Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-21 / 68. szám
19«8. MARCI' CSÜTÖRTÖK PtSl megyei <JCírlm> 3 MA: Fiatal pedagógusok találkozója A Budai Járási Tanács vb művelődésügyi osztálya és a budai járási KISZ-bizottság közös rendezésében kerül sor ma délelőtt a budapesti Kossuth Klubban a budai járás fiatal pedagógusainak találkozójára. A találkozón dr. Földes Lajos, a Budai Járási Pártbizottság titkára tart előadást a járás politikai és kulturális helyzetéről, a fiatal értelmiségiek feladatairól. Ezt követően kerül sor Lengyel Sándornak, a járási tanács vb művelődésügyi osztály- vezetőjének a népművelésről szóló előadására, amit Földes Istvánnak, a TIT megyei titkárának ismertetője egészít ki a TIT céljáról és feladatairól. Az előadások után a fiatal pedagógusoké a szó: elmondhatják eddigi tapasztalataikat, gondjaikat, hogyan sikerült beilleszkedniök a nevelőtestület és a község életébe, s hogy milyen segítséget várnak további munkájukhoz. CÉL: a szövetkezeti mozgalom további erősítése Dobi István nyilatkozata Ez év januárjában alakult meg az Országos Szövetkezeti | Tanács, amelynek elnökéül Dobi Istvánt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnökét választották. Közvéleményünk nagy érdeklődést tanúsít a tanács iránt. Felkerestük Dobi Istvánt, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre, O Miben lehetne összefoglalni az Országos Szövetkezeti Tanács céljait? — A magyar szövetkezeti mozgalom gazdag történelmi hagyományokkal, jelentős társadalmi és gazdasági eredményekkel dicsekedhet. A kisemberek önkéntes társulásával alakult szövetkezetek már fél évszázaddal azelőtt, a szocializmus születése idején is hallatták szavukat, a dicső Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt pedig olyan fejlődésnek indultak, hogy csak a terror tudta megfékezni a mozgalom széles körű kibontakozását. Hazánk felszabadulásával újból és véglegeÁRTATLAN TŰZ? Praktikus módszer a gaz eltakarítására: valaki meggyújtja a vasúti töltés oldalában a száraz füvet, a szél pedig terelgetni kezdi a lángot. Egyre szélesebb „tűzvonal” halad Gödöllő felé. Autók robognak a közeli országúton. Az utas kitekint, de csöppet sem ideges. Mindenki rögtön látja, ez afféle ártatlan tűz, bezárva a vasúti töltés és az országút párhuzamosának medrébe. De vajon, nem jöhet egy kellemetlen véletlen? Az erdő a túlsó oldalon kezdődik ... A cirkusz porondján Bicikliző elefánt - Hintázó oroszlán Majmok lóháton - Épül a kőcirkusz Vándor varieté - luna-park Egy csokorra való meglepetés és különlegesség szerepelt az ismertető programjában. A Cirkusz és Varieté Vállalat vezetői jelentették be többek között azt, hogy ez idén vendégünk lesz az Eros német cirkusz. Képviselői is megjelentek. Mint tréfásan meg jegyezték: megérkeztek 122 kocsival, 70 állattal, és 30 ezer plakáttal. Produkcióikból említést érdemel néhány különlegesség. Ilyen lesz a bicikliző elefánt, a hintázó o"oszlán, s a majmok nyeregben. A német nagycirkusz elsősorban vidéken vendégszerepei. Gödöllőin július 22 és 24 között, Nagykőrösön és Cegléden október 30 és november 1, illetve november 2 és november 5-e között. Hol dolgoznak most állandó szállás és porond nélkül a magyar artisták — tették fel a kérdést a tegnapi tájékoztatón. Jelentős részük külföldön, például az Egyesült Államokban turnézik. Ám idehaza is komoly programmal, új akcióval vonulnak fel. Kísérlet a Cirkusz Kamara Varieté, amely ugyancsak vándor jellegű, de rendkívül korszerű felszerelésű nézőtérrel várja a közönséget. Keretjáték, muzsika, modem műsorvezetés lesz a jellemzője. Ugyancsak korszerű, az angol —magyar koprodukcióval működő vándorcirkusz. Két vidámpark jellegű, úgynevezett Luna-park jár majd településről, településre. A „kőcirkuszról” az új fővárosi nagycirkuszról ennyit: 1970-re várják elkészültét, 25 millióba kerül. Ott lesz, ahol a régi lebontott cirkusz állt valamikor. Az építők Ígérete: 69 végére átadják rendeltetésének. — t. gy. — sen megnyílt az út a szövetkezeti eszme hirdetése előtt, s a támogatásra szoruló emberek éltek is az összefogásban rejlő lehetőségekkel. Három nagy szövetkezeti ágazat fejlődött ki; a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, valamint a kisipari és háziipari szövetkezetek. Szövetkezeteink ma már a szocialista gazdálkodás mozgékony, rugalmas intézményei. Népgazdaságunk számít, épít rájuk, kis középszintű gazdasági tevékenységben sokat vár tőlünk. Ezért is határozott úgy a három szövetkezeti szerv — a Termelőszövetkezeteik Országos Tanácsa, a Szövetkezetek Országos Szövetsége és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége —, hogy együttműködésük javítása, munkájuk összehangolása céljából létrehoznak egy olyan társadalmi tanácskozó testületet, amely előmozdítja a magyar szövetkezeti mozgalom fejlődését. E határozat alapján alakult meg ez év januárjában az Országos Szövetkezeti Tanács. © Miként kíván foglalkozni az OSZT a szövetkezeti szervek együttműködésével? Milyen alapvető kérdésekben kívánja hallatni szavát? — Az Országos Szövetkezeti Tanács alapvető célja és feladata, hogy újabb ösztönzést adjon a mozgalomnak, a szövetkezeti elvek tartalmasabban, helyesebben és következetesebben érvényesüljenek szövetkezeteink munkájában. A tanácsban képviseltetik magukat a mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetek, a háziipari szövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, takarékszövetkezetek, lakás- szövetkezetek, halászati szövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szakszövetkezetek, hegyközségek, társulások és vízgazdálkodási társulatok. Különösen fontosnak tartjuk a szövetkezeti demokrácia és önkormányzat következetes érvényesítésének szolgálatát, erősítését és fejlesztését. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy ezt a nagyon fontos témát tűztük soron következő ülésünk napirendjére. Foglalkozni kívánunk a szövetkezetek sajátos társadalmi és gazdasági céljaival, szervezeti, működési elveinek érvényesítésével és fejlesztésével, rendszeresen konzultálunk a különféle szövetkezeti szervezetek közötti gazdasági együttműködés lehetőségeiről, eredményeiről. Előzetes véleményt nyilvánítunk a kormány, illetve a törvényhozás elé tartozó átfogó szövetkezeti kérdésekben, s ha szükséges, jogszabályok meghozatalát kezdeményezzük. — Hogyan ítéli meg az Országos Szövetkezeti Tanács a szövetkezetek jelenlegi szerepét és további fejlődését? — Az Országos Szövetkezeti Tanácsnak nincs hivatali szervezete. Javaslataival segíti a szövetkezeti mozgalmat abban, hogy a népgazdaság érdekeivel minél jobban össze lehessen egyeztetni a csoporttulajdonból fakadó szövetkezeti érdekeket, és tovább erősödjön a szövetkezeti demokrácia. Ma az ország lakosságának kereken egyharmada dolgozik a szövetkezetekben, és a nemzeti jövedelem jelentős részét állítják elő. Az ország szocialista vállalati szervezetének számát tekintve mintegy háromnegyede működik szövetkezeti formában. A szövetkezetek adják a mezőgazdasági termelés háromnegyedét, bonyolítják le a kereskedelmi forgalom csaknem egyharma- dát, az ipar és szolgáltatási tevékenység mintegy tíz százalékát. A gazdaságirányítás új rendszerében ezeknek a szövetkezeteknek sokrétű gazdasági és társadalmi együttműködése valósul meg, és további kapcsolatok jöhetnek létre. A párt és a kormány igen nagy gondot fordít a szövetkezetek támogatására, számít munkájukra, amely kifejezésre jut vezetőinek nyilatkozataiban, a gazdaságirányítás reformjának irányelveiben. Mindez együtt a szövetkezetek tagjai részéről megnyilvánuló bizalommal biztosítékot nyújt arra, hogy az újonnan alakult Országos Szövetkezeti Tanács betölti hivatását, eredményesen szolgálja a magyar szövetkezeti mozgalom további gyors ütemű fejlődését. B. L. Változások a lakótelepek építésénél Üzlet,közmű — közös költségen Sajtótájékoztató a Fővárosi Tanácsnál Egy-egy település különböző beruházásainak összehangolására koordinációs bizottság alakult — mondotta tájékoztatójában dr. Viszkei Mihály, a Fővárosi Tanács tervosztályvezetője tegnap délelőtt. Feladata, hogy az anyagi eszközöket takarékosabban használják fel és a kiszolgáló létesítményeket csatorna-, víz-, gáz-, telefonhálózat — az építtető vállalatok és a tanácsok közös költségén valósítsák meg. A jövőben az új lakótelepeken a kereskedelmi és szolgáltató vállalatok nem „tálcán kínálva”, készen kapják az üzleteket, hanem hozzá kell járulniuk a megvalósításhoz. Az is előfordulhat, hogy versenytárgyalás útján döntik el, hogy ki kaphat a kialakuló bevásárlóközpontban üzletet, hiszen nemcsak tanácsi vállalatok, hanem a Csemege, a GELKA, a különböző szövetkezetek is nyithatnak boltokat. A létesítményeknek a lakásokkal egyidejűleg kell elkészülniük, ami nem képzelhető el másként, csak ha a beruházás lebonyolítását, az építkezést egy szerv tartja kézben. Olyan új módszer ez, amelyre a megyében is érdemes odafigyelni. Ismeretlen Kazinczy-levelek A nagy magyar nyelvújító, Kazinczy Ferenc 1815-től haláláig vezette a sátoraljaújhelyi levéltárat. A levéltári anyag rendezése során most olyan levelekre bukkantak, amelyek Kazinczy tanfelügyelői, táblabírói és levéltárosi korában íródtak. Az eddig ismeretlen Kazinczy-leveleket, az „Irodalmi közlemények” című folyóiratban jelentetik meg. POSTASELET SZÉP, CSAK TÜRELEM KELL HOZZÁ Megkedveltetik az újságolvasást Március 18—19: két rendkívüli világnap. Felbolydult méhkashoz hasonlít miden posta- hivatal. Mintha a földkerekség valamennyi férfiteremtménye Sándor vagy József nevet viselne. Árad a levéltenger, zúdul a táviratözön. Este tízig — Halló, itt Szob!... Halló, Maros!... Jelentkezem, egy pillanat!... Az ötvenest? Kapcsoltam!... Csengetést kérek, a vonalat vizsgálom!... Köszönöm, rendben!... Névnapja alkalmából nagyapát szeretettel köszöntjük, és jó egészséget kívánunk neki. Ru- diék... Búgás, csengetés, a távírógép kopogása, kesze-kusza emberi hangok ... Mára még a szabadnaposokat is berendelték. — Lányok, újabb három! — lobogtatja a konfettiszerű, hosszú szalagokat Huszti End- réné távirász. Czibere László- né távbeszélő-kezelő máris hívja Bemecebarátit: — Bernecécske? Halló! Ber- necécske? — kottázni lehetne a hangját. — Igen, igen! Diktálhatom? ... Délután négy óra. Szinte hihetetlen: reggel nyolctól félezer távirat térült-fordult a szobi központi és közvetítő góchivatalban, ahol ma, kivételesen, este tízig tartanak szolgálatot. A behemót, skatulyaszerű gépkocsi indulásra kész. Reggel, idefelé jövet, szórt, vagyis leadta az útjába eső postahivataloknak a Pestről érkező küldeményeket, most pedig begyűjt. A Szob és Vác közötti helységekbe címzett anyagot Vácott, a Vác és Dunakeszi közöttiekét Dunakeszin hagyja, a többit Pestre, a Verseny utcába viszi. — Kimondhatatlanul hálásak vagyunk a Budapestvidéki Postaigazgatóságnak ezért — veregeti meg a jármű oldalát Alagi József né kézbesítő. — Február elsejéig két kis négykerekű kézikocsin húztuk-von- tuk a terhet az állomásra, és onnan a hivatalba. Olyanok voltunk, mint a málhás szamarak. Munkánk azóta lényegesen megkönnyebbedett. Tizenhárom nő közölt Kilenc tiszti beosztású dolgozót és négy kézbesítőt irányít Sebes Lajos. Az egyedüli férfi a hivatalban. A járásban született, Ipolytölgyesen, s 1945-ben, távirdamunkásként, Szobon kezdte a postáséletet. Később Salgótarjánba került, majd a verőcei hivatal vezetője lett, ahonnan 1960-ban helyezték ismét Szobra. A községben mindenkit ismer, már csak azért is, mert nyolcadik éve elnöke a Hazafias Népfront helyi szervezetének. — Szép foglalkozás a miénk, vagy talán nem is foglalkozás, hanem hivatás — mélázik maga elé —, csak nagy-nagy türelem kell hozzá. Ma fizettük ki például a békekölcsön-nyereményeket, 11 000 forintot, 73 nyertesnek. Külön-külön meg kellett magyaráznunk nekik, miért nem annyi pénz üti a markukat, amennyit ők elképzeltek, tévesen értelmezve az újságközleményt. Előfizető-lo bor zás At. újság szót kimondva, hirtelen témát vált: — Március 20-tól újabb nagy feladatot kell végrehajtanunk: a hírlapterjesztési, kampányt. A múlt évben, a novemberi árváltozáskor, az előfizetők 0,7 százalékát elvesztettük. Ezeket most vissza szeretnénk szerezni, sőt, újabb előfizetőket is akarunk toborozni. A boltok és üzletek vezetői rábeszélésemre vállalták, hogy néhány példányt ők is árusítanak, a kézbesítők pedig több újságot visznek magukkal. Bízunk abban, hogy az egyéni vásárlók így, belekóstolva egy-egy lap olvasásába, április elsejétől előfizetőkké válnak. A Pest megyei Hírlapból egyébként Szob jelenleg 174 példányt kap, 139 előfizetőkhöz kerül, a többit a kézbesítők árulják. Jóformán csak az marad eladatlan, amelyik megsérül. Zsebéből fehér nylonzsineget húz elő: — Körülbelül másfél hónapja ezzel kötik át az újságcsomagokat. Sajnos, rossz. Temérdek példányt bevág, tönkretesz. Sokkal megfelelőbb, rugalmasabb volt a korábban használt, vastag kócmadzag, jobban ráfeküdt a kötegré. ’ Kár volt elvetni. A legügyesebb kézbesítő — Most pedig bemutatom a legügyesebb kézbesítőt — állít elém egy 40 év körüli, erős testalkatú, nevetős arcú asz- szonyt Sebes Lajos. — Nem, nem akarok az újságban szerepelni — húzódozik a bemutatott. — Ö a kézbesítőbrigád vezetője. A tsz-ből jött hozzánk, öt éve. Kitűnően bevált. Ha láza van, egész éjjel kúrálja magát, csakhogy másnap bejöhessen. És minden újságot elad. Azt mondta, ő remittendát nem akar ismerni. Zsörtölődik, ha valaki eladatlan példányt hoz vissza, aztán magához veszi, és ő adja el — beszél helyette a hivatalvezető. Lassan azért az ő nyelve is megered. Panaszkodik, hogy kezdetben udvariatlanok voltak vele az emberek. A legnehezebb körlet az övé, a pincék alja, elesik a falutól. Az Ady Endre utca, a Homok dűlő, a Kőbánya, a Préskert, a Malomkert, a Malomvölgy ... — Négy évre kapunk egy kerékpárt. Én naponta 20—22 kilométert letaposok rajta, s évenként körülbelül 7—800 forintot költők rá, ellátmányként meg csak 156 forintot utalnak ki. Tegnap is vettem egy dinamót, mert azt, amelyik rajta volt, míg bementem egy házba, leszerelte valaki. Mutatja a táskáján a kutya- harapások nyomát. — Ez a táska se jó. Olyan kellene, amit a kerékpárra lehetne szerelni. Húsz kiló is megvan, amikor megpakolom. Két görbe vassal én már ki- ókumláltam ugyan valamit, de nem tökéletes, mert most csak tolni tudom a kerékpárt, a kormányára szerelt táska miatt irányi thatatlan. Kettőn áll a vásár — Mit vár a hírlapterjesztési kampánytól? — kérdezem. — A Népszabadság után a Pest megyei Hírlap megy a legjobban. Mi rákapcsolunk, hogy még több fogyjon el. Csakhát maguk is írjanak ám bele érdekeseket! Polgár István
