Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-03 / 53. szám
1968. MÁRCIUS 3„ VASARNAP ffc.M MEGYEI &Úrlap 5 Riport feltételes móddal Vasárnapi műszak „Újra szállingóznak a hírek: vasárnapi műszak lesz megint. Sőt, a Ficében már volt is, így hát nálunk miért lenne elképzelhetetlen? Meddig és miért kell ezt csinálni, amikor más üzemben a 44 órás munkahét már meg is valósult? Font az amúgy is három műszaktól terhelt textilmunkásnőkkel lehet mindent megtenni...” — olvastuk a Vácról érkezett, s mérges hangú levélben. mert a Ficében már volt. Meg nálunk egy időben nagyon is sok volt a vasámapozás. Megmérgesedtem, mert annak idején a férjem ki akart venni a gyárból, én meg szeretek itt lenni, s ha újra kezdődik a vasárnapozás, akkor az uramtól nem győzném hallgatni... hát ezért fogtam meg a tollat. Az éppen távollevő igazgatót helyettesítő főkönyvelő. Szintén nő. — Lehet, hogy volt, vagy van ilyen szóbeszéd, de szerencsére, semmi alapja. Nem volt, s nincs is terveinkben vasárnapi műszak. Valóban sok volt 1966-ban, 1967-ben már jóval kevesebb: idén nem akarunk egyet sem. A vasárnap az vasárnap legyen. Azóta — 1966 ótg_— sok minden történt, műszaki, s más értelemben is. Elsősorban ezeknek köszönhető, hogy a vasárnapi műszak ma már nem több nálunk, mint — szóbeszéd. „.. .a Ficében már volt is...” A Fice: a Pamutfanó- ipari Vállalat Finompamut- ■fonó és Cérnázógyára. Fiatal lány, nagy baboskendő a fejéri. Otthagyja a gépet, mert 'nem érti, mit kérdezek: — Vasárnap dolgoztak? — Most nem. Januárban. — Minden vasárnap? — Nem Én nem is jöttem Megmondtam, hogy nem jövök. Kész. — És? — A főnököm pukkadt egy kicsit, azután szerzett mást. yagy önkéntes, vagy nem?! Idős, testes asszony. Mondom neki, mit hallottam a kislánytól. Legyint: — Ezek a csitrik mondják leginkább, hogy „én nem érek iá”, meg „tőlem fizethetik duplán is, akkor sem érdekel”. — És ön? — Ki örül neki? De ha jönni kell, akkor jönni kell. — Kell? — Na, nem úgy gondoltam. Az ember valahogy magától érzi... A feltételes mód. Ma ez a helyzet a vasárnapi műszakok ügyében. Ma, s az említett két üzemben. És holnap, és más üzemekben? A munkásnők feje fölött ott van mindig a vasárnapi műszakok árnyéka. Nem lehetnek biztosak abban, hogy nem lesz. Abban sem, hogy lesz. Tehát: minden esetleges. Szabad-e az esetlegesség állapotát állandósítani? Sza- bad-e egyik oldalon 44 órát, munkásnők helyzetének megkönnyítését emlegetni, a másikon pedig rácáfolni erre? Tudom: a textilüzemek helyzete nehéz. Elavult a géppark, a három műszakos üzemelés miatt csak „szinten tartásig” terjed a karbantartás... S ugyanakkor sok terméknél ugrásszerűen megnövekedett a kereslet, a hiánycikkek dühvei emlegetett „miért van ez így”-je, a leszállított árú textíliák kelendősége ... Mégis: szabad-e, lehet-e ezeket a vasárnapi műszakokat, mint megoldást felfogni? Nem! . Legyen inkább folyamatos üzem — néhány helyen az országban megpróbálták, kedvező eredménnyel —, jöjjön minden kipréselhető a műszaki fejlesztésből, csak a vasárnapokat hagyják meg a textil- munkásnőknek. Megérdemlik. És nem árt, ha azokat, akik a vasárnapi műszakokat „betervezik”, figyelmezteti erre a — szakszervezet ... Mészáros Ottó Pillantás a jövőbe 2000 lakás gigantikus gömbben Milyenek lesznek a jövő városai? Milyenek lesznék a házak, amelyekben a század végén valószínűleg mintegy négymilliárd városi lakást keli elhelyezni? Építészek, közgazdászok, statisztikusok, pszichológusok, orvosok és más szakemberek foglalkoznak ezekkel a problémákkal. Az észak-afrikai építészek például kidolgozzák a forró és száraz éghajlatnak legmegfelelőbb lakóházak formáit. Az egyik műszaki tervet nemrég M. Hammab (EAK) professzor nyújtotta be. Ez egy kétezer lakásra méretezett gigantikus gömb. Hammab professzor úgy véli, hogy ez a gömbház a maga 30 dupla szintjével eszményi megoldás az észak-afrikai éghajlat sajátos viszonyai között. A ház átmérője 180 méter, a falvastagság 15 méter. Ebben a falban helyezik el a lakásokat. Az épületen belüli szabad térségben, amelynek átmérője körülbelül 165 méter, mesterséges éghajlatot teremtenek. A ház külső falát valószínűleg úgynevezett klímapajzzsal látják el, amely kizárja a túlzott felmelegedést és fénysugárzást. A lakások kétszintesek, ablakaik részben kifelé, részben az épület belsejébe nyílnak. A külső ablakokat hővisszaverő üvegből készítik, amely a „napszemüveg” szerepét fogja betölteni. A lakásban a hőmérsékletet a befelé néző ablak bezárásával vagy kinyitásával szabályozni lehet, mivel ez az ablak a ház klímaövezetére nyílik. A gömbház alsó részén mozit, színházait, iskolát, néhány vendéglőt és üzleteket helyeznek el. A ház felső részét a bölcsődék, a játékterek, valamint a növényekkel körülvett vízmedencék és sétányok foglalják eh Ez a pihenőzóna. Az épületet övező széles balkon lehetővé teszi a ház lakóinak, hogy hűvösebb időben ott sétáljanak. A házat természetesen gyorsliftékkel, mozgólépcsőkkel és szemétvezetékkel látják el. Az élelmiszeripar minisztériumi és szakszervezeti vezetőinek megbeszélése A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Élelmezés Ipari Dolgozók Szakszervezetének vezetői — dr. Sághy Vilmosnak, a miniszter első helyettesének, illetve Putics József főtitkárnak a részvételével — szombaton tanácskoztak az ÉDOSZ székházában. A megbeszélésen értékelték az élelmiszeripar gazdasági eredményeit, megvizsgálták a közös tennivalókat, tárgyaltak a dolgozók élet- és munkakörülményeiről, és megállapodtak a további együttműködéssel kapcsolatos feladatokban. A minisztérium és a szakszervezetek vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének tapasztalatairól, s egyeztették ezzel kapcsolatos álláspontjukat. Ez csak egy baby A szakszervezeti bizottság titkára. Nő. — Igen, volt két vasárnapi műszak, összesen hat szerepelt a tervben, de azután leállították. Nem tudom pontosan, miért. Jobb így, persze, mert ha panaszra nem, is jött senki konkrétan, nogy kényszerítették volna a műszakra, az asz- szonyok nem örülnek neki. Ilyenkor csinálják a nagyobb munkát, mosás, vasalás, varrás, sokan takarítanak, a vasárnapi ebéd is valami, s hát azért a családdal is kell lenni ... Különben, mi magunk is jeleztük a központ, a nagyvállalat szakszervezeti bizottságánál, hogy nem tapsikol a gyár őrömében... Az igazgató. — A nagyvállalattól kapott intenciók alapján két vasárnapi műszak volt: január 14-én és 21-én. A harmadikra február 18-án került volna sor, ez azonban már elmaradt. Az eredeti tervben az első negyedévben valóban hat vasárnapi műszak szerepelt, tehát hatszor egy-egy műszak, mert nehogy félreértés essék, nem három műszakban dolgoztunk az említett két vasárnapon. Az eredeti hat azután háromra csökkent, s végül kettő lett belőle. A változás oka? Senki nem örül a vasárnapi műszaknak. Azután: van bizonyos tartalék a feldolgozó üzemeknél, így hát nincs igény akkora mennyiségre... És gyáron belül is sikerült némi túlteljesítésre szert tenni a hétköznapokon. Mindez együtt eredményezte, hogy hatból három, majd. háromból kettő lett. A központtól kapott tájékoztatás szerint a második negyedévben sincs szó vasárnapi műszakról, s ugyanakkor: gyáron belül igyekszünk különböző műszaki intézkedésekkel, gépgyorsítással ' stb. többletet elérni. Az eligazítás különben úgy szólt, hogy senkit nem szabad kapacitálni: aki nem akar, nem jön. Nem is járt nálam senki panaszkodni. A 44 órára különben mi is készülünk, az év második felében bizonyos részlegeinknél már szeretnénk bevezetni... BIZS U „Újra szállingóznak a hírek ..Ahol szállingóznak, ahol a levélíró dolgozik: a Magyar Selyemipari Vállalat Bélésszövőgyára. A levélíró. — Az asszonyok beszélték, feögy biztos nálunk is lesz, A kirakatok szebbnél szebb függővel, nyakékkel tele. Az olcsó ékszerből is kapni eleget. Most újra divat lett: a híres csehszlovák bizsuk gyorsan hódítják a szépet szerető lányok, asszonyok szívét. A szökőnap szülöttei Négyévenként öregednek Nem kell félteni a hölgyeket, többségük amúgy is csak négyévenként vallja be, hogy egy esztendőt öregedett. De a sors kegyeltjei naptár szerint is fiatalok maradnak, s 120 éves korukban érik meg a 30. születésnapot. Hogyan lehetséges? Bizo- úyos, hogy már mindenki feb- ruán 29-re gondol. Hadd nézzünk hát szét saját portánkon, Pest megyében, hogy kik látták meg a napvilágot 1968. február 29-én. Körtelefonunk eredménye — megközelítő pontossággal — o következő: Tizenkilencen sírtak fel ezen a napon, jelezve, hogy már itt vannak. 10 lány és 9 fiú. Keresztnevük érdekessége, hogy ketten közülük Piroskák, míg a fiúk között két trónörökös a László, kettő az István nevet viseli. Az újszülöttekből hét Pesten látta meg a napvilágot, ötöt Gödöllőn, hármat Cegléden, kettőt Nagykátán, egyet- egyet pedig Vácott és Zebegényben segített világra a madam vagy a doktor bácsi. Valamennyien egészségesek, virgoncak, örülnek a még kicsit szokatlan életnek. A Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat az ősszel vízilovat vásárolt a Budapesti Állatkerttől. „Kicsi”, a kétesztendős, tízmázsás vízilógyerek — nehezen idomítható rokonaival ellentétben roppant tanulékonynak bizonyult. Húsvéttól az egyik legnagyobb magyar utazó cirkusz nemzetközi műsorában lép porondra. A sa&ntvndrei sUttwtacnhon Szuszi-malom - Üstökös ház Torkos pajta - Gulyáskunyhó - Cserény Látófa és dögkerék Tervek a megvalósulás útján KERESSE A VECSÉS ÉS KORNYÉKE HÁZIIPARI SZÖVETKEZET TERMÉKEIT: a megyei termékbemutatón díjat nyert hímzett ágyneműt, hímzett női- és gyerm (export fazonokban), ÚJ TERMÉKÜNK: hullámcrepp anyagból készült, 4 részes ágygarnitúra különleges megoldásokkal. MAR A NYÁRRA IS GONDOLUNK: ÍZLÉSESEN DIVATOS KISFIÚ-BLÚZOKKAL, DIVATOS CAMPING-GARNITúRAVAL ÉS SZINTETIKUS FROTTÍRANYAGBÓL KÉSZÜLT STRANDRUHAKKAL modern fazonú változatokban és színekben VECSÉS ÉS KORNYÉKE HÁZIIPARI SZÖVETKEZET VECSÉS, Bajcsy-Zsilinszky u. 62. A megvalósulás útjára tért a nagy magyar skanzen ügye, s így talán már néhány év múlva elzarándokolhatunk a népi építészet remekeiből felvonultatott országos gyűjtemény szentendrei szabadtéri múzeumába. A gyűjtemény elhelyezésére kiírt területrendezési tervpályázat mintegy 230 jellegzetes népi építészeti alkotást említ, s a felsoroláshoz akár szófejtő szótárt is mellékelhetne, annyi a félreérthető, fura elnevezés. MÉGSEM KELL SZÓTÁR Első hallásra ki gondolná a j szuszi-malomról, hogy ikertestvére a taposómalomnak, pedig nagyon találó a név, mert a keréken lépdelő atyafiak lújta- tása, szuszogása is éppen olyan jól példázza ezt a verejtékes, egyhangú munkát, mint a kerék taposása. A Közép-Tisza vidéken egykoron jól ismert üstökösház jelzőjével se társítsuk az égi jelenséget, mert csupán arról van szó, hogy az utcai homlokzat tetején félköríves zsupp- fedés hajzata kontyol előre, tehát a háznak üstöké van. A torkos pajtától Is távol áll, hogy valami nyalánkság meg- dézsmálására utaljon. Névadója csak a hosszú pajta közepéből kinyúló épületszámyat nézte toroknak. TALÁLÉKONY PUSZTAIAK Jónéhány építmény fémjelzi a falu és a puszta népének találékonyságát. Dél-Dunántúlon terjedt el valamikor, a vérzivataros századokban a szántalpas hombár. Nem a téli szánkózás örömeit szolgálta, hanem a gyakori tűzvésszel sújtott lakosság terményének, vagyonának mentőkocsija volt. Óvatosságból az udvar helyett mindjárt a falu utcáján állították fel a szántalpas hom- ) bárt, hogy ha tűz ütné ki, már i legalább ennyi előnnyel kezd- ' jék a vontatást. A csordával messzire vándorló pusztai emberek terhén könnyített a kerekes gulyás kunyhó. Formája valóba kunyhóra ütött és kocsi mivo] tát tükrözte, hogy négy kert ken járt, de csak az élelmt szállította. VAD SZELEK ELLEN A vad bugaci, hortobágyi szelektől szárnyékkal, nádból készített hosszú sövényfallal védték a jószágot, a gulyások, a csikósok pedig a fedetlen nádcserény másfél méteres falai között leltek menedéket. A cserény előtt rendszerint látófa meredt a magasba, s erről a lecsonkolt fatörzsről kémlelték az elkóborló jószágot. A juhászoknak is volt magas építménye, a póznára tűzött dögkerék. Ritkán maradt üresen ez a kiérdemesült kocsikerék, ámbár nem birkahúst kínált a varjaknak, csupán az irhát szárította. A merő „vé- letlenségből” kidőlt birka húsát ugyanis a juhász korgó gyomra temette, a regulát azonban senki sem szegte meg, mindig pontosan elszámoltak az elhullott állat bőrével.
