Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

196*. MÁRCIUS 10., VASÄRNAP res r mecvei Tavaszt váró méhészek' A kései vendégként érkezett márciusi tél ellenére gyors tavaszodásra számítanak a méhészek. A méhek telelteté- se általában jó volt. A leg­utóbbi egy év alatt csaknem százezerrel nőtt a méhcsalá­dok száma, s elérte a 650 OOO-et. A FORRADALMI IFJÚSÁGI NAPOK MEGYEI PROGRAMJA A három nagy. nemzeti év­fordulóra, 1848. március 15- re, 1919. március 21-re és 1945. április 4-re emlékeznek a fiatalok a következő hetek­ben a KISZ forradalmi ifjú­sági napok ünnepségein. Megyénkben a programso­rozat a már hagyományos fi­zika, kémia, magyar tárgyak­ban rendezett Szívesen vállalom Legyen rend minden portán Mi tagadás a budaör­si Szabad­ság út nem tartozik a híres, szép prome- nádok közé. Időrágta házai közül valósággal kiválik ren­dezettségével Hugauf Árpád portája. S ha az ember be­nyit, akkor sem éri csalódás: patyolatszoba közepéin rózsa­szín babakocsi. — Bevallom őszintén, tátva maradt a szám, amikor el­jöttek hozzám a népfronttól s megkérdezték, lennék-e a 12-es körzet tanácstagja? Mert ha igen, az én nevemet ol­vassák fel a jelölő gyűlésen. Miért éppen rám esett a vá­lasztás? A „Prékó" gyár • har­I minc- há­ram éves üzemtechnikusa még mindig zavarban van egy kicsit Jelölő gyűlésén pedig sokan mondták el, hogy jobb tanácstagot keresve sem találnának. Sokan még a ka- rikázó gyerekre emlékeznek, itt nőtt fel, szülei húsz év­vel ezelőtt költöztek a faluba. Mások elismerik kitartását, ahogyan iskoláit végezte, és van aki hangyaszorgalmáért becsüli. Három év alatt ifjú feleségével az elhanyagolt ré­gi házból modern otthont ala­kítottak. Mindent maguk épí­tettek — családtag segítség- : gél. — Vállaltam a tanácstagsá- [ got — meséld tovább. — Bár nekem különösen nehéz lesz. Ilyen jellegű munkát még nem végeztem. És tudja-e, kié volt ez a választókerület? Az elhunyt tanácselnökünké. So­kat tett és legalább ennyit várnak az utódjától. j--------- —- arról beszélget­I Aztán | tünk, hogy meg- választása ese­tén mit-tart majd legfonto­s abb teendőjének? Pergő mondatokban fejti ki Buda­örs legnagyobb problémáját: a túlzsúfoltságot. Azokban az udvarokban, ahol régen egy- egy család lakott, ma többen osztoznak a szűk helyen. Ke­vés a pince, a kamra, sok a vita, ki hová tegye a tüze­lőjét, hol teregessen, hová lehet kiönteni a piszkos vizet. Látszatra apróságok, o min­dennapokban mégis lényege­sek. Választókerületében az ilyesmit szeretné tisztázni, hogy egy-egy sarok, néhány tuskó miatt ne nézzenek gör­be szemmel egymásra az utca lakói. — Szeretem a rendet. Jól­esett, hogy a jelölő gyűlésen máris akadt, aki támogatást ígért, ha a házak előtti út­szakaszt rendeznénk. Sablon, eddig én is átfutottam rajta, ha olvastam, de most érzem, mennyire igaz; segítség nél­kül, egyszál magamban nem sokat tehetek. Most két do­logért izgulhatok; vajon meg­választanak-e, és ha igen, ki segít és hogyan? Bennem megvan a jó szándék minden­re. Az üzemben sokat fog­lalkozom kultúrmunkával, könyvtáros és könyvterjesz­tő vagyok. Gondolom, beosz­tanak valamelyik állandó bizottságba. Akár művelődé­si, akár egészségügyi, akár községfejlesztési feladatot szí­vesen vállalok. .--------;—r cserépkályhá­| A kis I ban duruzsolni-------------- kezd a tűz. Lágy h ullámokban terjed a meleg. Körülöleli a járókát, a baba­kocsit. S míg a kicsi vacso­rázik, a papa rendezkedik, le­fekvéshez készíti a szobát — Ez a napban a legszebb. Amikor fürdetés után elal­szik a fiam. Végeredményben ezekért a pimpókokért te­szünk mindent... k. m. Ki miben tudós verseny­nyel kezdődik március 10-én a budaörsi gim­náziumban. Március 15-én megyei diák- ünnepséget rendeznek Ceglé­den — még a város öreg ágyúit is megszólaltatják. E napon avatják ’fel a Kossuth- kultuszáról ugyancsak híres Dabason Kossuth Lajos szob­rát. Aszódon, valamint a kő­bányai Petőfi-emlékműnél if­júsági nagygyűlést tartanak, Budapesten, a KISZ megyei bizottságán pedig majd a diákparlament ülésezik. Március 16-án „Ifjúság a forradalmak tüzében” cim- mel kiállítás nyílik a Csepel Autógyár művelődési házá­ban. 17-én középiskolások ta­lálkoznak a kevélynyeregi Stromfeld Aurél turistaház­nál. 20-án a Csepel Autó­gyár művelődési házában tar­tanak ifjúsági nagygyűlést. Fáklyás felvonulással ün­nepelnek március 21-én a gödöllői fiatalok. Ugyanaz­nap Vácott az új egyenru­hákban bemutatkozó ifjúgár­dát avatják; Szentendrén ünnepélyes személyi igazol­vány átadásra, Nagymaroson, az ifjúsági pinceklubban pe­dig kiállítás megnyitására kerül sor. Kiállítás nyílik Gödöllőn is a járási tanács székhazá­ban március 23-án: itt a megyei középiskolások és szakmunkásképző-intézetek ta­nulói mutatják be szakköri munkáikat. Április 4-én Vácott, Nagy­kőrösön és Cegléden KISZ- fogadalomtótel, Gödöllőn ifjú- gárda-fogadalomtétel és hon­védelmi verseny lesz. A forradalmi ifjúsági na­pok kiemelkedő eseményét képezi a március 17-én Vá­cott, 24-én Cegléden és 31- én Ráckevén megrendezendő megyei Ki mit tud döntő. Ezenkívül a megyei fiatalok ezekben a hetekben bekap­csolódnak a KISZ, a Párt- történeti Intézet és a Tudo­mányos Akadémia felhívásá­ra meghirdetett „kommu­nista ifjúsági mozgalom” pá­lyázatba. Ezen belül többek között Abonyban felkutatják az 1919-ben mártírhalált halt fiatal forradalmárok em­lékeit. (P. a.) INFL UENZA TÖR TENEL EM Két-három éves járványsziinet várható Visszajön-e az A-2? - Új vírus alakul? Múlóban az influenza. A szakemberek szerint idén eny­hének bizonyult. Pest me­gyében négy hét alatt mégis közel 150 ezer ember esett át rajtá. Igaz, hogy szövődmény, a megbetegedetteknek csak mintegy tíz százalékánál lé­pett fel, ezek közül is kétszáz­nál alig több szorul kórházi ápolásra. A múlt és a jövő Legközelebb miikorra vár­ható influenzajárvány? — kérdezzük dr. Petrilla Alá>- dártól, a Pest megyei KÖJÁL járványügyi csoportjának ve­zetőjétől, aki nemzetközi hí­rű szakembere a fertőző és járványos betegségeknek. — Két-három év múlva, ez a tapasztalatok szerint tör­vényszerű. Ha a mostani kór­okozó, az A2 vírus tér vissza, akkor még a mostaninál is enyhébb lefolyású megbete­gedésekre számíthatunk. Eb­ben a században a legpusztí­tóbb influenzajárvány az első világháború végén, 1918-ban száguldott végig az egész vi­lágon. Márciusbán kezdő­dött Kínában, onnan Ame­rikába jutott és a katonák hozták át Európába. Húsz­millió embert ölt meg. Nálunk csak a polgári lakosságból 53 „HUNGARI IN HOLLAND.” — A HUNGAROTEX Textil­külkereskedelmi Vállalat be­mutatta a Rotterdam—Amster­dam magyar hét modelljeit. Műbőr és impregnált selyem esőkabát. Színük világos. Ki­egészítőjük kalap, esernyő, csizma. kedvezményeket biztosítanak a törzsgárda tagjai számára, anyagiakban és erkölcsiekben egyaránt biztosítva a kellő megbecsülést. Ugyanakkor azonban több olyan lehetőség van, mellyel nem vagy csak alig éltek a kollektív szerződés aláírói. Így többek között, bár a rendelkezések 12 nap juta­lomszabadságot tesznek lehe­tővé, átlagosan 3—5 napot rög­zítettek a szerződések. Néhány helyen, így például a Váci Vendéglátóipari Vállalatnál, nem határozták meg, kik ré­szesüljenek jutalomszabadság­ban, hanem kimondták: aki 1959 óta a vállalatnál van, az három nap jutalomszabadsá­got kap. Igen végletes képet adnak a kollektív szerződések a fel­mondási idő meghatározásá­ban, a fegyelmi büntetések te­kintetében — így például nem egy szerződés törvénytelenül erkölcsi és anyagi büntetést kapcsol össze, sőt van olyan is, hogy egy ügyért három büntetés jár... — s a munka­verseny győzteseinek jutalma­zásában. A szélsőségek termé­szetesen onnét is erednek, hogy a szerződések készítése­kor több jogszabály még nem állt rendelkezésre — így pél­dául a fogyasztási szövetkeze­tek esetében a bérutasítás — nem volt, sőt a legtöbb helyen még ma sincs vállalati ügy­rend, s több más kérdésben is bizonytalanság volt tapasztal­ható, Mégis az objektív okok mellett a gyárak, vállalatok „része” is benne van abban, hogy a szerződések egy része kimarad az adott lehetőségek­től, meg sem közelíti azok határait. Jó dolog például, hogy több üzemben, mint a Mechanikai Művekben, az MGM Diósdi Gyárában, néni kötötték meg a túlórák ellenértékét, tehát pénz és szabad idő egyaránt lehet, ám távolról sem jó do­log, hogy a kollektív szerződé­sek egy jelentős része a ko­rábbiaknál jóval magasabban állapítja meg a teljesíthető ha­vi túlóraszámot — harminc és kilencven között van az át­lagos —, sőt néhány helyen, mint például a Váci Sütőipari Vállalatnál, a Pest megyei Szesz- és Szikvizipari Válla­latnál, a túlórák felső határát a szerződés nem is rögzíti. A túlórák „takargatásának” sem­mi értelme. Az eddigi gyakor­lat jól bizonyította ezt. Ugyan­akkor: a túlzottan nagyvonalú túlóraszám megállapítása óha­tatlanul a könnyebb megol­dást jelenti a gazdasági veze­tés számára, s ellensúlyozza a műszaki fejlesztés, a gyártás- szervezés mulasztásait. Annak ellenére, hogy a kol­lektív szerződéseket aláírták, még napjainkban is vannak, nem is kis számmal, vitás kér­dések. Így többek között az egyenlőtlen munkaidő megál­lapítása olyan helyeken, ahol ez nem indokolt, a felmondási lehetőség félreérthetetlen meg­határozása — itt sűrűn talál­hatók a kollektív szerződések­ben törvénysértő megfogalma­zások —, illetve annak kimon­dása, hogy kik milyen védel­met élveznek (pl. aki betöltöt­te 55. évét, aki 25 éve van a vállalatnál stb.). Több helyen, így például az Erdészeti, Fa- és Vegyesipari Vállalatnál még napjainkban is tartanak a viták a bérezés különböző utóbbiaknál pozitívum, hogy az 1967-ben biztosított juttatáso­kat a kollektív szerződés ma­radéktalanul kötelezően előír­ja, ugyanakkor figyelmeztető, hogy fejlődésre, előrelépésre, formái miatt, illetve néhány még minimális mértékben is, béren kívüli juttatáson. Ez alig egy-két vállalat hajlandó. Szigorú számonkérést A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa, mely az elmúlt két hónapban a már aláírt szerződések elemzésével fon­tos tapasztalatokra tett szert, a negatívumok ellenére is eredményesnek ítélte meg a kollektív szerződések kidolgo­zását, de hangsúlyozta: a be­tartáson és betartatáson mú­lik minden. A gyakorlat pró­bája adja ugyanis a legfonto­sabb tapasztalatokat a követ­kező évekre szóló szerződések kidolgozásához, a mostani szerződéseknél meglevő gyer­mekbetegségek megszünteté­séhez. így többek között már napjainkban megállapítható, hogy a nagyvállalatoknak több figyelmet kell fordítani gyár­egységeik sajátos helyzetére, s módot adni arra — mert több esetben, így például az Egye­sült Izzó Váci TV Képcső- és Alkatrészgyárában most ez hiányzott —, hogy a kollektív szerződést testükre szabott függelékkel egészíthessék ki. Ugyancsak a fontos s min­denképpen hasznosítandó ta­pasztalatok közé tartozik, hogy alaposabban kell elkészíteni a kollektív szerződés függelékét képező szabályzatokat, mert ezek többsége most szegényes, így például a munkavédelmi szabályzatok a legtöbb helyen az óvó rendszabályok kivona­tai, az újítási- szabályzat az üzemek nagy részében még napjainkban sincsen készen stb. A függelék megjelölés nem azt jelenti, hogy ezek a szabályzatok mellékesek, je­lentőségük nincsen, tehát ki­dolgozásuk a jövőben sokkal körültekintőbb kell hogy le­gyen. A decemberben és január­ban aláírt szerződések érvé­nyességi ideje egy esztendő. Nem véletlenül. Tapasztalatok­ra, tanulságokra van szükség. A gyakorlati próba az év fo­lyamán tovább gazdagítja e tapasztalatokat és tanulságo­kat. Elemzésük és felhaszná­lásuk nemcsak szükséges, ha­nem elengedhetetlen a jövő évi kollektív szerződések meg­fogalmazásakor, megvitatásuk előkészítésekor, mert csakis ebben az esetben lesznek ezek a szerződések — kollektivek... Mészáros Ottó Elénk színű, keresztcsíkos ta­vaszi ruha, széles karimájú ka­lappal és táskával. ezer áldozatot szedett Ez volt az A vírus. Másod-, harmad­évenként vissza-vissza jött még, de egyre erőtlenebbnek mutatkozott, végül eltűnt Az emberiség védetté vált ez­zel a vírussal szemben, ame­lyet 1934-ben több ország­ban és nálunk is kitenyész­tettek. Aztán helyette meg­jelent az A1 és Magyarorszá­gon 1946-ban sok súlyos meg­betegedést akozott. Aztán ez a vírus is belső szerkezeti változáson ment át és 1957- re A2 lett belőle. Két-három évente ütötte fel a fejét és most megint jelentkezett. Min­den alkalommal azonban fo­kozatosan gyengült. Meglehet, hogy most találkoztunk vele utoljára, legközelebb talán újabb belső szerkezeti vál­tozás után, már A3-ként je­lentkezik. Négy és fél századdal ezelőtt — Van B és C influenza ví­rus is. — Igen, de mind a kettő tel­jesen független az A típus­tól. Körülbelül harminc éve ismerjük a B-t. Mindig enyhe Lefolyású, helyi járványokat okoz. 1953 januárjában a B, decemberében pedig az Al, tehát ugyanabban az évben kétféle influenzavírus jelent­kezett Magyarországon. A C nem lép fel soha járványsze- rűen, hanem csak egyes fer­tőzéseket okoz szórványosan. — Hidegebb időben csök­ken a járvány? — Szó se róla. Az influenza az időjárás és hőmérséklet változásaitól függetlenül, bár mindig télen fordul elő és ál­talában hat hétig tart. — Mikor volt az első influenzajárvány ? — Lehet, hogy mindig volt, de az első hiteles feljegyzés lölQ-böl származik róla. Ak­kor minden esetre az egész ismert világon végigpusztított és nagyon sok halálesetet oko­zott. Az oltás — A védőoltóanyag itthon készül? — Igen, már húsz esztende­je. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet foglalkozik influenzavírus-kutatással és oltóanyag-termeléssel. Az eredmények nagyon jók. Pest megyében idén is beoltot­tunk 10 ezer embert, de a helyi eredményt csak a jár­vány megszűnte után álla­píthatjuk meg. Általában a be­oltottak fele nem kapja meg az influenzát. Feltehetően most is legalább ilyen, ha nem jobb lesz az arány. — Két hete, amikor keres­tük tanár urat, azt mondták, beteg. — Igen, ezúttal most elő­ször én a beoltottak másik felébe kerültem, influenzás voltam. Alacsony lázam azon­ban két nap alatt megszűnt, amit az oltásnak kell tulajdo­nítanom. Szokoly Endre--------------------------------------------------------------!■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■•■■ IBaBBBBaaBBaBBaBBBeaaa»aBBBBBBBBBaBBBaBBBBB«BBaBaa»» ■■■■■■■■■■■■■■■•••■»a ...................................... i aBBBBBBBBBaBBBBBBaBBBBBBsaBBBBBBBBBBBBBBBBBBBSBaBaB»BBaBBBBBBBSBBBBBBBBBBBBBBBBBa*aaBBBBBSBaBB JZTŐRÖzön I::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::;::::::::::::: *

Next

/
Thumbnails
Contents