Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-21 / 68. szám

EZT OLVASTUK MOHOMIDÉK Segélykérő telefonállomás Üllőn A postaigazgatóság Üllőn se­gélykérő telefonállomást sze­relt föl. Az intézkedés lényege az, hogy a postahivatal zárva tartása alatt bármikor, így éj­jel is lehet telefonálni kétféle jogcímen: segélykéréssel és a hívott fél által fizetendő „R” beszélgetéssel. Segélykérő beszélgetést tűz­eset, árvízvédelem, közlekedé­si baleset, sürgős orvosi be­avatkozás igénylése esetén vagy egyéb segélykérés céljá­ból, lehet folytatni. A hívott állomás adatain kí­vül a hívó nevét is be kell mondani. A „segélykérő” be­szélgetés díjtalan. A hívott által fizetendő be­szélgetés bejelentése alkalmá­val a hívott központ nevét, az állomás számát és a hívó ne­vét kell bemondani. A beszél­getést csak akkor kapcsolják, -ha a hívott állomás a beszél­getési díj megfizetését vállal­ja. Ez a rendkívül hasznos in­tézkedés sok problémát meg­old, és a postahivatal helyzetét is könnyíti. “ftadó Vetés fecskendővel, s a sivatag újjászületik A repülőtérnyi „homoksiva­tag” közepén áll egy férfi, és fehér műanyagot fecskendez maga körül. A műanyag 800 ' méter hosszú tömlőn keresztül jut a fecskendő nyílásáig, és onnan kerül a terméketlen, kietlen terepre. Naponta mint­egy húszezer négyzetméter ho­mokos talajt fecskendeznek be ily módon ezzel az új mű­anyaggal. Nem messze innen zöld pázsit tűnik fel: tíz nap­pal korábban még ott is ho­mokfelhőket kavart fel a szél. Mindez Antwerpen környé­kén, négy négyzetkilométeres homokos területen történt, ahol a szél eddig jelentős eró­ziós munkát végzett — s .ahol ma összefüggő, ellenálló gyep­szőnyeg borítja a talajt. A fehér folyadék alapanya- i ga a higromull nevű amino- | plaszt, amely — mivel a hab- • gumihoz hasonló szerkezetű — a vizet és a vízben oldott nö­vényi tápanyagokat magában tartja, illetve azokat a nővé- } nyéknek átadja. Az eljárás gazdaságos, ez ; magyarázza gyors terjedését. Ma már az erózió miatt ho­mokpusztává vált egykori ve­getáció „renoválása” is lehet­séges a higromull felhasználá­sával. MAGYAR IFJÚSÁG Trisztán - tisztán A Csemői Állami Gazdaság ebédlőjében hétfő este igen so­kan voltak. Sokan jöttek mesz- sziről is, kilométereket gya­logoltak a sötétben és sárban. Hét óra felé járt az idő, ami­kor az izgalom elérte tetőfo­kát. A színpadon is. a nézőtéren is. Az ebédlő ugyanis erre az estére átalakult színházzá. Az Állami Déryné Színház ezen az estén Vas István—Illés End­re: Trisztán című, háromíel- Vónásos drámáját játszotta Petrik József rendezésében. Milyen sikerrel? A nézőtéren 225 néző szoron­gott.- Ügy is mondhatnám, szo­rongva nézte a színpadot: Raj- Ttfik Mihálynak elhitte, hogy személyében •- és játékában Trisztán érkezett Csemőre, Táncsics Máriának, hogy Izol­da. Aki mégsem hitte el, s ezt még szóvá is tette, azt a töb­biek a nézőtéren — felhábo­rodottan és áhítattal — !e­pisszegték. A siker tehát nagy volt és őszinte. A csemői siker jellemzésé­hez még csak azt tenném hoz­zá, amit az egyik bácsika mon­dott megjegyzésként az előadás tégén: — Ehhez hasonló jó utoljá­ba itt a Csárdáskirálynő volt... PEST ME6YEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1968. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK Tábortűz és focimeecs — az öreg temetőben? — A ceglédi református öregtemető eddig a holtak megbecsült nyughelye volt, de már nem az — írja levelében Kiss Péterivé ceglédi olvasónk. — Gyerekek és kamaszkorú nagyobbak tartanak itt újab­ban labdarúgó-mérkőzéseket, és hogy könnyen bejuthassa­nak, hát leszedték a Mező ut­cai kerítés dróthálóját. A te­metőlátogatók rosszallóan vet­ték tudomásul a fiatalok zajos jelenlétét. De ez a labdázás a kisebbik baj lenne. Néhány nappal ezelőtt négy kisgyerek, úgy tízéves fonnák, tüzet rak­tak és a sírokról hordták rá a száraz koszorúkat. Nem a ko­szorúkat féltem én, hanem a meggondolatlan gyerekeket, a környező lakóházakat. A ki­csiket egy temetőlátogató szó­lította fel a tábortűz eloltá­sára. Vajon a temetőnek nincs gondnoka, akinek kötelessége lenne ügyelni, hogy ilyen ese­tek ne forduljanak elő? Kevesebb lesz a gimnazista, több a technikumi tanuló Egy kis statisztika ű Ki, hol tanul tovább? Ezerkétszáznál is több ceg­lédi szülő várja aggódva a kö­zépiskolák, szakmunkásiskolák, gép- és gyorsíróiskolák vála­szát: elfogadják-e gyermekük jelentkezését, és mikor lesz a felvételi vizsga? Lezárult az általános iskolákban a nyolca­dik osztályosok pályaválasztá­sa. A Hámán Kató iskolában 107 tanuló és szülő gondjára kellett megoldást találni az iskola igazgatóságának és a három osztályfőnöknek. A nevelők, jól ismerve ta­nítványaikat, hasznos ta­nácsokat adtak a szülők­nek. Az őszi és téli családlátogatá­sok során részletesen elbeszél­gettek már a nagy kérdésről. A Hámánban végző 107 tanuló közül 98 kíván továbbtanulni. Nyolc százalékuk nem válasz­tott pályát. Gimnáziumba, ipa­ri és közgazdasági szakközép- iskolába, ipari technikumiba 43 tanuló szeretne jutni. Ezeknek 65 százaléka fizikai munkások gyermeke. Ipari, mezőgazdasági és egyéb szakmunkásiskolába ötvenhármán jelentkeztek. Közülük 90 százalék fizikai dolgozók gyermeke. Jellemző lehet ez a város más iskoláira is? Erről beszélgettünk Aradi Tivadarral, a városi tanács művelődésügyi osztályán. — A város általános iskolái­ban a most végző <03 nyolcadi­kos közül 629 kíván to­vábbtanulni. Tavaly a 630 végzősből 166 je­lentkezett gimnáziumba, az idén 107. A 107-ből csak 37 fi­zikai dolgozók gyermeke, ami azt mutatja, hogy nem minden munkás-paraszt szülő tehetsé­ges gyermeke jut el a képes­ségeinek megfelelő iskolába. I így nem jutnak el kellő szám- I ban az egyetemekre, főisko­lákra. Még többet kell tenni a pályaválasztási tanácsadás, majd tanulmányi gondozásuk ' terén. Megnőtt az érdeklődés az ipari és mezőgazdasági technikumok iránt — mondja informátorom. — Ezekbe az iskolákba tavaly 42. most 70 tanuló jelentkezett. Az ipari, mezőgazdasági és ' egyéb szakmákra képző szak­munkásiskolába a városból 334-en jelentkeztek, tehát a továbbtanulók 53 százaléka. Lezárultak az idei jelentke-! zések. Most a tanulókon a sor, hogy a felvételi vizsgákon vágy ’ elbeszélgetéseken számot ad­janak rátermettségükről, tudá­sukról. (szabó) CSIGABIGA, GYERE KI! A híres kolóniátokhoz, stílbútorokhoz géppel készítik a Stylus Ktsz-ben a hengeresre csiszolt iából a spirálosz- lopokat Foto: Jakab SPORTEREDMÉNYEK TEKE Ceglédi Építők—Budapesti Vasutas SC 7:1. Dobott fa­arány: 2494:2316. Jók: Király János, 447 fa; Nagy László, 414 fa; Raffai Gyula, 409 fa. Teke NB tartalékbajnokság: Ceglédi Építők „B”—Budapesti Pénzverők 6:2. Dobott faarány: 2344:2172. Jók: Rónaszéki La­jos, 416 fa; Juhász István, 413 fa; Gáli László, 400 fa. lyezés, Hajdú György 1., Sze- beni Benő 4., Majercsik Fe­renc 7. Női újonc: 500 m Ku- rucz Éva 9., Török Éva 7., Bá­lint Katalin 4. Női serdülő „B” 600 m Tóth Mária 4., Gyarmat Éva 8., Szabó Irén 12., Raj­kort Teréz 15. Fiú serdülő: „B”: 1500 m Petróczi Béla 1. Felnőtt 3000 m 11. Müller Sán­dor. Női gyermek 300 m Ozs- gyán Erzsébet 7. (—sz—) BIRKÓZÁS A Ceglédi Vasutas SE bir­kózói a nagykőrösi megyei ifi szabad- és kötöttfogású bir­kózóversenyen indultak. Akik az első három helyen végez­tek, azok indulhatnak a már­cius 24-i, Debrecenben tartan­dó Kelet területi ifi birkózó­versenyen. Eredmények: Kötöttfogás­ban: 42 kg-ban Csoh István, 60 kg-ban 2. Hering Antal, 65 kg-ban 1. Kovács Károly, 70 kg-ban 2. Horsik József, 81 kg- ban 1. Miskolci Pál. Szabadfo­gásban: 48 kg-ban 3. Varró Gyula, 56 kg-ban 1. Ványi Be­nő, 65 kg-ban Szívók József. ATLÉTIKA Békéscsabán versenyeztek a Ceglédi Vasutas SE atlétái a mezei futóversenyen, ahol az alábbi éredmények születtek: Fiú újonc 1000 m csapat 2. he­Peti gyerek nagy felfedezést deit vasárnap. A parkban -sétáltun k .vele —r Cegléddel ismertettük a négyéves vendég emberpalántát — amikor négy fiar tallal találkoz­tunk. Pantalló. csizma, fémgom­bos fekete kabát Keltő fiú... volt mindegyikü­kön. Petinek megtetszett a csizma és a gomb. — Ha nagy le­szek, és udvarló leszek, én is olyat akarok — jelen­tette ki nagy ko­molyan. — Olyat, mint ami ezeken a lányokon van, akikből keltő fiú. Jól megnéztük a -sétálókat. Peti­nek jó szeme volt : a négy közül ket­tő — a vállra om­ló, hullámos ha­júak — fiú volt igazán. Még jó, hogy a kölyök csak csizma és gomb párti... <— e -) GYERTYABÁL Hír: Gyertyabál lesz a Kossuth Étteremben . .. CEGLED SZÉPÉ, KECSKE! ROZSA Fellegvár a homokon Nemesítő kutatók ♦ Körösi kiállításra készülnek A Szolnoki úton szerényen, csendben, de annál eredmé­nyesebben dolgozik a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet gyümölcsészeti osztálya, amelyet minden túl­zás nélkül a magyar gyümölcs- termelés fellegvárának nevez­hetünk. Régi kertészek, tudós kuta­tók dolgoznak ebben a felleg­várban. Keresik, kutatják, ki- tenyésztik azokat a legjobb és legszebb gyümölcsfajtákat, amelyek a nagy világverseny­ben is eredményesen vehetik fel a küzdelmet a külföldi piacokon, és továbbra is biz­tosítják a magyar gyümölcs jó hírét és kedvező értékesítési lehetőségeit, A napokban kilátogattam a 200 holdas telepre, ahol a ma­gyar gyümölcsfa-nemesítés ki­váló mestere, Unghváry Jó­zsef fogadott. Már évek óta nyugdíjban van, de azért min­dennap kimegy a telepre, és mint szaktanácsadó, szívvel- lélekkel részt vesz a kutatók munkájában. — Milyen gyümölcsfajták­kal kísérleteznek? — kérdez­tem. — Főleg csonthéjas nyári gyümölcsféleségekkel. A kü­lönböző fajtákból például 300—300 termő kajszibarack­fánk és szilvafánk van, és a többi között 100 féle termő őszibarackfát tartunk állandó megfigyelés alatt. Cseresznyé­ből és meggyből szintén szá­mos fajtával kísérletezünk. A kísérleteknél az ízben, szín­ben, minőségben, a betegség­nek és az időjárási viszon­tagságoknak legjobban ellen­álló, kimagasló fajtákat szá­mokkal látjuk el,' aztán szapo­rításra és termelésre kiadjuk az ország különböző vidékeire. A vizsgákon, átment és jól be­vált új fajta nevet kap. így született meg legutóbb a „Kécskei rózsa” nevű kitűnő barackújdonság, a „Cegléd szépe" és a „Homok gyöngye” nevű kiváló új őszibarack. — A .betegségek elleni véde­kezésre folytatnak-e kísérlete­ket? — Kísérleteket folytatunk az irányban, hogy megkeres­sük azokat a növényvédő sze­reket, amelyek a kártevők el­len a legeredményesebb véde­kezést nyújtják és kevésbé ár­talmasak a velük dolgozó em­berre, úgyszintén a megtermé­kenyítésnél fontos szerepet be­töltő méhecskékre. A kísérle­tek eredményeit az ősszel köz- zétesszük. — Készülnek-e a nyári ter­melési bemutatóra? — Készülünk. Júliusban a nyári gyümölcsféleségekből termelési bemutató lesz tele­pünkön, amikor megmutatjuk a termésben levő gyümölcsfá­kat. A bemutatóra a látogató­< kát szívesen várjuk. Ugyan- I csak júliusban — fejezte be I tájékoztatóját Unghváry Jó­zsef — részt veszünk az orszá­gos jellegű nagykőrösi gyü­mölcskiállításon, amelyre el- visszük a telepünkön termelt kiváló szeresznye-, meggy-, alma-, körte- és szilvafélék termését K. L. Micsoda különbség! VALAMELYIK NAP — a csuda tudja már mit — a kamra hátsó polcain keresgéltem. Ujjaim egy papírdobozt érintetlek. Doboz? ... doboz? ... Nem emlékeztem, hogy én ide va­lamikor is dobozt tettem volna. Ki vele! dobtam volna a szemetes vödörbe, amikor megzörrent benne valami. Kinyitot­tam. Tizenkét szál fehér gyertya meredt rám. Nem karácsonyi, hanem közönséges, si­ma gyertyák voltak. Azt már tudtam, hogy nem én vettem. Tudomásom szerint senki sincs a családban olyan előrelátó, aki gondolt volna arra, hogy rövidzárlat esetén, angyal­ként megjelenjen, a gyertyákkal, kellemes örömet szerezve a családnak. Alikor, ki és miért? Megvan! A bátyus! Az aranyos! Hát persze! Közeleg a hugi születés­napja.. Igaz, hogy neki már 14 szál gyertya dukálna a tortára és kisebbek, mint ez itt, de ne törődjünk a mellékkörülményekkel, ha nyilvánvaló a jóakarat. Legfeljebb majd be­csempészek még két szálat. De elmúlt a születésnap és nem vala gyer­tya. Mert titkom megőrizvén, nem szóltam e feledékeny testvérkének. Majd akkor '.esz meglepetés, ha az ő születésnapjára kiegészí­tem 17-re! SZOMBATON aztán — szabályos szülői en­gedéllyel — szépre kötött nyakkendővel in­dult el bátyuska élete első házibulijára, mint mondotta, osztálytársa születésnapjára. Hopp! Gondoltam itt van a gyertya-rejtély! Igazam volt! De hogy lehet az osztálytársa 12 éves? Mindegy, a gyertyásdoboz már a kabátzsebé­ben lapult. Hogy elejét vegyem a rá váró kel­lemetlenségnek, mert ö 12-vel számolt, és Im­már 14 lett belőle jóvoltomból, megkérdez­tem, hogy mi a rendeltetése e mécseseknek? — Hát világítunk vele! — mondja cseppet sem meglepődve, sőt határozottan. — Nincs villany ott? — Villany? Csillárok, anyukám, gyönyörű modern csillárok! — Hát akkor? — Azt eloltjuk. — Éjfélkor? — Nem, rögtön, ahogy besötétedik. így van igazi hangulat! MEGNYUGODTAM. Mert 14 gyertya csak jobban világít, mint tizenkettő! (csat—) NAPI TÜSKE Eddig úgy tudtuk — a népdal is ezt a hírt terjesz­tette —, hogy a tavaszi szél vizet áraszt. Persze, csak ott, ahol van. Ahol nincs víz, ott keres magának mást. Cegléden például por-, szem-ét- és pcpírhul-i ladék-tömkeleget, — amit mozgathat. Egy-egy szeles napon szép alföldi váro­sunk vetekszik a szemét­dombjaikról híres, távol- j keleti karavánállomások- kai, főútvonalai és mellék-i utcái egyaránt. Ha nem i látnám reggelente a hulla-: dékot összesöprő köztiszta- i sági alkalmazottak konvo^ i ját, a hivatalt hibáztatnám, j Így viszont...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents