Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-02 / 52. szám

Tanácstagi jelölőgyűlések a járásban Március 2: Bénye, Űj-tanya (délelőtt 10 óra). Üllő, új óvo­da (délelőtt 10 óra). Vecsés, Bethlen utcai napközi (18 óra), sporttelep (18 óra). Március 3: Péteri, tanácshá­za (15 óra). Március 4: Gyömrő, falusi iskola (17 óra). Káva, Kölcsey utca 13. (16 óra). Maglód Kos­suth Lajos utca 124. (17 óra). Mende, művelődési otthon (17 és 18 óra), Szent István telepi iskola (17 és 18 óra). FOGADÓÓRA A járási tanácsnál hétfőn reggel 8—14 óráig fogadóórát tart Szijjártó Lajos, a járási tanács elnöke, a tanácsi szer­vek hatáskörébe tartozó ügyekben. Nádudvarral közösen? Primőrt a piacra Tíz garnitúra fóliák alatt - Tavasz a pilisi Új Életben A februári tavaszt jól ki­használta a pilist Új Élet Tsz tagsága. Ha a naptárra néznek, az még a tél végét mutatja, a termelőszövetkezet határa sze­rint már tavasz van. Eddig csaknem 300 holdon végezték el a szerves trágyá­zást, ötszáz holdon pedig a műtrágyázást. Harminc holdon elvetették a mákot; néhány napja már mindenütt földben van. Az elvetett sárgarépa, petre­zselyem területe harminc hold. A melegágyakban az apró­magvakat időben elvetették. Az ideális hőmérsékleti viszo­nyok között, a gondos ápolás eredményeként szépen fejlőd­nek a palánták. Primőrt vinni a piacra, nemcsak a vásárlók­nak kellemes meglepetés, de biztos jövedelmi forrás a ter­melőszövetkezeteknek is. Indul a horgászszezon A gombai tó partján a jó idővel együtt megjelentek a sporthorgászok is. Sajnos —, mint ahogy az első horgászok elmondták — a pontyok még téli álmukat alusszák, és még a csukák és a keszegek sem „harapnak”. II II Fiatal vér nem fázhat Negyvenhét év — egy munkahelyen Senki sem hinné róla, hogy már hatvanéves. Ha nem tudnám, hogy Felszner János, a kefegyár egyik leg­régibb munkása a napokban nyugdíjba megy — legfel­jebb ötvennek nézném. Erős, friss, mozgékony. Ahogy hallgatom a. gyárban eltöl­tött 47 év történetét, mint­ha egy másik ember elillant fiatalságáról beszélne — hi­szen az övé még ott csillog a szemében, a mozdulataiban. 1921 februárjában került a gyárba, akkor 13 éves volt. Segédmunkásként kezdte, 1923-ban lett inas, és azóta egyfolytában, megszakítás nél­kül ott dolgozik. — Hogy mire emlékszem a legszívesebben ? A színjátszó­gárdára, aminek alapítója és 47-ig rendezője voltam. Az volt az igazi! Sajnálom, hogy elmúlt a fiatalságom... Mi valahogy értelmesebben él­tünk, mint a maiak. Ezek­nek — tisztelet a kivételnek — az „ugi-bugi” a mindenük, semmi más. Mennyi ener­giával készültünk egy-egy előadásra a gyáriakkal! Visszakanyarodik beszélge­tésünk a gyárhoz, a munká­hoz. — 1951-ben kiemeltek, a kefegyár műszaki főellenőre lettem, de 8 hónap után visz- szakértem magam az anyag­készítéshez. Nem volt az ne­kem való ... Ismertem min­denkit, szerettek, és én is szerettem a többieket, nem tudtam volna senkire rári- pakodni, szigorúan felelősség­re vonni. ... Azért nem fáj, hogy megöregedtem, „előké­szített” nyugdíjas idő vár rám. 'Van egy kis szőlőm, ott fogok dolgozni. Baromfiak­kal is nagyon szeretek fog­lalkozni, a héten már két tyúkot ültetek — nevet. — 1951 óta futballbíró va­gyok. Azt hiszem, az idén még folytatom, de jövőre le kell mondanom róla ... Hiá­ba, hatvan év az hatvan év ... A fia, aki a fiatalokkal kapcsolatos beszélgetést némi rosszalással hallgatta, most mosolyog. — A légiközlekedési tech­nikumba jár a fiam — mond­ja az apa, és itt megint új vágányra terelődik a szó. — 1941-ben nősültem. A feleségemet a színpadon is­mertem meg, majdnem min­dig együtt játszottunk. A Viktória című darabban — ahol kettőnké volt a két fő­szerep — az asszony meg is kérte a kezemet. Most ő is a kefegyárban dolgozik, azon a vonalon, amit én a héten otthagyok. Ha szüksége lesz rám a gyárnak, azért néha visszamegyek ... Kint sivít a szól, s ő ing­ujjban kísér az új ház ka­pujáig. Elvégre „fiatal vér nem fázhat”... K. Zs. Besegítenek az ország ellátásába Pénzjutalmat kapnak a legjobbak MAI MŰSOR Mozik Gomba: Menyasszony a zsákban. Gyömrő: A koppányi aga testa­mentuma. Maglód: Kaland az Aranyparton. Mende: A legszebb. Monor: Nem várok holnapig. Nyáregyháza: Kasztiliai sólyom. Péteri: A múmia közbeszól. Pilis: Királylány a feleségem. Tápiósáp: Viva Maria. Űri: Szüzet a herceg­nek. Üllő: Fantomas visszatér. Vecsés: Tanulmány a nőkről. A jó hagyománynak számító baromfitenyésztési és tartási versenyt ebben az évben is meghirdették. A verseny cél­jainak és feltételeinek megál­lapításakor figyelembe vették az elmúlt évi tapasztalatokat, az eredményeket. A múlt évi verseny járási legjobbjai né­hány r.pp múlva kapják meg a kitűzött pénzjutalmat, és mel­lé a köszönetét, hiszen nekik is köszönhető, hogy baromfitenyésztésünk év­ről évre több hússal, to­jással, látja el az ország fogyasztóközönségét. Az évente ismétlődő verseny jóvoltából egyre nagyobb szakismerettel rendelkeznek azok az asszonyok, akik kis családjuk ellátása mellett, a nagyobb közösség, az ország ellátásába is „besegítenek”. A versenyzési kedvet di­cséretes ambícióval éleszt­getik a községi nőtaná­csok, az ambíciót kézzelfogható se­gítséggel erősítik a helyi fo­gyasztási szövetkezetek. Az idei verseny lényegében nem különbözik az elmúlt éviektől, talán annyi csak a különbség, hogy a háztáji, kisegítő gazda­ságokban is szeretnék be­vezetni a korszerűbb tech­nológiai, takarmányozási eljárásokat. I Sok, a nőtanácsok által szer- | vezett szakelőadás, bemutató, | tapasztalatcsere segített eddig | is a termelők munkájában, ; ebben az évben még több szakmai segítséget szeretnének adni. A baromfihús mellett nő a házinyúl és a húsgalamb nép­szerűsége —, ezért érdemes a baromfi mellett nyúl, galamb tartásával is foglalkozni. Az állam 1968-ban is sokat segít: több gépi keltetésű ba­romfit ad, a kisüzemeket egyszerű, a termelők munkáját segítő eszközökkel látja el, indo­kolt esetben takarékszö­vetkezeti kölcsönt ad. Az 1968-as évi baromfite­nyésztési verseny járási leg­jobbjait most is megjutalmaz zák. Az első díj 1500 forintos vásárlási utalvány, a második 1200, a harmadik 900 forintos vásárlási utalvány. Ebben az évben a pilisi tsz tíz garnitúra primőr árut nevel fel a fóliák alatt. Szeretnének azok között a ter­melőszövetkezetek között len­ni, amelyek elsőként lepik meg a háziasszonyokat primőr áru­val. Megkezdték a vetőburgonya felszedését, hamarosan hozzá­kezdenek csiráztatásához is; ti­zenöt holdon korai burgonyát akarnak termelni. Az elmúlt napokban a nád­udvari tsz-ben jártak a pilisi Új Elet vezetői. A látogatás célja az volt, hogy a nádudvariak sertéste­nyésztési tapasztalatait, az eredményes tenyésztés, hizlalás „titkát” a hely­színen megtanulják. A látottak, tapasztaltak alap­ján a két közös gazdaság ve­zetői arra gondoltak, fontos a tapasztalatcsere is, de a két termelőszövetkezet együttmű­ködése kézzelfoghatóbb módon is kamatozhatna. Az a tervük, hogy közös sertéstenyésztési központot létesítenek. (d> A tó partján találkoztunk Stránszky Györggyel, a hor­gászegyesület elnökével is. Horgásztársaival éppen egy kis kétszemélyes horgásztanya építésén fáradoztak. Kép: Bukovinszki Szöveg: Vereszki kutatóásó nyomában Néró, a művész- császár Ércbe vésett történelem (4.) Zöldes kis középbronzon ál- ] Bronzain látható is a móló, lapodik meg a szemem, elő­lapján sugárkoronás Néró-fej, hátlapján hárfás zenélő alak. A kortársak szerint Néró nagy művésznek hitte magát, ezért tartotta maga mellett, többek között, a tudós Senecát is, ad­dig, amíg meg nem ölette. Ezen az érmen mint szelíd lel­kű előadóművészt láthatjuk a császárt Nem vitás; hogy uralma ti­zennégy esztendejében haszno­sat is cselekedett. Befejezte például Claudius császár mű­vét, az ostiai kikötő építését. rajta ül Neptunus, a tenger is­tene, és fogadja az elsőként be­futó hajókat. (A kikötő marad­ványait, 3 kilométerre a jelen­legi tengerparttól, egy repülő­tér építésekor találták meg.) Néró megölette Britannicust, mert féltékeny volt rá, de sikereit elorozta. Többször illeti magát a „britannicus”, vagy „germanicus” címmel, mintha ő vezette volna a győz­tes csatákat a barbárok ellen. A császár előtti tisztelgés eti­kettjét is megörökítették egy nagy bronzon: Néró teljes Ma és holnap Gyomron játsszák A koppányi aga testa­mentuma című filmet, melynek egyik kockáját mutatja be képünk HUSZÁRRUHA Tánczenei termésünk az utóbbi időben ha­tározott fejlődésnek indult,, bizonyítják ezt a tévé-adások is, kezdve a táncdalfesztiválnál, befejezve ó Mads in Hungaryvel. Közben persze van „Halló” műsor is, meg a legújabb, a 2+1. Szóval minden magyar honpolgár bol­dog most, aki vajmi csekély súlyt is helyez a nemzeti beat-kultúrára. De most nem is erről akarok beszélni. Az, ami engem megragadott és arra késztetett, hogy a világba kiáltsam felfedezésemet — az énekeseink ruházata. Szörényiék Bocskai-ka- bátban pengetik a gitárt, Zoránék a rene­szánsz korból kölcsönöztek kosztümöt, Zalat- nay huszárruhában énekelgeti a fülbemászó dallamokat, Koncz Zsuzsa meg sújtásos kabátban. A legutóbbi Show-hivatalban az Omega együttes, meg egyenesen huszárőrmes­teri uniformisban vallotta be, hogy „Ismert egy lányt”. Tetszik nekem ez a dolog. Kár, hogy az ilyen öltözködés \ usztán tánczeneiparunk­ra korlátozódik. Hát nem lenne bájos, ha mondjuk Takács Mari, a népszerű tévé-be­mondónő csipkés keszkenővel integetve üd­vözölné a nézőket, és miközben kedves mo­sollyal megigazítja búzavirággal telehímzett pártáját, bejelentené a Tévé Híradót? Varga Józsefnek igazán jól állna a gombos dolmány, pörge kalappal, esetleg csontos karabéllyal. S. ha Antal Imre szép selymes lódingban és dali pár pisztollyal lépne a kamerák élé, nem vi­tás, hogy népszerűsége óriásit nőne. Persze, ha az öltözködési forma aztán kihat­na a nézőre is. és egyszeresük megjelenne ut­cáinkon néhány ifjú, mondjuk párduckaca- gányban, hát ez nem lenne gyönyörű? Én persze, akkor is megmaradnék a huszár­öltözetnél, bár még nem tudom, hol fogok kardot szerezni. Kard nélkül ugyanis semmit sem ér az egész. Megvallom őszintén, az ötle­tet már felvetettem szűkebb baráti körben is, mondanom sem kell, hogy az elragadtatás hangján nyilatkozott mindenki. Egyesek a do­logba mindjárt nemzetközi jelleget is bele akartak szőni, kolléganőm például kijelentet­te, hogy ő csak indiai száriban hajlandó a munkahelyén bemutatkozni. Nem tudom, a fő­nököm hogy vélekedik minderről, de szerin­tem a török turbán igazán jól hatna rajta, különösen ügyfélfogadás idején, amikoris gö­rög tunikába öltözött panaszosok gondjain enyhítene. Na, de egyelőre még csak valahol a huszár­ruhánál tartunk. Kár ... En igazán annyira örülnék, ha szerény elképzelésem megvalósul­na. Sőt, hogy a Made in Hungarinél marad­jak: „A boldogságtól ordítani tudnék!” Koblencz Zsuzsa harci diszben áll egy emelvé­nyen, körülötte tisztjei, ez emelvény előtt vonulnak a tisztelgő légióegységek. Az egyik pénzen, gyömrői le­let, érdekes mitológiai alakot örökített meg a vésnök. Álló, félmeztelen nőalak, tucatnyi mellel, felirata: Dian­na Ephésia, azaz Ephesosi Dianina, a termékenység isten­nője. Dianna képét különösen a császárnék és a császári csa­lád nőtagjai vésetik pénzeikre, persze csak addig, amíg Néró véget nem vet életüknek. Végül ö sem ágyban, párnák között halt meg, hanem az új trónkövetelő elől az öngyil­kosságba menekül. Halálakor a tanúk szerint ezt mondta: „úgy érzem, most istenné kez­dek válni.” Nem lett igaza. Rolkó István Báláznák a gépíróiskolások A monori gyors- és gépiróis- kola második osztályosai hol­nap este S órai kezdettel nagy­szabású bált rendeznek a köz­ségi művelődési otthonban. A zenét a Vénusz-együttes szol­gáltatja. Belépődíj: 10 forint. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség. • • Ügyeletes orvos Gyömrőn: dr. Halmai Géza, Monoron: dr. Pénzes János (egészségház), Üllőn: dr. Ley- rer Loránd, Vecsésen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár Mono­ron a Vörös hadsereg úti, Ve- i esésen a János utcai.

Next

/
Thumbnails
Contents