Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-07 / 56. szám

XII. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1968. MÁRCIUS 7., CSÜTÖRTÖK Több a tömőgép Miért nem volt csibe? ÉRTÉKELTÉK A BAROMFITENYÉSZTÉSI VERSENYT A Nagykőrös és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítési Szövetkezet felvá­sárlási osztálya a napokban tartotta meg eredményhir­dető közgyűlését. A beszá­molóban Vida János, a fel­Dallal köszönfjük az évfordulót Sokszor írtunk róla, még­sem elégszer, hogy az idén ün­nepeljük városunk 600 éves évfordulóját. Számtalan előké­szület történt már arra, hogy méltón emlékezzünk meg erről a jelentős dátumról. Az ün­nepségsorozat egyik fénypont­ja a városi ének- és zenekar szereplése lesz. A zeneiskola, valamint a művelődési ház vezetői kérik mindazokat, akik énekelni tud­nak, és szívesen részt venné­nek az ünnepségsorozaton, je­lentkezzenek a városi énekkar­ba március 11-én (hétfőn) dél­után 6 órakor, a zeneiskola hármas termében. A feltétel csupán egy: sze­ressenek énekelni. Tanköteles gyermekek összeírása Mint minden esztendőben, az idén is nyilvántartásiba veszik azokat a tanköteles gyermekeket, akik hatodik életévüket szeptember 1-ig betöltik. A szülők kötelessége, hogy lakóhelyükhöz legközelebbi iskolába jelentsék be gyer- mokükot március 15<-ig, dél­előtt 8-tól 12-ig és délután 3-tól 6 óráig. A kötelező orvosi vizsgálat időpontját az iskolaigazga­tók közlik a szülőkkel. Feltört u meleg víz! Kedden Laurinyecz Má­tyás fúrómester telefonon jelentette szerkesztőségünk­nek, hogy 900 méterről fel­tört a 48 fokos meleg víz a strandfürdőn. Jelenleg két hétig komp­resszor hajtja a vizet. 550 liter percenként a hozam — s ez megfelelő keveréssel a strandfürdő valamennyi me­dencéjének melegvíz-ellátásá­ra elegendő. Mit látnok ma a moziban? A kártya-ár. Magyar bűn­ügyi film. Kísérőműsor: Világmaga­zin. Rege. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. vásárlási osztály vezetője ki­emelte, hogy a Magyar Nők Országos Tanácsa, a SZÖVOSZ, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívása alapján indított ba­romfitenyésztési versenybe az elmúlt évben is sok termelő bekapcsolódott. A versenybizottság megál­lapította, hogy a nőtanács igen hathatósan segítette a versenyt. A baromfitenyésztők mind szélesebb körben ismerked­tek meg az elmúlt években a fejlettebb baromfitenyész- tésd módszerekkel, s mind többen vették igénybe a li­batömő gépeket. — Baromfifelvásárlási ter­veinket nem tudtuk teljesí­teni, mert a megrendelt csi­béket és naposlibákat a szál­lítók nem tudták biztosítani. Tojástervünk szerencsére si­került — mondotta a to­vábbiakban Vida János —, ezt nagyban elősegítette az év elején kihelyezett 2000 darab tojóhibridcsirke. — A versenyben első: Ko­Tavass a kirakatban, a polcokon Cegléden ingyen adják a bukósisakot Ilyen női divatfazont csak a Váci utcában látni... A szomszéd városban, Ceg­léden, a téli vásár alkalmával piacra dobott árucikkeknek már a nyomát sem látni a pol­cokon, de még a raktárakban sem. A kirakatoknak már ta­vaszi képe van, s a polcokon a tavaszi újdonságok sorakoznak. A szövetkezeti áruház kon­fekcióosztályán az eladók szí­ves ajánlgatására nehéz ott­hagyni azokat a női kötött ru­hákat, amelyeket tervezőik di­vatos fazonnal készítettek. Ilyet eddig csak a Váci utcá­ban, vagy a Luxus Áruházban láthattunk. — Ezeket a