Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-23 / 70. szám
4 ”JzJ£írian 1968. MÁRCIUS 23., SZOMBAT Dr. Bíró József Új-Delhibe utazott Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter vezetésével pénteken magyar delegáció utazott az indiai fővárosba, ahol részt vesz az ENSZ második világkereskedelmi konferencia befejező szakaszán. Dr. Biró József felszólalásában kifejti majd a konferencia eddigi menetéről kialakult magyar álláspontot, és a nemzetközi kereskedelem fejlesztését érintő több kérdésben Javaslatot tesz. Országos víztérkép Meddig él egy kút? Fúrások meglepetésekkel Hazánkat úgy ismerik Európában, mint a bővizű országok egyikét. Miként is állunk vizeinkkel? Erről beszélgetett munkatársunk az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkutató és -Fúróvállalat szakembereivel, akik elmondották, hogy — amint ezt a geológiai térképek is bizonyítják — Randevú a malacsülttel Ennél hívogatóbb találkát aligha lehetne mondani — éhes embernek. Az időpont is közelített az ideálishoz: fél tizenkettőre hirdették a Keleti pályaudvar kultúrtermében. Az Utasellátó harmadéves szakács- és felszolgáló-tanulói bemutató és verseny keretében adtak számot szakmai felkészültségükről. Teríték, menüválasztás, italajánlat, mozgás és udvariasság, s szakácsoknál a jó ízek szerepeltek a vetélkedő programjában. Étvágy- gerjesztőnek, íme egy étrend a sok közül: orjaleves lúdgégé- vel, ecetes tormával, ropogós malacsült pezsgés káposztával, gesztenyével töltött pulykasült rumos szilvával, farsangi fánk, fekete. A felszolgálók közül Szabó János a Nyugati pályaudvarról, a szakácsok közül Gádor Gábor, a Keleti pályaudvar mesterjelöltje lett az első. A versengés mérlegét az Utasellátó Vállalat vezetői így vonták meg: — Az előző évieknél színvonalasabb, sikerültebb volt. Ennek valamennyien egyaránt örülünk. Jövőbeli elképzelésünk: a vidéki főnökségek, a debreceni, szegedi, vagy a Pest, Nógrád megyei Utasellátók is rendezzenek szakmai erőpróbákat. országszerte valóban bőséges iható és nagy mennyiségű ipari víz található — kivéve a két vízszegény megyét: Borsodot és Nógrádot. — A víz utáni kutatás gyakran meglepetésekkel is szolgál. Előfordult, hogy vizet kerestünk, és olajforrásokra bukkantunk. A másik eset viszont az, hogy olaj után kutatnak, és helyette hévíz vagy kitűnő ivóvíz jön felszínre. Mondani sem kell, hogy vállalatunk túl a fúrásokon, a mélyvízi és termálkutak karbantartásával is foglalkozik. Hiszen egy-egy mélyfúrású kút élettartama általában 20—25 esztendő. Persze, kellő karbantartás hiánya esetén vagy más okok miatt előbb is felmondhatja a szolgálatot. Ezért szükséges tehát a karbantartás, a rendszeres ellenőrzés. — A termálvíz feltárásának ma már a mezőgazdaság szempontjából is nagy a jelentősége. Hiszen ezek a kutak elláthatják a mezőgazdasági üzemeket, azok hajtatóházait s más melegvíz-igényes vállalkozásait Egyetlen példa: Szegeden Merre tart a gumigyár? A BANOL ÉS BAGUPA JELZI AZ IRÁNYT Gyártörténet — néhány mondatban: 1960-ban használt grumiabroncs-begyűjtőteley létesült Vác kapujában. Az ország minden részéből ide „gurultak"’ a gépjárművek elkopott gumikerekei. A telep tizennégy embere építette a gumihegyeket. Akkor talán trtég senki nem' tudta megmondani pontosan, mit kezdenek ezzel a rengeteg, többségében felújításra alkalmatlan abronccsal — 1961-ben megkezdte termelését a közben megépült — s ma már ízléstelen külsejével városképet rontó ragasztóoldat-készítő üzem, az országút mellett. Termelési érték 1961-ben: két és fél millió. A nem egészen nyolc év alatt sok új üzemépület emelkedett, évek óta már modern gépekkel „futózzák” a javítható gumiabroncsokat, őrlik a gumihegyeket. Termelési érték 1967-ben: 121 millió, 430 főnyi átlag-létszámmal. Versenyezhetne az újjal A köztudatban úgy él a Pálma Gumigyár váci gyárrészlege, hogy ott javítják — futózzák — az elhasznált gumiabroncsokat. Nem alaptalanul, hiszen e tevékenységük révén ismertéli meg őket országszerte. Hatvan különböző méretű személy- és tehergépkocsi gumiköpenyt tudnak új- rafutózni. Ezeknek élettartama átlagosan eléri az új köpenyek tartósságának hatvan százalékát. Kifizetődő hát a felújításuk, mégsincs elegendő megrendelésük. Modern olasz gyártmányú vulkanizáló gépeikkel évente százezer gumiabroncsot tudnának felfrissíteni, múlt évben is mindösz- sze nyolcvanhatezerre volt megrendelésük. Miért? — Egyik oka ennek az — mondja Kövesdy György gyárrészlegvezető —, hogy az utóbbi években nagyon jó a gumiabroncsbehozatal. Ennek következtében nálunk a gumiabroncsoknak mindössze nyolc-tíz százalékát íutóztat- ják újra. Sok más, nálunknál gazdagabb országban ez az arány harminc százalék körül van. — A másik oka az, hogy a gépjárművek üzemeltetői any- nyira elhasználják az abroncsokat, hogy a benne levő vászon is tönkremegy. A vászon állapota viszont megszabja, milyen minőségben gazdaságos felújítani a köpenyeket. Lehetne — mint mondja — olyan keverési arányt is al- i Már kalmazni a futófelület vulka- 1 6-os ♦ Új mechanizmus - önelszámolással ♦ Egy évtized nyersanyaga a gumihegyekben nizálásához használt anyagnál, mely elérné az új gumiabroncs minőségét is. A „keverési” arányt a vászon minősége szabja meg. A tornyosuló gumihegyek a felújításra alkalmatlan abroncsokból nőttek, s tíz évre elegendő nyersanyagot szolgáltatnak egyéb gyártmányaikhoz. Gumi az építőiparban Ha nem tudnám, hogy Kövesdy György a gumigyártás szakembere, azt hinném, hogy építészmérnökkel tárgyalok, amikor — a gumihe- gyek sorsáról érdeklődve — fejtegetni kezdi a nagyüzemi lakásépítkezés problémáit. így sűríthető az általa bebizonyított tapasztalati igazság: az építőipar gépesítése nálunk is meggyorsította az építkezési munkálatokat, azonba a az épületek belső szerelési munkáit még ma is lényegében kisipari módszerekkel végzik. Ezek között is egyik leglassúbb a parkettázás. Egy hazai — a Palma Gumigyár szakemberei által kidolgozott — szabadalom megteremtette az előfeltételét annak, hogy a váci gyárrészleg olyan parkettaelemeket gyárthasson, melyek nemcsak meggyorsítják a parkettázást, hanem a hang- és hőszigetelésben is nagy segítséget nyújtanak az építőiparnak. Ez a szabadalom olyan technológiai eljárást tartalmaz, mellyel a gumiabroncsroncsokból — minden külföldi módszert megelőzve — nagy tisztaságú gumiőrleményt lehet előállítani. A gumiőrleményből külföldön gumibetonos országutakat és repülő- kifutópályákat építenek. Exportáltak is bőven belőle Angliába. Fő gondjuk azonban a hazai építőipar segítése. S nemcsak a gumirétegre rakott parkettaelemekkel, hanem a vászonréteg széttépéséből készült ipari vattával is. Ezt ugyancsak hang- és hőszigetelésre használja az építőipar. A jövő parkettája A BANOL az elsöszülö t. „befutott” gyártmány. A számú Állami Építőipari Vállalat már évek óta használja ezt a harminc centiméter oldalhosszúságú parkettaelemet. Az őrleményből készült gumirétegre ragasztják a parkettákat, melynek felületét fényesre csiszolják. Könnyen, gyorsan szerelik össze a szobák hézagmentes parkettapadlóját. Reklámként a gyárrészlegvezető irodája is ezzel van parkettázva. Valóban hézagmentes és sehol egy vetemedés. S már megkezdték az „elsőszülött” testvérbátyja — a BAGUPA próbagyártását is. Ez már egy négyzetméter nagyságú. Az ellenőrző kísérletek tömegét kell még elvégezni rajta: nem vetemedik-e, hogyan állja a ragasztást? Ha beválik — s ennek feltételezésére az eddigi tapasztalatok biztatóak — a váci gyárrészleg ötlete nyomán megszűnik a kisüzemi parkettázás az építőiparban. Szinte biztosra veszik, hogy az építőipar a BAGUPA ügyében is igent mond, hiszen a ragasztóanyagot is maguk gyártják, egyre többet és jobb minőségűt — ugyancsak az építőipar számára, elsősorban. Ezek a hó- és hangszigetelő parkettaelemek egyelőre drágábbak, a költségkülönbözet azonban megtérül az építőiparban. Vékonyabb födémet kell majd építeni, kevesebb cementet, betont használnak, csökken az épület súlya. S ami ugyancsak nem elhanyagolható tényező: nemcsak a parkettázás gyorsul meg, hanem a födémek építése is. A BANOL és BAGUPA által jelzett út az építőipar felé egyben — mint Kövesdy György mondja — az önelszámoló egységgé előlépett gyárrészleg „stabilizálódási periódusát” is jelenti. A következő két évben rendezik a gyártelepet, új üzemcsarnokot építenek a gumiörle- mény és ipari vatta, valamint a mozaikpadló gyártásához és megoldják a már tarthatatlan raktározási helyzetet is. S reméljük, jut pénz a munkások munkakörülményeinek javítására is, ami szintén hagy még kívánnivalót ebben az alig .nyolcéves üzemben. Ferenez Lajos a Haladás Termelőszövetkezet évenként fűtésre 700 ezer forintot költött, s amióta hév- kútjai vannak, sokkal olcsóbban oldja meg a fűtést, nem beszélve arról, hogy 10 ezer négyzetméterrel növelték az üvegházak területét, s hamarosan újabb 10 ezer négyzet- méterrel bővítik hajtatóházaik területét is. Az idén is nagyobb arányú kútfúrásokat végeznek országszerte. összesen mintegy 145 mélyfúrású kutat készítenek el 1968-ban. A mélyfúrású kút a jó ivóvíz alapja, amely mint ismeretes, világszerte problémát jelent. Az elmúlt 100 év alatt országosan 40 ezer mélyfúrásos kút készült Magyarországon, de még legalább ugyanennyire van szükség ahhoz, hogy az ország minden lakosa egészséges ivóvízzel legyen ellátva. Említésre érdemes a tavalyi, 1967-es esztendő, amikor 279 mélyfúrásos kutat tártunk fel, közülük 17 termálvizet ad. — Vállalatunknak a hazai vízszükséglet kielégítésén túl nemzetközi kötelezettségei is vannak — mondották a Vízügyi Főigazgatóság szakemberei — például az NDK-ban, Csehszlovákiában, Szíriában és más országokban is végzünk vízfeltárásokat. Célunk azonban az, hogy belátható időn belül megoldjuk a hazai városok és a falvak jó ivóvízellátását, és ez nem is kis feladat, hiszen a kultúra terjedésével, a megnövekedett higiéniai követelmények következtében egyre több jó minőségű vizet kell biztosítanunk. Zs. L Balatoni próbaútra indult az új vád komphajó Csütörtökön a balatonfüredi hajógyár kikötőjéből próbaútra indult az új dunai komphajó, amely a nyáron Vác térségében teljesít majd szolgálatot. , A nagy testű jármű hasonlít a jól bevált tihanyi komptípushoz. Negyvenhárom méter hosszú és 11 méter széles. Négy, egyenként 80 lóerős motor hajtja. Óránként 14—15 kilométeres sebességgel halad. A komp egy-egy úton akár négy Ikarus 55-ös autóbuszt is felvehet fedélzetére, ezenkívül még 50 utast is szállíthat. Személyautót egy-egy átkelésnél tízet-tizenkettőt vehet fel egyszerre. A hajót előreláthatóan április végén úsztatják le a Sió- csatornán a Dunára. FILMÚJDONSÁGOK Tizenkét ország csaknem negyven filmújdonságát tűzi „tavaszi primőrként” műsorára a MOKÉP. Első játékfilmjével jelentkezik az ismert rö- vidfilm-rendező Mészáros Márta. „Eltávozott nap” című filmjében főhősként ezúttal prózai szerepben Kovács Kati táncdalénekesnő állt a kamera elé. A mozikba kerül Gaál István filmje, a „Keresztelő” is. Sándor Pál első filmes rendező „Bohóc a falon” címmel a mai kamaszokról készített derűs hangú filmet. Bűnügyi történetet rendezett filmmé Ben- csik Imre forgatókönyvéből Bácskai-Lauró István. A „Hamis Izabella” című krimiben Pécsi Sándor, Iglódi István, Bujtor István és Pecsenke József játszik főszerepet. Hamarosan láthatja a közönség a Makk Károly rendezte első magyar—román koprodukciós filmet, a „Bolondos vakációt”. A külföldi filmek közül április első hetében tűzi műsorára a Corvin mozi Szergej Bondarcsuk monumentális alkotásának, a „Háború és bé•* ké”-nek negyedik, befejező részét „Pierre Bezuhov” alcímmel. Ugyancsak a Corvin mutatja be 70 milliméteres változatban a Kleopátrát; az amerikai film főszereplői: Elizabeth Taylor, Richard Burton és Rex Harrison. Egy tudós és egy gengszterbanda mulatságos párharcát mutatja be „A négyes labor őrültje” című francia vígjáték, Pierre Brasseur főszereplésével. A kémtörténetek paródiáját „A legtitkosabb ügynök” című csehszlovák film képviseli. Mark Robson „Az elrabolt expressvonat” című amerikai filmje a németek megszállta Olaszországba viszi el nézőit, Pietro Germi „Egy erkölcstelen férfi” című szatirikus vígjátékának címszerepét Ugo Tognazzi alakítja. A kémelhárítás kulisszatitkait tárja fel Lukinszkij szovjet rendező „Felrobbantott pokol” című műve. Lionel Rogosin, a világhírű dokumentumfUm-ai- kotó új műve: „Szép idők, csodálatos idők”. * Ahitat A friss fölserkent tavaszi szél beletúr hajunkba, ébreszti a fákat, bontja a rügyeket. Tavaszíze van már a levegőnek is, alvó tüdőnk rejtett zugaiba hatol, új életkedvvel árasztva el a testet. Gyorsabban lép a láb, szaladni volna jó, szemközt a széllel, a nappal. Megsimogatni a hajladozó fákat, a házak ablakszemeit, amiért fényjátékukkal gyorsabb ütemre késztetik a szíveket. A téli mogorvaság álarca lehull az arcokról. A sötétszürkék naranccsá olvadnak a nevető szájakon, kipirult gyors kezeken. A város tavaszát élem, hordozom gyöngéd teherként könnyen szállva. Rebbenő gondolatok suhognak mellettem, simogatnak, elsimítják a ráncokat, redöket a homlokomról. Minden homlokról. A sírásra ha j- ló száj, nem tudja miért, de mosolyra fordul, a kezek egymást keresik. A szempillákon is a tavasz harmata remeg, s gyém ánttá szüá r- dul a szemek sarkában. Mindenki kincset rejt magában. A tavasz feltárja ezt. Kinyílnak a tenyerek, hogy magukba gyűjtsék a napsugarakat. A gyerekfejek megtelnek a csínytevé sek ötleteivel. És senki nem harag szik rájuk. Az arcok életlenül egymásba mosódnak, majd szétválnak, de vonásuk változott. A kérdőjelek felkiáltássá egyenesednek. A hátak görnyedése is egyenesre fordul. Már nem húzzuk össze magunkat. A nap bőrünk alá bújik, fickándozva csiklandozza az ereket. Mit mondjak még, hogyan kiáltsak, dallammá táncolt szavaim minden élő fülébe hullnak, ritmust dobolnak, a verebek ugrálást, tavaszt csiripelnek. A város tavaszát hordozom magamban a házak közti résen az eget bámulom, s a téren hajóhintára szállók. — varga — Újfajta bútorok A Mechanikai és Fémtömegcikk Ktsz bemutatta műanyaggal kombinált különleges fémbútorait. Képünkön; háromrészes steppelt grabona- bevonatú műanyag kanapé, hozzá tartozó asztallal és fotelekkel. SZENTES • • Uvegváros Üj hévizes tsz-t „avatott* Csongrád megye: a szentesi Felszabadulás Termelőszövetkezetben elkészült a Dél-Alföld legbővízűbb termálkútja. Percenkénti hozama 1980 liter csaknem százfokos víz. A föld mélyéből gőzölögve feltörő természeti kincs kihasználására még az idén 12 milliós beruházással hozzáfognak egy hatezer négyzetméteres alap- területű „üvegváros” építéséhez.
