Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-21 / 68. szám

Nehéz bürtönóek „Kórházat akartunk, földet osztottunk66 MOHOS'VIDÍKI PEST M E.G Y>' Hl RLAP L Ö N K I A-P A S A Az a március más volt, mint a többi. Vihart hozott és meg­újulást: a proletárdiktatúrát. Négy hónap kevés volt arra, hogy óriási eredmények szü­lessenek — de elég, hogy a munkásosztály megmutassa erejét. Monoron 1919-ben a direk­tórium öttagú: elnök, helyet­tes elnök, lakás-, gyám- és élelmezésüggyel foglalkozó vezetők. Babinszki András a lakásügyekkel foglalkozik. — Nehéz volt. A frontról hazatérő katonáknak, a rossz körülmények között élőknek lakás kellett. A nagyobb la­kásokat megkeresni, az égető problémákat megoldani nem volt kis feladat. Sokat dol­goztunk, tele voltunk tervek­kel, energiával: az iskolák­ban újra megindult a ta­nítás. Kórházat akartunk, ku­tat a forrásnál, s onnan a községbe vezetni a vizet, föl­det osztottunk; az elhagyott, gazdátlan területeket állami­lag műveltettük. Induló tő­kénk 5 korona és két ret­tenetes rossz állapotban levő ló'volt: ezt hagyta ránk „örö­kül” az elöljáróság. A Tanács- köztársaság leverése után hét­évi börtönbüntetésre ítéltek, ebből öí és fél évet létöl löt- j tem, mégis azt mondom: ér- ■ denies volt. — Hogy hogyan kezdődött | kapcsolatom a mozgalommal ? j Tizennégy éves koromban \ már bejártam Pestre. Em- ; berek között sokat hall, ta- | paszta! még az olyan kis kö- j lyök is, mint én voltam ak- j kor. Schrankó József Mono­ron volt kőműves, tőle kap- \ tam a röpcédulákat, amiket ' aztán szét iá osztottam, ahol j csak lehetett. A vasútnál j dolgoztam, s itt tilos volt minden szervezkedés. A mun­kások egy Garai utcai kis­vendéglőben mégis gyakran összejöttek — s engem állí­tottak a kocsmaajtóba, figyel­ni. Egyszer aztán elkaptak a csendőrök, észrevették, miért is ácsorgók ott olyan rendü­letlenül — kaptam néhány jókora pofont. Tulajdonkép­pen minden itt kezdődött. 1914-ben kapcsolódtam be iga­zán a mozgalomba, 1916 óta vagyok párttag. — Még ma is dolgozom. Nyolc éve a választási köz­ponti elnökség helyettes el'- nöke vagyok, s a fogyasztási szövetkezet igazgatósági tag­ja. Monor épül, szépül: ezt látni jó — részt venni a mun­kában talán még jobb. De sok még, ami hiányzik, töb­bet kellene tenni a szé­pért! Minden utcán, minden új létesítmény mellett van valami, ami szemet szúr. Babinszki András 1965-ben, hetvenöt éves korában a Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tának tulajdonosa lett, 1967 júniusában pedig megkapta a Szocialista Hazáért Érdem­érmet. Az élete hasonló má­sokéhoz — de harca, fárad­hatatlansága példaadás sokak­nak. Koblencz Zsuzsa X. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1968. MÁRCIUS 21.. CSÜTÖRTÖK Több lehetőség, nagyobb felelősség Nyílik-e méretes szalon? Tizenhat község ötvenhat részlegének mérlegzáró közgyűlése Monoron Megtartotta mérlegzáró köz­gyűlését a Monori Járási Szol­gáltató Klsz. Százhatvan tag volt jelen, kétharmad része a ktsz összlétszámúnak. Sikeres évet zártak: fennállásuk óta 1967 hozta a legtöbb ered­ményt. Fuderer István, a ktsz elnöke tartotta a beszámolót, A múlt évben a ktsz szer­kezeti változásokon ment ke­resztül, hozzájuk csatolták a Mo­nori Építőipari Ktsz asz­talos és lakatos részlegét, Bényén férfi- és női fodrásza­tot létesítettek, tervbe vették egy gyömrői méretes női sza­lon létrehozását. A változások sikert eredményeztek: 104,6 százalékos tervteljesítéssel zárták az évet, ami az 1966-os számadatokkal összehasonlítva több mint kétmillió forint hasznot jelent. Hétszázhétezer 887 forint 87 | fillér lett a felosztható nyere­ség. ennek 42,6 százaléka ! — mintegy háromszázezer fo- i rint — került kiosztásra a tag ság között. Az eredmények mellett i hiányosságok — Üllőn egészségtelen a fod- rászrcszleg helyisége, I Maglódon a fodrász- és cipész- ; részleg; a monori Újtelepen a i tervbe vett fodrászatot nem I hozták létre — elenyészőek I ugyan, de megváltoztathatók, s I a tervek szerint hamarosan ki is küszöbölik őket. Fuderer István elmondta i még. hogy az új gazdasági me- j chanizmus milyen váitozáso- , kát hoz a ktsz életébe: szaba- | dabb cselekvési lehetőségük ! lesz — persze ezzel együtt na- I gyobb felelősségük is. Február * 26-án már nem a K1SZÖV ál­tal adott, hanem saját erőből kidolgozott évi tervet bontottak lel. Kácsándi Józsefné, az ellen­őrző bizottság elnöke sajnos nem számolhatott be eredmé­nyekről. Elmondta, hogy az ellenőrző bizottsági, tagok fe­lelőtlensége miatt nem tudtak munkaterv szerint dolgozni. A tizenhat község ötven­hat részlegét ketten — Kácsándi Józsefné és Ben- kó József — ellenőrizték, természetesen nem jelent­téli meg a szövetkezeti bizott­ság lelkes munkáját. Hozzászóltak: Prekler Kál­mán, a gyömrői cipészrészleg tagja, Kovács János, a monori fodrászat dolgozója, aki felve­tette: ' életképes-e a Bényén 1 üzemelő fodrászrészleg, ahol a dolgozók havi átlagkeresete nagyon kevés. Van-e lehetőség egyáltalán a nagyobb forga­lomra? — kérdezte. Végül Bélák Gyula, a Pest megyei KISZÖV képviselője. majd Gál János, a községi pártbi­zottság titkára gratulált a tagságnak és a vezetőségnek a sikeres munkához, és továb­bi hasonló eredményeket kí­vánt. K. Zs. Harmadszor is ilmenntk jKöszönet a véradóknak Nem kampány, nincs sze- j zonja — folyamatos áldozat- t vállalás. Aki volt már súlyos ' beteg, aki aggódott már közeli j hozzátartozója, barátja éle­téért, az tudja igazán értékel­ni, mit jelent, a véradás. A múlt évben 1200 véradó­nak mondott köszönetét a já­rási Vöröskereszt akkor, ami­kor az egyes községekben tar­tott önkéntes véradó napok eredményét összegezte. Nagy részük régi véradó, amit tesz, nem tartja áldozat­nak — ad, mert adhat. Akiket a múlt évi felmérés szerint új véradónak számítanak, ebben az évben már a törzsgárda megbecsült tagjaiként tartják számon — mert a tapasztalat azt mutatja, hogy aki egyszer elmegy, másodszor, harmad- i szór már keresi az alkalmat, a lehetőséget, hogy segíthessen az ismeretlen betegeken. Március 26-án Ecseren és Maglódon tartanak önkéntes, térítésmentes véradó napot, A járási Vöröskereszt kéri a két község lakosságát, minél nagyobb számban jelenjenek meg, hiszen a vér az életet je­lentheti valamelyik embertár­sunknak. Köszönetét fejezi ki a járási Vöröskereszt Gomba, Bénye, Káva lakosságának, mert 48 liter vért küldtek a nemrég rendezett véradó napon a kór­házaknak. (d) Levél, régi fényképpel Monoron temették, huszonhárom éve ez hetett precíz munkát. A frúl- ' terhelés miatt az ellenőrző bi- j zottság munkája már eleve j csak hiányos lehetett. Farlcas Sándor, a szovetke- i zeti bizottság munkájának eredményét ismertette, ö már sikerekről számolt be. Beszélt a jubileumi munkaverSehyről, a november 7-Ve hirdetett szö­vetkezeti kirakatdíszítési ver­senyről, a kultúrmunkáról. A szövetkezeti bizottság szerve­zésével az idén utazást terveznek Csehszlovákiába és Becsbe — a hírt a tagság örömmel fogadta, s a beszámoló végén viharos tapssal köszön­Már történelem ez a fénykép. Huszonhárom éve készítetlek Monoron A kép huszonhárom évvel ezelőtt készült Monoron, Ba- ranyeckij Vaszilij Fedorovics temetésén. Hogy a hősi ha­lált halt szovjet alezredes egyszerű ravatalát ki fény­képezte le, nem tudjuk, ta­lán egy katonabajtársa — mert a Monoron készített kép. 23 év után a Szovjetunióból érkezett vissza — Monorra. A hősi halált halt szovjet tiszt nővére tette borítékba, mellékelve hozzá egy leve­let, amelyben kéri, írják meg neki, hová temették 23 évvel ezelőtt a testvérét. A levélhez csatolta a külföl­dön eltűnt vagy meghalt szov­jet katonák felkutatásával foglalkozó szovjet szervezet hivatalos értesítését, mely sze­rint Baranyeckij Vaszilij Fe­dorovics Manor községben halt meg. 1945 februárjában sebesült meg — feltehetően Budapest ostroma idején — 8-án hozták Monorra, 11-én temették el. A levelet a járási Vörös- keresztnek kézbesítették, és néhány óra múlva már meg i is fogalmazhatták volna a vá­laszt. A községi tanács gon­dosan őrzött nyilvántartásá­ból kiderült, hogy a hősi ha- I Iáit halt szovjet tisztet a já­rási pártbizottság székháza előtt helyezték örök nyuga­lomra. A járási Vöröskereszt vá­laszlevelében, a kért adato­kon kívül más is szerepel majd. A hősi halált halt Fe­dorovics alezredes nővérét szeretettel meghívják Mo­norra, kérik, hogy legyen a vendégük, érezze jól magát abban az országban, melynek szabadságáért testvére életét adta. A kép megfakult 23 év alatt, csak találgatni lehet, hol készülhetett, kik lehet­nek azok a civilruhás nők, férfiak, akik a koporsó meg­lett állnak. Nehéz visszapergetni csak­nem negyedszázaddal az éle­tet. Ha valakinek ismerős a felvétel, emlékszik a teme­tésre, vagy a szovjet- tisztre, I felismer valakit a képen lát­ható emberek közül, kérjük, értesítse a járási Vöröske­resztet, vagy keresse fel a szerkesztőségünket. (deli) HETI UTTOROKRONIKA Kisdobosok seregszemléje A kisdobosok kulturális I a monori-erdei, üllői, a vecsé- szemlejére több mint kétszá- j si központi, a gyömrői közpon- zan érkeztek a járás különböző j ti és a tápiósülyi iskola kis­csapataitól. Zsúfolásig meg- ; doboscsoportját külön tárgy­telt a kultúrotthon, sok szülő (jutalomban részesítette, és nagyszülő is eljött., hogy ' megnézze a kicsinyek produk­cióját. A bejnutatott 69 műsorszám­ban szinte valamennyi művé­szeti ág képviselve volt. Kü­lönösen á jeleneteknek, a népi táncnak és a gyermekjátékok­nak volt közönségsikere. Saj­nálatos, hogy a szavalok és mesemondók előadását nem hallgatták mindig kellő figye­lemmel. A jó műsorválasztá­sért. az igényes előadásért a bírálóbizottság a monori Ady, KÖNYVESPOLC A. Del Boca—M. Gionava: A „Nap fiai“ Fasiszták napjainkban Nemzetközi viszonylatban is úttörő jelentőségű munka ma­gyar fordítását veheti kézbe az olvasó a két olasz szerző köny­vével. A szerzők — akiknek toliforgatóként, de fegyver­forgatóként is jelentős múlt­juk van — fasiszta és neonáci mozgalmak, csoportok teljes képét adják, működjenek azok a világ bármely táján. Ehhez hasonló összefoglalásra s az azonosságok kimutatására tö­rekvő mű nem jelent még meg a nemzetközi könyvpiacon. Aktuális tanulmány? Az is, de sokkal több annál. Nagyléleg­zetű gazdasági, társadalmi, po­litikai tanulmány korunk to­ABECE ES ÉRETTSÉGI Felnőttek az iskolapadban Amikor a kulturális „távlati tervben” fontos helyet kapott az analfabétizmus megszünte­tése, az érintettek, akik tanu­lás helyett csak a munkából vették ki addig részüket, húzó­doztak, hogy újra, vagy most életükben először beüljenek az iskolapadba. Azóta már so­kan megtanulták írni, de a tudás, az ismeretek bővítése, gazdagítása most Is országos program. A betűvetésnél ma­gasabb szinten is — erről ta­núskodnak a felsőtagozatos osztályok, illetve a dolgozók gimnáziumának eredményei. A járás 9 községében — a végzett részíelférés szerint — 187 felnőtt tanuló végzi esti vagy levelező hallgatóként az általános iskola egy-egy osz­tályát. (Monoron, Gyomron, és Vécsésen sokan tanulnak a dolgozók gimnáziumának le­velező tagozatán. Ecseren, Gyömrőn, Monoron és Pilisen a kihelyezett mezőgazdasági technikum egy-egy osztálya működik, nagy hallgatósággal, megfelelő eredménnyel. talitárius rezsimjeiröl, illetve az erre törekvő mozgalmakról. A szerzők nemcsak tisztelet­re méltó bőségű anyagot dol­goztak fel, hanem személyes kutatásaik, interjúik alapján közvetlen tapasztalatokat is szereztek Mosley angliai fa­sisztáinak jellemzőiről éppúgy, mint a Német Szövetségi Köz­társaság neonáci mozgalmairól. A könyv első fejezetében a szerzők rövid történelmi átte­kintést adnak a fasizmus lét­rejöttének és mibenlétének fő vonásairól: az olasz és a né­met fasizmus mellett országok tucatjairól. A következő átfo­gó fejezet a „nácimentés” há­ború utáni éveinek időszakát öleli fel. Világos és meggyőző képet festenek arról, milyen erők érdekében állt a mentés, s kik bábáskodtak a nácizmus gyors újjászületésénél. Részletes s dokumentum ere­jű képet kapunk a nyugatné­met, az olasz, a francia, az osztrák, a belga neofasiszta pártokról és csoportokról, a spanyol, a portugál, a görög és a dél-vietnami fasiszta rendszerekről s az Észak- és Dél-Amerikában működő új­nácikról — régi fasisztákról. A könyv utolsó fejezetében a szerzők summázzák tapaszta­lataikat, s ezek alapján nem­csak elgondolkoztató, hanem erőteljesen figyelmeztető té­nyeket állítanak elénk. E té­nyek joggal intenek nagyobb éberségre, még következete­sebb küzdelemre, mert a fa­sizmus ma is korunk fenyege­tő valósága. Arany oklevelet kaptak: Mo­nor Ady (jelenet), Üllő (kama­rakórus), Gyömrő Központ (né­pi tánc). Ezüst oklevelet kap­tak: Monori-erdő (kamarakó­rus). Gyömrő Kossuth (ének- kettős), Vecsés Központ (gyermekjáték). Bronz okleve­let kaptak: Vecsés Központ (íurulyazenekar), Gyömrő Fa­lu (kamarakórus), Tápiósülv (jelenet), Üllő (jelenet). A legjobb egyéni Szereplők: Szemere Kati (Péteri), Kovács Kati (Gyömrő Kossuth), Ki­rály Éva (Pilis), Szalóki Lajos (Mende), Bori Gabriella (Mo­nori-erdő), Müller Anna (Ve­csés), Lévai Gizella (Pilis), Mi- sányi József (Felsőszőlős), Va- lentsik Emma (Vecsés), Ve- róczki Ágnes (Felsőnyáregy­háza). Vecsésen ének, zene, kama­rakórusok vetélkedője volt Arany oklevelet: Üllő, Monor Kossuth, Monori-erdő, Pilis Központ, ezüstöt: Gyömrő Kos­suth, Űri, Maglód és Vecsés Központ, bronzot: Gyömrő Központ, Péteri, Vasad, Ve­csés Martinovics téri, Vecsés telepi iskola és Bénye kapott. A zsűri dicséretben részesítet­te a monori Kossuth iskola gi­tárzenekarát. Aranyjelvényt kaptak: • Ta­nács Károly (Csévharaszt), Bokros Margit (Monor Kos­suth), Losó Lajos (Monor Kos­suth), Bálint Ilona és Ágnes (Üllő), Szenczi Edit (Vecsés), Barta Mária (Gyömrő Kos­suth). A megyei bemutató május 19-én Budapesten lesz. Járá­sunkat negyven gyerek képvi­seli. ★ A szaktárgyi versenyek me­gyei döntői, az orosz nyelvi verseny kivételével, befejeződ­tek. Járásunkból Bárány End­re matematikából első helyen, Kisvárt Zoltán fizikából és Déri Tibor földrajzból máso­dik helyen végzett. A két má­sodik helyezett Csillebércen országos szaktáborozáson vesz részt. Bárány Endre pedig a megyét képviseli az országos versenyen. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Ne hagyd magad, Pit­kin. Nyáregyháza: Bizánci arany­kincs. Űri: Horgász a pácban, vasad: Tízezer nap.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents