Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-05 / 54. szám

A múzeum baráti körének álláspontja: ősi levéltárunkra joggal tartunk igényt A PEST MEGVEI H ÍK L /\ F» Ki) LÖN K I A P A-SA XII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1968. MÁRCIUS 5., KEDD Ki tett tönkre 31 hektár erdőt? — Hová lett a lucerna? Viharos volt az erdőtársulás közgyűlése — Lemondott az igazgató és a főkönyvelő — Ma döntenek a továbbiakról • Országos értékről van szó • Miért őrzik Kecskeméten? A minap zárszámadó köz­gyűlésre gyűltek össze a ter­melőszövetkezetek erdőtársu­lásának vezetői. A zárszámadó közgyűlésen a városi pártbi­zottság és a városi tanács munkatársai is részt vettek. Huszár Kálmán, a társulat ügyvezető igazgatója tartotta a beszámolót. Mint mondotta, a termelőszövetkezeti erdők 2568 holdat tesznek ki. Ebben 12 hold rét és szántó s 97 hold művelés alatt nem álló terület van. Tavaly 2522 köbméter fa helyett mintegy 2900-at ter­meltek ki. így beruházásra is a tervezett­nél többet fordíthattak: 321 ezer forintot költöttek gé­pek, fűrészek, famegmunkálók vásárlására. A famegmunkáló üzem jól prosperál, és ezért Huszár Kálmán kérte az igaz­gatóságot, hogy járuljon hoz­zá az üzem továbbfejlesztésé­hez. Továbbá kérte, hogy 20 százalék prémiumot oszthas­son ki a szorgalmas emberek között. A 200 ezer forint része­sedést a termelőszövetkezetek­nek osztják szét meghatározott arányban. A beszámoló után záporoz­tak a kérdések. Fekete József és Hajdú Lajos szóvá tette, hogy miért nem kapták meg időben az írásos beszámolót, hiszen így érdemben alig tud­nak hozzászólni. Megkérdez­ték, hogy a 200 ezer forint ré­szesedést milyen arányban osztják szét a termelőszövet­kezetek között. Arra is felele­tet kértek, hogy kik kapják a húszszázalé­kos prémiumot, s hogy miért csak két hold lucer­na termett? Szegedi János elsősorban ar­ra volt kíváncsi,' hogy ki ron­tott el 31 hektárnyi erdőt, tör­ténik-e felelősségre vonás, és mi lehet az oka a facsemeték nagymérvű kipusztulásának. A számtalan kérdésre dr. Hanny Vilmos adta meg a választ. Üjabb vita kerekedett, hogy van-e szükség saját cse­metekertre vagy sem. Ezekre a kérdésekre Huszár Kálmán és Timár Ferenc válaszolt. Ezt követően Huszár Kálmán és Nagy Imre főkönyvelő lemon­dott az erdőtársulásnál vállalt tisztségéről. Lemondásukat a közgyűlés el­fogadta, azzal a záradékkal, hogy új működési formát kell létrehozni, a végleges válasz­tásról pedig március 5-én újabb igazgatósági gyűlésen határoznak. (f) LEHET TÍZ DEKÁVAL TÖBB ? Szakemberré serdült az ifjú nemzedék és- nem lesz baj az utánpótlással a Petőfiben Ahol kislány a főnök - Ösztöndíj csak nekik - Út a főiskolára Az Arany János Múzeum Baráti Köre a napokban érte­kezletet tartott, melyen Frei­tag Béla elnökölt. Az értekez­leten dr. Balanyi Béla mú­zeumigazgató beszámolt a mú­zeum elmúlt évi munkájáról és eredményeiről. A gondos vezetés mellett múzeumunk anyaga állandóan növekszik. A kiállított tárgyak darabszámú már meghaladja a 23 ezer darabot, s 15 ezer da­rab különféle könyvet tartanak nyilván. A múzeum idei legfontosabb dolga a 600 éves Nagykőrös augusztusi, jubileumi ünnepsé­gei alkalmából a helytörténeti kiállítás megrendezése lesz. A kiállításon bemutatják a város életé­nek legrégebbi emlékeit, többek között látjuk majd a 602 éves oklevelét, mely az első írott bizonyság arra, hogy Nagykőrös már ak­kor mint város szerepelt. A továbbiakban bemutatják a város történelmét három sza­kaszban: 1848-ig, 1945-ig és napjainkig. A beszámolóhoz többen hoz­zászóltak; Kádár András ta­nár indítványára a baráti kör felkéri a város lakosságát, hogy a különféle díjazásokon nyert érmeiket a kiállítás tartamára, bemutatás céljából adják köl­csön a rendezőségnek. Ismételten állást foglaltak a kör tagjai abban az irányban. hogy a nagykőrösi városi levél­tár Kecskemétre szállított anyagát, amely a török uralom idejéből országosan is kiemelkedő. értékés adatokat (a Halmaz, szol­gáltassák vissza. mert 600 éves városunk, amely ezeket az okmányokat évszáza­dokon keresztül őrizte, joggal tart igényt arra, hogy ezek a történelmi kincsek továbbra is falai között legyenek. A továbbiakban elhatároz­ták, hogy felkérik a városi ta: nácsot: gondoskodjon a mú­zeum és a mellette levő sport­pálya megfelelő elkerítéséről. Az értekezletet Freitag Béla elnök azzal zárta be, hogy a felmerült gondolatokat az ille­tékes helyeken előterjeszti. fkopa) S 5 Szösz/ egy napja Film készül a konzervgyárban Szín: a konzervgyár egyik tágas munkaterme. A fala­kon feliratok. Öt-hat fehér­köpenyes rendező sürög-fo- rog, az operatőr, Karsay István körül. A főrendező dr. Henkei Antal és lajtár István szaporán rendelke­zik. A főszereplő bizony lámpalázas. — Csak nem filmet for­gatna!:? — kérdem Henkei Antalt. — De azt, mégpedig egészségügyi finnét. — Témája? — Egy kon zenr gyári munkásnő egy napja. On­nan kedve, hogy elindul a tormási új városrészből az üzembe, egészen a hazaté­rés előtti bevásárlásig. Be­mutatjuk a bevásárlást is, főleg azt a pillanatot, ami­kor a saját maga készítet­te konzervet veszi a kezé­be. A lényege a filmnek a higiénia bemutatása. — A címe? — Ideiglenesen: Szöszt egy napja. — Ki a Szösz! ? — Kurgyis Jánosné. — Mikor lesz a bemuta­tó? — Két hónap múlva, amikor elkészül az audio­vizuális oktatóterem és megérkeznek a szezonmun­kások is. Tulajdonképpen nekik szántuk, mert okta­tófilm lesz ez ... (fehér) ?SS/SSS/*SS/SSfS*SSSSSMMS*MSSSSW/SSSSf/SSSSSSfSSmS/SfSSS*/*SSSSSSSSSSSSSSS/S/Jt anyakönyvi hírek ] \ szezon három újdonsága: Éveken át szakemberhiány - nyal küzdött a Petőfi Terme­lőszövetkezet, de ma már szak­emberek vannak a gazdaság vezetésében és az utánpótlásra is tudnak gondot fordítani. Igaz, akad még két brigádve- zetőjüik, megfelelő képesítés nélkül, de ők nagyon szép eredményeket mutatnak fel, s akkora gyakorlattal rendelkez­nek, hogy érdemes őket a he­lyükön tartani. Az üzemegység-vezetők, a brigádvezetők — többnyire huszonnégy-huszonöt évesek csaknem mindannyian nappali technikumot jártak. A tsz fennállása óta tíz fiatal tanu­lását segítette ösztöndíjjal. Ma már ott tartanak, hogy csak a saját tagjaik gyer­mekeit támogatják e cél­ból, az utánpótlással tehát nem lesz hiba. Közülük eddig hatan vé­gezték el a technikumot és mind a hatan hűségesen kitar­tanak a gazdaság mellett. Érdemes néhányukat név szerint is megemlíteni. Mecs- ker Inga a felsőfokú techniku­mot végezte el, s most a száz­ötven holdas gyümölcsös veze- ) tője. Átlag ötven-hatvan ember dol­gozik a keze alatt, s való­ban szépen keres. Szentpéteri Albert Cegléden járta ki a mezőgazdasági tech­nikumot. Ö is hasonló beosz­tást tölt be. A nyársapáti sző­lőtelep vezetője, Bojtos István, szintén saját nevelés. Ugyan­így Aszódi István, aki már azóta úgyszinte másfélszáz hol­das gyümölcstelepet vezet. Eb­ben az ifjú gárdában Bócsai József a korelnök, aki techni­kumi levelező, s mellesleg há­romszázötven hold gyümölcs­szőlő főnöke. E pillanatban Seri Ilona és Nagy Ferenc a gazdaság ösz­töndíjával jár technikumba. Nagy Ferenc oly jól tanul, hogy a technikumot még be sem fejezte, de a tsz vezetősége már elha­tározta: beíratja a kerté­szeti főiskolára, persze az ösztöndíjat továbbra is folyósítja számára. De van a Petőfinek ösztöndíjasa a gimnázium bor- és gyümölcs- termelő tagozatán, s egy leen­dő szakemberük a kertészeti főiskolán. (si) Született Öcsai Gergely és Vidnyai Ju­liánná: Gergely, Karsai Lajos és Csontos Mária: Lajos, Galy- dácsi Lajos és Kubányi Eszter: Lajos, Bordós Zsigmond és Su- lák Mária: Katalin, Nagy An­tal és Szőke Anna: Tímea, He- tényi Lajos és Regei Katalin: Zsolt, Farkas Lajos és Dánó- czi Éva: Zoltán, Sebestyén Dé­nes és Tóth Mária: Zsolt nevű gyermeke. Házasságot kötött Rácz József és Bujdosó Ka­talin, Kálai Sándor és Mikus Éva. Meghalt Bökfi Lajosné Kiss Erzsébet (Ifjúság u. 4.), Tóbi Terézia (Ady Endre u. 12.), Csendes Gyuláné Szabó Piroska (Zá­tony u. 9.), Péntek Istvánná Pólyák Rozália (Jókai u. 10.), Horgos László (Batthyány u. 15.), Pesti László (Bokros dű­lő 22.), Beke Ferencné Hupka Mária (Gógány dűlő 78.), Bar­na Magdolna (Sas u. 11.). MITLÄTUNK MA A MOZIBAN? Macskákat nem veszünk fel. Minden út az anyakönyvve­zetőhöz visz. Magyarul beszélő csehszlovák vígjáték. Kor­határ nélkül. Kísérőműsor: Híradó. A Du­nakanyarban. Az előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Népművészeti fiaskókat hímez a színes drótok mestere HOBBYJÁT ITTHON SZERETNÉ BEMUTATNI Az asztalon hétdecis likő- rös flaska, s négy zsákvarrótű befűzve 'műanyagfonalakkal. Kézimunka mintáról öltögeti az üveg oldalára a népművé­szeti mintát Csarnai Dezső. Néhány öltést csinál előttem, de biz’ nekem nem megy a fe­jembe, hogyan csinálja. — Hol tanulta ezt a mester­séget? — kérdem. — Hét-nyolc évvel ezelőtt egy barátom mutatta meg, hogyan kell bekötni az üveget. Szemem előtt készítette el, két nap alatt. Nagyon megtetszett és aztán nem hagyott a gondo­lat nyugodni. Amikor hazajöt­tem — gondoltam — megpró­bálom. Mintha csak az ördög szállt volna meg, addig pró­bálgattam, míg sikerült rájön­nöm a technikájára. Eleinte csak egyszerű mintákat készí­tettem, később már az nem elégített ki. — Csak ezzel foglalkozik? — Ö, dehogy — mondja Csarnai Dezső. — Feleségem­mel együtt a konzervgyárban dolgozom. A benti munka után ez a hobby hozza meg nekem a nyugalmat. — Eddig mennyi üveget font meg? — Vagy ötven darabot. — Mennyiért adná el? — Két-háro.m napos munka egy likőrös üveg megfonása, szerintem megér százhúsz fo­rintot. — Milyen fonállal dolgozik? mű­— Egymilliméteres anyagcsővel. — Honnan szerzi az anya­got? — Eddig Dorogról és Salgó­tarjánból, most Szentesről ka­pom. Kiselejtezett drót ez. — Nem gondolt arra, hogy valahol bemutassa hobbyját? — Ismerőseim bíztattak, sok tanácsot is adtak, de én azt hiszem, hogy először mégis csak Nagykőrösön kellene be­mutatnom. — Ha kifizetődne, abba­hagyná a konzervgyári mun­kát? — Nem! Ez marad ideg­nyugtatónak, hobbynak to­vábbra is. (fehér) 1. borsózsengeség-mérés 2. sárga hüvelyű s zöld hüvelyű 3. nlagárusíiás a boltban Gorombán fúj a szél, né­hány napja visszatért a tél, de a konzervgyár termelési osztályán nem vesznek tu­domást a télről, hiszen ma­holnap vetni kell a korai bor­sót. Az osztályvezetőnek, dr. Konrád Zoltánnak ilyenkor egy lélegzetvételnyi pihenő­je sincs. Mégis szívesen be­szél a munkáról. — Az új gazdasági mecha­nizmus nagyobb lehetőséget ad számunkra — mondotta. — Eddig már 11 ezer 500 holdra kötöttünk szerződést, ami hétezer vagon zöldség­nek és 1880 vagon, gyümölcs­nek felel meg. Áprilisban a termelőszövetkezetek embe­reit meghívjuk, hogy meg­beszéljük velük az idei dol­gokat. i — van valami új a tavalyi­val szemben? — Igen. Az idén a borsó­szemet zsengeséymérő ké­szüléken minősítik, már a cséplőgépeknél. A zsenge bor­sóért nagyobb árat kapnak a termelőszövetkezetek, tehát érdekelve lesznek, hogy a borsót idejében juttassák el! Külföldön is szívesebben vá­sárolják a senge borsót, jó árat fizetnek érte. Még egy újdonság. Meg­szüntettük vetőmagraktárain­kat. Most szerdától a háztar­tási bolt árusítja a magvakat. S még egy jó hír: az idén a sárga csövű babért ugyan­annyit füzetünk, mint a zöld hüvelyűért. Belföldön ugyan­is a sárgát, külföldön pedig a zöld hüvelyű babot kere­sik. (fehér) Harcban a DDT és a HCII ellen: ctlenörsés « gyümölcs- és söltlségpiuc&n 1 Permetezési napló nélkül nincs árusítás Az utóbbi években min-1 denütt a világon megállapí- | tották, hogy a mezőgazda- \ Ságban széltében-hosszában használt DDT- és HCH-tar- talmú növényvédőszierek az élő szervezetben lerakodva megbetegedést okoznak. Ezért a minisztérium betiltotta ezek­nek a szereknek a használa­tát. Megkérdeztük Szabó Dé­nes növényvédelmi felügye­lőt, hogy mit használtak ezek után a gazdaságok? — A DDT- és HCH-tartal- mú szerek helyett a gyü­mölcsösökben és a mezőgaz­daságban a sokkal hatásosabb foszforsavas észterekkel: a wofatoxokkal kell a kárte­vők ellen védekezni. Az ellen­őrzés céljából permetezési naplót tartoznak vezetni a gazdaságok. Ezt a kötelezett­séget hamarosan az egyéni termelőkre is kiterjesztik. Gyümölcsöt és zöldséget a piacon csak azok árulhatnak majd, akik permetezési nyil­vántartásukkal bizonyítani tudják, hogy DDT és HCH szert nem használtak. — A woíatoxok használata viszont más irányban, veszé­lyesebb, így nagyobb hozzá­értést igényel. Ezért a kör­zeti növényvédelmi állomás a gazdaságok növényvédelmi vezetői és raktárosai részére tanfolyamot rendezett Ceg­léden, melyen városunkból és a környékről közel százan vettek részt. (kopa) Bérleménybe keresünk hosz- szabb időtartamra egy 4x4 m-es alapterületű, iroda cél­jára alkalmas helyiséget és 4x4 m-es alapterületű öltö­ző-mosdó helyiséget, valamint 4x4 m-es alapterületű lezárható raktárhely'séget, továbbá egy személy- és egy tehergépko­csi garazsirozására alkal­mas területet egy egységben Nagykőrös vagy Kecskemét. Kis­kunfélegyháza területén, vagy főútvonal mentén. Magántulaj­don ts érdekel Ajánlatokat Helyközi Távbeszélő Igazgató­ság Hálózatfenntartó osztály el­mére. Budapest VIII.. Horváth Mihály tér 17—19. II. 209. ké­rünk. Köszönetét mondunk mind­azon rokonoknak, barátoknak, jó ismerősöknek, akik felejthe­tetlen férjem, édesapám, fiúnk, testvérem: ifj. Szőke Imre teme­tésén részt vettek, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek el, megjelenésükkel fájdalmunkon enyhíteni Igyekeztek: a gyászold család. (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents