Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-05 / 54. szám
JOBB, MINT A MEGYEI AT LAG Rendelők és betegek Csaknem minden tanácsülése^ szó esik a járás egészség- ügyi helyzetéről, hol napirendi pontként, hol valamelyik tanácstag tolmácsolja választói panaszát. A panaszok többnyire jogosak, hiszen tény, hogy a járás egészségügyi intézményei szűkösek, zsúfoltak, korszerűtlenek.'Kivéve azt a néhány orvosi rendelőt, melyet saját erőből, a társadalmi összefogás szép példájaként építéttek a községek. Ha az igényeket vesszük ösz- szehasonlítási alapnak, akkor szomorú a helyzet, ha a lehetőségeket, akkor viszont igazságtalanság lenne elhallgatni, hogy a múlt évben sok volt a javulás. Harminckét körzeti orvos dolgozik a járásban. Egy orvosnak 3120 ember egészségének védelmét, kezelését, gyógyítását kell ellátnia. Ez megegyezik az országos átlaggal — és jobb a megyeinél. Az elmúlt évben 393 922 beteget vizsgáltak meg, 35 száI zalékkal többet, mint 1966- ban. A betegeket 100 657 esetben látogatták meg az orvosok és a körzeti ápolónők. (A látogatások száma 29 százalékkal több, mint 1966-ban volt.) Az ápolónők beteglátogatásainak célja az esetek 67 százalékában az ápolás és kezelés volt, 33 százalékban pedig a gondozás. A szám így egymagában nem sokat mond, de ha hozzátesszük, hogy a gondozással, a fekvőbetegek szakszerű kezelésével az 1966-os évhez viszonyítva 24 százalékkal „jobban törődtek” a múlt évben, ez már bizonyítja, hogy a járásban a mostoha körülmények ellenére egyre több gondot fordítanak azokra a betegekre, akik nem kereshetik fel az orvost, mert ágyhoz köti őket a betegség. Naponta (a rendelési napok számához viszonyítva) 37 beteg jelenik meg az orvosnál. Ez a megyei átlagnál, mely szerint az átlagos betegforgalom 53, lényegesen jobb. (deli) Több húst Hizlalás háztájiban A Monori Serlésíenyészíési Vállalkozás tervei Milyen lehetőségek vannak az új gazdasági mechanizmusban a' Sertéstenyésztési Vállalkozás előtt és hogyan él az új lehetőségekkel a vállalkozás? — Ezzel a kérdéssel fordultunk Nagy László igazgatóhoz. Vállalkozásunknak továbbra is az az elsőrendű kötelezettsége, hogy minél több sertéshúst adjon — kezdte tájékoztatását az igazgató. — Az állománycserével kapcsolatos feladatok és szigorú állategészségügyi rendszabályok azonban bizonyos keretet szabnak ez évi hizlalási tevékenységünknek. Ezért arra gondoltunk, hogy kihasználva a háztáji gazdaságok férőhelyeit és hizlalási lehetőségeit, szerződést kötnénk a gazdákkal a hízott sertés biztosítására. Több elképzelésünk van. Az egyik lehetőség, hogy a tsz- tagok a meglevő süldőjükre hizlalási szerződést kötnének vállalkozásunkkal. Mi a hizlalás elősegítésére darabonként 300 kiló abrakot biztosítanánk a gazdáknak, hatósági áron, a kész hízott sertést pedig 19,50 forint egységáron kifizetnénk a leadáskor. Amennyiben a termelő az abrakra nem tart igényt, vállalkozásunk 20,50 forintot fizetne ki a sertések kilójáért. Mindenesetre csak az Állatforgalmi Vállalat által előírt minőségű húsjellegű, 100—125 kiló súlyhatár közötti sertésre vonatkoznának a fenti árak. — így tehát előnyt élveznek a süldővel rendelkező tsz-ta- gok. Mit tehet azonban az a gazda, akinek nincs még süldője, de részt venne ebben az akcióban? — Ezeken is lehet segíteni, mert vállalkozásunknál több száz kifogástalan minőségű süldő van, amelyeket május végéig amúgyis el kell adnunk, mert a telepet ki kell teljesen üríteni. Ezek a gazdák itt választhatnak maguknak 15—25 kilós választási malacokat, 29 forintos kilónkénti áron, vagy 25—40 kilós süldőt 25 forintos kilónkénti áron. Sőt arra is biztosítanánk lehetőséget, hogy ezek a gazdák a saját háztartásukhoz szükséges egykét süldőt tőlünk megvásárolhassák, — Akik ezzel a lehetőséggel élni kívánnak, hol, kinél és mikor kaphatnának bővebb felvilágosítást? — Vállalkozásunk központi irodája Monoron, a Földváry- tanyán van, ahol bárki reggel 8 és délután 5 óra között bővebb felvilágosítást kaphat akár tőlem, akár Fekete Benő főkönyvelőtől, ugyanakkor esetleg már a szükséges malacokat is ki lehet választani. —te be— Kalauz, nagybetűvel Álmosan ülök föl reggel a buszra. Körülöttem itt is, ott is ásítoz- nak az emberek. Ráadásul a buszban egyáltalán nincs az a „banánérlelő” meleg. Kinézek az ablakon. Egy markáns arcú, fér kete hajú, egyenruhás férfi közeledik. Brr!... — rázkódom meg. Még csak ez hiányzik, hogy ilyen komor, szigorú ember legyen a kalauz! Pedig ő az. Lassú léptekkel, szúrós-mogorva tekintettel közeledik. S már fel is lépett a kocsira, s azon nyomban megszólal r — Hölgyeim és uraim! Pálinkás jóreggelt kívánok! Ha nem tett- szenek megharagudni, bemutatkoznék: én vagyok a kalauz. Nagybetűvel, úgy bizony, de most kivételesen megengedem, hogy kicsivel mondják. Szabad lesz a „jegyeket”, akarom mondani: a j®* gyeket lyukasztásra, de aki pénzt ad nekem, attól azt is elfogadom. Tessék csak bátran, ide a kezembe ... így, ni!... Társaimra nézek. Elmosolyodunk. Mintha melegebb lenne mán- is a kocsiban, kigomboljuk a télikabátunkat is. — Gyömrő — „Postáskor” következik, avagy a tanácsháza, avagy a Halászkert, avagy a vasút előtti — vagy utáni megálló! Ki hogy parancsolja. Kérnék szépen még egy tízfillé- reskét, hölgyem... köszönöm. Az ajtó fölött azt a kicsike kerekecske-gombocslcát szíveskedjen oldalba bökni, aki nem kíván a továbbiakban részt venni gyönyörű társasutazásunkon. Helyes, uram, köszönöm! Szétnézek a buszban. A háltam mögött az előbb még szundikáló utitársaim vicceket mesélnek. A sarokban két kamasz mosolyog a szem- benülő két kuncogó kislányra. Mindenki nevet, mesél, avagy játszik. Közben megáll a btísz. Nézem, hová lett a kalauz. Csak nem ment el?! (Igazán sajnálnám!) De nem. Az ajtó előtt segíti le éppen azt az idős hölgyet, majd leemel két-három csemetét. S ez így megy Monorig. Közben pedig megfogar dóm, hogy ezen-' túl mindig szívesen szállók felárrá a kocsira, amelyiken ez a „markáns arcú, komor, szúrósmogorva tekintetű, szigorú” kalauz bácsi teljesít szolgálatot. (berla) MOHOS *VID£KE PEST MEG Y E I HÍRLAP Klí l 6 N K I A-0 A S A X. ÉVFOLYAM. 54. SZÁM 1988. MÁRCIUS 5.. KEDD Kirándulás Egerbe A borítékban öt és fél heti pluszfizetes Jó évet zárt a Maglódi Vasipari Ktsz Megtartotta mérlegzáró közgyűlését a Maglódi Vasipari Ktsz. Varga László elnök ismertette a szövetkezet 1967. évi munkáját. Elmondotta, hogy közel 10 millió forintos tervet sikerült teljesíteniük — s ez az 1966-os évhez képest 2 milliós növekedést jelent. Az 1 308 000 forintos bruttó nyereség mellett az egy főre eső termelési érték is emelkedett. A tagság jó munkája meglátszik a „borítékon” is, hiszen osztalék címén öt és fél hét többletkeresethez jutottak. A szép nyereség ellenére növelni tudták a beruházásokat is. Két egyetemes esztergapadot, 1 tehergépkocsit, valamint egy mélyfúrású kutat építettek, összesen 400 ezer forint értékben. Az éves terv teljesítéséhez nagyban hozzájárultak a szocialista brigádok. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján az öntöde Május 1 brigádja jelvényeket és oklevelet kapott Jó munkát végzett a Kossuth brigád, ezért 2 napos jutalom- kiránduláson vehettek részt Egerben. A munkaversenyben az első helyre a műszerészrészleg került, ami háromezer forint jutalmat jelentett. A szövetkezet előtt álló feladatokról szólva, az elnök kiemelte a csiszoló-, galvanizálórészleg szennyvízelvezetési és a lakatosüzem tisztálkodási gondjainak megoldását. Tovább kell csökkenteni az önköltséget a nyereség növelése mellett, mondotta az elnök. A jövőben csak a nyereségből lehet a fizetéseket és a szociális létesítmények számát növelni. Az elnök beszámolója után 9 dolgozót vettek fel tagnak, és ezzel a létszám 115 főre emelkedett. ÍK F.) Vb-ülések Ecseten ma 14 órai kezdettel vb-ülést tartanak. Napirenden: a tavalyi és az iáéi özségren d e zésá feladatokról szóló beszámoló és a tisztasági mozgalom. Péteriben 16 órakor a népi ellenőrzési csoport ellenőrzési tevékenységét értékelik. ■ Pilisen 14 órakor a gazdasági szervek kulturális tevékenységéről, második napirendi pontként a növényvédő brigádok alakításáról tárgyalnak. Tápiósülyben szintén 14 órakor tárgyalnak a közrend és a közbiztonság helyzetéről és a községi sportvezetőség munkájáról. Üllőn 14 órai kezdettel a telekellátásról és telekparcellázásról tanácskoznak. Vecsésen fél kilenckor a község vízművesításéről és a munkaerőgazdái kodás helyzetéről tárgyalnak. Falopás Azelőtt az lopott fát, akinek — mert szegény volt — nem volt tüzelője. Most az lop fát, az vágja ki, viszi haza, aki inkább vállalja az esetleges szabálysértési eljárást, a pénzbüntetést, ahelyett, hogy megvegye. I Az elmúlt hetekben több határozatot vitt ki a postás. A címzettek valószínűleg nem örültek az elsőfokú szabálysértési hatóság hivatalos iratának, mert a fa kivágáNagyobb hatáskör — nagyobb felelősség Bürokrácia nélkül Ttaggyűlési tartott a Köaaík aimasottak Saaksacrreaatcnek járási atapsaerrosete A monori művelődési otthonban gyűltek össze a jár rási tanács és a községi tanácsok dolgozói szakszervezeti taggyűlésre. Sima Istvánnak, a szakszervezeti bizottság elnökének megnyitója után Szabó Ottó titkár tartotta meg beszámolóját, elöljáróban értékelve a Közalkalmazottak Szakszervezete VI. kongresszusán elhangzottakat. — A népgazdaság irányításának új rendszerére vaió áttérést éljük — mondotta —, -s ezért szakszervezetünk előtt is új feladatok jelentkeznek. — A szocialista államnak kellő politikai és szakmai hozzáértéssel rendelkező államapparátusra van szüksége. Magas színvonalra kell emelni a hatósági munkát. Bátorítani, ösztönözni kell a korszerűsítésre, a felesleges munkamozzanatok kiiktatására irányuló kezdeményezéseket. A bürokratizmus az apparátusnak nem természetes velejárója. Részletesen. foglalkozott a beszámoló a Munka Törvény- könyvében lefektetett szakszervezeti jogokkal. E jogok birtokában a szakszervezeti bizottság véleménye — a Uivatalvezetéssel egyetértésben — a dolgozókat érintő minden lényeges kérdésben érvényre jut, és döntően befolyásolhatja az élet- és munkakörülményeket. A járási alapszerv szakszervezeti bizottsága hasznos munkát végzett az elmúlt évben, és a bizalmi hálózat ezt eredményesen támogatta. De az új feladatok új módszereket követelnek, s e módszerek kidolgozására az 1963. évi munkaprogramban kerül sor, — Nagyobb önállóságot, kezdeményezést és felelősségteljesebb munkát várunk a választott szervektől és a váh lasztott bizalmiaktól. Az alapszerv jelenlegi 281 tagja ezt joggal elvárja tőlünk — mondotta a titkár. Az alapszerv 1968-ban 31 700 forintból fog gazdálkodni. Ebből tízezer forintot fordítanak segélyezésre, ötezer forintot üdülési hozzájárulásra. Megfelelő összeg áll rendelkezésre kulturális és sportcélokra is. Dr. Kerekes Györgyi a megyei bizottság képviseletében szólalt fel, nyomatékosan hangsúlyozta a jól kiépített bizalmihálózat fontosságát, mely nélkül a szakszervezeti bizottság nem dolgozhat eredményesen. Felhívta a figyelmet a fokozott önállóságra, mellyel együtt vállalni kell a fokozott felelősséget is. — tt — sáért, lopásáért kiszabott 200—300 forintos büntetés indoklásában az is olvasható, hogy ha az eset megismétlődik, a címzettet 3000 forintig terjedő pénzbírsággal büntethetik. Nyáregyházán divatba jött a falopás — és fogy az erdő. Nem nagy érték, amit eltulajdonítottak, de ha mindenki ilyen „nagyvonalúan”, felelőtlenül magáénak erezné a „mienket” — nemcsak a Csévharaszti Erdőgazdaság, de az ország valameny- nyi erdészete néhány év múlva csak szép emlék lenne. (d) MAI MŰSOR Mozik Gomba: A kőszívű ember fiai. Gyömrő: Gyermekrablás Wiesba- cienben. Maglód: Egy magyar ná- bob és Kárpáthy Zoltán. Mernie: Fűre lépni szabad. Monor: Antigoné. Pilis: Veszedelmes szerep. Üllő: Kihágás szerelem miatt. Ve- csés: Fantomas a Scotland Yard ellen. KÖNYVESPOLC D. N. Pritt: 1 /•! r • r r / Jw. / I Világjáró védőügyvéd HOVIRAGKERESO.K (Foto: Király) önéletrajzi kötet, illetve mégsem teljesen az — egy»- részt azért, mert csupán egyetlen, befejező kötete az eredeti háromnak, másrészt pedig inkább politikai, mint személyi jellegű munka — ez D. N. Pritt: Világjáró védőügyvéd című könyve, amelyet igazán reprezentatív külsőben a Kossuth Kiadó jelentetett meg, és amely éppen ezekben a napokban kerül az olvasóközönség elé. A szerző — D. N. Pritt — kiváló és nemzetközileg ismert angol jogász (nyugalomba vonulásáig a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének elnöke volt) ügyvédi pályafutásának utolsó tíz esztendejére az 1950—1960 közötti évtizedre tekint vissza. A nemzetközi politikai életben hallatlanul nehéz évek voltak ezek: a hidegháború idegtépő feszültsége elsősorban és a múlhatatlannak kiáh tott briti gyarmatbirodalom bomlása és a mindezekkel szükségszerűen együtt járó negatív előjelű cselekmények, történések jellemezték, amelyek a haladó gondolkodást és cselekvést akarták az emberiség körében ki pusztítani. Pritt ezekben a nehéz években is — parlamenti mandátumát elvesztvén — a szabadságmozgalmak, a haladó szervezetek és erők, az üldözött szervezetek és erők üldözött vezetői, tagjai mellé állt védőügyvédként, szerte a világon. A kötet: e tjz év önéletrajza. A szerző önmagáról, tevékenységéről, s azokról a politikai perekről ír, amelyekben ő látta el a vádlottak védelmét. A munkát éppen ez teszi páratlan értékű dokumentummá, értékesebbé, mint akár a lezajlott perek porosodó aktahalmazát, hiszen egy nagy tudású, haladó elme szubjektumán keresztül tárulnak elénk a különböző eljárási mozzanatok, a vád és a védelem harcának sok színű és sokféle momentuma, a perekre ható külső és közvetlen, láthatatlan és látható erők bonyolult mozgása. Harc a védőügyvéd posztján a haladásért, a szabadságért — talán ez a szerkesztői alcím illenék a kötet első lapjára. A szerző áttekintést ad az Egyesült Államokban volt politikai perekről, majd a legszemélyesebb tapasztalatok alapján számol be az Indiában, Nyugat-Németországban, Belgiumban, Pakisztánban, Algériában, Nagpurban, Franciaországban, Kenyában, Ugandában, Szingapúrban, Ceylonban, Keralában és még számos más országban lezajlott pereikről és eljárásokról. Védencei között olyan személyiségek is voltak, mint Jacques Duclos, Dzsomo Ke- nyatta, Julius Nyerere és mások. A könyv anyaga mindvégig érdekes és lebilincselő ol-1 vasmány, nem csupán a hivatalos politikusok, jogászok, hanem a legszélesebb olvasó- közönség számára is, és ez csak értékét emeli a munkának. „Nagy örömmel tölt el, hogy ez a könyv, pályám e tíz évének története, most Magyarországon is megjelenik — abban az országban, ahol sok barátom él, s ahol magam is jó néhány boldog napot töltöttem” — írja D. N. Pritt könyve bevezetőjében. Megnyerő a személyes hangvételű gondolat, mint amennyire megnyerő maga a könyv, a „Világjátó védőügyvéd” is, amelyet most az olvasóknak ajánlunk.
