Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-07 / 56. szám
XII. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1968. MÁRCIUS 7., CSÜTÖRTÖK ALSOGODON ES A VÁCI KOSSUTHBAN élénk vita után jóváhagyták as új alapszabályt Mennyi segélyt kapjon a kórházban ápolt beteg? MA: ingyenes jogi tanácsadás Ma, csütörtökön délután öt órától hat óráig a Lenin úti tömegszervezeti székházban dr. Török Ferenc, a Váci Ügyvédi Munkaközösség tagja díjtalan jogi tanácsot ad a hozzá fordulóknak. BÚCSÚZTATÁS A Forte-gyár papircsomago- lójában lassanként kicserélődnek a régi munkások. Közülük nemcsak az elmúlt évben, de már az idén is ketten mentek nyugdíjba. Néhány héttel ezelőtt Szalay Antalnét, most pedig a vele évekig egy asztalnál dolgozó Kendi, Sándor- nét búcsúztatták munkahelyétől volt munkatársai. A járás két termelőszövetkezetében megtartották az új alapszabályt jóváhagyó közgyűléseket. A váci Kossuthban és az alsógödi Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezetben lezajlott gyűlések eloszlatták a szakemberek aggodalmát, akik attól tartottak, hogy a tagok nem jönnek el kellő számban, és a közgyűlések nem lesznek határozatképesek. Az aggodalomra nem volt ok. Mindkét szövetkezetben sok tag volt kíváncsi az új alapszabályra, egyik-másik pontnál komoly viták alakultak ki, sőt módosításra is sor került. Az alsógödi-dunakeszi Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezet új alapszabály tervezetében a közgyűlés módosította a földjáradék mértékét. Ugyanis a korábbi években egy aranykoronára öt és fél kiló búzát kapott a tag, aki földjét bevitte a szövetkezetbe. Ezt a mennyiséget az új alapszabály — hivatkozva a búza árának emelkedésére — öt kilóra csökkentette. Ezt viszont sérelmesnek tálalták a földjükkel belépett tagok. Végül szavazásra bocsátották a kérdést, és a többség az öt és fél kilós járadékra szavazóit. A másik sok hozzászólást kiváltó pontja az új alapszabálynak a betegségi segélyről szólt. Az alapszabálytervezet a kórházi ápolás idejére a segély ötven százalékának folyósítását engedélyezte. Ám a termelőszövetkezeti törvény lehetőséget ad családfenntartók esetében a segély nyolcvan százalékának folyósítására. Ezt is megszavazta a közgyűlés. Az első két közgyűlés tapasztalata: ha jól előkészítették a közgyűlést, ha az alapszabálytervezetet megfontoltan, a helyi lehetőségek és igények figyelembevételével állították össze, akkor a tagok hasznos javaslataikkal segítik a végső forma kialakítását. S minthogy hosszú időn keresztül majd ez lesz a szövetkezeti élet alkotmánya, nem mindegy, hogy a tagok csak tessék-lássék, vagy szíwel-lé- lekkel vannak-e mellette. Éppen ezért a szövetkezetek vezetőinek nagy a felelőssége az új alapszabály elkészítésében. De nagy a tagoké is. Kinek-ki- nek ezeken a közgyűléseken megvan a lehetősége, hogy elmondja, mit kíván, mit javasol a közösség érdekében. Hamarosan megtartják az alapszabályt jóváhagyó közgyűléseket Sződön, Kisnéme- din, Püspökszilágyon, Radon, Pencen, Csőváratt, Püspökhatvanban és Ácsán is. (bányász) Száz bátyus fiatal . a művelődési házba tartott... Kitünően sikerült a vizsga-klubdélután Szerdán, hat óra tájban szépen öltözött fiatal lányok és fiúk kendőkbe, konyharuhákba kötött rejtélyes csomagokkal siettek a városi művelődési ház irányába. Farsangzáró táncos klubdélutánra szólt a meghívójuk, amely kötelezte őket az ételt és italt tartalmazó bátyú elhozatalára. Egy kikötés volt: az üvegekben és kan- csókban kút- és vezetéki víz nem lehet! Hosszú, terített asztal mellett foglaltak helyek Negyed hétkor képletesen bezárták az ajtökak majd egyórás