Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-13 / 87. szám

1968. ÁPRILIS 13., SZOMBAT F£SI HEC.YEI xMívfafí 3 Pozitív és negatív változások Zárszámadási tanulságok a ceglédi járásban Húsz termelőszövetkezet het- -venháromezer hold földterü­leten hétezernégy száztizenhat dolgozó taggal, akiknek az átlagéletkora ötvenhárom esztendő. A gazdaságok kö­zös vagyona négyszázharminc- hétmillió, aV, egy tagra jutó közös jövedelem pedig tizen- háromezernégyszáz forint. Ez volt a ceglédi járás termelő- szövetkezeteinek két eszten­dővel ezelőtti mérlege. A kérdés jogos: ■mennyit változtak, fejlődtek a közös gazdaságok az elmúlt esztendőben? A szövetkezetek közös vagyona hetvennyolcu millió forinttal, az egy tagra jutó közös jövedelem pedig másfél ezer forinttal nőtt ez idő alatt. Ugyanakkor közel háromszázzal csökkent a dol­gozó tagok száma — egy dol­gozó tagra tíz hold termőte­rület jutott! — és egy eszten­dővel emelkedett az átlag­életkor is. Pozitív és negatív változá­sok. A mérleg serpenyője azonban feltétlenül a pozitív oldal javára billent. Erősöd­tek, előbbre léptek a ceg­lédi járás termelőszövetkeze­tei az elmúlt esztendőben. Azaz... a fogalmazás nem egészen pontos. Erősödött és előbbre lépett a járás közös gazdaságainak többsége. Az a t lag j övede Írnek alakulása meggyőzően bizonyítja ezt. 1966-ban „zezer forintos átlagjövedelem alatt négy termelőszövetkezet, tizenöt­ezer forint alatt tizenegy, húszezer forint alatt három zárta az esztendőt és mind­össze kettőben — abonyi Kos­suth, dánszentmiklósi Micsu­rin — osztottak húszezer forintnál többet a tagságnak. 1967-ben a tízezer forin­tos átlagjövedelmet változat­lanul nem érték el négy gazdaságban. Tizenötezer fo­rint alatt azonban már csak hét termelőszövetkezet osz­tott, húszezer alatt pedig már öt. És a húszezer forint feletti átlagjövedelmet biz­tosító gazdaságok száma meg­duplázódott, köztük a dán­szentmiklósi Micsurint már csak kétszáztíz forint vá­lasztotta el a harmincezerfo­rintos, egy tagra jutó átlag- jövedelemtől. Néhány termelőszövetkezet azonban az elmúlt esztendő­ben sem tudott kimozdulni a holtpontról és megindulni az egyenletes fejlődés útján. Látszólagos változás történt ugyan ezekben a gazdaságok­ban. Míg két esztendővel ez­előtt még négy termelőszö­vetkezet — a csemői Szabad Föld és Uj Élet, a nyárs­apáti Aranyhomok és Haladás — zárta összesen több mint hétmillió forintos mérleg­hiánnyal az évet, addig 1967-ben már csak három — a csemői Rákóczi, Szabad Föld és Uj Élet — fejezte be összesen hárommilliós mér­leghiánnyal az esztendőt. Mindez ugyan valamiféle lassú fejlődést bizonyítana, de: amíg 1966-ban a járás négy termelőszövetkezete — az albertirsai Dimitrov, a jászkara jenői Lenin és Uj Barázda, valamint a nyárs­apáti Aranyhomok — kapott összesen ötmillió forint ál­lami dotációt, addig ez a támogatás 1967-ben elérté a tizenkétmilliót, amelyen a csemői Szabad Föld és Uj Élet, valamint a nyársapáti Képviselő az iskolapadban Rómában vagyunk és éppen nagy viharok dúlnak a Gracchusok földosztása körül. Berényi tanár úr az érdi gim­náziumban afelől faggatja az I. C. tagjait, vajon használt volna-e ez a földosztás, ha megvalósul? Ekkor nyílt az ajtó, kedves arcú, idősebb asszony lépett be, s némi habozás után helyet foglalt egy üres pad- ban. A kis meglepetés pauzája után ismét az óriáskontyú Katié, valamint a Gracchuso- ké a terep, időszámításunk előtt úgy 130 évvel. — Nahát, képviselő az isko­lapadiban — sóhajt megköny- nyebbülten egy kislány a szü­netben. Igen, a szóban forgó képvi­selő, dr. Stark Janka, saját el­határozásából ült be a szűk iskolapadba. Doktori diploma, munkásságban és csalódások­ban dús élet van már mögötte. Most tanulni — és egy kicsit tanítani — akart. Az ismerkedés a fiatalokkal kitűnően sikerült. Kár volt aggódnia az igazgatóhelyettes­nek. Nem volt megtorpanás és nem volt zavar. Volt ellenben kérdések pergő özöne, kölcsö­nösen sokat akartak tudni egymás gondjairól-terveiröl. Nem elírás, ha a gyerekek gondjairól beszélünk. A jövő, a pályaválasztás, a közéleti kérdések egyformán fontosak számukra és őszintén elmond­ják mindenről aggodalmaikat. Mégis, ez alkalommal leg­többjüket a képviselői munka mibenléte érdetcelte. Volt, aki egyszerűen iskolai végzettség­nek tudta be, mások viszont éretten arról érdeklődtek, milyen közéleti munkásság után ér válakit ez a megtisz­teltetés? Egy másik osztály­ban azt szerették volna tud­ni, hogyan lehet a sokféle teendőt egyeztetni, hogy ne menjenek egymás rovására? Janka néni pedig — a lányok-fiúk rövide­sen így szólították — ' fárad­hatatlanul válaszolt. Az egyik kislánynak elmesélte, hogy amikor még ő ment az egye­temre, a fiút akkor is felvet­ték, ha harmatgyenge tanuló volt a gimnáziumban. A lányt alig. Egy másik osztályban di­csérte realitásukat. Mert arra a kérdésre, hogy ki milyen pályát választ, gyakori volt az ilyen válasz: varrónő, labo­ráns, óvónő, tanárnő, védőnő és csecsemőgondozó. Színész­nő, nőgyógyász, táncdalénekes és tv-riporter nem jelentke­zett. S biztos, hogy a lehetősé­gek sokszoros megtárgyalása után választották a fiúk. az építész, a vegyész, a mezőgaz­dasági gépész, valamint az esztergályos szakmákat. Amikor már legalább az ötödik lány állt fel belejente- ni, hogy számtantanár szeret­ne lenni, a képviselőnő kíván­csian megjegyezte: — szeret­ném már megismerni azt a matek-tanárt! Lett is akkora ^'vetés-pirulás, hogy csak Tengett az osztály. Ügy látszik a megjegyzés elevenre tapin­tott ... Tannert Margit arról érdek­lődött, hogyan alkotják a tör­vényt és mi abban a képviselő dolga. Sokakat érdekelt a par­lament munkája, mi határoz­za meg, melyik kérdés kerül napirendre? Mások rögtön megragadták az alkalmat és „protekciót” kértek iskolájuk számára. Atlétikai csapatuk több országos versenyt nyert, mégsincs rendes versenypá­lyájuk. A sporttanácsot több­ször kérték salakozzanak — de eddig eredménytelenül. Pe­dig, ha a salakot megkapják, társadalmi munkában is szét­terítik és ledöngölik. És amikor már alkonyaikor búcsúra került a sor, dr. Stark Janka országgyűlési képviselő nagyon fáradtan, de élményekkel, lelkesedéssel és tennivalókkal megrakottan állt meg a fehér falú épület rácsos kapujában. Sokat segí­tett ahhoz, hogy itt álljanak e falak. Most megismerte, ho­gyan formálódik napfényes termeiben az új nemzedék, akikért a sok tomyú Parla­mentben törvényeinket alkot­ják. —komáromi— Aranyhomok és Haladás osz­tozott. Tagadhatatlan: komoly gon­dokkal és bajokkal küszköd*- nek ma is ezekben a gaz­daságokban. Az egy tagra jutó átlagjövedelem nem éri el a tízezer forintot, ami éves átlagban legfeljebb nyolcszáz forintos havi kere­setnek felel meg. Ez kevés ahhoz, hogy összetartsa, jobb munkára serkentse vagy hely­hez kösse az embereket. Miért nem tudtak előbbre lépni máig sem ezek a gazdasá­gok? A termelést befolyá­soló tényezők közül a talaj - viszonyoknak döntő szerepük van. A csemői és a nyárs­apáti termelőszövetkezetek talajának kilencven százaléka futóhomok. Ugyanakkor ne­hezíti a helyzetüket a rende­zetlen belvízkérdés is. Eze­ken a helyeken a fő művelési ág a szőlő- és gvümölcster- mesztés. Az átszervezés után megmaradt kisüzemi jellegű szőlők esztendőről esztendőre pusztultak: hiányzott a ta­lajerő-utánpótlás, a megfelelő munkaerő, kedvezőtlen volt a szőlő felvásárlási ára és még sok más tényező közre­játszott ebben. A szőlő re­konstrukciója megkezdődött ugyan ezekben az években, de nem tudott lépést tar­tani az elöregedéssel, a pusz­tulással. Mindennek követ­keztében ezekben a gazda­ságokban a gazdálkodás szín­vonala állandóan romlott s előbb-utóbb mindegyik ter­melőszövetkezet mérleghiány­nyal zárta az évet, sőt az éveket A gazdasági nehéz­ségekre tett intézkedések el­sősorban az állami támoga­tásra épültek. így a dotá­ció legnagyobb részét a ter­melési adottságok javítása helyett a mérleghiányok ren­dezésére, a tagság minimális jövedelmének biztosítására fordították. Jogos a kívánság: változ­tatni kell mindezen, mielőbb. Az állami támogatásból élni tartósan nem lehet. A veze­tés erősítésével, részletes és megalapozott fejlesztési és üzemi tervek készítésével, azok betartásával és ellenőr­zésével, valamint a segéd­üzemágakban rejlő lehetősé­gek felhasználásával — az állami dotációt a meghatá­rozott feladatok végrehajtá­sára fordítva — lehet csak eredményesen változtatni a jelenlegi tarthatatlan helyze­ten. Lehet és kell is. P. P. Nagykőriis­Budapest O A nagykőrösi Dózsa Tsz közel 300 pecsenyebá­rányt szállít húsvétra Görögor­szágba. A szépen fejlett bá­rányok minden egyede ex­portképes. A közös gazdaság­ban az idén többször hármas ikrek láttak napvilágot. O A tsz baromfitelepén tíz­ezer pecsenyecsirkét is neveltek az ünnepekre. A tsz a súlyban kiló körüli rántani való csirkéket saját teherautó­jával szállítja Budapestre. Képek, szobrok, plakettek MA: MEGNYITÓ Tizenegyedik országos se­regszemléjéhez érkezett a ma­gyar képzőművészeti élet. Há­romszázhatvanhárom festő 1073 képpel, 160 szobrász 455 alkotásával pályázott a Mű­csarnokban ma megnyíló tár­latra. A zsűri 227 festményt, 199 grafikát, 216 szobrot és mintegy 100 érmet, plakettet tartott érdemesnek bemutatás­ra! 360 művész kapott zöld utat, új, vagy más tárlatokról már ismert alkotásával. A ki­állított képek a képzőművé­szet valamennyi nálunk meg- honosult irányzatát felvonul­tatják. Szembeötlő, bár nem okoz meglepetést, hogy kvali­tásában ez évben is felülmúlja a festészetet a grafikád kollek­ció. Grafikusaink most is le­tisztult, sajátosan, egyéni, ér­dekes nyelven mondják el közölnivalójukat. A szobrok jóval szerényebb ütöerőt kép­viselnek ezen a tárlaton, mint az elmúlt kiállítások során. Az összbenyomása is szegé­nyesebbnek tűnik az elmúlt esztendeihez képest. Lehet, hogy a tárlat hűségesen tükrö­zi képzőmű'-észeti életünk pillanatnyi állapotát?-d-j— A kép Vasárnap délután volt, a férfi labdarúgó-mérkőzésre ment, magával vitte a gyere­keket is. Az asszonyt már nem hívta. Esztendőkön át tartó zsörtölödések után megegyez­tek: az asszony délután elen­gedi a férjét, de este el kell vinni őt moziba. Az asszony tulajdonképpen elégedett volt ebben a vasár­napi csendben. Egész héten a gyerekek zaja veri fel a la­kást. Örökké veszekednek egy­mással, mintha nem is test­vérek, ellenségek volnának. Jó volt ülni a fotelben, kö­rülnézni a szobában, amelyet a férfi takarított tisztára dél­előtt. (Ez is benne volt az íratlan egyezségben:.) Az asszony először arra gon­dolt, vasalni fog. Aztán leku­porodott az egyik fiók elé, ra­kosgatni kezdett. Nem takarí­tás volt ez, inkább olvasgatta a régi papírokat. Igazolványok csekkek, egy csomó fénykép. Az ő leánykori fotói, a férje diákképei. Már éppen vissza akarta rakni az egészet, ami­kor egy levelezőlap esett ki az iratok közül. Ez is kép volt, egy csomó mosolygó ember borospoharat emel a magas­ba, középen pedig a férje áll egy fiatal nővel. A férje a nő vállán tartja a kezét és ők is mosolyognak. ' Az asszonynak hirtelen ki­száradt a torka. Nézte a ké­pet, megpróbálta vigasztalni magát, hogy még legénykorá­ban készült, de tudta, hogy ez nem igaz. A férje annakide­jén hátrafésülten. viselte a ha­ját, csak most hordja divato­san, oldaltválasztva. öltönye az az új, amit egy éve csinál­tattak. A fiatal nő pedig revi­zor a férje munkahelyén, egy­szer futólag látta már. Az asszony nézte a képet, remegett a keze. Mit csinál­jon? Faggassa, gyanúsítsa a férjét? Csináljon botrányt, kia­báljon? Érzi, hogy ez nem egy ártatlan kép. Ennek a képnek előzménye van, múlt­ja van. Ez a kép titok, azért is keverte a férfi a többi közé, a régi, aiignézettek közé. Fullaszió lett a levegő, ki kellett nyitni az ablakot. Az utcán kevesen jártak, egy lány kopogott el az ablak alatt, dú­dolt valamit. Az asszony ült a fényképpel a kezében, gondolkodott. Tíz­éves házasok voltak, egyszerű életei éltek, ritka, és nem túl hangos veszekedésekkel, üveg sornyi, két mozijegynyi örö­mökkel, két gyerekkel. Már azt hitte, így fognak megöre­gedni. — El kellene menni... — jutott egy pillanatra eszébe és a bőrönd után nézett. A bő­röndben azonban a téli hol­mik vannak naftáimban. És hova vigye a gyerekeket? Es miért vigye, mikor tulajdon­képpen semmi sem Iriztos, csak a gyanú, amely hosszú időre beköltözött a szívébe. — Butaság — legyintett, az­tán mintha valakivel beszél­getne — butaság a hadakozás. Jó férfi a férje, a keresetét hazaadja. Más iszik, kártyázik, ők most spórolnak másik bú­torra. A szomszédasszony va­lamelyik nap irigykedve mond­ta: — Jó magának, Keresztes- né ... , Lassan visszacsúsztatta a fényképet a fiókba. Már tud­ta, hogy nem fog szólni, s re­mélhetően az arca sem árul­kodik. A férfi amikor hazaért meg­csókolta. — Mosdasd meg őket — mu­tatott a gyerekekre — iszo­nyúan összekoszolták magu­kat. Ica azonnal meghúzta Feri haját, Feri bömbölni kezdett. Az asszony beterelte őket a fürdőszobába. — Nem kaptam mozijegyet — szólt be a férfi. — Elme­gyünk a Kisharangba, ott jó zene van. Az asszony felnézett az urá­ra. Megnézte a magas, eddig tisztának hitt homlokát. A hullámos, oldaltválasztott ha­ját. Sóhajtott, aztán visszafor­dult a gyerekekhez. A könnyei belehullottak a mosdóvízbe. Bende Ibolya 300 kiránduló- és szaloimasiitőhely a Blikkben A Kelet-bükki Állami Erdő-, gazdaság csaknem 70 ezer hektáros erdőségeiben 300 ki­ránduló- és szalonnasütő he­lyet jelöltek ki a turisták szá­mára. A legtöbb kirándulóhe­lyet a Bükk-hegységben — Lillafüred, Bükkszentkereszt, Szentlélek környékén — láto­gathatják a természetbarátok. TEGNAP ADTAK AT Elkészült az ezredik portáldaru A Magyar Hajó- és Daru­gyár daru gyáregységében ün­nepélyes eseményre került sor tegnap délután. Ez alkalom­mal adták át a szovjet meg­rendelésre készült ezredik kikötődarut. A gyár hatalmas darui az egész világ tengerei kikötőiben ismertek. A szocialista orszá­gokon kívül Távol-Keletre, Gö­rögországba, Indiába és Brazí­liába is eljutnak. A legnagyobb megrendelő azonban a Szovjetunió. A Ma- sinoimport cégnek képviselői ez alkalommal egy hattonás teherbírású 30 méteres gémki­nyúlású port ál darut próbáltak ki és vettek át. Ipari tanulókat SZERZŐDTETÜNK 1968-69 -es évre KŐMŰVES, ÁCS, BURKOLÓ, ASZTALOS SZAKMÁBAN Jelentkezés: ÁPRILIS 4. KTSZ Budapest Vili., Auróra u. 23. Munkaügy. FIGYELEM! Legalább 8. általános iskolai veqzettséqgel rendelkező 14. évüket betöltött kőműves­és 15. évüket betöltött ácsijpcari tamilokat AZ 1968/69-ES TANÉVRE SZERZŐDTETÜNK. Szállást, munkaruhát, napi háromszori étkezést díjmentesen biztosítunk. Ösztöndíjat fizetünk. JELENTKEZÉSHEZ SZÜKSÉGES IRATOK: iskolai jelentkezési lap, vagy végbizonyítvány és születési anyakönyvi kivonat. JELENTKEZNI LEHET: Bp.. IL Viola u 45 si. alatt » PROSPIRIUS KIS/ munkaügyi osztályán. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents