásunk községeiben is — fejezte be tájékoztató­ját Detrei Sándor. (t-i) Győzött a mese „Ebből lányból a kis- fodrász lesz, akárki meg­lássa” — mondo­gatták a hölgy­vendégek a szék­ben ülő anyuká­nak, aki mellett kislánya szorgosr kodott: ügyesen• adogatta a csava­rokat, csipeszeket a fodrász keze- ügyébe. Majd anyuka, asszisz­tenciájával együtt, elvonult a szárító­burához, a kislány mellételepedett és várakozott. Anyu­ka rögtön tudta, mi kell, és a tás­kából előkerült a mesekönyv. — Egyszer volt, hol nem volt... kezdődött a mese. — Az asszony jó hangosan olvasott — lévén ő búra alatt — ilyen kör rülmények között erősebb hangon beszél az ember a szokottnál, mivel a zúgástól nem igen hallja saját hangját. A kezek­ből ölbe került az újság, összecsu­kódtak a nyitott könyvek, minden­ki a mesét hall­gatta. Valaki még a rádiót is kikap­csolta. Mert ez a mese nagyon szép volt. Olyan * igazi, anyu-mesélte mer se... (cs.) ISTÁLLÓ LESZ AZ OSZLOPOK MÖGÖTT A ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben korszerű 106 férőhelyes tehénistállót építenek. Foto: Zsíros Ki mit választ? Szerencsés nyertesek Motor, rádió, háztartási gépek A 12. játékhéten tárgynyere- mény-sorsolásra került szel­vények között két darab „Ki mit választ” utalvány, egyen­ként 9 ezer forint értékben, egy Pannónia motorkerékpár, egy Kapri rádió és egy négy­ezer forintot érő „háztartási gépek” utalványt mondhatnak magukénak a ceglédiek. A 390 912-es szelvény tulajdono­sa — aki még nem jelentke­zett — egy mosógépről és cent­rifugáról szóló utalványt nyert. A 13. játékhét is szerencsét hozott egy lottózó kollektívá­nak: négyes találatú szelvé­nyére több mint 65 ezer fo­rintot fizet ki az OTP.

Next

/
Thumbnails
Contents