Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-06 / 55. szám

Napi 140 beteg gyerek Less-e korszerű csecsemögondozó Monoron Hetek óta 130—140 kisgye­reket vizsgál meg egy-egy fél­napos szakrendelés alkalmá­val dr. Gombos Matild mono- ri gyermekorvos. Igaz, influen­zás csúcsforgalom van, de a betegnyilvántartás bizonyítja, hogy az átlagos, járványmen­tes időszakban is 70—80 beteg gyermek és kísérője várakozik a csecsemőgondozó várószo­bájában. Nagyon túlterhelt tehát ez a szakrendelés is. Ugyanitt keli még lebonyolí­tani a monori gyerekek oltá­sát, a csecsemötanácsadást és a terhes anyák ' gondozását. Mindez együtt megoldhatat­lan. A védőnőképzőben megta­nítják a helyes csecsemőta­nácsadást a leendő védőnők­nek, ám az ilyen kényszerkö­rülmények által előállt szabálytalan valóságra bizony nem készítik fel őket. Ha csak arra nevelnék a szü­lőket, hogy hozzák be kéthe­tenként gyermekeiket bemuta­tásra, ötven gyerek és kísérő jutna egy-egy tanácsadásra. S ilyenkor az udvaron állhatná­nak a kiszorulók — akár esős időben, akár téli hóesésben. Nincs lehetőséi; a fertőző beteg gyermekek elkülönítésé­re sem: a mentőre váró skar- látos kicsik esetleg tovább fertőzik várakozó társaikat. Az oltási időszakban he­tekig nincs tanácsadás, mert a doktornő helyhiány miatt nem tud velük foglalkozni. Súlyosak a panaszok, a mo­nori lakosság pedig mind türelmetlenebbül várja a probléma megoldását. A községi tanácsnál egy nemrég lezajlott végrehajtó bizottsági ülésen, igen viharos érdeklődés mellett került na­pirendre ez a probléma. A ta­nács vezetői elmondották, hogy a gyermekgyógyászati I szakrendelést úgy próbálták megoldani, hogy 140 ezer fo­i.rintért megvásárolták a járási ! tanácstól az 1968. augusztus 20-án átadásra kerülő Monori Járási Tüdőgondozó Intézetet. Ügy gondolták, hogy az egész­ségházban, a mostani tüdő­gondozó helyén — kellő bő­vítéssel és korszerűsítéssel — berendezik majd a gyermek­gyógyászati szakrendelést. Ennek azonban, mint meg­tudtuk, akadályai varrnak. Dr. Szűcs Miklós, a járási egész­ségház főorvosa szerint a tü­dőgondozó elköltözésével fel­szabaduló rész nem lenne elegendő egy korszerű tanácsadási hely­re és a gyermekgyógyászat el­helyezésére. Az egészségház szakrendelői egyébként is túl­zsúfoltak, ezért azok bővítése már évek óta késik. Szűcs doktor szerint a megoldás az lenne, hogy az egészségház telkének hátsó részén hozzá­építéssel egy teljesen külön- bejáratú épületrészt kellene felépíteni a csecsemőgondozó részére. Az építés költségeit a monori járás községi taná­csai közös beruházásként kellene kezeljék, mivel a mo­nori községi tanács saját be­ruházásból vásárolta meg a járási tüdőgondozót, abban a reményben, hogy cserében megkapja az egészségházban felszabaduló helyiségeket. Ez­zel tehát visszakapná azt az összeget, amit a tüdőgondozó­ra ráfordított, és felépíthetné az új csecsemőgondozót Most már csak egy tisztá­zatlan kérdés maradt: mikor­ra épülhet fel e szerint a terv szerint Monoron az új csecse­mőgondozó intézet Dr. Nagy István járási tisztiorvos sze­rint a tüdőgondozó átadása után hozzákezdenek az építés­hez. S ha az egyes szervek el­képzelései egyelőre nem is találkoztak még teljesen eb­ben a kérdésben, a megoldás felé vezető út körvonalai már kibontakoztak, s reméljük,, a megoldás sem késik.. Beiter Mária : VIDÉKE PEST MEGYEI HÍRLAP K p L Ö N K I A P A S A( X. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 1968. MÁRCIUS (>.. öZERDA Rendkívüli járási tanácsülést tartottak Napirenden : as 1968-as költségvetés A járási tanács rendkívüli ülésén az 1968-as év költség- vetését, a községek idei fej­lesztési tervét tárgyalták meg. Az országgyűlés múlt év de­cemberében tartott ülésén, el­fogadta a Magyar Népköztár­saság 1968. évi költségvetésé­ről szóló törvényjavaslatot. A törvény szerint a járást a kö­vetkező bevételi források ille­tik meg: a költségvetési, mű­velődési bevételek, a lakosság és a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek által fizetett adó. A járás 1968-as évi köz­ponti költségvetésében 36 millió 143 ezer forint be­vételt és kiadást terveztek. A költségvetés összeállításá­nál a takarékosságot, a rendel­kezésre álló eszközök célszerű, hatékony felhasználása mel­lett azt is' figyelembe vették, hogy az intézmények működé­se zavartalan legyen. Ebben az évben 7 millió 443 ezer forint a felújítási alap, ezt már a sürgősségi sorrend figyelembevételével felosztot­ták a községek és az intézmé­nyek között Az egészségügyi ellátás ja­vítása érdekében a gyömröi rendelőintézetben 12-vel több szakorvosi és asszisztensnői órát engedélyeztek, kettőt a bőr- és nemibeteg-gondozó in­tézetnél. A szülőotthon és a szociá­lis otthon 1—1 érettségizett ■i gondozónői létszámot ka­pott, egy gyerekorvos és két védőnő lépett munká­ba ebben az évben. Ebben az évben az óvodát 2 óvónői, 2 technikai dolgozói, az általános iskolát 2 pedagógusi, az általános iskolai napközi szintén két státust kapott. A községi tanácsok jelenté­sei az állami hozzájárulás és a bevételi források ismereté­ben készültek. Ezek szerint az idei költségvetés össze­ge, a járás valamennyi községénél számítva: 22 millió 505 ezer forint. Ezenkívül a következő fej­lesztéseket kapták a központi költségvetésből: 30 ezer forint közvilágításra, közúti lámpák felszerelésére, a maglódi új or­vosi rendelő fenntartási költ­ségére 16 ezer forintot, a szo­ciális segélyek emelésére ösz- szesen 67 ezer forintot, 52 ezer forintot kapott Monor az óvo­dai férőhelyek számának nö­velésére, 108 ezer forintot a zeneiskola kiadásainak fedezé­sére, Üllő 85 ezer forintot az általános iskolai napközi ott­hon fejlesztésére. (d) Segítség Szicíliának A Vecsési Községi Ta­nácsnak van egy nyugdí­jasokból álló házibrigádja. Ez a brigád nagyon sok munkát végzett mát és végez most is a község terü­letén, főleg az utcák, utak karbantartásáva l. Most más miatt hallat­nak magukról. A szicíliai földrengés áldozatainak sor­sa igen megrendítette őket. Ezért vezetőjükkel, Rasztl Jánossal együtt elhatároz­ták, hogy segítenek, ötszáz forintot kapnak havonta — ennyi a nyugdíjas taksa — s most a havibér öt száza­lékát elküldik a szicíliaiak­nak. Négyszázhuszonöt forint gyűlt össze, összegszerűleg nem sok. De annál nagyobb önzetlen segítségük emberi, erkölcsi értéke. (pápay) OLVASÓINK ÍRJAK: Korábban kérjük a kenyeret Monoron, a Miinkásőr utca 28. szám alatti 77-es népboltba' rendszeresen késve, a déli órákban érkezik a friss ke­nyér. Ilyenkor mindig nagy tömeg várakozik a monori sü­tőüzem lovas kocsiján érkező kenyérre, s bizony előfordul, hogy az ebédhez mégsem kap­nak már. Különösen a bejáró A Hazafias Népfront járási értekezlete elé A községek körzeti rendszerének kialakításáról Egyre többet hallunk mos- j és elindítói lelletnek a társa­ÖREGEK KÖSZÖNTÉSE Ecseren: nyugdíjasok klubja Kedve*, meleghangú ünnep­ség volt Ecseren. A szakma­közi bizottság köszöntötte a község idős, nyugdíjas szak- szervezeti tagjait. Az ünnepségen részt vett Torma Pál, a megyei szakma­közi bizottság kiküldötte, ott voltak a községi pártszervezet és a tanács vezetői. A meghívott 80 vendéget Torma Pál, Czira István, Ur­ban Pál és Gutái Pál köszön­tötte. Gutái Pál elismerését fejezte ki eddig végzett jó munkájukért. Kérte őket, hogy tapasztalataik átadásával továbbra is támogassák Ecser község vezetőit és lakosait. Örömmel jelentette be, hogy rövidesen sor kerül az idősek klubhelyiségének átadására, ami lehetőséget nyújt a nyug­díjasok szórakozására. Ezután vidám hangulatban fogyasztották el az ünnepi ebédet. Jókedvről, derűről árulkodtak az öregségükre, ősz hajszálaikra vonatkozó humoros megjegyzései. Köz­ben elmesélték, milyen küz­delmes harcokat vívtak még fiatal korukban a szakszerve­zetekben. Ma már mindez emlék. Nyugodt, békés körülmények között élnek, mint nyugdíja­sok, élvezik a társadalom, a község, családtagjaik megbe­csülését. Az ünnepeltek között a mo­solygósarcú, pirospozsgás Bó- gyi bácsi volt a legidősebb, 86 évével. Elmondotta, hogy test­vérei 90 évet értek meg. A jelenlevő 60 éven felüliek egy része ma is tevékeny munkát fejt ki a községben, így Fazekas Ferencné, Hai­NAPOSCSIBE ELŐJEGYEZHETŐ Monor, Liliom u. 34. laczky Mihály, és még sokan mások. Az eltöltött szép délután kedves jelenete volt az is, amikor a kisdobosok nevében Tatár Dóra hóvirággal kö­szöntötte a vendégeket. A szakmaközi bizottság a meg nem jelent időseket la­kásukon köszöntötte, így a 96 éves Szántai nénit is. E kedves, hangulatos ünnep­ség lassan hagyománnyá válik Ecseren. Köszönet illeti mind­azokat, akik a szervezés nagy részét végezték: Mayer István­ná tanítónőt, mint a szakma­közi bizottság titkárát, Czira Istvánt, a bizottság elnökét, valamint Urbán Pál gazdasági felelőst. I‘-n<S PORTRÉ tanában a városok kerületei­nek terveiről, sőt a nagyobb községek körzeteinek tevé­kenységéről is. Növekszik a r.épfrontrpozgal'>m;szerepe, szaporodnak a feladatai, és ezzel párhuzamosan jelentke­zik az a gond, hogy közel tíz­ezer vagy annál nagyobb lé­lekszámú községek kilenc-tíz fős elnökségei egymagukban képtelenek a bizottsági ülések között levő időben összefogni a munkát. A községi népfrontválasztá­sok alkalmából tapasztaltuk, mennyi érdekes és időszerű javaslat hagzott el, s hogy milyen sokan jöttek el egy-egy falugyűlésre. Ébren kell tar­tani ezt az érdeklődést, tá­maszkodni kell a népfront munkáját segíteni kívánó la­kosságra. Ez a nagyközségek­en úgy realizálódhat, hogy területenként, telepenként az elnökség munkáját segítő ak- tívacsoportokat hozunk létre, mintegy kialakítva a népfront- bizalmi hálózatot. Az aktívacsoportok vezetői lehetnek az elnökség azonos területen élő lakói, akik ha­vonta egyszer tartandó fogadó­órákon összegyűjtik a terület lakóinak igényeit, tapasztala­tait, és lehetőségekhez mérten azonnal segíthetik is, kereshe­tik a megoldást a községi ve­zetőknél. Ugyancsak szervezői dalmi munkának saját körze­tükben is. A Hazafias Népfront gyöm- rői elnöksége elkészítette a te­rületi csoportok beosztását, márciusban pedig megkezdik a csoportok tevékenységüket is. Fur ugly ás Géza dolgozók tartják sérelmesnek ezt a helyzetet. A legnagyobb tumultus szombatonként van a boltban, mert ezen a napon rendszerint 12 óra előtt néhány perccel érkezik a kenyér — s mivel 12- kor bezár a bolt, már csak dél­után négy óra után lehet vá­sárolni. Kérjük a Monori Sütőüzemi Vállalat vezetőjét, segítsen a monori Főszög lakosainak problémáját megoldani. Kéré­sünk: legalább szombatonként szállítsák a 77-es népboltba délelőtt 1—2 órával előbb a kenyeret. Nagy Miklós Irány a Fösvény A gyomról gimnázium és az ifjúsági klub tagjai március 7-én Moliére Fösvény cimű darabját nézik meg a Katona József Színházban. A szín­házlátogatást összekötik a Nemzeti Múzeum 1848/49 című kiállításának megtekintésével. Megint - és mi is - szóvá tesszük a monori sportpálya építését A monori sportpálya épí­tését a község lakossága évek óta figyelemmel kíséri. Nem­rég a Mérleg című lapban ol­vastuk a következőket: „Monor községben a dolgo­zók zömét a KPVDSZ-hez, illetve a MEDOSZ'-hoz tar­tozó szervezett munkások al­kotják. Legtöbbjük a sportot is szereti, ezért még 1967 elején hozzáfogtak egy taka­ros kis sportkombinát léte­sítéséhez. A tervek szerint 1969-re kellene elkészülnie a sportpályának, ha nem volna félő, hogy a községfejlesztési alapból nem futja az építke­zés befejezése. A község minden üzemét, vállalatát, az odatartozó szakszervezeteket is „mozgó­sítják”, hogy a tervekből Huszárok, tündérek, kukták Csemy Gábor felv. Nagyon sok szülő várta izga­tottan a vasárnap délutáni óvodás jelmezbált Mag­lódon. Három éve rendeztek ilyet utoljára. Nyolc­száz forint tiszta bevételük maradt, amiből szőnyege­ket, játékokat vásároltak. A leg­utóbbi szülői érte­kezleten megálla­pították, hogy új­ra kevés a játék az óvodában, fő­leg a nagyobb gyerekek részére. Ezért rendezték meg az idén is a jelmezbált. Nagy Bertalan­ná óvónő elmon­dotta, hogy micso­da gondok voltak. A fiúk majdnem mind huszárok akartak lenni, a kislányok tündé­rek, királynők. Igyekeztek azon­ban minden gye­reknek az egyéni­ségének megfelelő jelmezt ajánlani, s a képességeihez megfelelő verset adni. A szülők a jelmezeket a köl­csönzőből hozták, vagy otthon készí­tették el. Végül is három huszár akadt csak, egy János vitéz, a töb­biek a kémény­seprőtől a kuktáig mindenféle jel­mezben pompáz­tak. A kislányok között sem csak tündérek voltak. hanem ibolyák, hópelyhek is. A maglódi nép­viseletbe öltözött Sziráki gyerekek nagyon ötletes verssel nevettették meg a közönsé­get, megérdemelt sikert arattak. Sziráki Istvánná — társadalmi munkában — a büfében szorgos­kodott, de az est sikeres szervezé­séből is kivette a részét. A szülők és a kicsinyek jól szórakoztak, s ké­résük csupán ez volt, hogy ne há­rom év múlva, hanem jövőre is rendezzenek jel­mezbált. K. F. mégis valóság legyen. A sportszerető községiek, első­sorban a KPVDSZ és a MF>- DOSZ támogatását igyekez­nek megszerezni. Az új sporttelep megépítése egyéb­ként nemcsak a tömegsport szempontjából, de az iskolai nevelés szempontjából is fon­tos. A monori gimnáziumban és az iparitanulc'-iskolában mintegy 1200 fiatal tanul, de az ő részükre sem áll rendel­kezésre megfelelő sporttelep. Sok „érdek” találkozik tehát a monori sportlétesítmény építé­sénél, így remélhető, hogy megkapják a szükséges segít­séget is.” A megjelent sportkommüni­két szeretnénk kiegészíteni a következőkkel: Monoron a .,sportkombinát” építéséhez nem 1967-ben kezd­tek hozzá, hanem 1957-ben. Az eredeti tervek szerint nem 1969-re, hanem 1958 vé­gére kellett volna elkészülnie. A községfejlesztési alapból rendelkezésre áll a megsza­vazott építési költség, már csak a megfelelő társadalmi aktivitás hiányzik. Egyet lehet tehát érteni az­zal az igen hasznos kezdemé­nyezéssel, hogy o szervezett dolgozók támogatását kérik és szervezik Monoron. Nem sza­bad azonban lemondani az 1200 diák aktív segítségéről, szervezéséről sem. Éppen az iskolai testnevelés elősegítése érdekében. Ugyanis eddig a társadalmi munkának nagyon gyenge ,a mérlege. Ilörömpő Jenő MAI MŰSOR Mozik Maglód: Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán. Monor: Antigo­né. Tápiósiily: Bomba 10,10-kor. Űri: Don Gabriel. Vecsés: Fanto- mas a Scotland Yard ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents