Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

4 ""zlCMan 1968. MÁRCIUS 10., VASÄRNAP MA Idénynyitó a Visegradon 12 ember 67 nap Vásárlás fél ötig - Nincsen átvevőhely Ma a Visegrád üdülőhajón megkezdődik a SZOT idei üdültetési idénye. A Margit­sziget partja mellett kikötött hajó egy, illetve két hétre lát­ja vendégül a beutalt dolgozó­kat, elsősorban a vidékieket. Ugyanebben az üdülési for­Bedöglött gépek - Mi legyen a gyerekekkel? ♦ Intézkedéseket sürget a második műszak könnyítése mában „lép szolgálatba” egy nappal később a Vigadó téren e „Szocialista forradalom 50” nevű SZOT-hajó, míg április 17-től a „Deák Ferenc" Esz­tergomban egy-egy hétre ad szállást kifejezetten fiatalok­A MÜLT HÓNAPBAN PEST MEGYE LEGNÉPESEBB TERÜLETÉN, A BUDAI JÁRÁSBAN TIZENKÉT NÉPI EL­LENŐR, ÖSSZESEN HATVANHÉT NAPOT SZÁNT ARRA, HOGY ÉRDEMBEN MEGÁLLAPÍTSA: A KERESKEDELEM, A SZOLGÁLTATÓ IPAR ÉS A GYERMEKGONDOZÓ IN­TÉZMÉNYEK, MILYEN MÉRTÉKBEN TEHERMENTESÍTIK A DOLGOZÓ ASSZONYOK OTTHONI MÁSODIK MŰSZAK­JÁT? A másik téma a közétkezte­tés: e téren általában kielé­gítik az igényeket, de van, ahol vacsorára nem lehet előfizetni. A népi ellenőrzés szükségesnek tart egy külön felmérést, amely a közétkez­tetés keretében biztosított éte­lek mennyiségét és minőségét alaposan megvizsgálná. Batyuzás Pestre Legrosszabb a helyzet a szol­gáltatásoknál. Aki a Buda kör­nyéki buszokon gyakran uta­zik, mindig láthat asszonyo­kat. nagy batyukkal, bőrön­dökkel. Viszik a család fehér­neműjét a fővárosi Patyolat- fiókokba Ugyanis a községek többségében Patyolat-átvevő- eg\/általán nincs. Dolgo- igyan a járásban néhány tisztító kisiparos, de ők tudnak segíteni a hely- i, hiszen főleg csak felső- t, kelmét, függönyt tisztí­tanak. Bizért azután, aki nem akar Pestre cipekedni, kény­telen a második műszakban otthon mosni. Nagyon sok család rendel­kezik már háztartási gépekkel, de még mindig sokan köl­csönöznének, ha lehetne. Bu­dakeszin például mindössze egy mosógép és egy centrifuga áll e célra rendelkezésre. Má­sutt, mint Solymáron, a gépek egy nesze rossz, utoljára egy éve javították azokat. A lehető legsürgősebb azon­ban a járás területén minél több Patyolat átvevőhely létrehozása. Elképzelhetetlen, hogy a községekben ne tudja­nak biztosítani egy olyan he­lyiséget, amelyben hetenként legalább egyszer átvehetik a ruhaneműt tisztításra. Izgatom a gyerekek miatt Vajon elképzelhető-e, hogy nyugodtan tud dolgozni egy nak. Az álló hajó üdülés sze­zonja előreláthatólag decem­ber közepéig tart A külföldi hajókirándulások sorát a „Szocialista forradalom 50” nyitja meg március 26-án, az első pozsonyi úttal, míg a MAHART-tól bérelt „Felsza­badulős” április 15-én indul először Pozsonyba, a „Buda­pest” SZOT-hajó pedig április 30-án az Al-Dunára. Október végéig a hajók 65 kirándulást tesznek külföldön, 24-et Po­zsonyba, 26-ot az Al-Dunára, 15-öt pedig Ausztriába, össze­sen 12 500 utassal. Korai zárórák Az üzleteikben bizony, van még kifogásolni való. Az első megállapítási a gyorsan főz­hető félkész- vagy készételek, mirelite-áruk ugyan általában megtalálhatók, de ezeket nem tudják mindenütt tárolni, a technikai felszerelés hiánya miatt, de nem is népszerűsítik az üzletek kielégítően ezeket a cikkeket. Hasonló a helyzet az előrendeléssel is: sok helyen nem is tudnak róla a vásárló asszonyok. A legtöbb baj a boltok nyitvatartásával van: sok helyen ugyanis korán zár­nak. Solymáron például egy üzlet kivételével már délután fél ötkor. asszony a munkahelyén, bent az üzemben, ha nem tudja biztonságban a gyei-mekét? Bár óvoda és napközi otthon minden községben működik, nagyon is szükséges lenne, ha az illetékes szervek megvizs­gálnák a gyermekintézmények helyzetét. Ugyanis, több köz­ségben az iskolások számára nincs tanulószoba, bölcsőde pedig hiányzik az olyan nagy településeken, mint Érd és Pi- lisvörösvár. Pedig szükség len­ne rá. Utóbbi helyen a bölcső- dés korú csöppségek elhelye­zése annál is könnyebb lenne, mert az óvoda nincs teljesen kihasználva. Hetes bölcsőde sehol sem működik, ahol szük­ség lenne rá, mint Törökbálin­ton, vagy Budaörsön, ott pénz­ügyi fedezet, illetve helyiség hiánya miatt nem tudják meg­valósítani. A másik gond is a gyerme­kekkel kapcsolatos: a legtöbb intézmény túlságosan fcésőn, csak reggel 8 órakor fogadja be őket. Kire bízzák a kicsi­ket az olyan anyák, akiknek már reggél 6, vagy 7 óraikor a munkahelyükön kell lenniök? De ugyanakkor néhány óvó­dat kivéve, túlságosan korán kell hazavinni a .gyerekeket. Például Klisvörösváron már délután 4 órakor. Mit tegyen a dolgozni járó anya ilyen esetben? A nagymamára, vagy a szomszédokra kénytelen bíz­ni kicsinyét Nem egy eset­ben fizetnie is kell azért, hogy gyermekét elvigyék, illetve hazahozzák az óvodából, vagy a bölcsődéből. Bizony, ez nem m egnyugtató megoldás.!'': Ez a helyzet a megvizsgált hat községben; Érden, Török­bálinton, Budaörsön, Budake­szin, Solymáron és Pilisvörös- váron a dolgozó asszonyoknak nyújtott szolgáltatások terüle­tén. Az illeték csele dolga, hogy a NEB javaslatait figyelembe véve, megtegyék a nagyon is szükséges intézkedéseket. H. F. P. Jubileum a Gundelben 100 éves a Gyapjúmosó Férfiruha — műszálból Mindenki ünneplő feketé­ben. Szőke hajú, jó kiállású asszony áll a terem közepén és beszél. Sok mindenről szol, amit a jelenlevők érdeklődve hallgatnak és megtapsolnak. Aztán leül, elsötétül a terem, s peregni kezd a film. S az új­ságíró közben odaül a szónok mellé, hogy megtudja Titz Mátyásáétól, a Gyapjúmosó és Szövőgyár igazgatónőjétől, miért ünnepelnek ma a Gundelben. — Fennállásunk 100 éves jubileumát tartjuk. Az ilyes­mi egyszer fordul elő egy vál­lalat életében. Az emlékezés egyúttal természetesen keres­kedelmi propagandaakció is, termékeink és cégünk mellett. — Még Vácról ismerjük, ott vezette a fonodát. Azóta egy országos vállalat első embere. Hogy érzi magát ezen a poszton? — Azt hiszem, sikerült min­dent megismerni. Jól érzem magam. Amit a vakolat takar... — S nem húzza vissza a szíve Vácra? — Vigyázni kell arra, hogy az öt üzem egyformán kedves legyen az igazgatónak, még akkor is, ha szép emlékei fű­zik a dunakanyari városhoz. — Milyen újdonsággal di­csekedhet? — A teljesen műszálas férfi­ruhaanyaggal. Egy része poly- esteres. nagyobbik fele viscos fonalból való. Mosható, jól bű-ja a gyűrést. S ami nagy előny: 8—900 forint körüli áron készíthetnek belőle ru­hát — mellénnyel együtt. Mé­teráruink csaknem fele külön­ben külföldi piacra kerül. A film pereg. A szokványtól eltérő búcsúként mit is mond­hatna az újságíró? Az igazga­tó is csak nő, s ezért gyorsan megérti, s nevető bólintással veszi tudomásul a záró mon­datot: „Ebben a mai napban azért, valljuk meg, mégis az a legnagyszerűbb, hogy a válla­lat, s nem az igazgató asszony üli századik jubileumát.” T. Gy. Rabok fekhelyének nyomai a megyei levéltár falában A megyei tanácsház pincé­jét, ahol a megyei levéltár iratraktárai vannak, tataroz­zák. Tudvalevő, hogy egykor ezekben a jobbára ablaktalan, sötét helyiségekben tartot­ták a vármegye rabjait, később pedig, amíg 1922-ben meg nem épült Budán a Pest- vidéki Törvényszék palotája, az ügyészség vizsgálati fog­lyait A tatarozás során az eltávo­lított vakolat alól a kőfalba vésett, szabályos négyszöget képező lyukak kerültek elő. Ezekbe voltak beépítve egy- j más felett három sorban a ra­bok fekhelyei. Egy ilyen prics- cset emlékül még most is őriz a levéltár. Amint a régi vár­megyei igazságszolgáltatás egyéb eszközei közül egy kalo­dát és néhány láb-, meg kéz­bilincset is. A tatarozás során egyik ré­gi cellahelyiségben néhány falrészt, ahol a priccstartók nyomai látszanak, nem vakol­tak be újra. Ide helyezik el most a priccset, meg a rabtartás fennmaradt eszközeit. Egyébként ebben a szinte kö­zépkori jellegű börtönben tar­tották vizsgálati fogságban 1919-ben a kommunistákat is ügyük tárgyalásáig. Az itt szenvedett veteránok közül még sokan élnek, némelyikük az utóbbi évtizedekben fel is kereste a cellát, ahol egykor hónapokig szenvedett. Hordozható elektronikus számológép A Hayakawa Electric Com­pany nevű japán cég hordoz­ható elektronikus számológép kifejlesztésén dolgozik. Az új­fajta gép, mely akkora, mint egy kis könyv, három zseb­lámpaelemmel dolgozik, és nyolc számjegyig terjedő mű­veletek elvégzésére alkalmas A lehetőségek és határaik A kollektív szerződések tapasztalatai Pest megyében maznak, s ezekből — a követ­kező évekre szóló szerződés megkötésekor — okulni kell. Nem szabad megtörténnie an­nak, hogy három-öt nap áll­jon rendelkezésre csupán a tervezet megvitatásakor — mint például a hatvan mun­kahelyen dolgozó talajjavító vállalatnál történt —, s hogy az időszűke miatt éppen a leg­lényegesebb, a kollektivitás sikkadjon el. Igaz, a szerződé­sek kidolgozása a szakszerve­zeti bizottságok többsége szá­mára sikerrel kiállt próbát je­lentett, de ez nem elegendő. Arra van szükség, hogy az üzem, vállalat egész kollektí­vája részese legyen e munká­nak, s ahol ez most nem így sikerült, legalább a jövőben te­remtsék meg a kellő feltétele­ket Nincs szükség „túlbiztosításra' A kollektív szerződések meg­kötésének általános tapaszta­latai között fontos helyet fog­lal el, hogy igen sok üzemnél, vállalatnál a realitás összeke­veredett a túlzott óvatosság­gal. Ez vezetett arra, hogy több kollektív szerződésben olyan kérdésekben is a szak- szervezet egyetértési jogát kö­tötte ki a gazdasági vezetési!), melyekben önállóan és fele­lősséggel kellene döntenie; a felelősség ilyen megosztására semmi szükség nincsen. Ugyancsak a „túlbiztosítás” kérdéskörébe tartozik, hogy több kollektiv szerződésbe még a minimális bérfejlesztés sem került be, a részesedési kate­góriáknál is csak általánossá­gok szerepelnek, s hogy a szo­ciális-kulturális célokra fel­használható alap elosztásáról nem, csak az összeg rögzítésé­ről nyilatkoztak a szakszerve­zeti bizottságok, illetve válla­lati szakszervezeti tanácsok. A túlbiztosítás egyik sajátos formája az is, hogy a vállala­tok egy részénél igyekeztek „mindent” belezsúfolni a kol­lektív szerződésbe, átmásoltak rendeleteket, s így duzzadt az­után a kollektív szerződés 250 —300 oldalra; a terjedelem ir­realitása mellett nehezíti a megértést a bonyolult fogal­mazás, az egyszerű dolgozók számára alig érthető jogászi nyelvezet is. A túlzott óvatos­ságnak tudható be az is, hogy az azonos munkakört ellátó dolgozó az egyik vállalatnál a kettes, a másiknál az egyes részesedési kategóriában sze­repel, s az is, hogy — mint ez több kereskedelmi vállalatnál történt, nagy forgalmú boltok vezetőinél — indokolatlanul alacsonyabb kategóriabesoro­lást állapítottak meg jó né­hány esetben. Kedvezmények, de kinek? ÓRIÁSBÓJÁK A Vízügyi Igazgatóság a Du­na Bizottság javaslatának meg­felelően új típusú négyszögle­tes és háromszög alakú hajóút­jelző bójákat készíttet a Kvas- say-telepen. A nemzetközi szabványbóják használata a magyar Duna-szakaszon egysé­gessé teszi a Duna menti or­szágok viziút-jelzését. Az igaz­gatóság budapesti kitűző szol­gálata alacsony vízállásnál több mint 200 bóját kezel. A Cement- és Mészművek váci gyára felvételre keres: lakatos, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat, valamint férfi és női segédmunkásokat • Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. Telefon: Vác, 256. Néhány kivételtől eltekintve, napjainkban már valamennyi ipari, mezőgazdasági, kereske­delmi üzemnél és vállalatnál aláírt, tehát érvényes jogsza­bály a kollektív szerződés. Ne­mes és nagy hagyományok fel­újítását jelentette a szerződés- tervezetek kidolgozása, megvi­tatása, majd aláírása. Nem Pest megyében 150 gazdasá­gi egység dolgozott ki önálló kollektív szerződést, s mintegy negyven gyáregység egészítet­te ki a sajátosságait tükröző függelékkel a nagyvállalati szerződést. Ma már világosan megfogalmazható a legfőbb ta­nulság: a jó előkészítő munka alapvető feltétele volt a meg-- felelő szerződés kidolgozásá­nak, s a bajok elsősorban ott jelentkeznek, ahol a kellő elő­készítést elmulasztották. Igen alapos és jó munkát végeztek például az Ütépítőgép-javító volt könnyű munka. A vállala­tok erejét jelentősen lekötötte az éves terv teljesítése, az ez évi terv kidolgozása, az új mechanizmusra való átállás, az év végi leltározás, a különbö­ző átszervezések, mégis, mind­ezek ellenére, o kollektív szer­ződések többsége megfelel a kívánalmaknak és követelmé­nyeknek. és Gyártó Vállalatnál, a Váci Kötöttárugyárban, ahol több mint háromszáz dolgozó fej­tette ki véleményét, s száznál több javaslat hangzott el, a Mechanikai Művekben, a Nagykőrösi Konzervgyárban, sőt a Vörös Csillag Traktor­gyár Gödöllői Gyárában még azt is megtették, hogy a szer­ződéstervezet tömörített kivo­natát több száz példányban szétosztották a dolgozók kö­zött, így készítve elő az alapos megvitatást. Az alapos és sokrétű előké­szítő munka tartalmas viták­ban, sok javaslatban, jó szer­ződésben kamatozott. Sajnos, az előkészületekre nem min­denütt fordítottak kellő gon­dot, s így nem egy helyen a kollektív szerződés nem vált kollektív üggyé, hanem né­hány ember hivatali feladatá­vá zsugorodott. Jobb előkészí­tő munkára lett volna szükség például a Budakörnyéki Ven­déglátóipari Vállalatnál, az üllői és zsámbéki fogyasztási szövetkezetnél, a Ceglédi Kis­kereskedelmi Vállalatnál. Meg­történt nem egy helyen, pél­dául Vácott, a Pest megyei Építőipari Vállalatnál, hogy felolvasták a szerződés teljes szövegét, ennyiből állt a „meg­vitatás”, sőt az is előfordult, hogy a termelési értekezlet negyedik napirendi pontja­ként szerepeltették a tervezet megvitatását; nem meglepő, hogy egyetlen hozzászólás, ja­vaslat sem hangzott el... Az előkészítő munka tapasz­talatai a jövőt illetően tehát sok megszívlelendőt tartal­Sok vita volt a szerződések aláírásakor a kedvezménye­ken, s e viták egy része még ma is tart. Jelentős pozitívum,' hogy a kollektív szerződések szinte kivétel nélkül jelentős Jó előkészítés, fél siker A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents