Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-21 / 68. szám

19«8. MARCI' CSÜTÖRTÖK PtSl megyei <JCírlm> 3 MA: Fiatal pedagógusok találkozója A Budai Járási Tanács vb művelődésügyi osztálya és a budai járási KISZ-bizottság közös rendezésében kerül sor ma délelőtt a budapesti Kos­suth Klubban a budai járás fiatal pedagógusainak talál­kozójára. A találkozón dr. Földes La­jos, a Budai Járási Pártbi­zottság titkára tart előadást a járás politikai és kulturá­lis helyzetéről, a fiatal ér­telmiségiek feladatairól. Ezt követően kerül sor Lengyel Sándornak, a járási tanács vb művelődésügyi osztály- vezetőjének a népművelésről szóló előadására, amit Föl­des Istvánnak, a TIT me­gyei titkárának ismertetője egészít ki a TIT céljáról és feladatairól. Az előadások után a fiatal pedagógusoké a szó: elmond­hatják eddigi tapasztalatai­kat, gondjaikat, hogyan si­került beilleszkedniök a ne­velőtestület és a község éle­tébe, s hogy milyen segítsé­get várnak további munká­jukhoz. CÉL: a szövetkezeti mozgalom további erősítése Dobi István nyilatkozata Ez év januárjában alakult meg az Országos Szövetkezeti | Tanács, amelynek elnökéül Dobi Istvánt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnökét választották. Köz­véleményünk nagy érdeklődést tanúsít a tanács iránt. Felke­restük Dobi Istvánt, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre, O Miben lehetne össze­foglalni az Országos Szövetkezeti Tanács cél­jait? — A magyar szövetkezeti mozgalom gazdag történelmi hagyományokkal, jelentős tár­sadalmi és gazdasági ered­ményekkel dicsekedhet. A kisemberek önkéntes társu­lásával alakult szövetkeze­tek már fél évszázaddal az­előtt, a szocializmus szüle­tése idején is hallatták sza­vukat, a dicső Tanácsköz­társaság rövid fennállása alatt pedig olyan fejlődés­nek indultak, hogy csak a terror tudta megfékezni a mozgalom széles körű kibon­takozását. Hazánk felszaba­dulásával újból és véglege­ÁRTATLAN TŰZ? Praktikus módszer a gaz eltakarítására: valaki meggyújt­ja a vasúti töltés oldalában a száraz füvet, a szél pedig terelgetni kezdi a lángot. Egyre szélesebb „tűzvonal” ha­lad Gödöllő felé. Autók robognak a közeli országúton. Az utas kitekint, de csöppet sem ideges. Mindenki rögtön látja, ez afféle ártatlan tűz, bezárva a vasúti töltés és az országút párhuzamosának medrébe. De vajon, nem jöhet egy kellemetlen véletlen? Az erdő a túlsó oldalon kez­dődik ... A cirkusz porondján Bicikliző elefánt - Hintázó oroszlán Majmok lóháton - Épül a kőcirkusz Vándor varieté - luna-park Egy csokorra való meglepetés és különlegesség sze­repelt az ismerte­tő programjában. A Cirkusz és Va­rieté Vállalat ve­zetői jelentették be többek között azt, hogy ez idén vendégünk lesz az Eros német cir­kusz. Képviselői is megjelentek. Mint tréfásan meg jegyezték: megérkeztek 122 kocsival, 70 állat­tal, és 30 ezer pla­káttal. Produk­cióikból említést érdemel néhány különlegesség. Ilyen lesz a bi­cikliző elefánt, a hintázó o"oszlán, s a majmok nye­regben. A német nagycirkusz első­sorban vidéken vendégszerepei. Gödöllőin július 22 és 24 között, Nagykőrösön és Cegléden október 30 és november 1, illetve november 2 és november 5-e között. Hol dolgoznak most állandó szál­lás és porond nél­kül a magyar ar­tisták — tették fel a kérdést a tegna­pi tájékoztatón. Jelentős részük külföldön, például az Egyesült Álla­mokban turnézik. Ám idehaza is ko­moly programmal, új akcióval vonul­nak fel. Kísérlet a Cirkusz Kamara Varieté, amely ugyancsak vándor jellegű, de rend­kívül korszerű felszerelésű néző­térrel várja a kö­zönséget. Keretjá­ték, muzsika, mo­dem műsorveze­tés lesz a jellem­zője. Ugyancsak korszerű, az angol —magyar kopro­dukcióval működő vándorcirkusz. Két vidámpark jellegű, úgyneve­zett Luna-park jár majd telepü­lésről, településre. A „kőcirkusz­ról” az új fővárosi nagycirkuszról ennyit: 1970-re várják elkészül­tét, 25 millióba kerül. Ott lesz, ahol a régi lebon­tott cirkusz állt valamikor. Az építők Ígérete: 69 végére átadják rendeltetésének. — t. gy. — sen megnyílt az út a szö­vetkezeti eszme hirdetése előtt, s a támogatásra szo­ruló emberek éltek is az összefogásban rejlő lehetősé­gekkel. Három nagy szövetkezeti ágazat fejlődött ki; a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek, a fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek, vala­mint a kisipari és háziipari szövetkezetek. Szövetkeze­teink ma már a szocialista gazdálkodás mozgékony, ru­galmas intézményei. Nép­gazdaságunk számít, épít rá­juk, kis középszintű gazda­sági tevékenységben sokat vár tőlünk. Ezért is határo­zott úgy a három szövetke­zeti szerv — a Termelőszö­vetkezeteik Országos Taná­csa, a Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szö­vetsége —, hogy együttmű­ködésük javítása, munkájuk összehangolása céljából lét­rehoznak egy olyan társa­dalmi tanácskozó testületet, amely előmozdítja a magyar szövetkezeti mozgalom fejlő­dését. E határozat alapján alakult meg ez év januárjá­ban az Országos Szövetke­zeti Tanács. © Miként kíván fog­lalkozni az OSZT a szövetkezeti szervek együttműködésével? Mi­lyen alapvető kérdések­ben kívánja hallatni sza­vát? — Az Országos Szövetkeze­ti Tanács alapvető célja és feladata, hogy újabb ösz­tönzést adjon a mozgalom­nak, a szövetkezeti elvek tar­talmasabban, helyesebben és következetesebben érvénye­süljenek szövetkezeteink mun­kájában. A tanácsban képviseltetik magukat a mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkeze­tek, a háziipari szövetkeze­tek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, takarékszövetkezetek, lakás- szövetkezetek, halászati szö­vetkezetek, termelőszövetke­zeti csoportok, szakszövetke­zetek, hegyközségek, társu­lások és vízgazdálkodási tár­sulatok. Különösen fontosnak tart­juk a szövetkezeti demokrácia és önkormányzat következetes érvényesítésének szolgálatát, erősítését és fejlesztését. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy ezt a nagyon fontos té­mát tűztük soron következő ülésünk napirendjére. Foglal­kozni kívánunk a szövetkeze­tek sajátos társadalmi és gaz­dasági céljaival, szervezeti, működési elveinek érvényesí­tésével és fejlesztésével, rend­szeresen konzultálunk a kü­lönféle szövetkezeti szerveze­tek közötti gazdasági együtt­működés lehetőségeiről, ered­ményeiről. Előzetes véleményt nyilvánítunk a kormány, il­letve a törvényhozás elé tar­tozó átfogó szövetkezeti kérdé­sekben, s ha szükséges, jogsza­bályok meghozatalát kezde­ményezzük. — Hogyan ítéli meg az Országos Szövet­kezeti Tanács a szövetke­zetek jelenlegi szerepét és további fejlődését? — Az Országos Szövetkeze­ti Tanácsnak nincs hivatali szervezete. Javaslataival segí­ti a szövetkezeti mozgalmat ab­ban, hogy a népgazdaság ér­dekeivel minél jobban össze le­hessen egyeztetni a csoporttu­lajdonból fakadó szövetkezeti érdekeket, és tovább erősödjön a szövetkezeti demokrácia. Ma az ország lakosságának kereken egyharmada dolgozik a szövetkezetekben, és a nem­zeti jövedelem jelentős részét állítják elő. Az ország szocia­lista vállalati szervezetének számát tekintve mintegy há­romnegyede működik szövet­kezeti formában. A szövetke­zetek adják a mezőgazdasági termelés háromnegyedét, bo­nyolítják le a kereskedelmi forgalom csaknem egyharma- dát, az ipar és szolgáltatási tevékenység mintegy tíz száza­lékát. A gazdaságirányítás új rendszerében ezeknek a szö­vetkezeteknek sokrétű gazda­sági és társadalmi együttmű­ködése valósul meg, és továb­bi kapcsolatok jöhetnek létre. A párt és a kormány igen nagy gondot fordít a szövet­kezetek támogatására, számít munkájukra, amely kifejezés­re jut vezetőinek nyilatkoza­taiban, a gazdaságirányítás re­formjának irányelveiben. Mindez együtt a szövetkezetek tagjai részéről megnyilvánuló bizalommal biztosítékot nyújt arra, hogy az újonnan alakult Országos Szövetkezeti Tanács betölti hivatását, eredménye­sen szolgálja a magyar szövet­kezeti mozgalom további gyors ütemű fejlődését. B. L. Változások a lakótelepek építésénél Üzlet,közmű — közös költségen Sajtótájékoztató a Fővárosi Tanácsnál Egy-egy település különböző beruházásainak összehangolá­sára koordinációs bizottság alakult — mondotta tájékozta­tójában dr. Viszkei Mihály, a Fővárosi Tanács tervosztály­vezetője tegnap délelőtt. Fel­adata, hogy az anyagi eszközö­ket takarékosabban használják fel és a kiszolgáló létesítménye­ket csatorna-, víz-, gáz-, telefonhálózat — az épít­tető vállalatok és a taná­csok közös költségén való­sítsák meg. A jövőben az új lakótelepe­ken a kereskedelmi és szol­gáltató vállalatok nem „tál­cán kínálva”, készen kapják az üzleteket, hanem hozzá kell járulniuk a megvalósításhoz. Az is előfordulhat, hogy ver­senytárgyalás útján döntik el, hogy ki kaphat a kialakuló bevásárlóközpontban üzletet, hiszen nemcsak tanácsi válla­latok, hanem a Csemege, a GELKA, a különböző szövet­kezetek is nyithatnak boltokat. A létesítményeknek a la­kásokkal egyidejűleg kell elkészülniük, ami nem képzelhető el más­ként, csak ha a beruházás le­bonyolítását, az építkezést egy szerv tartja kézben. Olyan új módszer ez, amelyre a megyében is érde­mes odafigyelni. Ismeretlen Kazinczy-levelek A nagy magyar nyelvújító, Kazinczy Ferenc 1815-től ha­láláig vezette a sátoraljaújhelyi levéltárat. A levéltári anyag rendezése során most olyan levelekre bukkantak, amelyek Kazinczy tanfelügyelői, tábla­bírói és levéltárosi korában íródtak. Az eddig ismeretlen Kazinczy-leveleket, az „Irodal­mi közlemények” című folyó­iratban jelentetik meg. POSTASELET SZÉP, CSAK TÜRELEM KELL HOZZÁ Megkedveltetik az újságolvasást Március 18—19: két rendkívü­li világnap. Felbolydult méh­kashoz hasonlít miden posta- hivatal. Mintha a földkerek­ség valamennyi férfiteremtmé­nye Sándor vagy József nevet viselne. Árad a levéltenger, zúdul a táviratözön. Este tízig — Halló, itt Szob!... Halló, Maros!... Jelentkezem, egy pillanat!... Az ötvenest? Kap­csoltam!... Csengetést kérek, a vonalat vizsgálom!... Kö­szönöm, rendben!... Névnap­ja alkalmából nagyapát szere­tettel köszöntjük, és jó egész­séget kívánunk neki. Ru- diék... Búgás, csengetés, a távíró­gép kopogása, kesze-kusza em­beri hangok ... Mára még a szabadnaposokat is berendel­ték. — Lányok, újabb három! — lobogtatja a konfettiszerű, hosszú szalagokat Huszti End- réné távirász. Czibere László- né távbeszélő-kezelő máris hívja Bemecebarátit: — Bernecécske? Halló! Ber- necécske? — kottázni lehetne a hangját. — Igen, igen! Dik­tálhatom? ... Délután négy óra. Szinte hihetetlen: reggel nyolctól fél­ezer távirat térült-fordult a szobi központi és közvetítő góchivatalban, ahol ma, kivé­telesen, este tízig tartanak szolgálatot. A behemót, skatulyaszerű gépkocsi indulásra kész. Reggel, idefelé jövet, szórt, vagyis leadta az útjába eső postahivataloknak a Pestről érkező küldeményeket, most pedig begyűjt. A Szob és Vác közötti helységekbe cím­zett anyagot Vácott, a Vác és Dunakeszi közöttiekét Dunake­szin hagyja, a többit Pestre, a Verseny utcába viszi. — Kimondhatatlanul hálá­sak vagyunk a Budapestvidéki Postaigazgatóságnak ezért — veregeti meg a jármű oldalát Alagi József né kézbesítő. — Február elsejéig két kis négy­kerekű kézikocsin húztuk-von- tuk a terhet az állomásra, és onnan a hivatalba. Olyanok voltunk, mint a málhás szama­rak. Munkánk azóta lényege­sen megkönnyebbedett. Tizenhárom nő közölt Kilenc tiszti beosztású dol­gozót és négy kézbesítőt irá­nyít Sebes Lajos. Az egyedüli férfi a hivatalban. A járásban született, Ipolytölgyesen, s 1945-ben, távirdamunkásként, Szobon kezdte a postáséletet. Később Salgótarjánba került, majd a verőcei hivatal vezető­je lett, ahonnan 1960-ban he­lyezték ismét Szobra. A köz­ségben mindenkit ismer, már csak azért is, mert nyolcadik éve elnöke a Hazafias Nép­front helyi szervezetének. — Szép foglalkozás a miénk, vagy talán nem is foglalkozás, hanem hivatás — mélázik ma­ga elé —, csak nagy-nagy tü­relem kell hozzá. Ma fizettük ki például a békekölcsön-nye­reményeket, 11 000 forintot, 73 nyertesnek. Külön-külön meg kellett magyaráznunk nekik, miért nem annyi pénz üti a markukat, amennyit ők elkép­zeltek, tévesen értelmezve az újságközleményt. Előfizető-lo bor zás At. újság szót kimondva, hir­telen témát vált: — Március 20-tól újabb nagy feladatot kell végrehaj­tanunk: a hírlapterjesztési, kampányt. A múlt évben, a novemberi árváltozáskor, az előfizetők 0,7 százalékát el­vesztettük. Ezeket most vissza szeretnénk szerezni, sőt, újabb előfizetőket is akarunk tobo­rozni. A boltok és üzletek ve­zetői rábeszélésemre vállalták, hogy néhány példányt ők is árusítanak, a kézbesítők pe­dig több újságot visznek ma­gukkal. Bízunk abban, hogy az egyéni vásárlók így, belekós­tolva egy-egy lap olvasásába, április elsejétől előfizetőkké válnak. A Pest megyei Hírlap­ból egyébként Szob jelenleg 174 példányt kap, 139 előfize­tőkhöz kerül, a többit a kéz­besítők árulják. Jóformán csak az marad eladatlan, amelyik megsérül. Zsebéből fehér nylonzsineget húz elő: — Körülbelül másfél hónap­ja ezzel kötik át az újságcso­magokat. Sajnos, rossz. Te­mérdek példányt bevág, tönk­retesz. Sokkal megfelelőbb, rugalmasabb volt a korábban használt, vastag kócmadzag, jobban ráfeküdt a kötegré. ’ Kár volt elvetni. A legügyesebb kézbesítő — Most pedig bemutatom a legügyesebb kézbesítőt — ál­lít elém egy 40 év körüli, erős testalkatú, nevetős arcú asz- szonyt Sebes Lajos. — Nem, nem akarok az új­ságban szerepelni — húzódozik a bemutatott. — Ö a kézbesítőbrigád veze­tője. A tsz-ből jött hozzánk, öt éve. Kitűnően bevált. Ha láza van, egész éjjel kúrálja ma­gát, csakhogy másnap bejö­hessen. És minden újságot el­ad. Azt mondta, ő remittendát nem akar ismerni. Zsörtölődik, ha valaki eladatlan példányt hoz vissza, aztán magához ve­szi, és ő adja el — beszél he­lyette a hivatalvezető. Lassan azért az ő nyelve is megered. Panaszkodik, hogy kezdetben udvariatlanok vol­tak vele az emberek. A leg­nehezebb körlet az övé, a pin­cék alja, elesik a falutól. Az Ady Endre utca, a Homok dűlő, a Kőbánya, a Préskert, a Malomkert, a Malomvölgy ... — Négy évre kapunk egy kerékpárt. Én naponta 20—22 kilométert letaposok rajta, s évenként körülbelül 7—800 fo­rintot költők rá, ellátmányként meg csak 156 forintot utalnak ki. Tegnap is vettem egy di­namót, mert azt, amelyik raj­ta volt, míg bementem egy házba, leszerelte valaki. Mutatja a táskáján a kutya- harapások nyomát. — Ez a táska se jó. Olyan kellene, amit a kerékpárra le­hetne szerelni. Húsz kiló is megvan, amikor megpakolom. Két görbe vassal én már ki- ókumláltam ugyan valamit, de nem tökéletes, mert most csak tolni tudom a kerékpárt, a kormányára szerelt táska miatt irányi thatatlan. Kettőn áll a vásár — Mit vár a hírlapterjesz­tési kampánytól? — kérdezem. — A Népszabadság után a Pest megyei Hírlap megy a legjobban. Mi rákapcsolunk, hogy még több fogyjon el. Csakhát maguk is írjanak ám bele érdekeseket! Polgár István

Next

/
Thumbnails
Contents