ruhákat — köz­vetlen megrendelésre — az egyik ktsz készíti részünkre — mondotta Orosz Zoltán, az áru­ház helyettes vezetője. — A piackutatás adta lehetőséget szeretnénk kihasználni, hogy lépésit tarthassunk a divattal és kielégíthessük az egyre nö­vekvő igényeket. Ennek érde­kében a közeljövőben szak­embereink „országjáró” kör­útra indulnak. Felkeresik a nagyobb városokat és a tapasz­talatszerzés mellett olyan ktiz­eket szeretnének felkeresni, amelyek részünkre egyedi, te­hát nem szériában készülő ru­hák gyártását vállalnák. — Tehát minden a vásár­lókért? — Természetesen. Ezért ve­zettük be elsejétől, hogy aki nálunk vásárol motorkerék­párt, az ingyen kap hozzá bukósisakot. (csat-) Igen! Itt a soha vissza nem térő al­kalom arra, hogy ala­posan kipakoljak. Megmondjam a ma­gamét, ha leszakad az ég, akkor is. A gyűlés elnöke mond­ta, hogy akinek vala­mi sérelme van, az nyugodtan elmond­hatja, hogy a szak- szervezeti gyűlésen mindenki kinyilvá­níthatja azt, ami a begyét nyomja. Az elvtársak bátran, éle­sen bíráljanak. iMi csak hálásak vagyunk a nyíltságukért... Szóval nekem ez a bíztatás szárnyakat adott. Gyorsan elmo­rogtam magamban a mondanivalómat. Szavaim kemények és érdesek voltak, a mondanivaló komoly­sága ezt meg is köve­telte. Az izgalom végig- sistergett rajtam. Be­leizzadtam a nagy el­határozásba. Mind­két kezemet ökölbe Szorítottam. Türel­metlenül veregettem Megmondtam a magamét! térdeimet. Aztán talpra ugrottam. Ügy éreztem, hogy egy hullámzó tó közepén vagyok és csak úgy tudom magam felszí­nen tartani, ha bát­ran megszólalok. Egyelőre még tor­komon akadt a szó. Mintha gombócot nyeltem volna. Se le, se föl. Szinte fuldo­koltam. Váratlanul, de jól jött az elnök újabb bíztatása. — Szólásra jelent­kezett, Szapucsák elv­társi Tessék, meg­adom a szót! Erre már el kellett volna kezdenem, de nem ment, azaz nem jött ki a torkomon egy nyögés sem. Mert aki nincsen hozzászokva ahhoz, hogy ekkora tömeg előtt beszéljen, az el sem tudja kezdeni. — Tessék! — kap­tam újabb nógatást. Mélyet sóhajtottam. Előhúztam a zseb­kendőmet. Kétszer is végigtörültem a hom­lokomat. — Igenis! — nyög­tem fel készségesen. — Halljuk! — bíz­tatott újra az elnök. De még egyre késtem. Semmi sem jutott eszembe. Mintha a jól előkészített mon­danivalók kipotyog­tak volna belőlem. — Mondjon már valamit! Más is hoz­zá akar szólni! — Igen! — de még mindig nem mond­tam semmit. — No, lesz vagy nem lesz! Ha nincs mondanivalója, üljön le! — De van! — kiál­tottam kétségbeeset­ten. — Akkor hát hall­juk! De tényeket ké­rünk! Lihegve kapkodtam a levegőt. — Az igazgató kar­társ ma nem fogadta a köszönésemet Pe­dig kétszer is elmen­tem mellette. Egy­szer reggel nyolc óra két perckor, másod­szor tizenkettő húsz­kor az üzemi ebédlő­ben, amikor egyik kezemben a paradi­csomos káposztát vit­tem, a másikban a tejbedarával. Micso­da eljárás ez? Kiké­rem magamnak. így lebecsülni az embert! Az utolsó mondat­nál erőteljesen fel­emeltem a hangomat, Ordításomra Irén felült az ágyban. — Mi bajod? Ott álltam pizsa­mában a tükör előtt. Odafordultam ámuló feleségemhez. — Semmi! Semmi! Csak végre alaposan megmondtam a ma­gamét az igazgatónak. Ne félj, nem hallgat­tam eí a tényeket sem... (si) vács Józsefné (Nagykö­rös, Salamon u. új ház; 350 liba), második: Tóbi Kálmánná (III. kér., Szőlő u. 15.; 300 liba és 5000 to­jás), harmadik: Bojtos József (50 liba, 50 pulyka, 100 csirke és 1000 tojás). Tárgynyereményt, illetve jutalmat kaptak: Fakan De­zső, V. Faragó Balázs, Pesti Albertné, Mészáros Ambrus­áé, Debreceni Sándomé, Do- monyi Ferencné, Forgács Jó­zsefné, Szépe János, Székely Márk és Lévai Dániel, akik egyenként százon felüli libá­val, pulykával, házinyúllal és ezrekre menő tojással vet­tek részt a versenyben. (f.) KÉT VARIÁCIÓ - EGY TÉMÁRA MIÉRT VAN ANNYI NAGYHAJÚ EMBER? Üj mechanizmus van, ké­A napokban a Kossuth Lajos utcai fodrászatban hajat vá­gattam. Amikor az ifjú fodrász befejezte a munkát, megkér­deztem, hogy mennyit fizetek? A válasz meglepő volt. — Nyolc forint ötven fillért — mondta a fiatalember. Meglepődtem. Hiszen nem­rég voltam itt, s akkor a sima hajvágás 4,50-be került. Meg is kérdeztem, hogy miért drá­gult meg ennyire? A felelet még meglepőbb volt. rém! Elkezdtem tűnődni. Hallga­tásomat az ifjú Figaró talán félreértette, mert nyomban kö­zölte vele: — Ha sokallja, akkor adjon négy ötvenet. Én kifizettem a 4,50-et, s az­óta már nem csodálkozom, hogy olyan sok nagy hajú em­ber szaladgá l... S. A. (Irodagéptechnikai Vállalat) A BECSÜLET TÖBBET ER A FORINTNÁL Néhány nappal ezelőtt be­mentem a Szellő-háznál levő falatozóba egy pohár sörre. Középtermetű férfi állt mellet­tem. Gyümölcslevet ivott. Ami­kor a visszajáró pénzt el akar­ta tenni, hirtelen odafordult a pincérhez. — Nem jól adott vissza, uram — mondta. — De kérem, én nem akar­tam önt becsapni — mentege­tőzött amaz. — Becsapni? Nem, arról szó sincs, hiszen többet adott visz- sza. A kiszolgáló a meglepetéstől alig tudott megszólalni. — Hihetetlen — morfondíro­zott —, ilyen emberrel ritkán találkozni... — Márpedig ezzel többet adott vissza — mondta az ide­gen és tolta vissza a forinto­kat —, vegye csak ki az árát, mert nekem a becsület többet ér a forintnál... «) KÉZILABDA JYAGY KEXDEW.EMMEE — SZOROS ERER3MÉJYY Bem S. E.—N. Kinizsi 24:21 (14:9) Nagykőrös, vezette: Maczikó. A körösi csapatnál érdekes­ség volt, hogy a jelenleg kato­nai szolgálatot teljesítő Szabó védett. Egyébként a Bem S. E.­A JÖVŐ REMÉNYSÉGE ben több körösi játékos is sze­repelt. A Kinizsi összeállítása: Szabó — Zubán, Nagy Z, Vi- kartóczki, Papp K, Danics, Szűcs 1. Csere: Bekő, Kuder, Kovács 1, Kovács II. Hiányzott a csapatból Varsányi katonai szolgálata miatt, valamint Maczkó, Szőke, Györfi, igazol­tan és Fleischmann, aki más egyesületbe távozott. A Kinizsinek ez a mérkőzés volt az első kétkapus mérkő­zése a tornatermi edzések után. Ez meglátszott a mérkőzésen. A ceglédi csapat már az első játékrészben fölénybe került Gyors és ügyes húzásokkal pil­lanatok alatt megzavarták a Kinizsit és több gólos előnyre tettek szert. A Kinizsi gyengén védekezett. A második félidőben csapa­tunk feljavult Már nemcsak egyenrangú ellenfélnek bizo­nyult az NB II-be pályázó Honvéddel szemben, hanem határozottabban és jobban ját­szott. Rövid idő alatt sikerült egyenlíteni. A vezetést viszont már nem sikerült megszerezni A vendégek a végére még tud­tak erősíteni és végeredmény­ben szoros küzdelem után meg­érdemelt háromgólós győzelmet arattak. Góllövők: Zubán 1, Szűcs 13, Kucher 1, Papp 4, Nagy Z 1, Kovács U 2, Danes 4, Vikar- tóczkí 4, Kovács 1 1. <f.) Elveszett vasárnap délután 2 ás 3 óra között egy darab Kán- vás ártány süldő a Bethlen ut­cában. A nyomravezető a nagy­köröst hirdetőben, vagy a rend­őrségen jelentse Felhívja az áramszolgáltató vállalat a lakosság figyelmét arra, hogy karbantartási mun­kák miatt 1968. március 18., 19., 20.. 21.. 22.. 25., 26.. 27.. 28.. 29-én az alant felsorolt utcák­ban áramszünetet tartunk. Ceg­lédi u.-tól a Vitéz u.-tól kifelé Szultán u., Vági u., Zentai u.„ Tázerdő d. Hosszúhát d.. Bala ton u. Elsárgult lapokról... Hatvan kocsit rabolt ki egyszerre Elsárgult lapokat lapozgattam a minap, a „Fővárosi Lapok” 1870-es évfolyamát, s ott bukkantam az alábbi kedves, körösi vonatko­zású betyártörténetre, talán . érdekelni fogja az akkori körösiek unokáit is ... Hőke Lajos történetíró emlékezik benne Fazekas Dávid­ra, a nagyapáink által oly jól ismert betyárra. Mit nekem a király! „Fölemlítendő, a többi között Fazekas Dá­vid rablókalandja 1852-ből. Éppen akkor esett meg, amikor a király Magyarországon az el­ső körútját járta. A pesti Medárd-vásárról Lacháza felé na- zamenő negyven kocsit éppen Fazekas Dávid rabolá ki egy szűk útban. De ez még nem sok. Hanem pár hét múlva a körösi vásárról Ceg­lédre menő hatvan szekeret tartóztatott fel a nyárási szűk útban, harmadmagával és vala­mennyit kifosztotta. ö maga, két kezében, duplapisztollyal, a ko­csisor elé állott, két társa pedig az első kocsi­tól az utolsóig, egymásután a meglepett vásá­rosok minden pénzét elszedte. Külön érdekesség, hogy miközben ez tör­tént Kőrösről az ott állomásozó dragonyosez- red parancsnoka, a dragonyos ezredes Cegléd­re szándékozván, éppen ezen az úton el is ju­tott a betyárok által megállított kocsisor végéig. Hanem, amikor negtudá, hogy mi történik elöl. a kocsisor elején, állítólag legyintett egyet: ,Mit nekem, a király!’ és ezzel a fel­kiáltással kocsisának megparancsolta, hogy sebesen hajtson vissza Kőrösre. A betyárok ugyan utánalőttek, de csak az egvik kocsiló­nak az orrát találták el, gyöngén. A miniszter és a betyár Ám a történetnek még ezzel sincs vége. Ugyanis akkor Bach miniszter, aki szintén Kőrösön tartózkodott, szintén Ceglédre akart menni. Találkozik hát az ezredessel. De az ez­redes figyelmezteti, hogy mi történt vele, s kisérőül harminc dragonyost ad a miniszter­nek. De hát már akkor a nyárási szűk útban, a betyároknak hűlt helyét találta, csak a megrablottak pan.-szát hallhatá az akkor mindenható rendőrminiszter, ki ha csak tgy órával siet, szemtől-szemben megláthatta vol­na; miféle állat i i etyár. Mindenesetre Faze­kas Dávid földrajzi ismeretét megirigyelhet* né egynémely tábornok ...” (fa) Csoda három napig? Minden évben megrende­zi a Vénusz Cukrászda a farsangi süteménykiállítást. Így tették az idén is. A cukrászok sohasem ismét­lik önmagukat. Újabb és újabb ötletekkel kápráztat­ják el a közönséget. A sok szép és jó sütemény közül mindig nehéz a választás. Az idei kiállítás sztárja a hidegkonyha volt. A sok pompás sonkástekercs, im- bisz, kaszinótojás és fran­ciasaláta pillanatok alatt elfogyott. Minden kiállítás után felmerül a kérdés: vajon miért csak néhány napig tart a csoda, miért nem lei­het állandósítani a hideg- konyha-készítmények áru­sítását? Talán nem „férne bele” a cukrászda profiljá­ba? Ez esetben lenne egy áthidaló javaslatunk. A 150. számú önkiszolgáló bolt bizonyára szívesen árusítaná a városban oly sokat keresett majonézes süteményeket, mert vevő az lenne rá... smr/rssss/mrnmsssfssssssjyssssm.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents