Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-14 / 88. szám
PEST MEGYEI ’zJCírUm 1 PPS. 4PRTLTS 14.. VASÁRNAP NAGYTAKARÍTÁS GÚIBOROTVÁ VAl A Budapesti Közlekedési Vállalat remizeiben megkezdték a járművek tavaszi nagymosását. Mint újdonságot alkalmazzák a gőzsugár tisztító- berendezést, más néven gőzborotvát. Miután tizenhat atmoszféra nyomású vízsugárral megtisztították az autóbuszokat a külső szennyeződéstől, a 160 Celsius fokú vízzel telített 8—10 atmoszféra nyomású gőzborotvával a rászáradt olajszennyeződést távolítják el. SZEGED Propeller-presszó Az újszegedi Vidám Park területén a nemrég odaszállított, kiöregedett MALÉV-repülőgépben modem bútorokkal 40 személyes eszpresszót rendeznek be, „Propeller presszó” néven. „Örökmécses" exportra Különleges világítótestek felszerelését kezdik meg rövidesen a tatabányai 12/A aknában. Ezt a lámpát soha nem kell meggyújtani, sem eloltani, állandóan világít. Nincs benne égő, nem táplálja elektromos áram, sem egyéb hagyományos világítóanyag. HUSVET A nap még kicsit bizonytalanul süti a lejtős szentendrei utcát, a fuit- kározó gyerekeket. De az ágak közt utat talál Németh Mártonhoz, aki nyugodt derűvel sütteti arcát a háza előtt. Kis sámlin ül, szóba- elegyedik az arra járóikkal. Itt a húsvét, muszáj jó időnek lenni. Muszáj! — mondja még egyszer, erősítgeti, nagyon kívánhatja. De miért? — Tudja, 25 évig dolgoztam a Fővárosi Villamosvasútnál. A szolgálat __ Valah ogy mindig úgy jött ki a lépés, hogy húsvétkor nem voltam itthon. Akkor sem, mikor a kisebbik lányom született. A kisunokám, Katika is itt lesz most az ünnepek alatt. Verset tanult a tiszteletemre. Azért is kell hogy legalább most itthon legyek. Lassan, Ízlelgetve szavakat, ejti a nagynagy belső béke árad az egesz emberből. — Ez lesz az első, hogy együtt leszek a családdal. Pedig két éve már nem dolgozom. — Vonásaira hirtelen fájdalom telepedik... — A vasútnál húztuk át a vezetéket. Hatan dolgoztunk ott. Március 25 volt. Ebédszünet. A többiek már indultak enni, elszívni egy cigarettát. Én nem mentem. Nem akartam félbehagyni, amit elkezdtem. Éhes sem voltam. Ez lett a baj. Lekapcsoltak egy kocsit. Elfeledkezhettek róla, hogy ott vagyunk, ránkeresztették. De akkor már csak én voltam a sínen. Mind a két lábamat levágta. Térd alatt. Azt a húsvétot kórházban töltöttem. Keserves volt. — Elfintorítja arcát,, botjával köröket, betűket rajzol a porba. Egy pillanatig mindketten visszazökkentünk a délután megszokott zajai közé. így van ez — töri meg a — — csendet. Tavaly még ilyenkor hívtak utókezelésre. Még a napra sem mehettem ki, mint most. Pedig csak ez maradt. Üldögélni, beszélgetni. Azóta sokat mesélek mindenkinek. Főleg a gyerekek hallgatnak. Sorra eszembejutnak a régi dolgok. Például ennek az utcának a története is. Paprikav bíró, így hívják. Legközelebb magának is elmondom. Elég hosszú ... — Itthon segítek, amit tudok, a ház körül, mosogatni is szoktam! — ezt egy kis büszkeséggel mondja. — Esténként olvasok. Most éppen a Háború és békét. A televíziót nem szeretem. Csak akkor megyek van. Én is Szerettem... át, jói ha meccs fociztam. Ismét töprengő hallgatás- ' ■!. i. ba burkolózik, az emlékek minden oldalról megrohanják. De aztán kis, bo- csána tkérő mosollyal, hogy így „elhagyja magát”, újra hozzám fordul — Nem kívánok én már semmi különöset. Ami kell, megvan. Csak azt sajnálom, hogy nem járhatom be úgy a környéket, ahogy régen. Először egyedül csatangoltam, aztán vittem a családot is. — Most is mehetnénk ha... a pénz megvan hozzá. A teljes fizetésemet kapom, kétezer forintot, háromszáz jár a feleségemnek az ápolásért, és az ő fizetése, kilencszáz, bőven elég két embernek. Megint elgondolkozik, aztán bosszankodó nevetéssel mondja: Fényforrása több rétegből áll, amelyet a benne levő radioaktív anyag gerjeszt fénykibocsátásra. Az új izotópos fényjelzők hatéves kísérlet után a Budapesti Központi Bányászati Kutató Intézetben készültek el dr. Ajtay Zoltán és Ádám László mérnökök közös találmányaként. Az „örök fényű” lámpákban az izotópot a kutatók olyan védőrétegek közé ágyazták be, amelyek megakadályozzák, hogy radioaktív sugárzás érje az emberi szervezetet. A világítótest a legintenzívebb fizikai és vegyi hatásoknak is ellenáll, „szétszedhetetlen”, törhetetlen és tűzálló. A magyar találmány iránt külföldön is érdeklődnek. Többek között egy belga lámpagyáros és az angol állami szénbányák jelentették be vásárlási szándékukat. Az érdeklődők között van a Szovjetunió, Kanada és Űj-Zéland is. Emlékbélyeg Majdnem úgy alakult most is, hogy nem lehetek itthon húsvétra. Megint hívtak kezelésre. De most már megmakacsoltam magam. Azt mondtam, kötéllel se visznek el. — Azért — mondja tréfás komolysággal, holnap én meglocsolom a szomszédokat Varga Vera Mit tenne Ön? Ha belsőépítész Amikor 1966 szeptemberében az Ifjú Művészek Pinceklubjában megnyitották első képkiállítását, az ünnepi szónok azzal kezd e megnyitó beszédét: „Macskássy Izolda legnagyobb erénye, hogy szemtelenül fiatal..1945 januárjában született Maros- vásárhelyen. Negyedik esztendeje él Budapesten. Jelenleg a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat grafikusa. O Hogyan került Budapestre? — Egy kicsit bonyolult história. A szüleim 1947-ben elváltak. Apám akkor költözött Magyarországra. Én az anyámnál maradtam, aki jelenleg még gyermekgyógyász technikus, de az idén már megkapja orvosi diplomáját. 1^64-ben aztán az apám meghívott: utazzak Budapestre, ^ Kodály Zoltán a nemrég ^ ^ elhunyt nagy zenetudós és ^ J zeneszerző emlékezetére ^április 17-én a Posta 5 fo- 5 rint névértékű emlékbélye- § ^ get bocsát ki. $ Azóta itt élek. O Az apjával? — Nem. Pillanatnyilag négy nevelőapám van. O Négy apának egy leánya? — Valahogy így. Az első számú nevelőapám Frankfurt József külső-belső építész és műgyűjtő. A második: dr. Völgyesi Ferenc orvos. A harmadik: dr. Macskássy Árpád vegyész-professzor és a negyedik: Macskássy Miklós, az apám. Talán furcsának tűnik mindez első hallásra, de így igaz. És az is, hogy négy neve’őapa mellett is megmaradtam önállónak. Külön lakom, a magam fizetéséből élek. O Mi szeretne lenni? — Festő. Az első kiállítás sikere adta hozzá a biztatást. Bár jelenlegi munkám nagyon elfoglal, mégis bízom benne, hogy szeptemberben folytathatom tanulmányaimat a Képzőművészeti Főiskolán. De nagyon szeretem a belsőépítész munkáját is. O Mit tenne ön, ha belsőépítész lenne? — Először is súgnék! O Tréfál? — Nem. Súgnék az építészet illetékeseinek, hogy egy icipicit nagyobbra tervezzék az épülő lakások szobáit. És az sem lenne baj, ha egyre több lakás épülne a jelenleginél praktikusabb elhelyezési megoldással. Persze tudom, hogy ma még mindez csak másodlagos, mert az elsődleges feladat az, hogy minél több ház és lakás épüljön az országban és így Pest megyében is. Csakhogy — és ezért súgnék —, a házak és lakások nem egy-két évre, nem is egy-két évtizedre készülnék, hanem nemzedékek nőnek majd fel falaik között. Ezért kellene tervezés és építkezés közben gondolni már a holnap igényeire is. O Mit tenne még? — Üjra csak súgnék. Ezúttal a formatervezőknek, akiknek elképzelései 'nyomán születnek meg az új bútorok. Alkalmazkodjanak jobban az új K ocsink nesztelenül suhan az úton, mintha motorját a budaörsi tavasz áhítata halkítaná el. Jobbról, balról hófehér menyasszoryruhába öltözött gyümölcsfák bókolnak felénk, és a bolond áprilisi szél olykor apró sziromleveleket havaz az útburkolatra. Vezetőnk hirtelen leveszi lábát a gázról, óvatosan fékez, majd amikor már csak a lendület gurítja tovább a lassuló kerekeket, fejével jobb felé. intve megszólal: — Nicsak, mintha stoppolna ... Az út szélén, egy virágba borult kökénybokor alatt, a kilométerkő mellett zsemlesárga vizsla ül, és jobb lábát valóban úgy tartja a magasba, mintha nekünk intene. Gyönyörű példány. Okos szeme ragyog a napfényben, és két nagy füle puhán lebben, amint az autó felé kapja a fejét. Kocsink néhány méterre áll meg tőle. Vezetőnk próbaképpen kinyitja az ajtót. A vizsla abban a pillanatban egyetlen lendülettel beugrik a kocsiba, és szépen, szabályosan helyet foglal az ülésen, két első lábát a szélvédő alsó peremére helyezve. — Mondtam, ugye, hogy autóstop — mondja a vezető, és gyorsuló iramban szá- guldunk tovább. Űj útitársunk szemmel láthatólag élvezi az autózást. Liheg a boldogságtól. Vérpiros nyelve is kifittyen a szája szélén, amint jobb- ra-balra kapkodja a fejét. Jó néhány kilométert röpülünk, amikor a kutya a sofőr felé fordul és vakkant néháAutóstop nyat. Nyilvánvaló, hogy megelégelte az utazást és — köszönti a szívességet. Megállunk. A vizsla hálásan végignyalja a vezető ajtónyitó kezét, majd kiugrik a kocsiból, és óvatosan körülnéz, azután átballag a másik oldalra, leül az út szélén, és magasba tartott orral kémlel utánunk. — Vissza szeretné vitetni magát a betyár, új autóra les — véli vezetőnk. — Kipróbálom. A kanyarodón túl, ahonnan már nem láthattuk, visszafordulunk. Vizslánk ott ült a helyén, és amint közeledünk hozzá, hirtelen magasba lendíti jobb első lábát. A játék megismétlődik, a kutya a kocsiba repül, ismét elfoglalja előbbi helyét, és lihegve a boldogságtól, utazik velünk. Első találkozásunk színhelye közelében csaholni kezd a nyitott ablakon kifelé. Valaki áll az út mellett, középkorú férfi. A vizsla a kocsiból egyenesen hozzá fut és boldogan körültáncolja. — Az autózás a szenvedélye — kapjuk meg a magyarázatot — Ha kiszabadul a kertből, rögtön kifut ide az útra, és esi a közeledő autókat. Annak rendje és módja szerint stoppol. Fogalmam sincs, hogy hol és kitől tanulhatta. Örökké rettegünk, hogy egyszer olyan kocsi veszi föl, amely végképp megszökteti a — kisasszonyt. Mert hát ilyen természettel mi is lehetne más, mint kisasszony... _ Magyar László lakások méreteihez. Sajnos, előfordul még ma is, hogy olyan szekrény-kolosszusokat konstruálnak, amelyek nem férnek be az új lakások ajtaján vagy éppen a szobák teljes egy falát elfoglalják. És szóvátenném azt is, hogy az eddiginél bátrabban éljenek a varia-lehetőségekkel. Az emberek szeretik az egyéniségükhöz alakítani az otthonukat, amelyben élnek. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a bútorok minél több, különböző módon variálható elemből állnak. Ez a praktikusságra törekvés azonban soha nem mehet a gyakorlati használhatóság rovására. Hogy mire gondolok? Az olyan íróasztal például, amelynek legalább öt-hat fiókja van, ritka, mint a fehér holló. Az elmúlt esztendőkben a legtöbb íróasztal egy vagy legfeljebb két fiókkal készül. Vajon miért? Az íróasztal nem lakást díszítő bútordarab és nem is csak azt a célt szolgálja, hogy írjanak .rajta, hanem azt is: tárolni lehessen benne a munkához szükséges eszközöket. O Súgna másoknak is? — Igen, harmadszor is csak súgnék. Mindenkinek, aki ezután költözik új lakásba, vagy a régi lakását kívánja újra bererMezni. O Mit mondana el nekik? — Azt, hogy elsősorban önmaguk érdekében, ne zsúfolják tele bútorokkal szobáikat. Akkor otthonosak és lakályosak a szobák, ha a lehetőségekhez képest tágasak és levegősek. O Egy példát: jelenleg kétszobás lakásokból épül a legtöbb. Hogyan rendezne be egy Ilyen lakást három személyre? — Véleményem szerint a műbőr-bevonatú bútorok a legpraktikusabbak és a legköny- nyebben kezelhetők. Én ilyen bútorokkal rendezném be a két szobát. A hálószobában kapna helyet egy alacsony, széles heverőágy. Ha lehetőség kínálkozna rá. a ruhák tárolását falba épített szekrénnyel oldanám meg, hogy minél kevesebb helyet foglaljon el, s amelyben az ajtó belső oldalán tükör lenne. Két puff, dohányzóasztal és egy kicsi, keréken tolható asztalka egészítené ki a szoba berendezését, esetleg a dohányzóasztalka mögött hangulat- lámpával és az egyik sarokban nagy, földre állítható kerámia vázával. A nappali szobában hosszú, lapos asztal, hat székkel, egy bőrbevonatú kanapé, amelyen éjszakára a gyerek elaludhat, egy kicsi kombináltszekrény, kovácsoltvas és fa kombinációjú könyvfal, amelyben elhelyezhető a televízió és a rádió is, valamint a könyvek mellett kisebb kerámia tárgyak. Modern szőnyegekkel és megint csak egy földre állított nagy kerámia vázával egészíteném ki ezt a szobát. Mindezt derűs és mégis merész színösszeállításban képzelem el. O Mit ért merész színek alatt? — Például a zöld és a kék, a lila és a piros vagy éppen a piros és a piros variációját. Eddig ezeket a színeket együtt alig alkalmazták és sokak szemében még ma is különösnek tűnnek, például a zöld a kékkel. Pedig bizonyos árnyalatokban igen jól illenek egymáshoz, derűt és hangulatot árasztanak. O Mint grafikus és dekoratőr a gyakorlatban is hasznosítja az elmondottakat? — Feltétlenül. Nézze végig a vállalathoz tartozó üzletek plakátjait és dekorációját. Merész színösszeállításúak, derűsek, hangulatosak és levegősek. A mi kis dekorációs kollektívánk véleménye szerint — négyen vagyunk, valamennyien harminc év alatt — csak így lehet hatásos és mégis esztétikus az üzletek kirakataiban elhelyezett propagandaanyag. Prukner Pál Az 1. számú Autóközlekedési V. 1—06. sz. üzemegysége A7MNAU BELÉPÉSRE KERES XV. kér., Régi Fóti út 13 528/29/30. hrsz. alatti telepére: portaszolgálat ellátására férfi munkaerőket, műhelytakarítót, műhelyirnokot, művezetőt, 3 vizsgázott kazánfűtőt, raktárkiadót, öltözőőrt, autószerelőt, autókarosszéria-lakatost, autóvillanyszerelőt, udvari segédmunkást, gumiszerelőt, forgalmi szolgálattevőt, gépkocsivezetőt, segédvezetőt. JELENTKEZÉS : Munkaügy, XIII., Mohács n. 24/26. Az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár KÉMIAI ALAPANYAGGYÁRTÓ ÜZEMEIBE 40 órás, 5 napos munkahéttel FÉRFI MUNKAERŐKET KERES AZONNALI FELVÉTELRE. Szakmunkásbizonyítvány, illetve érettségizetteknek a szaktechnikusi képesítés megszerzése lehetséges. KERESÜNK TOVÁBBÁ MŰSZAKI OSZTÁLYUNKRA vasipari szak- és segédmunkásokat, hűtőgépkezelőket, szerelőket, villanyszerelőket, gépkezelőket és raktári munkásokat, valamint kőművescsoportba segédmunkásokat és kazánházi segédmunkásokat. Vállalatunknál jelentős szociális kedvezmények vannak! JELENTKEZÉS: személyesen, naponta 8—16 óráig a vállalat munkaügyi osztályán (felvételi iroda) Budapest X., Keresztúri út 30—38. Megközelíthető a 67-es autóbusszal a Keleti pu.-fól.