móka és vidámság követke»- zett. Volt benne iüemtotó, táncvetélkedő, kalap-, szobor- és széktánc. Közben fogyott az étel és ital, növekedett a vidám hangulat. Mindez egy népművelési hivatásra készülő, III. éves főiskolai hallgató: Bozó Mario kötelező vizsgagyakorlata volt. Kettős célt tűzött ki a programi: 1. Ismeretek szerzésével egybekötött játék, szórakozás és 2. Művelődési házba járó fiatalok kollektív életének kialakítása, egy ifjúsági klub alapjainak lerakása. Kékesi Ica tánctanárnő, Lakatos János mókamester és a kultúrotthon szakkörének tagjai segítségével Bozó Mária ízlésesen és ötletesen oldotta meg feladatát (p. r.) A FINOMFONOBOL JELENTJÜK: Egynapi nyereségrészesedés Vietnamnak A finomfonó munkásai és alkalmazottai röpgyűléseken tárgyalták meg a Hazafias Népfront és a városi KISZ- bizottság február 29-én megjelent felhívását a vietnami nép megsegítésére. Elhatározták, hogy a nyereségrészesedésből egynapi fizetést ajánlanak fel Vietnam számára. Az új dolgozók, akik nyereségrészesedésben nem részesülnek, vállalták, hogy egynapi munkabérrel járulnak hozzá a vietnami akció sikeréhez. A finomfonóban e félajánlásból mintegy harmincezer forint jön össze a szabadságharcosok támogatására. Nagy Teréz alapszervi párttitkár Ma és holnap nőnapi ünnepségek A nemzetközi nőnap alkalmából ma, csütörtökön este 6 órai kezdettel műsoros ünnepséget tartanak a Lenin úti tö- megszervezeti ház emeleti klubtermében. Beszédet mond: Papp József, a városi pártbizottság osztályvezetője. A beszédet követő műsorban szerepel a Füredi Mihály férfikórus, Kismartoni Ferenc vezetésével. Holnap, pénteken, a fegyveres erők klubjában ünnepük a nemzetközi nőnapot. A köszöntő után vidám zene és tánc következik. A szín és az ember Király Sándornak, a Magyar Iparművészeti Főiskola színelmélet tanárának előadását hallhatjuk pénteken este hat órakor a Dunakanyar Foto- klubban. (Madách Imre Művelődési Ház, I. emelet 10.) Az érdekesnek ígérkező előadás az ember és a színek viszonyát tárja fel: Hogyan befolyásolják a színek az ember kedély- állapotát, hangulatát? Mi a szerepe a színnek a környezet- kultúrában; a lakásban, munkahelyen? Miképpen érvényesül a szín esztétikai szerepe a mindennapi életben? A fiatal művész-tanár előadását színes diapozitívek vetítésével kíséri. Az előadás nyilvános. Egy kiváló szakma nyomában... Már csak javít az utolsó mérlegkészítő Török Sándor 1931-ben lett i.táscikra pedig hazahozom a önálló kisiparos. Akkor cégtábláján ez állt: Török Sándor mérlegkészítő. Azóta harminchét év telt el. A cégtáblán ma így áll: mérlegjavító. — Akkor még magam készítettem, ■vasból, acélból a mérleget. Most már erre nincs szükség. így lettem mérlqgja- vító. — A Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattal van szerződésem. A szobi, a váci és a gödöllői járás százhúsz üzletének mérlegét j tartom rendben, kijavítom az | apróbb hibákat, a nagyjavíA TÖRÖK HÓDOLTSÁG ALATT Vác vára az ostromlók gyűrűiben Bocskai István városunkban kapta meg az erdélyi koronát Az 1526-os mohácsi vereség után egy török portyázó csapat megkísérelte a váci vár ostromát. Sikertelenül járt ugyan, de a várost feldúlta. Végül is úgy döntött a török, hogy egyelőre nem támadja meg újból a várost, mert az általa támogatott Zápolya János magyar trónkövetelő hívei közé tartozott Brodarics váci püspök is. Amikor azonban 1530-ban a másik trónkövetelő, I. Ferdinand német csapatai elfoglalták Vácot, a törökök fenyegelöleg léptek fel. Ferdinánd hadai ekkor önként kivonultak, de Brodarics és János király halála után, 1540- ben ismét befészkelték magukat. Erre a következő évben, Buda elestének évében, Török Bálint török segítséggel visszafoglalta a várost a gyermek János Zsigmond számára. A valóságban a törököknek csinált szállást, bár azok helyőrsége csak 1544-ben vonult be véglegesen. Ettől kezdve Vác lényegében török uralom alatt maradt, de mivel a hódoltsági terület határvidékén feküdt, solcszor cserélt gazdát a török végleges kiűzéséig. A század második felében mégis volt néhány nyugodtabb évtized, amikor a magyarok és a törökök viszonylag békében éltek egymás mellett. Fellendült a kereskedelem és valószínű, hogy a múzeumiban látható zöld mázas török edények is Vácon készültek. Az ásatáskor a várfal mellett, hat méter mélységben közel ezer darab ilyen edénytöredéket találtunk, kis területen. A városban három dzsámi volt, melyet valószínűleg keresztény templomokból alakítottak át; hasonló lehetett a helyzet a fürdők tekintetében is. Amit bizonyosan a török épített, az a ma is meglevő hét és fél kilométer hosszú föld alatti vízvezeték. Tragor Ignác által a Vác műemlékei és művészei című könyvben leírt „török fürdők díszes csempéi’’ mind a Bá- thori-féle reneszánsz palota padlócsempéinek bizonyultak. A nyugalmasabb időszaknak a tizenöt éves háború vetett véget, melynek során Vác Európa érdeklődésének élvonalába került. Múzeumunkban van egy 1594-es nürnbergi újság (az egyetlen példány az országban), melynek már a címlapján is, a főcímek között, az egyik váci csatáról van szó. Több metszet készült külföldön az 1597-es nagy ostromról is. Ettől az időtől kezdve indul el Európa-szerte a Vácról készült metszetek sorozata, melyekből a múlt század végéig csaknem másfélszázat ismerünk. Sok igen szép példány látható belőlük múzeumunkban is. A harcok közül kiemelkedik még Bocskai 1604-es sikeres ostroma, mert ekkor itt, Vácon kapja meg az erdélyi koronát. A tizenöt éves háború végétől, 1606-tól 1620-ig, a város a császáriak kezén van. Ekkor azonban a török ismét vissza- szerzi. 1661-rig viszonylagos nyugalom van, de utána megint kiújulnak a csatározások, ismétlődnek az ostromok, egészen 1686-ig, amikor Vác, Budával együtt, végleg felszabadul a törökök uralma alól, akiknek másfél évszázad alatt legalább harminc esetben szenvedték el gálád rablótámadásait Vác várának falai. Stefaits István múzeumigazgató Tetszenek ismerni az emberi civilizációnak ezt a ragyogó alkotását, a tela- font? Az ember csak megragadja a kagylót, fülére illeszti, s pár pillanat múlva kellemes női hang zöngicséli a bűvös varázsigét: „központ”. Az ember meg- mdámodik. Rögvest a legszere- tetteljesebb hangon beleleheli a készülékbe a kért számot. Voltaképpen el kellene érzékenyülni. Hiszen nyomban a’-ra gondolok, hogy én itt téb- lábolok, tengődöm, unottan ású- tozom, s e közben valahol, nem is olyan messze tőlem, ül néhány roppant kellemes ifjú hölgy a műszerfal előtt, s még a lélegzetüket is visz- szafojtva figyelik a szerkenytűt, hogy én, a kis telefonelőfizető, mikor kapaszkoTelelőn dóm meg a készülékben, mikor rebegem: halló. És ők azonmód megragadják a dugaszt, hogy a kért számon felcsendüljön a partner hangja... Ugye, milyen szép az emberiség / összefogásának ez a megiható példája? Én, ö, és az egész emberiség azon fáradozik. hogy megszépítsük egymás életét. Ö szól, és kapcsol, és én beszélek, és elmondhatom Brúnókénak, amit akarok ... Egy fenét! Semmit sem mondhatok. Már pi- roslik a fülem, úgy szorítom a kagylót, de hang, az nincs. — Azaz, hogy van: — „züm, züm”. Mintha ezernyi aranyos méhecske horda rtá a mézet, talán éppen a központos kisaszszony vajaskenyerére, de: „központ”, az nincs. Kapcsolás? Az sincs. — Kérem, kér rém, drága kisasszony! Halló ... ha istent ismer... ha engem nem ismer! Kapcsoljon már, az ég szerelmére! Ha látni a kétségbeesett arcomat! Ha látná a könnyfátyolos tekintetemet — nem tenné ezt velem! Igen... Felébredne önben a sajnálat, a kímélet, egy szegény szerencsétlen, az élettől meggyötört ember iránt, aki itt tartja, tartogatja reszkető kezében a kagylót, s közben hajában ősz hajszálak jelennek meg, karja ernyedten lehanyatlik, tekintete megüvegesedik. Számára ez a vég kezdete .. . Vagy a kezdet vége? Mindegy. De kapcsolás: az nincs .. . (rudolf) műhelybe az elromlott mérleget. Helyette csereméxleget viszek. De mindez nem megy gond nélkül. Ha a mérleget el kell hozni az üzletből, hatféle adminisztráció kíséri. — Senki nem jelentkezik mérlegesnek — mondja Török Sándor —, de nem is érdemes megtanulni az én szakmámat. Kicsi a kereset, sok az adminisztráció, nagy a felelősség! Az öcsém és az ő fia is megtanulták ezt a mesterséget, mégsem dolgoznak a szakmában. Igazuk van ... De. nekem azért fáj, hogy a nyugdíjban már nem javíthatom a mérleget. (t-né) RITMUS—68 a DCM kultúrtermében A Váci S. E. március 16-án (szombaton) este fél nyolc órai kezdettel táncdalestet rendez a DCM kultúrtermében, RITMUS ’68 címmel. Az esten a Pannónia zenekar közreműködésével fellépnek Bencze Márta, Bakacsi Béla, Haranghzó Teri, Magay Klementina, Mikes Éva és Szécsi Pál táncdaléne- kesek. Konferál Sármándy Pál. Az előadásra a rendezőség autóbuszt biztosít. Jegyek már most megvásárolhatók az üzemszervezőknéi és a Csitneki-féle újságpavilonban. Vác vára a török időkben, a Duna telöl nézve (Rekonstrukció) lottófárgynyeremények Hűtőgép, motorkerékpár, televízió A lottó februári jutalom- sorsolásakor a következő, Vácott forgalomba hozott 5. heti szelvényekre húztak ki tárgij- nyerem ényt: 1 273 000 (táskarádió); 1 280 167 (televízió és ezer forint) ; 1 281 647 (televízió és ezer forint); 2 320 269 (vásárlási utalvány); 2 320 838 (Lehel hűtőgép); 4 320 733 (motorkerékpár) ; 4 584 079 (háztartási gépek); 6 424 914 (vásárlási utalvány); 6 446 991 (vásárlási utalvány); 6 481 910 (OFO- TÉRT-utalvány); 6 490 402 (OFOTERT-utälv.); 8 041 007 (vásárlási utalvány); 8 077 533 (háztartási gépek); 8 096 666 (lakástextil utalv.); 8 186 617 (minlvizor); 8 213 391 (vásárlási utalvány); 8 216 406 (ruházati utalvány). A nyertes szelvényeket március 19-ig kell leadni a Széchenyi utcai lottóirodában. A hosszú életj titka A közelmúltban megír-! am, hogy egyik szövetke- i ;etünkben szabálytalanság i ,örtént. Jóllehet ma is ál-! om, hogy nem támadtam \ — nem volt kit, miért —,: íanem csupán leírtam a; örténteket, más szövetke- j letek okulására, azóta is j épten-nyomon megkérdik! ;őlem: — Miért támadta meg\ Z-éket? Akadt vezető szakember, ! iki kerekperec kijelentette,! íogy a dolgot helytelen \ mit megírni. Mert: ezentúl: i tagság minden intézkedés : nögött törvénysértést szi- i natol majd (?!). Mások jóindulattal fi-! ryel mez tettek, hogy ha ! lasszú életű szeretnék itt § enni, kevésbé hegyezzem \ ct a plajbászom ... Summa summárum, jó- \ íkaróim szerint meg kelle-! le fogadnom a régi latin í nondást: „Si tacuisses, fi>• 5 osofus mansisses!” Vagyis: i ,Ha hallgattál volna, bölcs ä naradtál volna!” 5 s S én mégis úgy hiszem, $ ínged jék meg nekem — ha j íosszú életű akarok lenni $ i földön — s hát ki ne sze- $ ■etne az lenni? — mégsem 5 •ájuk, hanem József Attilá- \ ■a kell hallgatnom, aki ^ >ölcs volt, és tiszta ember, $ ; aki így írt: 5 „Az igazat írd, ne csak a S valódit!” ^ Bányász Hédi $ ////■//////////////////////////////av,.'
