Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM ARA 1 FORMAT 1968. MÁRCIUS 31., VASÁRNAP Fock Jenő hazaérkezett Franciaországból PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szombaton délben Moszk­vában a Jurij Gagarin és Vlagyimir Szerjogin hamvait tartalmazó urnáikat ráemelték a ravatalt jelképező ágyútalp­ra és a gyászmenet megindult a Szovjet Hadsereg Központi Hazától a Vörös tér felé vivő több mint négykilométeres úton. A gyászmenethez a Szakszervezetek Székházánál csatlakoztak Leonyid Brezs- nycv, Alekszej Koszigin, Nyi- kolaj Podgomij, valamint az SZKP és a szovjet állam más vezetői. Gagarin és Szerjogin gyászba öltözött felesége egy­másba karolva ment. Gaga­rin két kislánya, Aljona és Gál ja, s a többi családtag le­hajtott fővel, fájdalomtól meg­történ lépkedett a menetben. Elkísérték utolsó útjára a vi­lág első űrhajósát kozmonauta társai: Tyereskova, Leonov, Nyikolajev és a többiek. Ott volt German Tyitov, aki meg­szakította olaszországi útját, hogy megadhassa a végtisz­tességet tragikusan elhunyt elv társainak. A menet lassan haladt a fekete szegélyű vörös zászlók­kal fellobogózott moszkvai ut­Törvény született Az újságok, a rádió és a tv, mint mindig, most is viszony­lag részletesen beszámolt az országgyűlés ülésszakáról. Mégis az a benyomásunk, hogy mindenekelőtt kellő tér és idő hiányában, aligha adhattak — adhattunk — tökéletesen hű képet arról a mindjobban erő­södő demokratikus légkörről, amely a képviselők tiszteletet érdemlő, lelkiismeretes mun­kája és nem csekély bíráló és javaslattevő hajlandósága nyo­mán a Parlamentben uralko­dik. A szabálysértésről szóló törvényjavaslat tárgyalása és a két legmagasabb igazság- szolgáltató fórum, a Legfel­sőbb Bíróság és a Legtöbb Ügyészség vezetőjének beszá­moltatása, az elhangzott csak­nem 30 képviselői felszólalás során rendkívül érzékletesen bontakozott ki a felelősségtel­jes törvényhozói munka, ez- nttal nem csupán a jogalkotás, hanem a jogellenőrzcs terén is. Ha felidézzük a felszólalá­sokat, úgy tűnik, a pontosság­ra, alaposságra törekvés az egyik legáltalánosabb vonásuk. Kern is annyira a jogászi pre­cizitásra gondolunk, ami csu­pán egyesek sajátja, hanem arra az ügyszerető, a körül­ményeket és jelenségeket ku­tató s felettük mélyen eltűnő­dő lelkiismeretességre, amely szinte minden felszólalásból kiviláglott. Látnivaló volt, hogy a képviselők mennyire átérzik az országban uralkodó szocialista törvényesség meg­őrzésének és szüntelen erősí­tésének jelentőségét. Nemkü­lönben a számtalan tennivaló fontosságát. Különös figyelmet érdemel maga a törvény is, amelyet a képviselők most megszavaz­tak. Már az is felettébb ör­vendetes, hogy számottevően yzélesíteni lehetett az előfor­duló rendellenes cselekmények között azoknak a körét, ame­lyek csupán szabálysértésnek minősülnek. S ezt is azzal a kétségtelen szándékkal, hogy a folyamat nem zárul le, hi­szen ilyen módon tovább erő­södhet a jogrend, a közbizton- íóg, s a növekvő bizalomból és méltányosságból a humánus szocialista törvénykezés töké­letesítésének sok újabb lehe­tősége fakad. Mindazonáltal senki sem té­vesztette össze a méltányossá­got a céltalan elnézéssel. El­lenkezőleg, a képviselők nem ritkán saját választókerületük példájával bizonyították a messzemenően differenciált, nem csupán a törvény- és sza­bálysértő, hanem a társadalom egésze iránti emberséges igaz­ságszolgáltatás fontosságát. Ritka alkalom, hogy az or­szággyűlés egyazon ülésszakon tárgyalhat törvényt és azokat a jogállapotokat, amelyeket nem csekély részben törvények befolyásolnak. Bármilyen szé­lesen hömpölygött is a tárgya­lás folyama, nem csapott ki medréből, és rövidsége ellené­re célratörőnek, hasznosnak bizonyult. A megszavazott törvény erő­sen támaszkodik a demokratiz­musra, ami főleg a szabálysér­tések helyi, akár községi el­bírálásában, valamint a lehe­tővé tett bizottsági elbírálás­ban jut kifejezésre. Még szim­bólumnak is figyelmet keltő, hogy ez a jogalkotás kezdettől fogva messzemenően demok­ratikus körülményeknek kö­szönheti létét. A parlamenti állandó bizottság többször alaposan megvitatta, még az ülésen is jó néhány módosítás­sal csiszolta, nem szólva a kép­viselők saját kiegészítő javas­latairól. Az állandó bizottság a javaslattevők bevonásával a törvénytervezetet az ülés egyik huzamosabb szünetében ismételten megvitatta, így ke­rült újból a plenum elé, amely végül is szám szerint hét mó­dosítással egyetemben meg­szavazta. Ám a demokratizmusnak ez a, mondhatni, iskolája ezzel még korántsem ért véget. Kö­vetkezett a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnöké­nek beszámolója, amelyet első ízben tárgyalt meg szocialista parlament. Ugyanezen az ülé­sen döntöttek a képviselők az országgyűlés ügyrendje egyes pontjainak módosításáról, amely szintén az országgyűlé­si munka demokratizmusának fejlesztése érdekében történt. Az említett körülmények, sok egyéb mellett, már ma­gukban is azzal a jogos re­ménnyel biztatnak, hogy a jogalkotók kisebb és a jogot gyakorlók sokkalta népesebb csoportjai egyaránt sok erőt, biztatást meríthetnek, nem­csak a parlamenti munka ered­ményéből, hanem annak mód­szereiből is. B. J. cákon. Az egész szovjet fő­város, az egész szovjet nép, az egész világ búcsúzott attól, aki élő szimbóluma volt a Szovjetunió, az egész emberi­ség kozmikus győzelmének. Chopin gyászindulójának hangjaira a menet, a lassú díszlépésben haladó díszőrség, a megszámlálhatatlanul sok koszorút, a halott hősök gyász­keretes képét és kitüntetéseit vivő katonák, 14 óra előtt pár perccel értek a Vörös térre. Jurij Gagarin itt, a Vörös té­ren pihen meg örökre, ahol hét évvel ezelőtt hangzottak fel örömteli szavai: „Jelentem a hazának, a pártnak’’... Pontosan két órakor a szov­jet párt és állam vezetői, az űrhajóscsoport tagjai elfoglal­ták helyüket a Lenin Mauzó­leum mellvédjén. A gyász­nagygyűlésen Andrej Kirilen­ko, az SZKP Politikai Bizott­ságának tagja, a közpomi bi­zottság titkára, Msztyiszlav Keldis, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának elnöke, Szergej Antonov, az lljics ne­vét viselő gyár lakatosa, Vik­tor Grisin, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, Ab- ramicsev repülőezredes és Andrijan Nyikolajev űrhajós­pilóta búcsúzott Gagarintól. A gyászbeszéd elhangzása után a szovjet vezetők és az űrhajósok elhagyták a mauzó­leum mellvédjét. Brezsnyev, Koszigin, Podgomij, Kirilenko, valamint a párt és kormány más vezetői vállukra emelték a hamvakat tartalmazó, virá­gokkal borított urnákat, és el­indultak a Kreml falához. Új­ból felhangzott a gyászzene, majd tüzérségi össztűz dör­dült el, és az urnákat elhe­lyezték a Kreml falába. Eb­ben a pillanatban az egész Szovjetunióban Leningrádtól Vlagyivosztokig és Jakutiától Kazahsztánig egyperces hall­gatással rótta le kegyeletét minden szovjet ember a ha­lott hősök emléke előtt. Felhangzott a szovjet him­nusz, majd a Vörös téren fel­sorakozott katonai egységek ünnepi díszmenetben vonultak el az elhunyt hősök hamvai előtt. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, franciaországi hi­vatalos látogatásáról kíséreté­vel együtt szombat délután visszaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelentek Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnö­kei, Apró Antal, Fehér Lajos, dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács el­nökhelyettesei, dr. Csanádi György, dr. Horgos Gyula, II- ku Pál, Vályi Péter, Veres József, a kormány tagjai, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter el« ső helyettese, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkársága« nak vezetője. Jelen volt a fogadtatásnál Michel Combal, Francia Köz­társaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. Grecsko marsall Kairóban Összeült a Biztonsági Tanács A kairói Ahram című lap szerint Izrael újabb agressziói befagyasztották Jarring mdsz- szióját. Izrael, a Biztonsági Tanács határozatának elutasí­tásával lehetetlenné tette az ENSZ-megbízott számára kül­detése folytatását. Andrej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter, szomba­Kairóba j aki hivatalos látogatáson Szi- | riában tartózkodott, ton Damaszkuszból érkezett. Jordánia és Izrael kérésére, szombaton, magyar idő szerint 17 órakor összeült a Biztonsá­gi Tanács, hogy megvitassa a pénteki izraeli támadás kér­dését. PRACA Elnökválasztás Szombat délelőtt a prágai vár Ulászló-termében összeült a nemzetgyűlés, hogy megvá­lassza a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság új elnökét. A szavazatok összeszámlálá- sa után a parlament elnöke bejelentette, hogy a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnökévé Ludvik Svoboda tá­bornokot választották meg. Kétszáznyolcvannyolc érvé­nyes szavazat közül 282 Lud­vik Svobodára esett; hatan tartózkodtak a szavazástól. Bohuslav Lastovicka és Jó­zef Lenárt, a nemzetgyűlés és a kormány elnökei az emel­vényre kísérték az új köztár­sasági elnököt, aki letette az esküt az alkotmányra. Húsz tüzérségi össztűz köszöntötte Csehszlovákia köztársasági el­nökét, és az Ulászló-teremben felhangzott az állami himnusz. Ludvik Svoboda köztársasá­gi elnökké történt megválasz­Ludvik Svoboda fása után beszédet intézett a prágai vár udvarán üdvözlé­sére egybegyűlt tömeghez. Tavaszi zsongás PEST MEGYE NAGYÜZEMI GAZDASAGAI­BAN TELJES KAPACITÁSSAL DOLGOZNAK AZ EMBEREK ÉS A GÉPEK VE­TIK AZ ÁRPÁT, A CUKORRÉ­PÁT, TISZTO­GATJÁK A GYÜMÖLCSÖ­SÖKET, JAVÍT­JÁK A TALAJT. Hat nap Párizsban Külpolitikai összefogla­lónk a 2. oldalon. A DKV felvételt hirdet Mészáros Oltó cikke a Dunai Kőolajipari Vállalat munkaerőgondjairól a 3. oldalon. Mit tenne ön, ha képviselő lenne? Prukner Pál Interjúja Lévai Ferenc tsz-főkönyve- lövel, a 4. oldalon. Növekedett a közös vagyon emelkedett a tagok jövedelme Súlyán Pál cikke a ter­melőszövetkezetek múlt évi gazdálkodásáról, az 3. ol­dalon. Olcsó lének drága a csomagolása Szokoly Endre cikke az új mechanizmus első ne­gyedévének tapasztalatai­ról, a kereskedelemben, a 6. oldalon. Ítélet három nap alatt Murányi József beszélget dr. Iladanich Gyula megyei főügyészhelyettessel a gyor­sított birósági eljárásról, a 10. oldalon. Búcsú Gagarintól

Next

/
Thumbnails
Contents